Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-25 / 47. szám

2 ^rfepüJSÀG 1982. február 25. Megkezdte tanácskozását a LEMP KB plénuma Brezsnyev válaszai az ausztrál békemozgalomnak Varsóban szerdán délben Wojciech Jaruzelski hadsereg­tábornok, a központi bizottság első titkárának elnökletével megkezdte munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának hetedik plenáris ülése. A tanácskozáson, amely az első KB-ülés a szükségálla­pot bevezetése, 1981. decem- berber 13.-a óta, a következő napirend szerepel: a LEMP fel­adatai a párt egységéért, a néphatalom erősítéséért, a szo­cializmus teljes társadalmi tá­mogatásáért vívott harcban. A politikai "bizottság beszá­molóját Wojciech Jaruzelski ter­jesztette elő. A LEMP KB hetedik teljes ülésének résztvevői megkapták a „Miért harcolunk, mire törek­szünk" című programnyilatko­zat tervezetét. Ennek címe — mint a politikai bizottság be­számolója hangsúlyozza — nem véletlenül azonos a LEMP egyik elődjének, vagyis az 1942-től 1948-ig működött Lengyel Mun­káspártnak (PPR) programadó dokumentumáéval. A tervezetet az egész pártban vitára bo­csátják, s az annak során meg­nyilvánuló álláspontokat a köz­Helmut Schmidt bonni kancel­lár kormányküldöttség élén, szerdán délben, kétnapos hiva­talos látogatásra Párizsba ér­kezett. A kancellárt a repülő­téren Pierre Mauroy miniszter- elnök fogadta. Nem sokkal később az Elysée-palotában Francois Mit­terrand elnök és Helmut Schmidt kancellár megbeszélé­sével megkezdődött a 39. fran­cia—nyugatnémet csúcstalálko­zó. Füqqetlenül Franciaország és az NSZK s'tratéqiai helyzetének különbözőségétől, s attól, hogy Franciaország rendelkezik atom­fegyverekkel, az NSZK pedig nem, a két országnak arra kell törekednie, hogy távlatilag biz­tosítsa Nyugat-Európa füqget- lenségét — jelentette ki Fran­cois Mitterrand francia államfő kedden este, a párizsi francia— nyugatnémet csúcstalálkozó előestéjén a ZDF nyugatnémet ponti bizottság következő tel­jes ülésének napirendjére tű­zik. Az elmúlt két hónapban a párt és szervezetei erőt gyűj­töttek és új tapasztalatokra tet­tek szert - állapítja meg a Trybuna Ludu, a LEMP Közpon­ti Bizottságának mostani ülésé­vel kapcsolatban. A Trybuna Ludu rámutat: a párt politikai ellenfelei sajná­latos módon folytatják bomlasz­tó tevékenységüket, de az ellen­séges cselekedetekkel szemben a szükségállapot teljes szigorá­val lépnek fel. Ugyanakkor ép­pen a pártnak kell még erő­teljesebb politikai harcot foly­tatnia, hogy saját érveivel le­hetetlenné tegye az ellenség számára a társadalmi tudat rombolását. Döntő mértékben ettől függ a jövő, és a párt szerepét itt semmi sem helyet­tesítheti. A Zolnierz Wolnosci, a len­gyel hadsereg lapja rámutat, hogy a párt fordulóponthoz ér­kezett. A jelenlegi lengyelor­szági helyzet, a 70-es évek ese­ményei, a LEMP összes eddigi tapasztalata kényszerítőén szük­ségessé teszik a pártmunka televízióállomásnak adott inter­jújában. Mivel Schmidt kancellár a Le Monde szerdai számában hasonló szellemben foglalt ál­lást, egyre határozottabban kör­vonalazódik az NSZK és Fran­ciaország közös, hosszú távú elképzelése: Nyugat-Európa két legerősebb országa olyan re­gionális — politikai és katonai •— szövetség létréhozására tö­rekszik (a NATO-n belül), amely súlyt képez a Szovjetunióval szemben, ugyanakkor megfele­lő mozgásszabadságot biztosít az Egyesült Államok irányá­ban is. A szerdán délben kezdődött francia—nyugatnémet csúcs- találkozó előtt az Elysée-palota szóvivője kijelentette: a két ál­lamférfi arra törekszik majd, hogy megtalálja azokat az uta­kat és módokat, amelyek lehe­tővé teszik a nyugat-európai országok gazdasági egyensú­módszereinek és a pórt műkö­désének átértékelését, úgy, hogy a párt ezután megbirkóz­hasson a szocialista építés fel­adataival. Pártunk marxista- leninista párt marad, hű marad a proletár internacionalizmus eszméihez, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz, a munkásosztály pártja és a lengyel nép vezető ereje ma­rad a szocialista építésben - szögezi le a hadsereg lapja. A lap felhívja a figyelmet ar­ra, hogy a párttagok egy része úgy ítéli meg, hogy a veszély elmúlt. Akik így vélekednek, azoknak be kell látniuk: még előttünk áll az a feladat, hogy az országot kivezessük a vál­ságból. Az osztályellenség még nem hagyott fel felforgató tevé­kenységével és visszavágásra készül. Az emberek szívéért, tu­datáért és a szocialista Len­gyelország oldalára állításáért folytatott küzdelem még nem ért véget. Nem nyerhetjük meg ezt a csatát, ha az önelégültség uralkodik el rajtunk és nem az erőteljes munka, a köztársaság újjászületéséért vívott harc lel­kesít bennünket. lyának védelmét Washington gazdaságipolitikájával szemben. A farncia kommentátorok sze­rint a csúcstalálkozón várha­tóan három problémakört fog­nak megvitatni: 1. Hogyan reagáljanak a nyugat-európai országok a ma­gas amerikai kamatlábakra, amelyek súlyos károkat okoz­nak gazdaságuknak, s hogyan bírják rá Washingtont, Ihogy ezen a téren „jobb együttmű­ködést" folytasson a nyugat­európai országokkal. 2. A lengyel helyzettel kap­csolatos amerikai—nyugat- európai ellentétek. Sem Bonn, ■sem Párizs nem akarja követni Washingtont a gazdasági szankciók útján, s nem hajlan­dó lemondani a Szovjetunióval való földgázegyezményről. 3. A Közös Piac belső válsá­ga, amelyet az angol követelé­sek idéztek elő. PANORÁMA BUDAPEST Kuvait állam nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Dzsa- ber al-Ahmed al-Dzsaber al- Szabah sejknek, Kuvait Állam emírjének. Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke Szaad al- Abdullah al-Szalem al-Szabah sejknek, Kuvait Állam trónörö­kös miniszterelnökének, Púja Frigyes külügyminiszter Szabah al-Ahmad al-Dzsaber al-Sza­bah sejk miniszterelnök-helyet­tes, külügy- és tájékoztatási mi­niszternek küldött üdvözlő táv­iratot. * Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szerdán a főváros XV. kerületébe, Rákos­palotára látogatott. Ellátoga­tott a Compack Kereskedelmi és Csomagoló Vállalat új, 450 dol­gozót foglalkoztató gyáregysé­gébe, majd részt vett a XV/16. - Zsókavár úti - pártkörzetben a HNF kerületi bizottsága és újpalotai körzeti bizottságai együttes ülésén. VELENCE A népi ellenőrzés elmúlt évi tevékenységéről, idei feladatai­ról továbbá napjaink gazdasá­gi és pénzügypolitikai kérdé­seiről tanácskoztak szerdán a KNEB-főosztályvezetők és a me­gyei NEB-elnökök továbbképző tanfolyamának résztvevői. A KNEB velencei oktatási és to­vábbképző intézetében rende­zett előadás- és szakmai kon­zultációsorozat szerdai munka­napján részt vett Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. DUBNA Magas magyar kitüntetésben részesítették a dubnai Egyesí­tett Atomkutató Intézet négy szovjet munkatársát, akik nagy segítséget nyújtottak az inté­zetben dolgozó magyar tudó­sok kutatásaihoz. A kitünteté­seket Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete nyújtotta át. SZÓFIA Kenan Evren hadseregtábor­nok, a Török Köztársaság ál­lamfője Todor Zsivkovnak, a Bolgár Államtanács elnökének meghívására szerdán négyna­pos, hivatalos látogatásra Bul­gáriába érkezett. A háborús veszély csökken­tésének, a nukleáris leszerelés­nek a kérdéseiről szólt Leo- nyid Brezsnyev szovjet államfő válaszában, amelyet az auszt­rál békemozgalom hozzá és Reagan amerikai elnökhöz in­tézett nyílt levelére adott. Az SZKP KB főtitkárának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnökének a National Time című ausztrál lapban megjelent levélre adott vála­szát szerdán tették közzé Moszkvában. — Olvastam levelüket, ame­lyet hozzám és Reagan ame­rikai elnökhöz intéztek — írja válaszában Leonyid Brezsnyev. — Közel áll hozzám és érthe­tő számomra az az aggodalom és gond, amelyet a folytatódó fegyverkezési hajsza, a nuk­leáris háború növekvő veszélye miatt éreznek. Az ausztrál békeharcosok le­velükben kérték, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok erősítse meg: nem alkalmaz­nak elsőként nukleáris fegy­vert. Leonyid Brezsnyev ezzel kapcsolatban leszögezi: a Szovjetunió már határozottan kijelentette, hogy soha nem alkalmaz nukleáris fegyvert azon államok ellen, amelyek lemondanak a nukleáris fegy­verek gyártásáról, s területü­kön sem tárolják azokat. Mi több, az ENSZ közgyűlésének XXXVI. ülésszakán éppen a Szovjetunió terjesztette elő azt a fontos és konstruktív kezde­ményezést, amelynek célja an­nak elérése, hogy soha senki ne alkalmazzon elsőként nuk­leáris fegyvert. Az ezzel kap­csolatos dokumentumtervezet leszögezi, hogy azok az álla­mok, amelyek elsőként alkal­maznak nukleáris fegyvert, sú­lyos bűntettet követnek el az emberiség ellen. Csak az Egyesült Államok és legköze­lebbi katonai-politikai szövet­ségesei nem támogatták ezt a határozatot, amely megfelel a világ valamennyi népe törek­véseinek. — Az önök levele arra szó­lít fel — írja a továbbiakban Leonyid Brezsnyev —, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli le­szerelési ülésszaka előtt, vagy az alatt írjanak alá egyezmé­nyeket a nukleáris fegyverzet felszámolásáról. — Ebben a vonatkozásban elsődleges feladatnak tartjuk gyors és konstruktív eredmény elérését a genfi szovjet—ame­rikai tárgyalásokon — hang­súlyozza Leonyid Brezsnyev. — Ügy vélem, hogy mielőbb foly­tatni kell a szovjet—amerikai SALT-tárgyalásokat is. Az ame­rikai fél azonban vég nélkül halogatja a párbeszédet eb­ben a kérdésben, amely az egész emberiséget aggasztja. Rendkívül időszerűnek tartjuk a szovjet—amerikai tárgyalá­sok felújítását a vegyi fegyve­rek betiltásáról is. E tárgya­lásokat az amerikai fél egyol­dalúan szakította félbe. — A Szovjetunió bármikor kész folytatni az Egyesült Álla­mokkal azokat a tárgyalásokat is, amelyek a katonai tevé­kenység korlátozására vonat­koznak az Indiai-óceán térsé­gében, s amelyeket ugyancsak az amerikai fél szakított félbe. A Szovjetunió a maga részé­ről semmiféle akadályát sem látja annak, hogy a katonai te­vékenység korlátozását szol­gáló intézkedéseket kiterjesz- szék a Csendes-óceánra is. Hajlandók vagyunk ennek a problémának a megoldására is, természetesen csak az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság alapján. A valamennyi nukleáris fegy­verkísérlet beszüntetésére vo­natkozó kérdésre válaszolva Brezsnyev emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió már húsz éve nem folytat ilyen kísérle­teket a légkörben, víz alatt és a világűrben. A két évtizede erről életbe lépett szerződést a nukleáris hatalmak közül csak Kína és Franciaország nem ír­ta alá. Kína folytatja légköri nukleáris kísérleteit. — Mi azon meggyőződésből indulunk ki, hogy a józan ész diadalt arat, és elhárul a nuk­leáris katasztrófa veszélye. Ezt a célt azonban egyoldalú erő­feszítések útján nem lehet el­érni. Valamennyi ország és a világ népei aktív fellépésére van szükség. Leonyid Brezsnyev végezetül az autszrál békemozgalom va­lamennyi résztvevőjének sikert kívánt a leszerelés és a nem­zetközi együttműködés megszi­lárdítása érdekében végzett te­vékenységéhez. Francia-NSZK csúcstalálkozó WfâStSSSiÊÈBÈËÊËâÊSËËâÊBÎËÈÈÈSÊÊÊÊi Úgy tűnik, hogy az afrikai politikusok zöme még mindig nem értette meg, micsoda ve­szélyt jelent kontinensük jövő­jére a megoldatlan csádi hely­zet. Legalábbis ez a követ­keztetés vonható le abból a határozatból, amely az Afrikai Egységszervezet (AESZ) febru­ári rendkívüli csúcsértekezletén született. Ennek értelmében a csádi rendezés a következő­képpen történne: február 28- án éjféltől tűzszünet, március 15-től tárgyalás kezdődne a szembenálló felek között a „nemzeti megékélés" megva­lósításáról, júniusban törvény­Az állam- és kormányfő, Goukouni Oueddei hozási és elnökválasztásokat tartanának, június 30-án pe­dig az AESZ békefenntartó erői kivonulnának az ország­ból. Első pillantásra nincs hi­ba ebben a döntésben, csak mikor alaposan szemügyre vesszük, derül ki, hogy az a Csádot évek óta polgárhábo­rús körülmények közé kénysze­rítő erőknek kedvez. NYUGATI ÉRDEKLŐDÉS Csádban 1960. augusztus 11., tehát gyakorlatilag a füg­getlenség elnyerése óta nem jött létre a nemzeti megbéké­lés. A közép-afrikai ország mintegy négymillió lakója hol vallási, hol törzsi alapon dúló belső háborúskodásokba kény­szerült, s ma már többségében közömbösen és beletörődve hagyja magát belesodorni az újabb és újabb összecsapá­sokba. És még egy jellemző dolog: minden csatározás mö­gött előbb-utóbb felbukkantak a volt gyarmattartók, a fran­ciák, s újabban az amerikaiak is. De hiszen Csőd a világ egyik legszegényebb országa — mondhatná bárki. Csupán gyengén fejlett mezőgazdaság­gal rendelkezik, ipara szinte egyáltalán nincs. Miért ez a nagy francia és amerikai ér­deklődés? Az ország szegény­sége csak viszonylagos: a föld mélye — a kutatási eredmé­nyek szerint — komoly nyers­anyag-, mindenekelőtt urán­érckincset rejt. Másrészt nem hagyható figyelmen kívül Csád stratégiai helyzete, az, hogy a fekete földrész közepén fek­szik. Párizsban és Washing­tonban úgy vélekednek, hogy aki megszerzi az ellenőrzést Csád fölött, az az itt építendő bázisokkal akár az egész kon­tinenst szemmel tarthatja. (Amikor az AESZ tavaly nyá­ron úgy határozott, hogy béke- fenntartó erőket küld Csádba, a polgárháború megfékezésé­re, az USA azonnal felaján­lotta anyagi hozzájárulását.) * r Hisséne Habré, a volt had­ügyminiszter A SZEMBENÁLLÓ FELEK A most ismét robbanással fenyegető polgárháborúban Goukouni Oueddei állam- és kormányfő, valamint Hisséne Habré, volt hadügyminiszter hívei már évek óta birkóznak egymással. Oueddei, miután csapatai 1980-ban elfoglalták a fővárost, N'Djamenát, a rend biztosítására az északi szomszéd, Líbia segítségét kér­te. Habré híveivel a líbiai csa­patok elől Szudánba menekült, ott várta a számára kedvező pillanatot. Időközben a csádi és a líbiai vezetés mind szo­rosabbra fűzte kapcsolatait, s a két ország egyesülési szándékát is bejelentették. Ez több afrikai ország nemtetszé­sét kiváltotta, így született az­után az AESZ-határozat a bé­kefenntartó erők felállításáról. Oueddei ezekre számítva, va­lamint erőteljes amerikai és francia nyomásra távozásra szólította fel a líbiai csapato­kat 1981 őszén... Helyükre az Afrika-közi bé­kefenntartó erők első alaku­latai azonban csak hosszas huzavona után érkeztek meq. A korábban felajánlkozott ti­zenkét afrikai ország közül csupán három, Nigéria, Szene­gál és Zaire küldte el kato­náit Csádba. Azokat is késve: időközben a lázadó Hisséne Habré csaoatai Szudán felől többszáz kilométerre benyo­multak az orszáqba, s jelen- leq is naav területet tartanak ellenőrzésük alatt. Habré és hívei a fegyvereket Eqviotom- ból, a pénzt az USÁ-tól kap­ják. támaszpontiaik a szom­szédos Szudánban vannak. Rá­adásul a három jelenlévő bé­kefenntartó orszáa közül ket­tő, Szenegál és Zaire többé­kevésbé nyíltan szintén Habré mellett áll. Ezzel szemben az Oueddei vezette csádi ideig­lenes nemzeti egységkormány­nak a líbiaiak távozása után mindössze ezer katonája van, azok is szétszórva az ország­ban. A lehetőség, hogy mindezek ellenére tisztességesen befeje­ződjék a polgárháború Csád­ban, az AESZ 19 tagországá­nak kezében voit. Am egyelő­re elszalasztották ezt a lehe­tőséget, határozatukkal a kor­mányellenes erőket szilárdítot­ták meg erkölcsileg, a négy­millió. csádi érdekeit képvise­lő központi kormányt pedig le­fokozták az „egyik torzsalko- dó fél” szintjére, a viszály újabb magvát hintve el ezzel a lépéssel. KOCSI MARGIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom