Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-07 / 5. szám

1982. január 7. NÉPÚJSÁG 3 Vizsgálatok téeszekben II. Miért nagy a differenciálódás ? Atomerőmű-építkezés 0 főosztály és a milliárdnk A mezőgazdasági nagyüzemek az V. ötéves terv időszaká­ban jelentős termelési sikereket értek el. Számottevően növel­ték mezőgazdasági termelésüket, vállalatszerű gazdálkodásuk erősödött. Mindez a megye szövetkezeteinek többségére jel­lemző, ám az eredmények ellenére tartós és nagy feladato­kat jelentő feszültségek is mutatkoztak. Tovább erősödött a mezőgazdasági üzemek differenciálódása. Kiváltója lehet a természeti adottságok eltérése, de a mindenkor érvényes sza­bályozórendszer egyre magasabb követelményeihez való al­kalmazkodóképesség differenciáltsága, a szubjektív és objek­tív elemek különbözőségei is. iNe használjunk nagy szava­kat, csak a. tényeket figyeljük. A 'Paksi Aatomerőmű Vállalót üzemviteli főosztályán 510-en dolgoznak.' 'Feladatuk címsza­vaikban: 1. Az erőmű tényleges technológiai rendszereinek üze­meltetése. 2. A reaktorgépész technológiai rendszerének üze­melése. 3. A gőzturbinák és se­gédberendezéseinek kezelése. 4. A villamos rendszerek. 5. Az irányítástechnikai, automatika és folyamatirányító számítógép irá. nyitása. 6. A vízvegyészeti rend­szerek üzemvitele. 7. A nem gé­pész jeltegű (villamos, irányítás- technikai rendszerek) 'karban­tartó SQL A főosztály vezetője, Simon Péter 36 éves, gépészmérnök és atomerőművi szakmérnök. A fő­osztály öt osztályra tagozódik, azoknak o vezetői 35 éven alu­liak. Ennyit a tényekről. Az 510 emberre közel 80 milliárd fo­rintnyi érték üzemeltetését bíz. ták, azaz bízzák alttól a naptól kezdve, amikortól üzembe lép az ország első tafomerőműve. Simon Péter főosztályvezető­vel arról! az öt évről beszélge­tünk, amelyet eddig eltöltöttek, a felkészülés időszakáról. — A felkészülés kezdetén ab­ból kellett kiindulni, hogy ha­zánkban atomerőműves szakem­ber nincs. Ezért már 1976-ba.n megkezdődött a tervszerű felvé­tel és a tervszerű kiképzés — mondja1 a főosztályvezető. — Hogyan lehet ilyen körül­mények között elindulni? — Olyan- szakembereket ke­restünk, akik már az energeti­kai iparban dolgoztak, Azok tudtak a követelményeknek megfelelni, akik a villamos ener­gia- és ci vegyiparból jöttek hozzánk. — Milyen alaipképesítés kel­lett? — A minimális igény o szak­munkás-bizonyítvány, de ai fel­vett dolgozók zöme technikus és üzemmérnöki diplomával ren­delkezik.'Ez azért is fontos, mert olyan áttekintő képességű reak­toroperátorokra. van szükség az atomerőmű 'kezeléséhez, akik minden pillanatban alkalmasak önálló döntések meghozására«. — Tudom, hogy azok, akik je­lentkeztek a PAV-náí egyben azt is aláírták, hogy akár hóna­pókig is tanulnak külföldön. — Igen, ai hazai alapképzés mellett még — egy és tíz hónap közötti időben — szovjetunióbeli vagy NDK-'beli kiképzés is kö­vetkezett. Itthon minden szak­embernek kötelező volt részt venni az atomerőművi alapis­mereték tanfolyamon. A techni­kusok, mérnökök-már bővebb is­mereteket szereztek — mintegy 250 órában —, a reaktortechni­kai továbbképzésen. Itt levizs­gáztak és csak ezután követke. zett o külföldi képzés. Beosztás­tól függően, mint az előbb em. Iftettem, akár tízhónapos is le­hetett ez az idő. — Az elméleti képzést a gya­korlati követte. Azt haflottalm, 'Magyarországon minden ne­gyedik lakos, összesen 2 millió 700 ezer á Herrn polgár tagjai va­lamilyen egyesületnek. Az Elnö­ki Tanács — legutóbbi ülésén — módosította az egyesületekről szóló törvényerejű rendeletet. Ezt a jogszalbályt eredetileg 1970-ben alkották meg, s a most elfogadott új Rendelkezé­sek — a tvr. egységes szöveg­be foglalt paragrafusai — 1982. július 1-től lépnek hatályba. A jogszabály-módosítás okai­ról és céljáról az Igazságügyi M i n isztériumban tájékoztatást kért Tóth Ferenc, az MTI tudó­sítója. Mindenekelőtt arRcl utaltak a törvényelőkészítő jogászok, hogy a 'Magyar 'Népköztársaságban az Alkotmány biztosítja az ál­lampolgárok számára az egye. sütési jogot. A szóban forgó törvényerejű rendelet módosítá­sa alapvetően azért vált szüksé­gessé, mert egyfelől tízéves fej­lődése folytán az egyesületi mozgalom növekvő társadalmi 'ti Simon Péter főosztályvezető hogy nagyon megterhelő volt a voronyezsi tanfolyam... — Voronyezsben ugyanúgy jártak dolgozni a magyarok, mint az ottaniak. Megerőltető volt — egyébként én, is végig­jártam az összes tanfollyamot, így személyes véleményemet is mondhatom —, de a cél érdeké­ben,, o későbbi munkánk miatt muszáj volt. Az ember azt gon­dolná, hogy “ezzel kész, lehet dolgozni. Itthon még újabb vizs- qák következtek. Csak közbeve- tőleg: a reaiktorosok 1981-ben két hetente vizsgáztak. Hazai és a szovjet szaikem'berek előtt kellett eredményes vizsgát ten­ni, mert csak ezután végezhet­nek önálló munkát. Az ügyele­tes mérnök vizsgaideje 6—7 óra, ahol záporoznak ai kérdések, s gyorsan, azonnal keli reagálni, intézkedni, beavatkozni az irá­nyításba;, aizaz kezelni a beren­dezéseket. — öt évig tartott ez az idő­szak, a felkészülés. 'Nem sok ez az idő? — Mi azt mondjuk, 'hogy nem. A kívülállónak lehet, hogy sok. De, mint oz előbb említettem, Magyarországon nem volt atomerőműves szakember. A másik, egy-egy redktorblokk irá­nyításához olyan összeszokott csapatra van szükség, ami ed­dig ismeretlen volt számunkra. Hiszen egy egy-egy ipeirces le­állás milliókba kerülhet. Ezért említettem, hogy a reaktorope- rátornaik olyan embernek kell lennie,’ aki nem ijed meg a só­ját árnyékától, aki nem vár ar­ra, hogy majd a főnöke meg­mondja, mit kell csinálnia;. Dön­teni kell, akkor, amikor a prob­léma adódik. Hogy tisztózódja;- niaik az esetleges félreértések: a felkészülés mellett komoly gazdasági munkát is végez a főosztály. Vállaltunk át a kivi­telezőktől szerelést és ellenőr­zést. Segítünk o VERTESZ-nek o villamos és irányítástechnikai berendezések ellenőrzésében. Átvállaltuk a reaktorból kilépő víz hőmé rsék.1 et-él-l e nőrzőinek szerelését, ez közel kétszáz mé­rési pont. A Ganz-'Villamos Mű­vek generátorszerelőinek villa,­jelentőségre te'tt szert hazánk­ban, másfelől az egyesületek működésének igazgatási szabá­lyait összhangba kellett hozni az utóbbi időszakiban megalkotott más magas szintű jogszabályok­kal, így az 1977-lben módosított Polgári Törvénykönyvvel, az ál. lamigiazgaitási eljárás új törvé­nyi rendelkezéseivel, nemkülön­ben cl testnevelés és a' sport irá­nyításáról szóló törvényerejű rendelettel. Az egyesületek egyaránt le­hetnek országos vagy helyi szer- vezésűek. Jelenleg 7419 egyesü­let működik az országban, el­sősorban tanácsi felügyelettel. Közöttük mintegy 4000 sport­egyesület, 1200 tűzoltóegylet, a többi zömmel tudományos, kul­turális jellegű, s a közismerteb­bek közé tartoznak még a va­dásztársaságok és a horgász- egyesültetek. E körképből' is 'ki­tűnik, hogy az egyesületeik te­vékenysége szerteágazó, válto­zatos, A jogszabály-módosítás tar­talmát illetően mindenekelőtt mos karbantartóink segítették. Ez komoly esélyt ad arra, hogy a szerelők mellett beletanulunk a munkáiba. Ez kettős érdek. Gyorsabban készülhet el az erő. mű és mi felkészültebbek le­szünk az üzemelésig. — Ügy tudom, 'hogy vállaltak tervezői feladatokat is. — Mintegy 70 ezer óra terve­zési munkát vállaltunk. Tehát összefoglalva;: a 'felkészülés -mel­lett tervezünk, üzembe 'helye­zünk, üzemeltetünk és a villa­mos rendszerekben karbantar­tunk. Ugyanakkor fel kellett készülnünk arra, hogy a gazda­ságos üzemirányítás is a felada­tunk. Ezen külön osztályunk dol­gozik. Nagyon nagy lehetősé­gek rejlenek cl gazdasági szá. mításokban. Ma már az Atom­energiái ügynökség vizsgál­ja a tevékenységünket, mert itt van- már a fűtőelem, annak rak­tározása pedig nemzetközileg szabályozva van. — Feltűnt nekem, hogy az ed­digi beszélgetés során egyszer sem említette a tudományt, csak egyszerűen a munkáról, a tanu­lásról, a helytállásról esett szó. — 'Nem szeretném, ha valami formában is az elvont tudomá­nyosság látszata lengené körül az atomerőművet. Ez ugyan­olyan munka, mint bármely má­sik erőműben-. Csak annyiban különbözik, hogy itt nukleáris energiaihordozó szolgáltatja a turbinák részére az energiát, amelyből villamos áram lesz.- — Nagyok a követelmények, nem lett ebből gondjuk? — Voltak, akik meghátrál.tak, nekik mindig kerestünk megfe­lelő munkakört. A tapasztalat az, hogy a fiatal szakemberek - akikben még nem alakult ki a félelemérzet - gyorsan rá tud­nak hangolódni erre a munká­ra. Ez is bővebb magyarázatot érdemelne: arról van szó, hogy az az ember, akinek mindig a-z jár az eszébe, hogy rá 80 mil­liárd forintot bíztak, az gátlásos lesz, az nem tud dönteni, nem tud üzemzavar esetén gyorsan intézkedni..., — Tehát roppant felelősségtel­jes munka az erőműirónyitás. — Ezt érzik is a PAV szakem­berei. De a munkához az is szükséges, hogy a felelősség ne nyomjon agyon senkit, az em­ber ne bénuljon le, hanem tud­jon dolgozni. Úgy érzem, hogy erre alkalmas az üzemviteli fő­osztály szakem ber- gá rdá ja. — A „puding próbája" még visszavon? — l-gen, a puding próbája még visszavon, de az egyik sar­kába; már beleharaptunk — fe­jezte be a beszélgetést Simon Péter főosztályvezető. * A PAV üzemviteli főosztályá­nak szakemberei részt vettek az eddigi üzemibe helyezési mun­káltatokban. 1981. december 23-a óta pedig tervszerűen vég­zik a reaktor nyomáspróbá ját és cl fők'eringetiő rendszerek Cirku­lációs mosatását. H. J.-G. K. megváltoznak az egyesületek tagságára vonatkozó szabályok. Az új tvr. - alapszabályi elő­írás szerint — rendez-i a Tcülföl- di állampolgárok egyesülteti tagságát is, valamint az egye­sület vezető szerveiben való részvételüket, továbbá lehetővé teszi a pártoló és o tiszteletbeli tagságot. Az egyesületek szer­vezésére, alakítására- vonatkozó módosított szabályok pedig a-zt segítik elő, hogy a Magyar Népköztársaság állami, társa­dalmi és gazdasági rendjével összhangban álló egyesületek jöjjenek létre, amelyek az alap­szabályukban megállapított mű­ködési körben és célnak megfe­lelően tevékenykednek. Az egyesületnek jogi személy is tagja' lehet. A jogi személy pártoló tag i-s léhet, amely pél­dául -anyagilag -i-s támogatja- az egyesület munkáját. Tiszteletbeli tag csak olyan személy lehet, aki munkásságával', szakmai, erkölcsi támogatásával elősegí­ti az egyesület céljának megvo. lósítását KÖLESDEN, az Egyetértés Tsz- ben az elmúlt évek növényter­mesztését az útkeresés jelle­mezte. A standard növényeken túl — búza, árpa, kukorica, napraforgó, lucerna — foglal­koztak borsó, repce, mustár, bükköny, lencse termesztésével is, de ezek a hozzájuk fűzött reményeket nem váltották be. 1980-ra a termelt növények száma 5-re csökkent. Az állattenyésztésnél, ellen­tétben a növénytermesztéssel, igen kedvezőtlen közgazdasági helyzet alakult ki. A hatékony tenyésztési, tartási körülmények egyetlen területen 'sem voltak biztosítottak. A szétszórt, több­nyire szerfás épületekben az elemi higiéniai és állategész­ségügyi követelményeket sem lehetett biztosítani. A szarvas­marha-ágazatot 1980-ban fel­számolták. A használható épü­leteket sertés- és juhtartás cél­jaira alakították ki. A sertés- ágazat eredményei is ingadoz­tak. A jövedelmezőségét az ágazatnak nagymértékben ron­totta, hogy év végén a saját abrakkészlet minimális volt. A juhászat a , főágazaton belül másodlagos ágazatként funk­cionált, s veszteséget eredmé­nyezett 1980-ban. Ez döntően takarmányozási, gondozási és állategészségügyi okokra ve­zethető vissza. A halászati ága­zat is változó eredményeket hozott az elmúlt években. En­nek oka; szakemberhiány, ál­lategészségügyi, takarmányo­zási problémák. Az állattenyésztési főágazat jövedelmezőségi helyzetét az (TUDÓSÍTÓNKTÓL) összevont párttaggyűlésen hangzott el: „Az 1957 tavaszán Kistormáson megalakult mun- kásőrszakasz alapítói közül már csak ketten teljesítenek aktív szolgálatot: Majzik Tamás és Lestár Vendel... — Én magam is észrevettem, hogy az akkori sok elvtárs és harcostárs közül már csak ket­ten maradtunk — mondja Maj­zik Tamás. — Én továbbra is állományban maradok, úgy ér­zem, hogy a munkásőrségnek szüksége van még rám. — Kérem, emlékezzen az alakulás időszakára. — Kistormáson, Tolna me­gye első szövetkezeti községé­ben 1957 március elején ala­kult meg a munkásőrszakasz. Emlékezetem szerint 25 fő volt a helybeli, nyolcán Varsádról jöttek át. Hát ebből a huszon­ötből maradtunk mi ketten, Vendellel! A többiek már el­mentek, jó néhányon el is köl­töztek a faluból, meg kiöre­gedtek. Feláll, egy fiókból agyon- fogdosott borítékot vesz elő, s tartalmát — a fényképeket — az asztalra önti. Nagy nehezen megkerül egy pici, amatőr fel­vétel. Nézi, nézi szótlanul, hol közelebb, hol távolabb emeli a szemétől, s látom, hogy hang­talanul számol. — Itt vagyunk mindannyian, katonás rendben. Gyönk — az akkori járási székhely — utcáin vonultunk végig az eskütétel napján. Szükség volt a komoly és határozott fellépésre, mert akkor élte virágkorát az ellen­forradalom jelszó-arzenálja. Aki pedig magára öltötte az acél­kék egyenruhát, az öntudatos ember volt, tudta, mi a köte­lessége. Majd a dolgos hétköz­napok következtek. Sokszor kel­lett szolgálatba menni, s a busz bizonytalan közlekedése miatt gyalog indultunk útnak, oda is, vissza is. A szépen ösz- szeszokott gárda 1958-ban ván­dorserleget nyert. Az átadásra ellátogatott Halasi Lajos, az egész tervidőszak folyamán kri­tikusnak kell tekinteni, összes­ségében a más termelőtevé­kenységben előállított nyeresé­get használta fel. Nincs olyan ágazata a tsz-nek, mely ki­egyensúlyozott lett volna. A szarvasmarha, sok összete­vőből eredő okok miatt igen jelentős veszteségforrás. A ser­téságazat objektív és szubjek­tív okok, valamint nem kellően elemzett és meghatározott ter­meltetési forma megválasztásá­ból gazdaságtalan. A juhá­szat 1980-ra veszteséges lett. FELSŐNYÉKEN a növényter­mesztés szerkezete korábban eltért az átlagos vetésszerke­zettől, de 1979-ben és 1980- ban helyes irányban tolódott el. A búza és a kukorica terü­lete közel azonos volt. Az ag­rotechnika lehetőségeit nem használták ki kellő mértékben. Mutatja ezt a műtrágyázás évenkénti eltérő alakulása, de a szervestrágyázott terület in­gadozása is. A gépek kihasz­nálása évenként fokozatosan növekedett. A növénytermesztés hozamai is az elmúlt 4—5 évben jelen­tős ingadozást mulatnak. Ki­egyenlített gazdálkodásról az agrotechnika szakszerű alkal­mazásának hiánya miatt nem beszélhettünk, elsősorban az 1976—1978 évek vonatkozásá­ban. A kialakított egyszerűsí­tett vetésszerkezettel, az új szakvezetés következetes mun­kájával, az agrotechnikai eljá­rások szigorú betartásával a növénytermesztési főágazat ho­zamai, árbevételei és jövedel­Huszonöten voltunk kistormá' siak akkori országos parancsnok. Aztán jöttek sorra a kiképzé­sek. Felelevenítettük fegyver- ismereteinket, haladnunk kellett a technikai fejlődéssel. Politi­kai látókörünk bővítését segí­tették a tájékoztató előadások, melyeket a párt szervezett szá­munkra. És még ott voltak az éjszakai riadók. — Ma könnyebb? — Valamivel könnyebb, de tervszerű kiképzést most is ka­punk. Ez áll harcászatból, lövé­szetből... Van politikai képzés is. Évente egy hetet tesz ki az ügyeleti szolgálat az egyséq- parancsnokságon. Én a legna­gyobb fejlődést a harci techni­mezősége az elmúlt évekhez képest számottevően növelhe­tők. A termelőszövetkezet az 1981—85 években 100 hektár szőlőt kíván telepíteni. E fej­lesztési elképzelés helyes, in­dokolják ezt a szőlőtermelés­ben elért eddigi eredmények is. A 100 hektáros telepítéssel a gazdaság a tervidőszak vé­gére több mint 200 hektár szőlőterülettel rendelkezik, ami jelentősen növeli az üzem ár­bevételét és elsősorban a jö­vedelmezőség javítását segíti elő. Az állatállomány összetétele 1978- tól alapvető változáson ment át. 1978—1979-ben a ser- téstenyészfést felszámolták. Át­meneti létszámemelkedés után 1979- től csökkent a tehénlét­szám, de fejlődik a juhászat. A juhlétszám három év alatt megduplázódott. Három új ju­hász került a nyájak mellé, van szakvezető és takarmány. A középtávú terv szerint 1985- ig a jelenlegi 1300 anyáról 2—2,5 ezerre emelik a létszá­mot, amelynek takarmányellá­tásához legelőt telepítenek. Az állattenyésztési főágazat egészére jellemző, hogy nyere­ségképző funkciója egyáltalán nem volt. Több év átlagában az ágazati eredmény nulla kö­rül mozog, annak ellenére, hogy árbevételei meghaladják a 13 millió forintot. A szarvas­marha-ágazat egészében vé­gig veszteséges. A sertésága­zat felszámolásával a másik jelentős veszteségforrás is megszűnt. A jövedelmi helyzet javulásának potenciális felté­teleit 1980-ban megteremtették, a jövedelmezőség emelkedése a következő években várható. A szövetkezet egészére vo­natkozóan megállapítható, hogy a növénytermelésben megkezdett szerkezetkorsze­rűsítés, az állattenyésztésben végrehajtott intézkedések meg­alapozzák a gazdálkodás na­gyobb fokú jövedelembizton­ságát. DVM kában látom. Azon fegyverek, melyeket először szorítottunk magunkhoz és a mostaniak kö­zött ég és föld a különbség, Nekem mégis az első, a dob­táras a legkedvesebb, a leg­szebb. — Hogyan alakult eddigi élete? — Nem akarok még szám­vetést készíteni. Dolgozni sze­retnék, tagja maradni a ter­melőszövetkezetnek és a mun­kásőrségnek. Dolgoztam, dol­goztam és megintcsak dolgoz­tam. Közben felnőttek és el­mentek gyermekeink. Nagy bol­dogság az, hogy unokáink zsi­vaja felkavarja a bennünket körülvevő csendet. — Tehenészként kezdtem a kistormási tsz-ben, s jelenleg a kölesdi téglagyárnál égető va­gyok, három műszakban. Bár­mit kellett végeznem, igyekez­tem tudásom leajavát adni. Hajtott az a tudat, hogy párt­tag és munkásőr vagyok. Én azt mondom, hogy egy mun­kásőrnek lelkileg úgy kell „fel­öltöznie”; egyenruha nélkül is lássák, hogy munkásőr. Mindig, mindenben az élen kell menni, példát kell mutatni. Elismerik a munkát, és ez még többre ser­kent. Legszebb volt a szovjet­unióbeli jutalomút. Zubbonyán sok kitüntetés van... — Három érmem van, a 10, a 15, a 20 éves munkásőr­szolgálatért. Azonkívül a Fel- szabadulási Jubileumi Emlék­érem, a Munka Érdemrend ezüst fokozata, a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata, a Kiváló Munkásőr és a Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója jel­vény. Majzik Tamás nyugdíjba készül. Azt hinné az őt nem is­merő, hogy alig várja azt a napot. Pedig dehogy! A tégla­gyár télre leáll, s tavasszal új­ra indul. E tavaszon lesz ne­gyedszázada annak, hogy mun­kásőr! KONRÁD LÁSZLÓ r Uj rendelkezések az egyesületekről Munkásörök Majzik Tamás 25 eue

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom