Tolna Megyei Népújság, 1982. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
Mai számunkból MŰVÉSZEK PUSZTAHENCSËN (4. old.) EGYPONTOS DÓZSA-GYŐZELEM (5. old.) EGÉSZSÉGES ÖNBIZALOMMAL KÉSZÜLNEK TAMÁSIBAN (6. old.) DUNASZENTGYORGY, A KEDVELT FALU (3. old.) A vállalkozás tétje Óránként zúdulnak ránk a hírek, a friss információk. Szinte elfásul az ember és néha bizony cserbenhagyja szelektálóképessége az újdonságok hallatán. Itt van mindjárt egy első hallásra nem különösebben szokatlan hír: a bak- sai Ezüstkalász Mgtsz eredményes évet zárt. Zárszámadások idéjét éljük, .mitől lenne szenzációs ez a jelentés? Az viszont a feszített tervek és szigorú gazdasági szabályozok ismeretében már több mint érdekes, hogy a Baranya megyei szövetkezet 32 százalékkal teljesített többet a tervezettnél, miközben a költségeik csökkenték az előző időszakhoz képest. Am a hír attól lesz igazából izgalmas, ha fölidézzük, hogy miért is emlegették az utóbbi időben szakmai vitákon és a sajtóban is a boksái példát. Újszerű és nem éppen kockázatmentes kísérletbe fogtak tavaly ilyentájt a baksaiak. Bevezették a kiscsoportos munkaszervezeti és jövedelemelosztási rendszert. A lényeg, hogy a tsz tizennégy önelszámoló egységében a tagok önkormányzati elv alapján gazdálkodnak és az általuk elért nyereségtöbblet jó részével szabadon rendelkeznek. Azaz, annak egy hányadát sóját belátásuk szerint szétoszthatják maguk között, a többiből pedig eszközöket vásárolhatnak. A kis kollektívák lényegében gazdasági vállalkozókká léptek elő anélkül, hogy távozniuk kellett volna a szövetkezet kebeléből. Az eredmény önmagáért beszél. Azt, hogy nem a hagyományos keretek között gazdálkodók tartották el- őket, hanem jócskán hozzájárultak a nem mindennapi nyereséghez, igazolja, hogy a tizennégy csoportból csupán egy bizonyult veszteségesnek. iEgy fecske nem csinál nyarat, lehetett szerencséjük is — szálllhatna vitába bárki a messzemenő következtetésekkel. Csakhogy a szabadabb és a szocialista alapelvektől el nem térő vállalkozási formák között a boksái nem az egyetlen. Még azt sem mondhatnánk, hogy a legmerészebb. Igalpusz- tán például, a tangazdaságban ki sem jelölték a vállalkozókat, házon belül bárki jelentkezhetett. A feladatra összeverődött csoportokon belül különbséget tettek vállalkozók és munkavállalók között, és a vállalkozók — a szerződéses kiskocsmáknál már-imár megszokott módon — licitálhattak. Aki magasabb összegű megtakarítást ígért, az nyert, és a szükséges feltételek biztosításával hozzákezdhetett a munkához. A győztes személyes jövedelmének 35 százalékát elérő megtakarítás vállalásával jutott hozzá az önálló gazdálkodás lehetőségéhez. Sorolhatnám tovább a példákat, ahol a szocialista vállalkozók versenyeztetésével hihetetlen gyorsasággal megtérült a befektetés, vagy korábban halódó gazdasági egységek „támadtak föl”. Nem teszem, mert még valaki azt hihetne, hogy valamiféle „csodagyógyszerről” regélek, bűvös balzsamról, amitől meggyógyulnak a magyar gazdaság fájó pontjai. Szó sincs erről, hiszen ezek a kísérletek imég meglehetősen kezdeti állapotban vannak, és semmiképpen sem pótolhatják a nagyüzemek eredményeit. Mégis érdemes elgondolkozni a sikerükön. Most, hogy a kisvállalkozások januártól szabadabb utat kaptak, sokszor hallóni a vádat: visszajön a maszek- világ. Avagy: a legjobb embereket szipkázzák majd el a nagyüzemektől. Az említett kísérletek élő példái, hogy a vállalkozás szabadsága, az egészséges verseny, amibe egyenlő feltételek mellett lehetőleg minél többen, személyesen is bekapcsolódhatnák, korántsem jelent törésvonalat az egyén érdekeltsége, és a szocialista tervgazdálkodás kialakult formái között. Elvezethet azonban ahhoz, hogy a szocialista tulajdonviszonyok sokkal inkább társadalmivá fejlődjenek. Olyanná, aímit senki sem sajátíthat ki, hanem mindig az gazdálkodhat vele, aki ezáltal a legtöbb hasznot hajtja a közösségnek. Kulcsszó lett munkánkban a hatékonyság. Ma már nem elég, ha képesek vagyunk eladni a termékeinket külföldön, de elsőrendű szempont, hogy mennyi forintunkat emésztette föl az érte kapott dollár. Nem elég takarékoskodnunk, ha az ésszerűtlen „spórolással" más csatornákon több megy veszendőbe. A gazdálkodás feltételei szigorúbbak, ám egyértelműbbek is a korábbinál. Ebben a helyzetben nyújthat többletet, ha a szocialista vállalkozás egyelőre még halo- vány palettája új, élérikebb színekkel gazdagodik, és a versenyszellem mindenkit, személyesen érint munkája során. Ezért emelkedik ki a ibaksai hír, a zárszámadásökrál dömpingszerűen érkező jelentések közül. GAZSÓ L. FERENC Huszonöt éves a munkásörség Felvonulás Szekszárdon és Dombóváron A szekszárdi Mártírok terén felvonuló munkásőrök Sok szekszárdi szemlélte szombaton délután a nagy eseményt: a munkásőrség felvonulását. A megyei parancsokság törzse, közvetlen alegységei a szekszárdi városi-járási Cséby József egységgel együtt tartotta ünnepi közgyűlését. Ez alkalommal a huszonöt évvel ezelőtti munkásőr-demonstrációt idézték fel, kibontott csapat- zászlókkal vonultak fel az ipari- tanuló-iskolától indulva, a művelődési házig. A megyei parancsnokság zászlaját, ugyanúgy, mint negyedszázaddal ezelőtt, Suszter Mihály, alapító munkásőr vitte. A Babits Mihály művelődési központban a színháztermet megtöltő munkásőrök és családtagok előtt fogadta Nagy Ferenc, városi-járási parancsnok jelentését dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára, Mátyás István, a városi párt- bizottság első titkára és Tatár Lajos, megyei parancsnok. A Himnusz elhangzása után Kovács János, a városi tanács elnöke köszöntötte az ünneplő munkásőröket, családtagjaikat, az elnökség tagjai között dr. Király Ernőt, Rapai Gyulát, a megyei pártbizottság huszonöt évvel ezelőtti első titkárát, - aki előtt a szerveződő munkásőrség első parancsnokai tették le az esküt —, Varga Sabján Lászlót, a KISZ KB titkárát, Bu- daházi Gusztávot, a munkásőrség központi ellátó parancsnokát, a fegyveres testületek, a bázisüzemek vezetőit, képviselőit. A Központi Bizottság levelét Nagy Ferenc olvasta fel, majd Mátyás István tartotta meg ünnepi beszédét. Felidézte 1956 októberének vészterhes napjait, a párt újjáalakulásának történelmi tényét,- intézkedései között a munkásosztály fegyveres erejének létrehozását. Méltatta a testület 25 éven át végzett munkáját, érdemeit, és foglalkozott a párt XII. kongresszusának határozataiból adódó feladatokkal. Dr. Király Ernő a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a megyei parancsnokság és a Cséby József egység munkásőreit, Köszöntőjében kitért azokra az eredményekre, amelyeket a megye iparban, mező- gazdaságban dolgozói elértek az elmúlt huszonöt év során; a nyugodt, kiegyensúlyozott politikai légkörre; a szilárd közbiz(Folytatás a 2. oldalon.) Jasszer Arafat Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a IHazafi'as Népfront Országos Tanácsának meghívására hétfőn a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet küldöttségének élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke. A palesztin delegáció tagjai: Abdel Móhszin Abu Majzer, a Palesztinái Feiszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának tagja, a szervezet szóvivője, Szahar Abu Nizar, az El-Fatah forradallmi tanácsának titkára, Móhammad Dzsihad ezredes, katonai vezető a PFSZ-ben. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Házi Vencel külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a Palesztinái Feiszabadítási Szervezet budapesti irodájának vezetője. A megérkezést követően Sarlós István megbeszélést folytatott a palesztinéi delegációval. A szívélyes légkörű, az imperializmus elleni harcban vállalt kölcsönös szolidaritás szellemében megtartott tárgyaláson véleménycserére került sor a magyar és a palesztinai arab nép kapcsolatáról, a PFSZ-szel kialakult együttműködésről. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője és Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Délután az MSZMP Központi Bizottságának székházában Gyenes András tárgyalt Jasszer Arafattal. A baráti légkörben folytatott tárgyaláson áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a közel-keleti térség legújabb fejleményeire. Aggodalmukat fejezték ki az imperialista körök törekvései, az izraeli vezetés agresszív politikája miatt, amelynek következtében változatlanul feszült a helyzet a Közel-Keleten. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor és Házi Vencel. Gál László országgyűlési képviselő' munkalátogatása Gál László, Szekszárd ország- gyűlési képviselője, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese tegnap a megyeszékhely szövetkezeti kereskedelmének helyzetével, munkájával ismerkedett. Dr. Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke tartott bevezetőben tájékoztatást, Mátyás Istvánnak, a városi pártbizottság első titkárának és Izsák Lajosnak, a Szekszárd-Sárköz és Vidéke Áfész igazgatójának jelenlétében, Szekszárd szövetkezeti kereskedelméről. A képviselő ezután megtekintette a Skála Aruházat Mi- kóczi György áruház-igazgató kíséretében. Gál László elismeréssel nyilakozott a látottakról. Az áruházlátogatás után K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a megyeszékhely országgyűlési képviselőjét. Délután Gál László, Mátyás Istvánnak, a városi pártbizottság első titkárának kíséretében megtekintette a Domus Áruház és a KÖJÁL-székház építkezését. Az előbbinél Villányi József, a TÂÉV igazgatója és Greif Antal, a Népbolt Vállalat igazgatója, az utóbbinál dr. Illés Elemér, a KÖJÁL igazgatója volt a házigazda. Délután Gál László a Tolna megyei Állami Építőipari Válilalatnál tartott pártnapot, amelyen megjelent Mátyás István, a városi párbizottság első titkára is. Ma a szekszárdi választókerület országgyűlési képviselője a BHG szekszárdi gyárának dolgozóival találkozik. A képviselő látogatása a Skála Áruházban
