Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-14 / 38. szám

Mai számunkból XXXII. évfolyam, 38. szám. ARA: 1,40 Ff 1982. február 14., vasárnap. BÁBOLNÁÉ A VOLT VEPEX-UZEM (3. old.) ÖN KÉRDEZ - Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) NAGYÍTÓ ALATT A DÓZSA-SPORTISKOLA (6. old.) u 0^0 GYONKI DILEMMÁK (3. old.) A gazdálkodás tisztaságáért A gazdálkodói nemtörődömség néha meglepő fordulato­kat produkál. Ki hinné például, hogy egyik-másik cég je­lentős summákat ad át szövetkezeteknek, kisiparosoknak, anélkül, hogy az összeg sorsát nyomon követné, felhaszná­lásukat ellenőrizné. Egy lakásépítő és fenntartó szövetkezet például több éven keresztül összesen 2,1 millió forint elő­leget fizetett ki egy gázszerélő kisiparosnak anyagvásárlás­ra, anélkül, hogy elszámolást kért volna. Dicséretes dolog a bizalom, de ennyire? Mi több, a szövetkezet (volt) elnöke a szövetkezet bélyegzőjét is átadta a szóban forgó kisipa­rosnak, aki ennék segítségével másoknak, egyebek közt vál­lalatoknak vásárolt anyagokat... Ilyen és ehhez hasonló esetek találhatók a Pénzügymi­nisztérium Bevételi Főigazgatóságának példatárában, amely az 1981-ben végzett — jövedelemelosztást torzító jelensé­gek feltárásával foglalkozó — vizsgálaték eredményéiről számol be. Az ellenőrzés célja ezúttal is kettős volt. Az egyik: feltárni, hogy az érvényben lévő jogszabályok (illetve hiányosságaik) milyen lehetőségét nyújtanak a visszaélé­sekre, jogosulatlan előnyök élvezésére. Másrészt, hogy meg­állapítsa: a szabályozások megszegése, a bizonylati rend megsértése milyen szerepet játszik a visszaélések kialaku­lásában. Az ellenőrzés során kialakult összkép rózsaszínnek éppen nem nevezhető. A revizorék a vizsgált 180 gazdálkodó­egység kétharmadánál tapasztaltak Olyan hibákat és hiá­nyosságokat, amelyék kifogásolható, jogosulatlan jövedel­mek forrásául szolgálták. Az ellenőrök a mezőgazdasági és építőipari gazdálkodószervezetekről állítottak ki a leg­rosszabb bizonyítványt. Az előbbieknél a vizsgált 33 eqység közül 29, az utóbbiaknál az ellenőrzött 25 cég közül 16 esetben esett folt a gazdálkodás tisztaságán, szabályos­ságán. Az ellenőrzés summázott megállapításai szerint a jogo­sulatlan jövedelemszerzés szempontjából kritikus gazdálko­dási területek a következők: eszköz- és készletgazdálkodás, pénzeszközök kezelése, gépjárművek üzemeltetése, magán- jármű-használat, másodállás, mellékfoglalkozás, a terme­lési folyamatok elszámolása, saját vagy külső személy ré­szére teljesített szolgáltatások. Több cégnél is előfordult például, hogy a selejtezésről nem készítették jegyzőkönyvet, jóllehet a selejtezett gépek, berendezésék egy része érté­kesíthető, hasznosítható és az ebből származó bevétel számbavételét több esetben elmulasztották. A revizorok hiá­nyosságot tapasztaltak a leltározásokkal kapcsóíatban is: ha a leltárhiány miatt a jogszabályban előírt felelősségre- vonás nem történik meg, miként biztosítható a társadalmi tulajdon védelme? A jogtalan jövedelmek egyik fő forrása a magángépjár­művek használata. Szinte általános, hogy a gépkocsi- használatért fizetett átalányok nem a munkakörhöz, nem az elvégzendő munkához, hanem a beosztáshoz kötődnék. Sokhelyütt fizettek átalányt akkor is, ha a forgalmi enge­dély huzamosabb ideig hiányzott, vagy a munkavállaló hu­zamosabb ideig távol volt. Egyik-másik cégnél az is elő­fordult, hogy a dolgozók az átalány mellett Jtiköltség- térítésben is részesültek, illetve rendszeresen igénybe vet­ték a vállalati gépkocsit. A jogosulatlan jövedelemszerzés egyik „biztos" forrása a másodállás és mellékfoglalkozás kreálása. Egy mezőgaz­dasági termelőszövetkezet például külső munkavállaló ré­szére, egyebék közt meliorációs szaktanácsadásra pénzt fi­zetett, annak ellenére, hogy meliorációs beruházást két éve nem végeztek, eméllett egy főfoglalkozású dolgozójuk­nak munkaköri feladata volt a meliorációs tevékenységek szervezése és irányítása. A Bevételi Főigazgatóság elemzése megállapítja: a jö­vedelemtorzító jelenségék kialakulását nem a jogszabá­lyok hiánya vagy az előírások lazasága okozza. A vissza­éléseket inkább a vállalati belső szabályozások hiányossá­gai, illetve az előírásdk megszegése miatt követik el. A gyakori torzulásúikra ökot ad az is, hogy a vállalati belső ellenőrzés nem helyez megfelelő súlyt a bizonylati fegyelem vizsgálatára. Az elemzés rámutat, hogy zömmel a rang­létra különböző fókáin lévő vezetők jutnak jogosulatlan elő­nyökhöz, illetve a vezetők azok, akik személyes érdekeiktől vezérelve másokat is hozzájuttatnak ilyen kedvezmények­hez, jövedelmekhez. A vizsgálat mintegy 8 millió forint értékben tárt fel olyan jövedelmeket, amelyek forrása a jogszabályok megszegése volt. Az anyagi kár ugyan nem jelentős, ám jóval nagyobb az erkölcsi károsodás, következésképpen az efféle vissza­éléseknek az ellenőrzés módszereivel mielőbb gátat kell vetni. MOLNÁR PATRICIA Megyei ifjúsági parlamentek » bölcsődei-óvodai elhelyezésé­nél, az elmúlt években számos fiatal tanácsi dolgozó lakás­gondját segítettek megoldani. E téren további erőfeszítések történnek. A vita után - amelyben fel­szólalt dr. Rúzsa János, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője is — Császár József vála­szolt a kérdésekre, javaslatok­ra, majd megválasztották az országos parlamentre a hét kül­(Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Rónaky Józsefné, a paksi Városi Tanács KlSZ-alapszer- vezetének titkára a pályakez­dő fiatalok gondjairól beszél. * Tegnap délelőtt két megyei ifjúsági parlamentet tartottak Szekszárdon. A régi megyeházán 9 órakor kezdődött a tanács­apparátusban dolgozó fiatalok küldötteinek tanácskozása, egy órával később a megyei kórház kultúrtermében pedig az egész­ségügyieké. Mindkét parlament munkájában részt vettek me­gyei, járási, városi vezetők, a KISZ megyei bizottságának és a szakszervezet, a Minisztertanács, illetve az Egészségügyi Mi­nisztérium képviselői. A tanácsiaké A tanácsapparátusban dolgo­zó fiatalok parlamentjén Csá­szár József, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese számolt be a legutóbbi parlament óta végzett ifjúságpolitikai munká­ról. Mint mondta, a fiatalok problémáival való törődés nem kampányszerű, hanem folyama­tos, szervesen épül be a társa­dalmi feladatok egészébe. Mindezek hatására javultak a fiatalok élet- és munkakörül­ményei, egészségügyi és szociá­lis ellátásuk, nevelésük, okta­tásuk, művelődésük és szabad idejük eltöltésének feltételei. Kedvező változások következtek be a fiatalok részéről is: növe­kedett politikai felkészültségük, általános és szakmai műveltsé­gük. A megye általános fejlődésé­ről - és benne a tanácsi mun­káról beszélt ezután a megyei tanács elnökhelyettese, majd részletesen foglalkozott az if­júságpolitikai munkával. Nagy ■figyelmet fordítanak a pálya­kezdő fiatalok munkahelyi be­illeszkedésére. A nagy munka- tapasztalatokkal rendelkezők segítik őket, igény esetén a konkrét ügyek megoldásához iis adnak tanácsot. A tanácsi ap­parátusban generációs váltás megy végbe napjainkban, ezt a tervszerűség jellemzi, a káder­utánpótlási tervek realizálásá­val. A terv elkészültekor a szá­mításba vettek 20 százaléka volt 30 éven aluli. Jelenleg a tanácselnökök 20 százaléka, a vb-titkárok 35 százaléka tarto­zik e korosztályba. Tanulmányi ösztöndíjak adományozásával biztosítják elsősorban a felső­fokú végzettségű szakember­utánpótlást. Sokan tanulnak je­lenleg is munkájuk mellett egye­temen, főiskolán. A fiatalok kö­zül egyre többen kapcsolódnak be a szakmai jellegű versenyek­be, kiemelkedő pályamunkák készülnek évek óta a tanácsi fiatalok tudományos konferen­ciáira. Az igazgatási munka egyszerűsítésében is számos kezdeményezés ered fiataloktól. Elismerésre méltó a fiatalok közéleti tevékenysége. Az ered­mények ellenére további fel­adatok vannak a szabad idő tartalmas eltöltésének megszer­vezésében. Kedvezően alakult a helyzet a fiatal dolgozók gyermekeinek Havasi Ferenc Havannába ntazntt A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghí­vására szombaton Havannába utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára. Koszorúzási ' ünnepség a Gellérthegyen Budapest felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából szombaton koszorúzási ünnep­séget tartottak a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. A magyar zászlóval és a nem­zetközi munkásmozgalom vörös lobogójával díszített emlékmű talapzata előtt a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. A ma­gyar és a szovjet himnusz hang­jai után az emlékművön a tisz­telet és a hála koszorúját első­ként Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első tit­kára és Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára helyezte el. A Fővárosi Tanács nevében Szépvölgyi Zoltán ta­nácselnök, Bornemissza Sándor, a tanács pártbizottságának el­ső titkára és Csehik Ferencné, elnökhelyettes koszorúzott. Ezután a Szovjetunió magyar- országi nagykövetsége, a ma­gyar fegyveres testületek, a fő­városi társadalmi és tömeg­szervezetek, valamint a felsza­badításban részt vett harcosok képviselői koszorúzták meg a felszabadulási emlékművet. A jogelőd termelőszövetke­zetek zárszámadásait is figye­lembe véve, tegnap a harminc- kettedik zárszáimadó közgyűlést tartották Diósberényben. A közgyűlésen ott volt K. Papp József, az MSZMiP Tolna me­gyei Bizottságának első titkára, Bozsó Jánosné, a gyönki álta­lános iskola igazgatója, a me­gyei párt végrehajtó bizottság tagja, valamint EÍalázsi István, a gyönki Spirál Szövetkezet el­nöke, az MSZMP tamási Járási Végrehajtó Bizottságának tag­ja. A vezetőség beszámolóját az elmúlt év gazdálkodásáról a szövetkezet elnöke, Varga Al­bert terjesztette elő a művelő­dési házban megjelent tag­ságnak. Mint mondotta, ebben a szövetkezetben igen sokszor számoltak be küzdelmes, nehéz esztendőről, s ez alól a tavalyi év sem volt kivétel. Ennek oka mindenekelőtt az, hogy 1980- ban nem a megfelelő minőség­ben és időben takarították be a termést. Sok volt a tavaszra áthúzódó szántás, és az őszi vetéssel is későn végeztek. Bár a szövetkezet a tavalyi eszten­dőt eredménnyel zárta, a nö­vénytermesztés és az állat­tenyésztés gondokkal küzdött. A szövetkezetben eredmé­nyes ágazatnak tekinthető a növénytermesztés: az árbevétel 63 százalékát adta. Az elmúlt A lakosság ellátásában egy­re nagyobb részt vállaló paksi évihez képest kevesebbet ter­mett a búza, elfogadható ter­mést hozott a kukorica, a nap­raforgó jó eredményeket pro­dukált. Az állattenyésztési ága­zat az árbevétel 24 százalékát adta, de ebben az ágazatban különösen sok tennivaló akad még. Vörös Csillag Halászati Ter­melőszövetkezet pénteken tar­totta zárszámadó közgyűlését, a paksi csárdában. Részt vett a tanácskozáson Schiller József, a városi-járási pártbizottság titkára. Varga István elnök ismertette a vezetőség beszámolóját, egy­részt a tavalyi gazdálkodásról, másrészt az elmúlt öt év mun­kájáról, fejlődéséről. Utóbbira azért került sor, mivel a veze­tőség mandátuma március 1.- ével lejár. Az öt év alatt a ha­lászati ágazat veszteségesből nyereségessé vált, olyannyira, ■hogy az 1981-es év 4 millió 758 ezer forint nyereségének több­ségét ez az ágazat produkálta, egyébként a szövetkezet paksi és budaipesti halászcsárdája egyaránt nyereséggel dolgozott 1981-ben. A zárszámadással együtt megtárgyalta a közgyűlés az idei tervet is. Paksi halászati tsz A napirendről szavaz a diósberényi tagság

Next

/
Oldalképek
Tartalom