Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-07 / 5. szám

1982. január 7.

NÉPÚJSÁG 5

FcC7PI*MCÓo A log'kus gondolkodás, az ész törvényej szerint való, a józan ész által helyesnek tartott, okszerű cselekedet, gondolkodás, munka.

0 '

Szinonimái az okosság, racionális gondolkodás. Ésszerű dolog a sok egyéb közt az újítás, az adminisztráció csökkentése, az ügyintézés gyorsítása, a jobb munkaszervezés.

Vegytiszta megoldás nem létezik

Dolgozunk, tesszük a dolgunkat. Némelyek évtizedes avitt sablonokban, mások keresik az ésszerű megoldásokat. Hogy ez sokszor ütközőpont lesz környezetünkben? Ez természetes, hiszen nem gondolkozunk, s nem is dolgozunk egyformán, hasonló intenzitással, a problémákra is másként irányítjuk figyelmünket. Fokozott kívánalom mindenkivel szemben, hogy ne csupán a végcél mielőbbi elérése vezesse kezét és agyát, hanem a munkafolyamatok intenzitásával próbálja elérni azt. Ez az állapot egy irodai dolgozónál, egy népművelőnél nehezen látható, hiszen munkájának eredménye csak jóval később mérhető, de más a helyzet a „reál" területen dolgozó mérnököknél, számítógépeseknél,

matematikusoknál.

*

Ezekről, s más kérdésekről beszéltünk Árky László okleveles villamos-üzemmérnökkel, a Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat számítógép-vezérlésű forgácsoló- és esztergagépeinek karbantartójával.

— Főiskolai évei alatt tanultakat miként tudja hasznosítani a hétköznapi munkában?

— Az én szakmámban különösen igaz, hogy a szakma rohamosan fejlődik. Nap mint nap új ismeretek kerülnek a felszínre, mások pedig pillanatok alatt elavulnak. Hat éve végeztem, és bevallom, hogy a gyakorlatban a tanultakból tisztán keveset tudtam hasznosítani. Amit a napi munkában tapasztaltam, szakfolyóiratokból tanultam, az közel olyan fontos. A főiskolán szereztem akkora szakmai rutint, aminek birtokában gyorsabban meglátom a szakmai problémákat. El tudom választani a lényegest a lényegtelentől.

— Az ésszerűség ezek szerint különösen fontos munkájában?

— Az ember kitűz maga elé egy célt, legyen az bármilyen léptékű. Először gondolkodik, hogy milyen alternatívák lehetnek. Nekikezd a munkának, s kiderül, hogy az egyik megoldás nem megfelelő, a másik viszont nagyon. Ezt kell kisakkozni alkalmanként.

— Ilyenkor létrejön a kompromisszum?

— Igen. Nem lehet kompromisszumok nélkül dolgozni, mert a gyakorlatban nincsenek vegytiszta megoldások.

— Tud erre példát mondani?

— A napokban lesz kész egy terv, amit Herzog Antal okleveles villamosmérnök munkatársammal készítettünk, a számítógép-vezérlésű gépek karbantartására. Itt is rengeteg ésszerűsítési problémát kellett összeegyeztetni és kompromisszumokat alkalmazni. Mi a célunk? Egyrészt, hogy a drága gépek minél kevesebbet álljanak, ugyanis több ezer forint kiesést jelentenének az állások. Ugyanakkor a gép is megköveteli a magáét. Amit el kell végezni rajta, azt szigorúan be kell tartani, be kell tartamú Esetleg egy gép élettartamát tíz évről lecsökkentenénk nyolcra. Ez megengedhetetlen és felelőtlenség is lenne. Nagy élettartamú, különös gondozást igénylő gépekről van szó.

— Úgy tűnik, szívesen beszél erről a tervről.

— Való igaz, ez egy kísérlet. Gazdaságosabbá kívánjuk tenni az üzem munkáját. Saját szervizt szeretnénk létrehozni. Ezt azért engedhetjük meg magunknak, mert nagyón jelentős gépparkunk van. Szerencse az is, hogy itt fiatql mérnökökből álló garnitúra dolgozik. Ez a fiatal gárda próbál együttesen valami teljesen újat, ésszerűt létreho'zni.

Az oldal anyagait írták Szűcs László János és Szepesi László.

Ml UGRIK BE ?

Illli jut eszébe e szóról: ésszerűség?

Évszázadok

okossága

Az ésszerűség nem „új" dolog. Eleink évszázadokon, évezredeken keresztül összegyűjtött bölcsessége segít ma is némileg minket, hogy okosan tegyük dolgainkat. Ezeket a jó tanácsokat azok a szólások, közmondások tartalmazzák, amelyeket ránk hagytak. Ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.

Az élre illik: Többet ésszel, mint erővel. Majd: Ésszel

indulj, okosan járj. Nem úgy, mint az, aki „addig járt a maga esze után, míg nekiment a falnak".

De a gondolkodás dicséretéről szól a következő is: Többször győz az okos, mint a bátor.

Azon már lehetne vitatkozni, hogy mindig jót tanácsol-e az, aki azt mondja, hogy „járt utat járatlanért el ne hagyj!"

De nem ésszerűtlen megfogadni a következőt: „Okos ember nem botlik kétszer egy kőbe". Vagy: „Kinek van esze, annak van pénze".

Persze, a pénz nem minden. Erre utal, hogy „ószekeret vasáért, asszonyt pénzéért el ne vedd!" Hasonló értelmű jó tanács, hogy „ésszel, ne szemmel fogj a házasságba".

De befejezem, mielőtt valaki azt mondaná, hogy „ki-ki okosabb más dolgában", vagyis könnyebb másoknak jó tanácsot adni, mint saját dolgainkat bölcsen intézni.

TELEFON

A iközös bölcsesség kamatoz, tartása céljából felhívtam több ismerősömet, pedagógust, orvost, jogászt, közgazdászt, mér. nököt, tervezőt, gyógyszerészt, tévészerelőt, kérve, hogy így telefonon, hirtelenjében mondja el, mi jut eszébe a szóiról, vagyis a fogalmat hallva, mi ugrik be. íme a válaszok:

A jogász, dr. Deák Konrád, a megyei főügyészség osztályvezetője így fogalmazott: Az adott szituációban a legcélravezetőbb intézkedést megtenni, meleg szívvel, de hideg fejjel. Indulatoktól, érzelmektől mentesen, de nem érzéketlenül.

A pedagógusi Kaszás Imre, aki évtizeden át tanáremberként készítetté fel a fiatalokat az életre, köziben három válasz, tási cikluson át országgyűlési képviselő volt, és jelenleg nyugdíjasként a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán filozófiát ad elő: — Tulajdon kép. pen az ész irányító szerepe. Jellem, érzelem és akarat függő. A oedagógusnál, hogy két lábbal álljon a szakmájában, de kell, hogy szeresse is azt, mert ha nem, a munkája' nem lesz, nem lehet ésszerű. És dönteni is kell, okosan, arról1, hogy mit csináljon a gyerekkel. Hogy a zseniket emelje ki, vagy, hogy azokat is beszürkítse az átlagba. Ez egyébként már lelkiismereti kérdés is, és hogy mi az ésszerű, az az utóbbi néhány évtizedben sokat változott. Korábban a szegény, nehéz körülmények között nevelődött gyerekeket kellett szellemi színvonal, ban is felemelni a módosabbak mellé. Ma pedig tudomásul kell venni, hogy van egy csomó fiatal, aki nem akar, de nem is tudna tudós lenni. így most a tehetségeket kell úgy segíteni, hogy azzá légyének, amire képességeik szerint legalkalmasabbak.

iDr. lEgry Tibor, paksi gyermekorvos: — Ha a betegnek, illetve az én praxisomban a beteg gyerek szülőjének eszébe jutna, hogy az ügyeletes orvos egy város valamennyi tokosának egészségét vigyázza, s erre gondolva', a‘könnyen mérsékelhető, megszüntethető láznál nem rögtön a telefonért kapnai, hanem adna a gyereknek egy lázcsillapítóit, vagy inkább priznicet... Mert a vizes törölközővel borítás o bárányhimló kivételével minden lázas betegségnél hasznos. Ettől legtöbbször gyorsan javul a kis beteg állapota', s a szülő o csemetét már rendes rendelési időben vihetné az orvoshoz. Persze, most nem lázgörcsre vagy negyven fok feletti lázra gondolok. Akkor okvetlen kell a gyors segítség. De, most az o gyakorlat, hogy sok szülő enyhe láznál is „sürgősen, azonnal” az ügyeletes orvost hívja, aki emiatt esetleg a súlyosabb beteghez késve jut el.

iSchwemmer László közgazdász, a szekszárdi Városi Tanács elnökihelyettese: — Annyit jelent, hogy másként gondolkozni, vagyis alkalmazkodni a megváltozott környezethez. A sémák, a rutinos megoldások elvetésével a korlátok túlhaladá- sa. Vagyis, hogy ne a körülményeket kényszerítsük a hagyományos formákba, hanem a tevékenységet irányítsuk o megváltozott feltételekhez. A továbbhaladásnak, az ésszerűségnek egyik legfontosabb feltétele o helyes probléma-felismerés. Egyébként a fogalom szép közhellyé vált, értekezleteken, bizottságok ülésein beszámolókban, dobálóznak vele. A gyakorlati tevékenységbe kellene legalább annyira bevinni, mint amennyit beszélnek róla. Az ésszerűség ellensége az óvatos- kodás, szubjektívizmus, presztis- kérdés, amire példa — sóik egyéb közt — az újítások megvalósulásának göröngyös útja is.

Schmidt János, villamosmérnök, a DÉDÁSZ szekszárdi üzemigazgatóságának vezetője: — Néha jó lenne, ha a józan észt szabadjára engednék. Mert ma sokan salját kis szemétdombjukat védik paragrafussal, szabályzatokkal, s egyáltalán nem ésszerűen, vagy mondjam úgy, olcsóbban^ 'Például sokkol ésszerűbb módszer az, ahol ugyanaz a távvezeték-oszlopsor tartja o villamos vezetékeket és a telefonvezetékeket, /gy van ez több fejlett országban és bevált. Nálunk is olcsóbb lenne, ugyanis még a földkábel-hálózatunknak 20—25-szöröse a légvezetékek hossza.

iBaksai Ervinné korábban egy másik megyében az egyik legnagyobb gyógyszertár vezetője volt, most a megyei gyógyszertár központ gyógyszergazdálko- dó gyógyszerésze: — Sok, és egyre több orvosság fogy nálunk.1 Esszerű lenne-, ha a páti-: káliban a gyógyszerek mellé több humánumot, emberséges szót -adnának. -Ez is segítene a gyógyulásban, mint az orvosság. Itt lelhetne még sokat tenni. És ez is elősegítené az otthonokban felhalmozott felesleges gyógyszerek mennyiségének csökkenését.

Németh Antal mérnök, a

SZÖVTERV szekszárdi irodájának vezetője : — 'Hogy a funkció és a tervezett létesítmény összhangja megvalósuljon, méqpe- diq minél olcsóbban. Ésszerű lenne, ha <a kötöttséaek csökkennének. s o tervezők, természetesen felelősséqqei, de a

mostaninál sokkal szabadabban alkothatnának.

Tarr János tévészerelő, aki kábeltelevízió-hálózatot alaki, tott kr Szekszárdon.., Ezen a hálózaton egyelőre még két antennával, több mint ezer szekszárdi lakásban biztonságosain, egyenletes jminőséqgel vehető hat tévéadó műsora. S ezen a rendszeren még aliq fordult elő hiba* <5 ezt mondja.: — Egy város egy tévéantenna, ez a bo- qaram, mert ez sok szempontból ésszerűbb a ’hagyományosnál, s tehetővé teszi aizt is, hoqy akár képmagnóról helyi műsort közvetítsen. Emellett ezer más célra is jó ez o hálózat. Például a távfűtés hőközpontjainalk ellenőrzésére és millió más hibajelzésre. Fehérváron már ilyen kábelhálózaton működik — a tévé vételének legkisebb zavarása nélkül —, aiz áramszolgáltató, a vízmű és a. qázszol- náltató d i szpécse rbálózát is.

Ésszerű lenne, ho Szekszárdon sem én csinálnám csak ezt, magányosan, hanem tehetném ezt eqy, vagy több vállalattal1, közö. sen.

Az ésszerűnek mondható megoldások egész seregét testesíti meg a telefon. Abraham Bell és Puskás Tivadar találmánya nélkül ma már elképzelhetetlen lenne életünk. Mert, természetes dolog, hogy felvesszük a kagylót, tárcsázunk ■— gyakran több száz kilométerre lévő másik készülék hívószámát — és beszélhetünk, úgy, mintha partnerünk karnyújtásnyira lenne tőlünk.

Hajdan a ,dugós központ világ csodájának számított. Aztán az ember kitalálta a Ro- taryt, ahol megállás nélkül körbe forgó karok kapcsolták egymáshoz a kívánt készülékeket összekötő érpárokat. Ma a crossbar-központok terjednek, itt a réginél sokkal fürgébben mozgó jelfogók végzik ezt a munkát. S már nem számít újdonságnak az elektronikus központ, ahol félvezetők, diódák, tranzisztorok, integrált áramkörök, s az emberi agy, az ésszerű fejlesztő szellem lérehozta elektromos elemek működnek. Okosság, tudás terméke mindez. S megvalósításában alapvető szempont az észszerűség. Ezt láthatta a látogató, amikor végignézte néhány éve a szekszárdi telefon- központ szerelését. A sok ezer villamos vezetőt a legracionáKépünk azt mutatja, amint szigorú rend szerint szerelték az ezernyi érből álló kábeleket

lisabb elrendezésben helyezték el.

A szennyvíztisztítás is

A tevelieknek készülő szennyvíztisztító befejező szerelését végzik Szekszárdon.

£ téma éppúgy az ésszerűséghez tartozik, mint ezernyi más. Mert racionális és korunkban már életünk viteléhez elengedhetetlenül hozzá tartozik, hogy 'háztartásokból, üzemekből bőven csordogáló piszkos vizet tisztítsuk.

Egy éve újszerű módon állt be ennek az ügynek harcosai sorába a Tolna megyei Kommunális Szolgáltató Vállblajt, mely a palánki új üzemében hozzálátott szennyvíztisztító berendezések készítéséhez.

Ezek a szerkezetek — méretüktől függően. — a! ka i masak orra, hogy megtisztítsák az akár egy óvodából, iskolából, vagy egy közepes üzemből kifolyó szennyezett vizet. S ami szintén lényeges: igen megbízhatók,

minimális felügyeletet igényelnek.

A megyében eddig néhány darabot rendeltek a vállalattól, de segítségével még több helyen meg tehetne szüntetni a környezet szennyezését.

Néhány hete ünnepség Bonyihádon, ahol ott voltak a ország minden részéből azok, akik a no-fines technológiával készítik a házakat. A találkozóra abból az alkalomból került sor, hogy a kétezredik ilyen otthon átadása alkalmával egy finom ívű ezüstserleget adtak át annak a cégnek, amelyik, sok szempontot figyelembe véve, a legjobban végezte ezt a munkát.

A vándorserleg a mérlegeléskor most a Bonyhádi Építőipari Szövetkezethez került. S a szempontok között szerepelt az ésszerűség is!

Hogy ezt az eredményt a bonyhádiak csak okos szervezéssel és szorgos munkával érhették el, felesleges bizonygatni. Tevékenységük 83 százalékát ugyanis a lakásépítés teszi ki, s ezen a munkán az építőipari vállalatok, szövetkezetek nem szoktak meggazdagodni. Itt pedig tíz százalék felett volt a nyereség.

A dolognak nehéz lenne kulcsfontosságú pontját kiválasztani. Inkább az jellemző, hogy itt az egész munkára nagy gondot fordítanak. Kezdve az előkészítéssel, amikor műszaki és közgazdasági szakembereik komoly vitákat folytatva a megrendelőkkel, közösen munkálják ki a legokosabb megoldásokat. Aztán, bár ebben már a tapasztalat is jócskán segít, hasonlóan fontos az anyag-, alkatrész-szükséglet összeállítása:

Épületenként készül egy vonalas ütemterv, ehhez igazodnak az anyag-, alkatrész-, szerelvényellátók és természetesen a gépek is.

A brigádok terv szerint dolgoznak. Órára meghatározták, mit kell tenni. Az már talán más téma, hogy a brigádoknak kiadják az egy összegű utalványt, vagyis a munkáért kapják a pénzt, s nem a munkaidő eltöltéséért, s ha gyorsabban dolgoznak, az újabb munkáért hamarabb kapják meg az újabb összeget.

Egyébként a szakemberek mondják, hoqy bármilyen ésszerű az előkészítés, minden a kivitelezésnél dől el.

A no-fines technológia, lehetővé teszi, hogy a többszintes blokkszerű lakóházakon kívül, készítsenek segítségével sorházakat is. És Bonyhádon is épülnek hamarosan ilyenek. A szövetkezet a Mónus Illés utcában az ésszerűség és a szükségszerűség követelmén-einek eleget téve száz lakást épít, sorházakban. Itt kétféle lakások épülnék, s a tervezés során már úgy igyekeztek, kialakítani a lakásokat, hogy az öntősablonokat, amelyekkel a falak készülnék, használni tudják mindkét fajtához.

S szintén az ésszerűség javára írható, hogy a szövetkezet a sorházak egy részénél az épület szerkezetét készíti csak el, s a leendő lakók, saját munkával, tehát olcsóbban, és saját ízlésüknek megfelelően alakíthatják ki a helyiségek végső képét.

Több éves statisztika szerint a megtermelt kukorica értékének egyharmadát teszi ki az előállítás során felhasznált gázolaj ára. Az olajárak emelkedésével ez az arány nő. Viszont mérséklése érdekében is dolgoztak, többek között a Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalatnál.

Itt a kukorica — s természetesen a többi mezőgazdasági termék — szárításához felhasznált tüzelőolaj mennyiségét csökkentették, mégpedig úgy, hogy a szárítótornyok hőlevegő- csatornáját beborították egy olyan hőszigetelővel, amihez hasonló a hőtárolós villamos kályhák több száz fokos mag- nerittégla magját veszik körül.

A megoldás eredményeként átlagban 12—15 százalékkal kevesebb fűtőolajat keltett elégetni azokban a mezőgazda- sági nagyüzemekben, ahol ezt a burkolatot felszerelték.

Ésszerű, hát persze. Megfogni az elszökő meleget, okos dolog. S gazdaságos is, mert egy ilyen beruházás 40—50 ezer forint, s ez az összeg egy szárítási időszak alatt megtérül. Eddig az országban nyolcvanöt terményszárítót láttak el ilyen burkolattal. S a hőszigetelő anyagukra felfigyeltek más ioaráqak is. Már használják a dunaújvárosi, diósgyőri kohók hőszigetelésénél, s többek között a Láng Géogyár dombóvári gyárában is beépítik a kazánok ajtajába.

Ezüstserleg

volt

Felöltöztetett

szárítók