Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-21 / 44. szám

A^PÜJSÀG 1982. február 21. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Csomópontátépítés 1982-ben Szekszárdról dr. Kelemen Sándor fordult hozzánk pana­szával: „Szekszárdon, a Morx Károly utcában igen nagy a jármű- és személyforgalom. A Séd patak­nak ia Zalka Máté utcától a Hármas hídig történt lefedése után az említett útszakaszon nemcsak a téli, de bármelyik csapadékos időszakban tűrhe­tetlen állapot uralkodik. A jár­daszegélytől az útpadka egy­másfél méternyi részen tele­van vízzel, a gyalogosok alig tudják kikerülni. Ehhez ha­sonló, de kisebb tócsa van a Skála Áruház előtti átjárónál is, nem más a helyzet a MÉ­SZÖV székháza előtt sem. Azon­ban azt is meg kell említeni, hogy. ez az állapot nem a téli időszak beálltával következett be, ilyen a helyzet a tavalyi év tavosza óta.” Olvasónk levelét a szekszár­di Városi Tanács műszaki osz­tályához továbbítottuk, ahon­nan Füredi Ferenc osztályveze­tő válaszolt: „A Séd patak Széchenyi ut­ca és Fürdő'ház utca közötti szakaszának rendezése kereté­ben első ütemben a zárt szelvé­nyű csatornaszakasz készült el. A teljes rendezés magában foglalja a zárt szelvényű csa­torna fölé tervezett kétszer két­sávos útburkolat megépítését, valamint az út két oldalán visz- szamaradó területek rendezé­sét, a járdák átépítését. 1981- ben a zárt szelvény kivitelezé­sén és az elkészült tereprende­zéseken k ívül pé nzű ayi fedezet hiányában az útburkolat, csa­padékvíz-elvezetés és járdaépí­tés kivitelezését indítani nem tudtuk. A terület végleges rendezé­séhez tartozik még a Marx Ká­roly utca—Széchenyi utcai cso­mópont átépítése is, annak so­rán jelzőlámpás forgalomirá­nyítás készül a KPM beruházá­sában. 1981 végén a városi tanács és a KPM Közúti Igazgatóság T elefonszámunk : 12-284 között megállapodás jött létre, mely szerint a csomópont át­építését és a Marx Károly ut­cai útburkolat megépítését kö­zös beruházásban 1982-ben elkészíttetik. Jelenleg a szer­ződéskötés előtti egyeztetések vonnák folyamatban, várhatóan a kivitelezés 1982 márciusában elkezdődik. E munkák elkészülte után a dr. Kelemen Sándor által leírt csapadékvíz-elvezetési problé­mák véglegesen megszűnnek.” ígéret volt, végrehajtás nem Paks-Gyapapusztáról Klippel Ferencné írta: „Gyapapusztán az országúti házsor mögött többen építkez­tünk. Az állami gazdaság ak­kori vezetősége a tanáccsal egyetértésben szorgalmazta ezeknek a telkeknek a beépí­tését. Megígérték azt is, hogy a házainkhoz vezető utat meg­csinálják. Felépültek a házak, de az úttal azóta sem törődik senki. Esős időben szinte meg- közelíthetetlenek az épületek. A gazdaságnak hiába szólunk, ami kis gyalogutat salakkal csi­náltunk, azt a traktorok tönkre­tették." Olvasónk panaszát a paksi Városi Tanács műszaki osztá­lyához továbbítottuk, ahonnan Bancsik Csaba osztályvezető vá­laszolt: „A helyszínelésünk alapján is joggal kifoqásolt út a telek­könyvi nyilvántartás és út- katászter szerint a Paksi Álla­mi Gazdaság kezelésében van, a ielentős mezőgazdasági for- qalomterhelés mellett 12 lakó­épület egyedüli megközelítési lehetőségét biztosítja. A burko­lat nélküli, kötött talajú út kü­lönösen csapadékos időjárás esetén a nem mezőgazdasági rendelkezésű gépjárművek szá­mára közlekedési gondot okoz­hat, ezért megkerestük a Paksi Állami Gazdaságot, a kifogá­solt útszakasz karbantartását kérve. Megállopodásunk sze­rint a munkák elvégzésére az időjárástól függően 1982. ápri­lis 30-ig sor kerül, addig is kér­jük az érintett lakók türelmét." Fegyelmi az udvariatlan kiszolgálásért Király András szekszárdi ol­vasónk panaszolta: „Évek óta o Tartsay lakótele­pi olajkúthoz járunk 2 darab 20 literes kannával, melyek egy gázpalackszállitó kocsira van­nak felszerelve, igy kényelme­sen a kúthoz tolhatjuk. Január 22-én egy új olajku­tas kiszolgáló közölte — mi­közben kezdte tölteni az ola­jat —, hogy nem tud igy adni, csak ha leveszem a kannákat. Mondtam, hogy tele kannákat nehéz emelgetni, s eddig ez még nem volt probléma. Mire ő abbahagyta a kiszolgálást és beült a kocsijába magnózni. Az új vevő megérkezéséig hallgat­ta a tánczenét. Újra kértem, hogy szolgáljon ki, erre sem volt hajlandó, sőt a panasz­könyvet sem adta oda. Kérdé­semre, hogy ki a főnöke, a válasz: Kaposvár. Ekkor meg­kérdeztem, hogy hívják, mire ő: ,Tudsz olvasni?' — és ki- düllesztett mellén a névjegyét az orrom alá nyomta. Felírtam: Barna István. Otthon utána­néztem a dolognak: a tűzvé­delmi szabványgyűjteményben semmi előírást nem találtam arra vonatkozólag, hogy a kannák leemelése kötelező. Azt viszont előírja, hogy milyennek kell lenni az olajkút környéké­nek: érdemes megnézni! Igaz, azt nem írja elő, hogy az eladó hogyan viselkedjen, de azt hi­szem ezt nem is innen kell megtanulni senkinek sem." Olvasónk levelét az ,,ÁFOR”, Ásványolajforgalmi Vállalat dél- dunántúli központjához, Kapos­várra küldtük, ahonnan Pósfai István központvezető válaszolt (mellékletként egy fegyelmi ha­tározat példányát is elküldte szerkesztőségünknek) : „A Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya, va­lamint a Tolna megyei Népúj­ság hozzánk küldött leveléből jutott tudomásunkra, hogy a szekszárdi Bencze utcai HTO- kútnál a vevőkkel szemben tiszteletlenül viselkedett Barna István dolgozónk. Dolgozónk a kannák megtöltésekor helyesen járt el, hiszen az ÁFOR 81. számú technológiai utasításá­ban, mely ,HTO—MOBIL’ eladó­helyek üzemeltetésére és keve­résére vonatkozik, szerepel a következő: A folyadék kiméré­sét a tárolótartállyal a földe­léssel fémesen összekötött tál­ca felett kell elvégezni. Erre a tűzesetek megelőzése miatt van szükség, így ez nem írható dol­gozónk terhére. Viszont nem tett eleget annak a kötelezett­ségének, hogy a kereskedelem dolgozói kötelesek a vásárló­kat szakszerűen, figyelmesen kiszolgálni, melyről az 1978. évi I. törvény rendelkezik. Ha­sonlókat ír elő az igazgatói utasításunk is, miszerint a kút­kezelő a munkavégzés során a lehető legteljesebb mértékben köteles megvalósítani a szo­cialista kereskedelem minden követelményét. Kiszolgálásának minden körülmények között ud­variasnak, kulturáltnak, előzé­kenynek kell lennie. A pana­szosok által leírtakból az derül ki, hogy Barna István ennek a kötelezettségének nem tett ele­get. Felhívtam dolgozónk fi­gyelmét arra, a vevőkkel, ha kell, többször is, de udvarias hangnemben közölje a HTO üzemeltetésére vonatkozó ren­delkezést, kulturáltabban visel­kedjen, hiszen vállalatunk dol­gozói közül épp a kútkezelők azok, akiken keresztül a vásár­lók megítélik tevékenységünket, annak minőségét. Az eset ösz- szes körülményeit vizsgálva döntöttem úgy, hogy megrovás fegyelmi büntetésben részesí­tem Barna Istvánt.” Ml VÁLASZOLUNK Tapcsika megmenekül Az elmúlt év szeptemberében kezdődött a szekszárdi Ba­bits Mihály művelődési központban az idén májusig tartó, kéthetenként megrendezésre kerülő „Matiné” című vasárnap délelőtti gyermekműsor. A gyerekek többek között megcso­dálhatták a sióagárdi Fecske bábcsoport előadásait, múlt vasárnap pedig nagy sikere volt Szepes Péter „Tapcsika megmenekül” című műsorának is. Felvételeink ezen az elő­adáson készültek. A tavaszi program is érdekesnek ígérke­zik február végén Cicacucc és Pim-Pam-Páiék címmel Se­bestyén Zoltán műsorát Iáhatják. Majd áprilisban a tv-ből jól ismert Móka Miki látogat el Szekszárdra. Én is vagyok olyan szép, mint Tapcsika Az építőipari kivitele- z®s' tevékenység gya- kodásáról rendelet Vv-jSlH-i végrehajtása tárgyá- §3EÍíí ban kiadott korábbi t-VIv.y-V,'jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszter 6/1982. (II. 3.) ÉVM számú rendelete és kimondja, hogy gazdasági munkaközös­ség olyan építőipari kivitelezési tevékenységet gyakorolhat, amelyet tagjai — az építőipari kisiparosokra vonatkozó rendel­kezések keretei között — építő­ipari kisiparosként végezhetné­nek. Építőipari szervezet dolgo­zóiból és nyugdíjasaiból alakult vállalati gazdasági munkakö­zösség olyan építőipari tevé­kenységet is gyakorolhat, ame­lyet számára a szervezet veze­tője — a tagok szakmai felké­szültségére, a szervezet által nyújott támogatás mértékére és feltételeire figyelemmel — a tár­sasági szerződéshez adott elő­zetes hozzájárulásban lehetővé tett. Az ilyen gazdasági munka­közösség építőipari kivitelezési tevékenysége az építőipari szer­vezet tevékenységi körét nem lépheti túl. Az építőipari kisvál­lalat az építőipari állami válla­latra irányadó rendelkezések keretei között végezhet építési­szerelési munkát. A jogszabály 1982. február 3- án hatályba lépett. A számvitel bizonylati rend­jéről szóló korábbi jogszabályt módosító 4/1982. (11. 3.) PM szá­mú pénzügyminiszteri rendelet­ből itt csupán annyit idézünk, hogy: „A bizonylatokat öt évig, a médegbeszámolát és az év­közi beszámolót, továbbá ezek mellékleteit az irattári tervben meghatározott megőrzési idő él­etteliéig, de legalább, tíz évig kell megőrizni.” A fenti két jogszabály a Ma­gyar Közlöny idei 5. számában jelent meg. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Kereskedelmi Érte­sítő folyó évi 3. számában meg­jelent arra a közleményre, amely a belső ellenőrzés hely­zetével és működésével kap­csolatos tapasztalatokról szól, s amely szerint - bár a belső el­lenőrzés szervezete, működése és hatékonysága javult — a ha­tékonyság további növelésének legfőbb gátja, hogy a vállalati (szövetkezeti) vezetők egy ré­sze még mindig nem tekinti a jól szervezett belső ellenőrzést az irányítás fontos eszközének, a függetlenített ellenőrzésnek nincs meg mindenütt a megfe­lelő tekintélye, nem megfelelő a függetlenített ellenőrök anya­gi elismerése, az ellenőri meg­állapítások nyomán nem min­denhol történnek gyors intéz­kedések a hibák megszünteté­sére. A közlemény rögzíti, hogy a belső ellenőrzés megfelelő működése a vezetés színvonalát is tükrözi, és természetesen megjelöli a közlemény a továb­bi teendőket is, melyek közül kiemeljük, hogy: „Az ellenőrzés területén dolgozók személyi jö­vedelme haladja meg az egyéb területen - azonos képzettség­gel és gyakorlati idővel rendel­kező - dolgozók jövedelmét.” A bolti kiskereskedelmi üzle­tek dolgozóinak felvásárlási ér­dekeltségéről szóló korábbi ren­delkezését módosítja a Belke­reskedelmi Minisztérium a Ke­reskedelmi Értesítő idei 2. szá­mában megjelent 1/1982. szá­mú körrendelkezésével, amikor is kimondja, hogy az ott megjelölt kereskedelmi egysé­gekben a termelőktől felvásá­rolt korai burgonya, zöldség és gyümölcs forgalma után juta­lékot, prémiumot kell fizetni, s e jutalom, prémium elszámolá­sának alapja a bolti felvásár­lási forgalom. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Értesítő idei 2. számá­ban közlemény jelent meg a mezőgazdasági szakcsoportok tagjai társadalombiztosítási kö­telezettséggel járó jövedelmé­nek megállapításáról. A terje­delem korlátái miatt itt csupán ennyit idézünk: „A mezőgazda- sági szakcsoport tagja 1983. de­cember 31-ig kérheti azoknak a naptári éveknek szolgálati idő­ként beszámítását, amelyekben a szakcsoporti tagsága - 1982. január 1 -ét megelőzően — teljes naptári éven át fennállott, és a tagsági viszonyával összefüggő tevékenységéből származó jö­vedelme az évi 36 000 forintot elérte. Az évi jövedelmet a tag ilyen irányú kérelmére, az előb­biek figyelembevételével a mezőgazdasági szakcsoport ál­lapítja meg és igazolja.” Dr. Deák Konrád a TIT városi-járási szervezetének elnöke A Gewandhaus új székhaza A világszerte ismert lipcsei Gewandhaus zenekar a II. vi­lágháborúban megrongált szék­háza helyett új otthont kapott. Az új székház 2000 személyes hangversenytermét a múlt év vé­gén, megalapításának évfordu­lóján avatták fel. A termet a klasszikus amfi­teátrumokhoz hasonlóan alakí­tották ki. Akusztikája kiváló, az előadás a terem bármely helyé­ről kifogástalanul élvezhető. A szép hangversenyteremben elhe­lyeztek egy 6700 sípos, 89 re­giszteres potsdami Schuke-orgo- nát is. A Gewandhaus zenekar neves karmestere, Kurt Masur így nyi­latkozott a hangversenyterem­ről : „Ez a ház, amely a világ egyik legszebb hangversenytermét foglalja magában, kezdettől fogva az építőknek, a művészek­nek, és a nép képviselőinek ér­tő együttműködése nyomán va­lósult meg, sok szeretettel és al­kotótevékenységgel. Olyan ajándék ez, amit a nép adott saját magának." A produkció Áki nem kerülhetett a szín­padra. .. Mi is történik a színpadon?

Next

/
Oldalképek
Tartalom