Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-24 / 46. szám
1982. február 24. NÉPÚJSÁG 3 összességében kedvező irányú változások követték az ésszerű energiafelhasználást és takarékosságot szorgalmazó központi intézkedéseket. A kormány gazdasági bizottsága elé terjesztett jelentés a népi ellenőrzésnek az energiagazdálkodási program előkészítésénél és az időarányos végrehajtásnál végzett folyamatos vizsgálatainak tapasztalatairól és javaslatairól számolt be. Az utóbbi két évben népgazdaságunk a tervezettnél kevesebb energiát használt fel. Tavaly az ipari termelés és a nemzeti jövedelem növelése mellett abszolút mértékben is csökkent az energiafelhasználás és az egységnyi nemzeti jövedelem termeléshez viszonyított fajlagos fogyasztás is. Az eredményekhez jelentősen hozzájárultak az ésszerű energiagazdálkodás érdekében hozott konkrét szervezési intézkedések, s nem kevésbé hatott a takarékosságra az energiastruktúra célszerű módosítására ösztönző energiaárakkal kialakított érdekeltség, a gazdasági körülmények kényszere. A felhasználás csökkentésében nagymértékben közrejátszott az energiaigényes ágazatok — és termékek — termelésének mérséklése, ami részben a világpiaci helyzet alakulásának következménye, részben pedig a gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban álló tudatos és szervezett cselekvés hatása. Az energiagazdálkodási programban előirányzott fejlesztési célok elérése érdekében széles körben megélénkültek a vállalati kezdeményezések, s a bankok is meggyorsították az állami támogatást vagy hitelt igénylő beruházási javaslatok elbírálását, a döntéseket. A jóváhagyott beruházások — kevés kivételtől eltekintve — elérik, sőt meghaladják a kívánt hatékonyságot. Egyebek között az úgynevezett hulladékhő hasznosítását célzó fejlesztéseknél a számítottnál mintegy 30 százalékkal nagyobb megtakarítás várható. A benyújtott beruházási javaslatokból azonban még sokat el kellett utasítani, mert a jelzett műszaki fejlesztési megoldásoktól várható megtakaritások nem érték el a kívánt eredményt, s túlzott költségeik miatt nem szolgálnák eléggé a fejlesztési források, köztük az állami támogatás hatékony felhasználását. A vállalatok a kis ráfordításokkal megvalósítható műszaki és szervezési intézkedésekkel érték el a leggazdaságosabb eredményeket. Ezekhez a sikerekhez a népi ellenőrzés is hozzájárult azzal a mintegy négyezer javaslatával, amelyet a két évvel ezelőtti vizsgálatok során ajánlott az érintett 500 vállalat, intézmény és a felügyeleti szen/ek figyelmébe. A tavaly rjjegismételt ellenőrzésekből kitűnt, hogy ezeknek a javaslatoknak túlnyomó többségét beépítették energiagazdálkodási terveikbe, s jelentős részét már hasznosították is. Egyebek között a vizsgált ipari üzemekben előterjesztett mintegy 1200 javaslatból csaknem 900 már megvalósult. A villamosenergia-gazdálkodás fejlesztésére tett mintegy 100 javaslatuk találkozott legjobban a vállalati szándékokkal. Csökkentették a csúcsidei fogyasztást, növelték az éjszakai olcsóbb áram felhasználását a vállalatok, a szövetkezetek, a mezőgazdasági üzemek és az egészségügyi intézmények is. Az akcióprogram szerint a különböző szervezési intézkedésekkel a tervidőszak végére évi 200 ezer tonna olajjal egyenértékű energiamegtakarítást kell elérni. A vállalatok saját kezdeményezéseik és a népi ellenőrzés javaslatai alapján viszont már a múlt évben 45 ezer tonna olajnak megfelelő megtakarítást könyveltek el. A tapasztalatok szerint tehát — amint a gadzasá- gi bizottság megállapította — a csekély ráfordítást igénylő szervezési intézkedések további tartalékainak feltárására is reális lehe- hetőségek vannak, amelyeknek kihasználását még jobban szorgalmazzák — segítve ezzel beruházási erőforrásaink hatékonyabb felhasználását is. Állandó feladat, hogy újabb és újabb erőfeszítésekkel gyorsítsák a VI. ötéves terv energiagazdálkodási programjának végrehajtását, s ugyanakkor következetesen gazdagítsák a programot a megtakarítások új lehetőségeinek felkutatásával és kihasználásával. A továbbiakban rugalmasan, a változó körülményekhez kell igazítani az egyedi célokat. Céltudatosan keresni kell a fajlagos energia- megtakarítást és a szénhidrogén-kiváltást eredményező új megoldásokat. A feilesztések összehangolásában fontos követelmény, hogy az energiatakarékos berendezéseket gyártó háttéripar beruházásait megkülönböztetett figyelemmel kísérjék. Indokolt az is, hon y a tervező és fejlesztő intézetek szellemi kapacitásait jobban hasznosítsák az energiaveszteségek feltárásában és a takarékos meqoldások kidolgozásában. Ezért célszerű ösztönzés lehet, hogy az elért megtakarítási eredményből részesedést kapjanak ezek az intézetek. Az energiatakarékosság az egész társadalom érdeke, nemzeti ügy. A tapasztalatok szerint eredményesen kéovjselik ezt a felfogást a társadalmi szen/ezetek óz ésszerű és takarékos megoldások kezdeményezésével. A társadalmi összefogásban rejlő erők jobb kihasználása szükségessé teszi azt is, hogv a helyi céloknak és feladatoknak körültekintőbb és konkrétabb meghatározásával adjanak értelmes programot a kezdeményezéseknek, a társadalmi erőknek. Magyar kiállítók Kuvaitban Harmincöt magyar külkereskedelmi és iparvállalat nagyszabású rendezvényen mutatja be exporttermékeit Kuvaitban. A HUNG EXPO rendezésében sorra kerülő magyar gazdasági kiállítás február utolsó napján nyílik meg ünnepélyes keretek között a kuvaiti fővárosban, a Hilton szállóban. Jó néhány vállalatunk első ízben próbálkozik átfogó kiállítás keretében kiállítani Kuvaitban. E vállalatok közé tartozik a hűtőgépgyár, az Intercooperation Rt., a Skála-Coop, a Taurus és a Metripond is. A gazdasági kiállításon kívül idegenforgalmi szakemberek magyarországi utazási lehetőségeket kínálnak, főleg a gyógyüdülőhelyekre. Az érdeklődők munka közben ismerkedhetnek meg egy kalocsai pin- gálóval, és egy mezőkövesdi babakészítővel. A kuvaiti Hiltonban a Budapest Hilton főszakácsa gondoskodik az ízes magyar falatokról, a talipalávalót pedig Lakatos Mihály népi zenekara adja. A tudomány a mezőgazdaság szolgálatában A Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás feladata a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek növényvédelmi és agrokémiai előrejelzése, illetve a szaktanácsadás. Külön gondot fordítanak a szőlőtermesztés segítésére, mivel a megye egyik legfontosabb növénye a szőlő. Feladatuk a környezetkímélő, gazdaságos és hatékony szőlővédelmi technológia kidolgozása is. A laboratóriumban korszerű műszerek állnak a kutatók rendelkezésére a kísérletek végrehajtásában. Új iskolatáskák Praktikus, egészséges, köny- nyű és biztonságos — ezek a fő jellemzői azoknak az új típusú iskolatáskáknak, amelyekből májusra készül el az első mintasorozat a Rákosoalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalatnál. A hazai kínálatból régóta hiányoznak a mai követelményeknek megfelelő iskolatáskák, a jelenleg forgalomban lévők többsége ugyanis elsősorban túlságosan nehéz, ortopédiai szempontból kifogásolható, de befogadóképessége, tartóssága sem kielégítő. Az új típusú iskolatáskák kifejlesztése a SZOT munkavédelmi tudományos kutató intézetben kezdődött meg, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács kezdeményezésére. A megbízás eredetileg a kisiskolások közlekedési baleseteinek megelőzése érdekében a fényvisszaverő anyagok alkalmazásának kidolgozására szólt. A fejlesztő munkába bekapcsolódtak a Rákospalotai Bőrés Műanyagfeldolqozó Vállalat formatervezői is. Az évente 80 ezer iskolatáskát gyártó vállalat régóta törekszik e termékének megújítására. A legnagyobb akadályt azonban a megfelelő alapanyag hiánya okozta, amelyet a múlt év végén a győri Graboplastnál — több esztendeje folyó közös fejlesztési munka eredményeként — sikerült előállítani. A poliamidbó! szövött, PVC-vel kent műanyag legfontosabb előnye, hogy könnyű és erős, súlya négyzetméterenként 300 gramm körüli. (A korábban iskolatáskához használt műbőrök 600—1000 gramm súlyúak voltak. Tartóssága, szakítószilárdsága is megfelelő, s jól tisztítható. Az alapanyaghoz illő könnyű poliamid hevederek, valamint műanyag szerelékek járulnak. Két ember egy napja Szirmok és tüzek Dolgozunk, szakadatlan. Egyik munkahét kergeti a másikat. Évek, az éveket. Házasodunk, gyermekeink születnek, lakást vásárolunk, eltemetjük szeretteinket, munkánkkal érvé^ nyesülünk vagy életvitelünk miatt zsákutcába jutunk. A napokat nem szokás számolni. „Az csak kis idő", mindössze huszonnégy óra. Most mégis egyetlen napról lesz szó, hiszen nem közömbös senkinek sem, milyenek sorsalakító napjai. MOST MÁR KÖNNYEBB Strelicia-, authorium-, szegfű-, hóvirág-, Írisz-, jácint-, tulipán- és orchideatengerben nyolc nő dolgozik. A nagyko„Az elején kínlódtam...” vácsi Rozmaring Kertészeti Termelőszövetkezet szekszárdi üzletében ügyes kezek kötik, menyasszonyi és temetési díszcsokrokba, koszorúkba és ike- banákba a költői nevű virágcsodákat. A szekszárdi Rozmaring-bolt gazdag virágkínálatán túl az üzletvezető személye is meglepetés. Barna Istvánná csak három évvel lépte túl a második ikszet. — Egész más pályáról kerültem ide — mondja a Rozma- ring-jelvényes munkaruháiba öltözött üzletvezető. - A szekszárdi hatos számú bölcsődében voltam gondozónő. Orsolya lányom, 1978-ban született. A gyes után még visszamentem a bölcsődébe dolgozni, de kevés volt az 1500-1600 forintos fizetés. Akkor hirdetett a Rozmaring Téesz a Népújságban. Jelentkeztem. Hetven jelentkező közül hetet vettek fel. Míg Barna Istvánná beszél, addig a „kötözőműhely-öltözőpihenőben” kolléganője, Radies Zsuzsanna ördögi ügyességgel egy szép szegfűcsokrot állít össze. Mozdulataiból, ahogy a virággal bánik, látom, hogy szereti munkáját. Egyébként a dolgozók között van varrónő, sőt szőlész-borász szak- képzettségű is. — Hogyan telik egy munkanapja? - kérdezem az üzletvezetőtől. — Reggel hatkor kelek. Negyednyolcra viszem a kislányt az Arany János utcai bölcsődébe, fél nyolckor már nyitom az üzletet. Egyeztetem a napi rendelést és még sok minden egyebet. üzletünket sok vásárló keresi fel. A valóságos roham a „nagy” névnapokon, a Zsuzsanna, Júlia, Éva, Katalin napon van. — Ilyenkor „látástól-vakulá- sig” dolgoznak? — Valóban, áll a bál — nevet. A vevőket sohasem utasítjuk vissza, ez nálunk alapelv. A csokrokat, a finomabb munkákat az itteni kis műhelyben, a koszorúkat pedig a másikban csináljuk. Két adat tájékozódásképpen: az üzlet raktárkészlete a szállításokkal együtt 338 ezer forint. Január hónapban 208 ezer forintot forgalmaztak.- A bolt este hétkor zár - folytatja, miután kiszolgált egy hölgyet Barna Istvánné. - Nekem ekkor jár le a munkaidőm. Egyébként ilyenkor már csak Orsolya van egyedül a csoport-, ban. Aztán irány haza, otthon a napi mosás, vasalás, vacsorakészítés. Férjem a benzinkútnál három műszakban dolgozik. Ha nagyon sok a munka az üzletben, akkor a papírmunkát otthon végzem el.- Önök ötnapos munkarendben dolgoznak. Ismerek asszonyokat, akik még így is ország- nak-világnak panaszkodnak, hogy az égvilágon semmire se jut idejük.- Én az időt megpróbálom úgy beosztani, hogy mindenre jusson. A hétvégeken olvasni, hímezni szoktam. Megy a család az uszodába, és kirándulni is.- Fiatalon lett üzletvezető. Nem nehéz.- Az elején bizony az volt. Különösen, hogy egy új és ilyen nagy forgalmú boltnak lettem a vezetője. De, ahhoz, hogy meg tudjak felelni, minden segítséget megkaptam a főnökeimtől kezdve a férjemig. Nem nyűg a munkám, szeretem. Persze állandóan figyelni kell. Mert ha nincs meg a tízfajta vágott virág, akkor már megy a reklamáció a központba. Ha netán sokat rendelek, akkor se- lejtbe kerül az áru. Az elején kínlódtam, hogy a vevők is elégedettek legyenek, s jól végezzem a munkámat. Most már könnyebb. a híradópult mögött Ritmikusan kattognak az automata telefonközpont reléi. A Tolna megyei Tűzoltóparancsnokság eseménytelen perceit éli, az irodában a napi munkát végzik, a „vonulás állomány" a tantermekben tanul. Pintér Baranyi Zoltán tűzoltó őrmester, az egyik szolgálati csoport híradósa ma reggel fél nyolckor „csengette lé" a tegnapi huszonnégy órás szolgálatot, egyúttal jelezve, az új szolgálat kezdését. (A váltásokkor ellenőrzik a technikai berendezéseket. Ilyenkor hallhatják a tűzoltaóautók próbaként megszólaló szirénáit. „Paks van vonalban...” — hallom. — Riasztáskor...? — Minden a fejemben van. Lámpát, csengőt, magnót bekapcsolni, felvenni a káresetfelvételi lapot. Egyúttal megnyugtatni a telefonálót, hogy ne idegeskedjen, megyünk. — Megadják a kivonuláshoz szükséges adatokat az emberek? Pintér Baranyi Zoltán kényszeredetten mosolyog : — Általában, de nagyon ke11 figyelni a szavakra. Van, amikor csak annyit mondanak az izgatottságtól, hogy tűz van. De, hogy hol, arra rá kell kérdezni. — És az esztelen telefonálók? — Rájuk pokoli mérgesek vagyunk - folytatja. - Az ilyen ember nem tudja, hogy mit művel. Nem volt egyedi, hogy amikor kérdeztük a jelentő nevét, mert az is kell az adatokhoz, beleböfögtek, vagy beleröhögtek a kagylóba. Ilyenkor természetesen nem megyünk ki. — De folytassuk a napját... „Igen, értettem, kapcsolom” — hallom a másik híradós hangját. — Miután elmennek a hivatali munkaidőben dolgozók, kicsit könnyebb a munkám. De a figyelmem nem lankadhat. Másnap reggel én „csengetem fel” a szolgálatot. Utána negyven- nyolc óráig szabad vagyok. A vonulás tűzoltók között vannak iparosok. Pintér Baranyi Zoltánnak könyvkötő a szakmája. — Hazamegyek, befűtök és kezdem a munkát otthon a műhelyben. Feleségem most fog vizsgázni könyvkötészetből. — Szereti a könyvet? — Olvasni és kötni is. Elég komoly könyvtáram van, de olvastam is mindegyiket. Szabad időmben kirándulunk a családdal. Három gyermekünk van, két „nagylány" és egy kisfiú. Sajnos eddig még nem volt rá alkalom, hogy mind az öten együtt nyaraljunk. Tavaly a városi-járási parancsnokságtól kaptunk feleségemmel jutalom- utat Jaltába. Tűzoltóságon vagyok. Várom a riasztást, hátha... Nies. Szerencsére. „Nem bántam meg, hogy tűzoltó lettem.”- Váltáskor mindenkivel köz- lik az aznapi beosztását - mondja a tűzoltó őrmester a reléteremben. A beszélgetés idejére váltótársa helyettesíti őt a pult mögött. — Átveszem a műszereket, a technikai felszereléseket, meggyőződöm a működőképességükről, majd ellenőrzőm a rá d ióösszeköttetéseket.- Még csak tíz perce beszélünk, de már a telefon vagy nyolcszor csöngött...- Ez így megy egész nap — mosolyog. — Az ötvenedik kifelé menő hívást már nem is számolom. Veszem az üzeneteket, továbbítom. Sokan mondják, könnyű munkája van a híradósnak. Ez nem igaz. ülnének csak ide !- Jól érzem magam. Nincs okom panaszra. Se itt a tűzoltóságon, se otthon a mellék- foglalkozásommal. Ha dolgozhatok, akkor nincs baj. Nem bántam meg, Rogy eljöttem tűzoltónak. A beszélgetés után másfél órával szirénázó tűzoltóautó robog át a megyeszékhely központján. Ugróm a telefonhoz, a vonal végén Pintér Baranyi Zoltán: — Tolna újtelepi részén egy- húsfüstölő ég. Hát, ilyen az élet, és benne két ember egy napja. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Fotó: CZAKÓ SÁNDOR
