Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-17 / 40. szám

a népújság 1982. február 17. Premier Pakson A Népszínház hétfőn este Pakson mutatta be legújabb előadását, Schiller Ármány és szerelem című szomorújátékát. Színházi és társadalmi ese­mény volt egyben ez a premier: az előadás előtt találkoztak és beszélgettek a munkásművelő­dési központ egyik klubjában Paks város párt- és társadalmi vezetői a Népszínház vezetőivel, továbbá részt vett a találkozón a megyei tanács művelődésügyi osztályának hat munkatársa, szakvezetője. Az előadás után, késő este, folytatódott az ismer­kedés és eszmecsere, már bő­vebb körben, a színészekkel együtt. Az előadás jól felkészült szí­nészgárda produkciójg volt a bemutatón, tiszta szövegmon­dással, itt-ott túl gyors tempó­ban és izgalom okozta merev­séggel!. Sikert arattak a Nép­színház művészei, sok tapsot kaptak. Ez az előadás kettős, sőt hármas szereposztásban „megy” majd, az ország^ leg­különbözőbb vidékein, tehát utazó előadás lesz, amely az atomerőmű lakótelepéről indul el. Megtudtuk a színház igaz­gatójától, Malonyai Dezsőtől, hogy 820 utazó előadásuk fesz ebben az évadban. Paksra egy autóbusszal és egy teherkocsi­val jött a társulat. A próbák a Józsefvárosi Színházban foly­tak, a paksi színpadon a pre­mier előtt egyáltalán nem mo­zoghattak a színészek, de ez az idegesség nem okozott különö­sebb gondot, hiszen nagyobb a hely, jobbak a körülmények, mint voltak a budapesti próbák alkalmával. Az igazgató véle­ménye szerint a vidéki bemu­tató egyébként is „jobb, iga- zabb, őszintébb”, mert itt való­ban a néző ül a teremben, nem a kritikusok és „kívülállók” népes serege. Az Ármány és szerelem ren­dezője, Meczner János elmond­ta, júniusig mindenképpen ját­szani fogják a darabot, és ha sikeres lesz, átviszik a következő évadra is. (gemenci) Pölöskei József kiállítása Dunaújvárosban, a Munkás Művelődési Otthon aulájában meg­nyílt Pölöskei József Munkácsy-dijas ötvösművész kiállítása. Bartók emléke Bias Emilio Atehortua kolum­biai zeneszerző „öt zenemű Bartók Béla emlékére tíz fúvós- és hét ütőhangszerre" című mű­vét vasárnap nagy közönség- sikerrel mutatta be a bogotai szimfonikus zenekar a szerző vezényletével. BUSÓJÁRÁS Megtartották Mohácson a busók szokásos tanácskozását, előkerültek a ládák mélyéről a télűző népünnepély kellékei, a faragott faálarcok, kereplők, buzogányok és a borzas busó­bundák — a Duna parti város lakói felkészültek a farsang- vasárnapi vendégsereg fogadá­sára. Mohács szállodáiban, a Békében és a Cselében már va­lamennyi helyet lefoglalták, és elkeltek a fizetővendég szolgá­lat szállásai is. Ha a meteo­rológiai előrejelzés szerinti jó idő beköszönt, vasárnap meg­duplázódhat a város létszáma, s a tavalyihoz hasonlóan húsz­ezer látogató tölti majd meg a tereket, utcákat, ahol ismét megelevenedik a sokác népha­gyomány, a tavaszvárás, a megújulás ünnepe: a pokiada. A busók vasárnap délutáni felvonulása előtt az érdeklődő­ket több népművészeti rendez­vény is várja. A Kossuth film­színházban tizenegy órakor kezdődik a hagyományos Schneider Lajos népdaléneklé­si verseny legjobbjainak bemu­tatkozása. Baranya, Somogy és Tolna általános és középisko­lás népdalénekesei mellett az idén először Zala megyeiek is fellépnek a műsorban. A Bar­tók Béla Művelődési Házban fél tíztől három néptáncműsort rendeznek. Ezeken a baranyai magyar és nemzetiségi együt­teseken kívül fellép a Horvát­országi Magyarok Szövetségé­nek Központi Tánccsoportja és a jugoszláviai hercegszőlősi művelődési egyesület délszláv együttese. Az idén is megtartják a mo­hácsi főutcán a farsangi nép- művészeti kirakodó vásárt. A fazekasok, bőrösök, fafaragók és egyéb mesterek már a kora reggeli óráktól kínálják por­tékáikat. Altamira Hétfőn csaknem négy és fél évi szünet után, ismét megnyi­tották az érdeklődők számára az észak-spanyölországi Santil- lana del Mar mellett fekvő al- tamirai barlangot. A látogatók számát azonban erősen korlá­tozzák: naponta csak öt sze­mély tekintheti meg a múlt szá­zadban felfedezett, korai kő- korszakbeli barlangfestménye­ket. Az engedélyeket írásos ké­relemre szigorúan a beérkezés sorrendjében adják ki. A látogatók tíz percet tölt­hetnek a barlangban, amelyet július 9-én ideiglenesen ismét bezárnak, hogy megvizsgálják: járt-e valamilyen káros követ­kezménnyel a felbecsülhetetlen értékű barlangképek állapotá­ra a látogatások újbóli enge­délyezése? A barlang igazgató­ságához eddig 1500 látogatási kérelem érkezett a világ min­den részéről. A barlangot 1977. október 1-én tudósok sürgetésére zár­ták be a nyilvánosság előtt. Megállapították ugyanis, hogy napi 3—4000 látogató bebo­csátása következtében megvál­tozott a barlang mikroklímája, és ez okozhatta a festmények állagának romlását. Az alfa mirai barlangfestmé- nyek mása Madridban, az ar­cheológiái múzeum udvarán ki­képzett mesterséges barlang­ban látható. Zodiac Idei első premierjére készül a Planetáriumban működő Mul­timedia Stúdió. A napokban — Lakos György szerkesztő és Hegedős László író rendező irá­nyításával — megkezdődtek a lézerszínház harmadik, egész estét betöltő multimédia- programjának, a Zodiac című asztrológiai játéknak a próbái. Az új műsorban a technikai művészetek útján a csillagok és az emberi sorsok összefüggéseit boncolgató hiedelmek, „tudo­mányok" sajátos világával az asztrológia iránt érdeklődők is­merkedhetnek. A február 24-én műsorra ke­rülő előadáshoz különleges op­tikai és vetítéstechnikai beren­dezést készített a stúdió fej­lesztőstábja, Vígh Zoltán fő- konstruktőr vezetésével. írás­tudatlanság Az írástudatlanság felszámo­lását célzó további 35 tanfo­lyam indult meg Afganisztán Tokhar tartományában. Jelen­leg az országban több mint 29 ezer tanfolyam keretében, mint­egy 550 ezer afgán lakos sajá­títja el az írás és olvasás tudo­mányát. Fesztivál A jugoszláv fővárosban be­fejeződött a tudományos filmek fesztiválja, amelyen 16 ország mintegy 100 filmjét mutatták be. A fesztivál első díját egy, az elektromos energia nagy tá­volságra történő továbbításá­nak problémájával foglalkozó olasz film nyerte el. A naumburgi bábosok Az NDK 16 állami bábszín­háza évente mintegy 3000 elő­adással örvendezteti meg 600 ezer nézőjét. A híres naumbur­gi bábszínház az egykori re- hehauseni falusi bábjátszókör­ből fejlődött az ország neves együttesévé. A naumburgi báb­művészek állandó színháza az Arany Kakas. Nyári rezidenciá­juk az évszázados Mária-torony tövében található. Marionett­figuráikkal ősi és modern me­séket elevenítenek meg. Éven­te mintegy 150 alkalommal vendégszerepéinek az NDK kü­lönböző településein. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Mezőföld északkeleti tájé­ka már évezredek óta lakott környék. A legelső ismert nép e területen a római vdlt. A bi­rodalom bukását követő időből avarok letelepedéséről szól a krónika. Az ezután következő, és a honfoglalásig vezető év­századokba nyúló emlékeket ugyan megkoptatta a múló idő, de — bár birodalmak virágoz­tak fel és tűntek él — a nép maradt. A községnév, Iváncsa, 1332- ben bukkan fel. A község tanácsa határozat­tal hozta létre tíz évvel ezelőtt a helytörténeti gyűjteményt. Iváncsa gondol múltjára, és a község születésének 650. év­fordulójáról sem feledkezik meg. Iváncsa jubileumra készül. Az évforduló kapcsán meg­mozdult a község apraja-nagy- ja. „így látjuk a 650 éves hán­csát” — hirdeti az óvodások rajzkiállításának címe. És meny­nyivel szebbnek látják majd, amikor elkészül a tavaly át­adott takarékszövetkezet előtt a jubileumi emlékpark? Amikor a község munkaképes lakosságá­nak 90 százalékát kitevő eljá­ró — és társadalmi munkáját munkahelyén kamatoztató — dolgozók idén egy napot saját községük gyarapodásáért is ál­doznak, hogy elkészüljön 2500 méter járdaszakasz a ta­nács fejlesztési tervén kívül, vagy amikor elkészítik azt az öt buszváróházacskát, amiből a tanács megvásárolni legfel­jebb csak kettőt tudott volna. PETŐFI NÉPE Az eddig ismert legrégebbi írás, amelyben Kecskemét ne­ve szerepel, 1353-'ból szárma­zik. A budai kancellárián kiál­lított okmányból megtudhatja az utókor, hogy Nagy Lajos ki­rály az Ágasegyháza nevezetű lakatlan pusztát, mely Kecske­A nagyközönség és a színhá­zak szoros kapcsolata nem szo­katlan jelenség az NDK-ban, ahol a színészek az alkotó­munka egyik fontos eszközét látják a kapcsolattartásban. Az ilyen jellegű törekvések egyik érdekes példája a Drezdai Ál­lami Színház kezdeményezése. A színház társulata 1971 óta speciális tanfolyamokat rendez tanároknak, hogy elősegítse az iskolai nyelv- és zeneoktatást. mét mellett terül el, kedves kun hívének, Karfa Jánosnak aján­dékozta. Hat évszázaddal később Ju­hász István mérnök, a kecske­méti Város Tanács jelenlegi csoportvezető főmérnöke a vá­rosba érkezett, és rácsodálko­zott Kecskemét műemlékeire. — Mit kutat, hogyan búvár­kodik a városi főmérnök? — Rendkívül sok érdekes adatra bukkantam. Foglalkoz­tatni kezdtek Kecskemét to­vábbi műemlékei is. Ám a rég­múlt idők alkotásainak feltárá­sa, keletkezésük körülményei­nek vizsgálata, s a hozzájuk kapcsolódó események meg­értése csak úgy lehetséges, ha megvan hozzá a történeti hát­tér. Ezért kezdtem foglalkozni várostörténettel. — Kutatómunkájából mit tart a legérdekesebbnek? — Például a középkori templomok korának megállapí­tását. Ezeket a korabeli építő­mesterek úgy tájolták, hogy a templom védőszentjének neve- napján a lenyugvó Nap utolsó sugara végigpásztózott a be­járaton és a főhajón keresztül egészen az oltárig. A csillagá­szati kronológia segítségével a templom fekvéséből tehát meg­állapítható annak kora, ere­dete. Dunántúli napló Meddig lesz hiánycikk a me­zőgazdasági gépalkatrész? Ezt kérdezi ma is nagyon sók me­zőgazdaságban dolgozó agrár-, műszaki és közgazdász szak­ember. „Kinek a feladata a termeléshez szükséges alkat­részek biztosítása?” És így jön­nek tovább a kérdések, ame­lyeket utána viták követnek, közben kitavaszodik és még mindig alkatrészhiány van. Egy­re többen keresik a gyógyszert a már gyógyíthatatlannak vélt betegségre. Ezt teszi az egyhá- zaskozári termelőszövetkezet is, amely az ipari ágazatában az elmúlt évben megkezdte a me­zőgazdasági gépalkatrészek gyártását. Ahhoz, hogy a mezőgazda­ság olcsóbban termeljen, jó gépekre és jó alkatrészellátás­ra is szükség van. Hogyan lehet az alkatrész- hiányt mérsékelni, illetve meg­szüntetni? Elsősorban a jó ösz­tönzőkkel. Az idei évadban a felsőtago­zatos német tanárok ismerked­nek meg az együttes munkájá­val. A jövő évadban viszont a zenetanárok találkoznak a Drez­dai Állami Operaház társulatá­val, a Staatskapelle zenekarával és az Opera balettegyüttesével. Az előadóművészetnek ez a te­vékenysége azt eredményezte, hogy már minden második drezdai Vili. és IX. osztályos diák rendszeres színházláto­gató. Szöveg nélkül Tanárok és színészek Napjainkban főként motori­kus alkatrészek; főtengelyek, csapágyak, hengerhüvely, du­gattyúgyűrűk, dugattyúk, főfék­henger, karburátor hiányoznak tartósan és előállításuk speciá­lis technikai berendezések, cél­gépek, pl. köszörű- és maró­gépek nélkül elképzelhetetlen. Ezek a gépek az iparban nem ritkák. Technikai oldalról egy­értelmű a kérdés — akkor miért nem gyártanak rajtuk elegendőt a fent említett cik­kek közül? Az okok a szokáso­sak: érdekeltség hiánya. De van egy lényeges még:*egyes mezőgazdasági alkatrészek olyan kis tételben kellenek, amely egy nagyipar igényét nem elégíti ki. A kis tétel, az átállások nagyon megdrágítják a terméket. Ezenkívül sok múlik a keres­kedőkön is, akik jó érdekeltség­gel felkutathatnák a hiánycik­kek gyors, gazdaságos gyártá­sának a feltételeit, vagyis az együttműködni akaró partnere­ket „összehozzák” — írja dr. Vass János, az egyházaskozári Haladás Mgtsz elnöke. SOMOG/I^ A siófoki vasútállomáson sok gondot okozott az utasoknak és a vasutasoknak, hogy nem különült el a személy- és a te­herforgalom. Különösen a nyári idegenforgalmi idényben volt kellemetlen, hogy ugyanott bo­nyolítják le az árurakodást és más munkákat, ahol az utasok is járnak. A hatalmas ember­tömeget kiszolgáló, sűrűn jövő­menő vonatok és a szintén nem ritka teherszerelvények mozgá­sának megszervezése nem volt könnyű. S egy ilyen nagy ide­genforgalmi központban az sem elhanyagolható szempont, hogy a tehervonatok látványa sem különösebben kellemes; a nem­zetközi turistaseregnek nem nyújt túlzottan maradandó esz­tétikai élményt. Azért vált szükségessé Sió­fokon az új teherpályaudvar fölépítése. A teherpályaudvaron négy Vágány lesz majd. Az idei me­netrendváltozás — május vége — után a konténerforgalmat már az új vágányokon bonyo­lítják le és 1982 végén „tele­pül ót” ide minden teheráru. Az 1983-as idegenforgalmi sze­zonban tehát a mostani siófo­ki állomáson csak személy­vonatókat és utasokat láthatunk majd és az idény kezdetéig le­bontják a régi raktárépületet is. A fafaragások művésze A fafaragásnak évszázados hagyományai vannak Mongó­liában. Az ulánbátori képző- művészeti főiskolán külön fa­faragó tanszak működik, ahol a relief-készítés és a különbö­zőfajta fafaragások művésze­tével ismerkednek meg a hall­gatók. Ezt a tanszakot végezte el a mai mongol képzőművészet egyik neves alkotója C. Ojdov is, akinek tehetsége már kora gyermekkorában megmutatko­zott. Ötödik osztályos tanuló volt, amikor első faragványá- val felhívta magára a figyel­met. A morinhuur — ősi nem­zeti húros hangszer — minia­tűr mása olyan jól sikerült a rendkívül ügyes kezű gyermek­nek, hogy tanárai további mun­kára ösztönözték, amit szívesen és nagy kedvvel vállalt. A fő­iskolát 1974-ben végezte el. Sokoldalú művész, akinek alko­tásai között a fafaragás mel­lett festmények, grafikák, pla­kátok is szerepelnek. Részt vett alkotásaival a legutóbb Ma­gyarországon megrendezett nemzetközi iparművészeti kiál­lításon is. Faragványai közül a leg­szebbek talán a remekbe ké­szült állatfigurák. Festményei különleges színhatásukkal ér­vényesülnek. A „Góbi mese" című képe kék-fehér színeivel, a „Hegyek" című festménye kék-sárga színfoltjaival vált ki lenyűgöző hatást. Nagy János karikatúrája

Next

/
Oldalképek
Tartalom