Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-28 / 23. szám

1982. január 28. NÉPÚJSÁG 5 its érszűkület ikor érszűkületről be- ______ szélünk, általá­ban az ütőerek meszesedéses elváltozásán alapuló beszűkü­lését, vagy akár elzáródását értjük. Az érszűkület leggyak­rabban az alsó végtagok ütő­erein alakul ki, már sokkal rit­kábban fordul elő máshol, de ez nem jelenti azt, hogy pl. a hasi szervek ütőerein ne jöhet­ne létre. A szív koszorúereinek szűkülete pedig manapság úgy­szólván mindenki előtt ismert, mint a fájdalommal járó szív­panaszok, vagy a szívizom- elhalás (infarktus) oka. Az érszűkület egy bizonyos fokig észrevétlen marad és nem okoz panaszt. Am mivel több­ségében — mint említettük — az érelmeszesedés okozza (rit­kán más okból, főként 40 év alatt fordul elő), a meszes ér- elváltozások gyarapodásával, nagyobbodásával a szűkület is mindinkább fokozódik és ekkor már különféle panaszok is meg­jelennek, függően az érszűkü­let helyétől. Az alsó végtagok érszűkülete elsősorban idősebb korban je­lentkezik panaszokban, de nem ritkán már 45—50 éves embe­rek is érintettek, s minden kor­csoportban, főként és túlnyomó többségében férfiak. A pana­szok, amelyekkel az érszűkület jelentkezik, eléggé feltűnőek, és rendszeresen ismétlődőek .ahhoz, hogy az érintett ember figyelmét felihívják arra, hogy orvoshoz forduljon. Mint annyi más betegségben, ez esetben is fontos, hogy a oanaszok ész­lelése után mielőbb keresse fel az illető az orvost; a tüne­tek és panaszok amúgy sem ja­vulnak maguktól, sőt rosszab­bodnak, de a nemtörődömség, a várakozás csak rontja a helyzetet. Minél élőbb sikerül uavanis az érszűkületet megfe­lelően kezelni, annál jobbak a kilátások. Az érszűkület rendszerint úgy jelentkezik, hogy az illető já­rás, különösen gyors járás, tú­rázás, hegynek menet közben erősödő lábikrafájdalmat, gör­csöt kezd érezni, amely járásá­ban gátolja, annyira, -hogysán- tikálni kezd, s egy idő múlva meg is kell állnia. A megállást követően rövidesen a lábikra­görcs enyhül, majd megszűnik, de az ismételt járást követően egy idő múlva újra kezdődik. Ha ez a végtagi áj da lom (rend­szerint csak az egyik lábban, de olykor mindkét végtagban, vagy később a másikban is) már 100—200 méter megtétele után jelentkezik, az érszűkület komoly és sürgős orvosi vizsgá­latra, illetve kezelésre szorul. Ilyenkor már gyakran szem­mel látható eltérések is jelentkeznek az érintett lábon; az sápadtabb, halványabb a másiknál, illetve a széken ülve vagy az ágyról lelógatva az rövidesen sötétebb vörösessé, lllássá színeződik, a lábfej, vagy legalábbis a lábujjak te­rű létében. Ha kellő orvosi kezelés nem történik, a baj súlyosbodik, hó­napok, de néha hetek alatt mind kifejezettebben jelentkez­nek a fájdalmak és fokozódik a lábfej elszíneződése, vagy éppen sápadtsága, hűvössége; ezek mind annak jelei, hogy a végtag nem kap elegendő vért a (rendszerint) a combtő táján elhelyezkedő, vagy afölött, a hasi ütőérben lévő szűkület miatt. Ha a szűkület oly mértéket ér el, hogy a végtag vérellátá­sa már nyugalmi helyzetben sem elegendő, úgy már nyu­galomban és fekvő helyzetben is fájdalmak jelentkeznek a lábfej, lábszár táján. A láb vérellátási elégtelenségének további fokozódása pedig a lábujjak, lábfej vagy lábszár fokozatos, vagy gyors üszkösö­déséhez és elhalásához vezet­het — ilyenkor már csak kivé­telesen lehet megmenteni a végtagot, többnyire azt ampu­tálni kell. Ezért sem szabad el­hanyagolni a kezdeti, enyhe tünetek jelentőségét. Minél korábban fordul a------------ panaszok észlelését követően orvoshoz az érintett ember, annál több a lehetőség az érszűkület megszüntetésére, és így a panaszok teljes orvos­lására, illetve a végtag későb­bi elhalásának a megelőzésé­re. Az orvos már rövid vizsgálat útján is tájékozódni tud arról, hogy ütőérszűkület ténylegesen fennáll-e, s ha igen, úgy a hozzáfordulót haladéktalanul szakintézeti kivizsgálásra utal­ja. A kórházi kivizsgálás derít azután fényt a szűkület tényle­ges fennállására, illetve annak helyére, fokára, amelyek végül is eldöntik a szükséges kezelés módját is. Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelést, értágító- kat, stb. alkalmaznak, de tudni kell, hogy az elváltozások, a szűkület tényleges megszünte­tését csak műtéttől lehet várni, az arra alkalmas esetekben. Nem minden érszűkület operál­ható, de többségük, ha időben került kezelésbe a beteg, igen. A korszerű (gyógyszeres és mű­tétes) kezelés tehát az ilyen betegek jó részénél igen ered­ményes. Ha azonban a kezdeti vagy kisebb — még „tűrhető'' — panaszokkal nem törődik z érszűkületes ember, vagy már csak azok tűrhetetlenné foko­zódásakor fordul orvoshoz, úgy a legmodernebb kezelésmódok alkalmazása sem lesz mindig eredményes. Nem ritkán fordul elő, fő­ként a már régebben panaszo­kat okozó, de valamely okból kellően nem kezelt érszűkület esetén, hogy valamelyik (kivé­telesen mindkét) alsó végtag­ban egészen hirtelen, egyetlen másodperc alatt rendkívül he­ves fájdalom lép fel, a végtag fehérré és hideggé válik, majd rövidesen a lábujjak és lábfej mozgathatósága is megszűnik. Ez akkor jelentkezik, ha a vég­tag ütőerét, annak valamely szakaszán, egy odasodródott vérrög hirtelen eldugaszolja, vagy, ha a végtag ütőérszűkü­lete oly mérvűvé vált, hogy ott a vér már továbbfolyni szinte képtelen és megolvad. Ilyen­kor azonnali szakorvosi, kór­házi kezelés szükséges, ellen­kező esetben a végtag órák alatt elhalhat. A fájdalmak oly mérvűek, hogy többnyire méq a leglhanyagabb beteg is mielőb­bi orvosi segítséget igényel. Az érszűkületes megbetege­désnek különösen kitettek a eu ko'bajban szenvedők; közü­lük is főként azok, akik a cu­korbetegség kezelésére előírt diétát nem tartják be, a ren­delt, állandóan alkalmazandó qyóayszert nem veszik be, akik inzulinra szorulnak, de azt nem kapják, vagy adják maguknak előírásosan. A megfelelően ke­zelt cukorbeteg, aki az orvosi előírásokat lelkiismeretesen betartja — egyben a leghatá­sosabban előzi meg, hogy ér­szűkületek alakulhassanak ki szervezetében, amelyre egyéb­ként kezeletlen vagy rosszul ke­zelt cukorbaj esetén fokozot­tan hajlamosak. A dóhányzás érszűkítő hatá­sa régóta ismert; érthető tehát, ha a dohányzás, főként a mér­téktelen dohányzás jelentéke­nyen rontja a már fennálló érszűkület további alakulását, akár éréi meszesedéses szűkü­letről. akár más természetű (bár ritkábban, és mint írtuk, főként fiatalabbákon előforduló) ér­szűkületről van szó. Kétségkívül a len jobb, ha a dohányos le­szokik szenvedélyéről, ha ér­szűkületes panaszai jelentkez­nek, illetve ilyet állapítanak meq nálá. Említettük, hogy az érszűkü­let túlnyomórészt az alsó vég­tagokat illeti (eltekintve a szív és agy ütőereitől, de ezek­nél gyakrabban fordul elő, hogy nem, vagy csekélyebb panaszt okoznak) ; ám más ütőereken és a különböző szervék ütőerein is létrejöhet oly mérvű szűkület, amely következményekkel jár. A szív koszorúereinek szűkületét említettük már; az agy ütőerei­nek szűk ü lete mindé nek előtt idegrendszeri tünetekben nyil­vánul meg, így fejfájások, szé­dülés, gyengeség, olykor az egyik testfélre szorítkozó moz­gási és érzésZavárok utálhat­nak erre. kor általában ideg- _____ gyógyász szak­orvos nézi a beteget, s ő derít fényt azok kóroki hátterére, amelyek ugyancsak kezelhetőek az esetek nagy részében. A hasi zsigerek ütőereinek szűkü­lete nem ritkán már fiatal, sőt gyermekkorban is panaszokat okozhatnak és következmények­kel járnak. Ezek általában olyanok, amelyek amúgyis or­voshoz viszik az illetőt, s a to­vábbi kivizsgálás hivatott el­dönteni, hogy pl. az étkezés utáni görcsös hasi fájdalmak, hasmenések, vagy pl. jelentős mérvű magas vérnyomás hát­terében nem a gyomor és belek vagy a vese ütőereinek szűkü­lete található-e. Az ilyenek megfelelő, rendszerint műtéti kezeléssel igen jó kilátással gyógyíthatók. D R. KELEMEN ENDRE Döntött a Legfelsőbb Bíróság KI A GYERMEK APJA? — Elismerem, viszonyom volt a felperes árnyával, s amikor közölte velem terhességét, azt hittem, hogy gyermeke tőlem származik — jelentette Iki egy fiatalember a járásbíróságon^ aminaik a 'pernek a tárgyalásán: amely apaság megállapításáért és gyermektartásdifj fizetéséért indult ellene. Később azonban — folytatta az alperes — meg­tudtam, hogy a csecsemő korai, szülötten, -hat és fél hónapra jött világra, tehát nem lehetek a,z apja, mert o fogamzás ide­jében már nem volt közünk egy­máshoz. A járásbíróság-, majd felleb­bezésre a megyei bíróság a fel­peres keresetét elutasította. Ezt azzail indokoltóki hogy bár a vércsoportvizsgálat alapján a fi-atalemlber apasága nem zár­ható ki, de o biostattsztikai szakvélemény szerint az apaság igen nagy fokban valószínűtlen. Törvényességi óvásra o -Leg­felsőbb Bíróság a jogerős íté­letet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra-, valamint új határozat hozata­lára kötelezte. A döntés -indoklása rámutat arra, hogy az egy éven aluli csecsemőknél végzett vércso- portvizsgálaitnál — több jelleg­gel kapcsolatban — bizonytalan eredménnyel kell számolni. Ezért o biostatisztikai szakvéle­mény az egyéves kor betöltése után megis-métlendő. Ez azon­ban -nem történt -meg, ezért a jogerős ítélet megalapozatlan és törvénysértő. — Azt is vizsgálni kell, hogy a gyermek valóban koraszülött volt-e vagy pedig -más okból született csekély súllyal.: Ezt or­vos-szakértői véleménnyel annál is inkább tisztázni -kell1, mert a terhesgondozási ikönyv adatai szeriint a terhesség ala-tt az anya testsúlya feltűnő ingado­zást mutatott, és a szülés előtt csokiként. Amennyiben újabb, nem kizáró vércsoportvizsgálati eredmén-y adódnék, indokolt az antropológiai vizsgálat elrende­lése. Ez -kiegészítheti a bizonyí­tási eljárást és megerősítheti vagy valósizínűtlení-tlheti az al­perestől való származást MENNYIT ÉR EGY INGATLAN? A városi tanács egy kisiparos és három társa közös tuldjdö- nát -képező ingatlant egy vál­lalat -részére 130 ezer forintért kisajátította. A tulajdonosok ezt kevesellték és o 'kártalanítási összeg módosításáért o vállalat ellen pert indítottak. A járásbí­róság megállapította: a telek mezőgazdasági környezetben fekszik és csak szántóföldi -mű­velésre alkalmas: A terület -ren­dezetlensége és a közművesítés hiánya -miatt nem építhető -be. Szakértői meghallgatás után a járásbíróság négyszögölenként 350 -forint kártalanítást állapí­tott meg és ennek alapján a vállalatot további százezer fo­rint megfizetésére kötelezte. Ezt azzal -indokolta, hogy a kisajá­tított ingatlan városi -belterüle­ten fékszi'k, ezért teleknek -mi­nősül. Ha beépíthető volna: négyszögölenként 700 forintot érne, -miután azonban erre nem alkalmas, ez o körülmény az értékét felére, azaz 350 forintra csökkenti. Ezt cl döntést a me­gyei bíróság helyben hagyta-. A jogerős -ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályorv kívül helyezte és a já­rásibíróságot -új eljárásra, s új határozat hozatalára utasította — A vonatkozó -rendelet értel­mében a kártalanítás -megálla­pításánál -hosszabb idő-, de leg­alább öt év alatt szélesebb kör­ben -kialakult forgalmi értéket is figyelem-be kell venni — hang­zik a hatá-rozait — A telek érté­kének elbírálásánál -kiemelkedő jelen-tősége van a -beépítési le­hetőségnek. Az az 'ingatlan, amely nem -Ilyen, hanem csak mezágazdaság-i -művelésre hasz­nálható, csökkenitebb értékű. A forgalmi ár szintén fontos té- ryező, de csak az a forgalmi ér­ték vehető figyelembe, a-rni azo­nos vagy hasonló adottságú in­gatlanoknál alakult ki. -Mint­hogy a -beépíthető és az erre nem alkalmas ingatlanok minő­ségileg különböznék egymástól, tévedtek az eljárt bíróságok, ami-kor a szóban forgó telekért a kártalanítás összegét a be­építhető -ingatlanok értékének alapulvételével állapították meg, figyelmen -kívül 'hagyva a szak­értő által felsorolt több belte­rületi, de szintén -nem beépít­hető, azonban részben villam-y- és vízvezetékkel, részben csupán villannyal ellátott utcában fek­vő ingatlanaikra vonatkozó ösz- szehasomlító forgalmi adatokat. — Az -új eljárásban — -mondta ki a Legfelsőbb Bíróság — a ki­alakult forgalmi érték megálla­pításához szükséges adatokat fel kell derítem! és a ká-rtalan-í- tás összegét ennék megfelelő­en -kell -megszabni. HAJDÚ ENDRE Szemle A Politikai Főiskola közleményei 35-36. Közel háromszáz oldal (te­hát nem is akármilyen terje­delmű könyv méretében) je­lent meg a magyar politikai oktatás egyetemi rangú intéz­ményének tudományos igényű írásokat publikáló legutóbbi száma. Most is helyet kapott benne az elmélet-politika, a történe­lem, a tanácskozás, a tájéko­zódás és a könyvismertetés. Az elmélet-politika témakör­ben három írás jelent meg: Laczó Ferenc a mezőgazdaság új szabályozórendszerének főbb kérdéseiről fejti ki a vé­leményét és gondos elemzés után a további feladatok megfogalmazásával zárja a cikkét. Rozsnyai Ervin Világné­zet és ideológia című írásának alcímében így teszi fel a kér­dést: lehet-e az elfogultság tárgyilagos? Kende István For­radalmi erőszak és terrorizmus című írása számos külföldi for­rás felhasználásával az ame­rikaiak kedvenc frázisából, az „emberi jogok"-bói- kiindulva mond véleményt korunk e va­lóban izgalmas, fontos ügyéről. A történelem eseményeinek elemzését ez alkalommal négy cikk vállalja. A spanyol nép­front tapasztalatainak jelentő­ségét Harsányi Iván, a Keresz­tény Szakszervezetek Nemzet­közi Szövetségének létrehozá­sát Gergely Jenő, a Brazil Kommunista Pártnak az 1950- es években követett agrárpoli­tikáját Horváth Gyula, a ma­gyarországi német kisebbség­nek az 1920—30-as években játszott szerepét Németh Ist­ván mutatja be. A szocialista állam funkciói­nak fejlődéséről rendezett ta1 nácskozás előadásainak és a hozzászólásoknak rövidített változatát adja közre a Ta­nácskozás rovat. Szó volt itt a szocialista államiság fejlő­désének fő irányairól (dr. Ha­lász József); a szocialista ál­lam fejlődésének szakaszairól (Vészi Béla); a szocialista ál­lam kulturális-nevelő funkciói­ról (Pozsgay Imre). Balogh László a Németorszá­gi Szociáldemokrata Pártban folyó elméleti vitákról ad tájé­koztatást. Végül hét könyv elolvasásá­hoz kel-tik fel az érdeklődést a Recenziók. Az intézmény rangjához mél­tó színvonalú írások a tudo­mányos célok szolgálata mel­lett nagy segítséget adhatnak a gyakorlati politika minden­napjaihoz is. Eddig 7,5 vagonnal szállítottak Savanyú káposzta a mözsi téeszből Tavaly ősszel kezdték meg a munkát a mözsi Új Élet Terme­lőszövetkezet kóposztasavainyító üzemében-, amelyet a termelő­szövetkezet saját beruházásban épített. IMint megtudtuk, a ker­tészet nődolgozói -nagyon örül­nek a-z új -létesítménynek, hiszen így lehetőség van a -téli foglal- ikoztatósukrá is. iHenczig Józseíné savcnyító- üzem-vezető irányításával Jéger Jánosné, Szauter Má-rto-mné, Hu- 'ber Antailné, Tumpek Mihályné és 'Szabó Gá borné hagyomá­nyos máidon végzi a káposzta- savanyítást. Az enjesztőkádak-ból kikerülő -nagyon- ízletes sava­nyút 17 kilogrammos műanyag vödrökbe és 60 kilogrammos műanyag hordókba csomagol­ják és az Élelmiszer- és Vegyi- áru Nagykereskedelmi Vállalat pécsi központján keresztül jut­tatják el a ZÖLDÉRT vállala­tokhoz, természetesen a Tolna megyeihez i-s. Onnan pedig a boltokba továbbítják, A tolnaiak és o mözsiek a termelőszövet­kezet saját ibolt'jában vásárol­hatnák belőle. Az asszonyok, ho van elég cseregöngyöleg, naponta 250 vödröt töltenek meg, A sawanyítóüzem tevékenysé­gének megkezdése óta 7,5 va­gon káposztát értékesítettek. Pillanatnyilag 4,5—5 vagonnyi mennyiség vár csomagolásra. Csomagolás és mérés A kádakban erjesztik a káposztát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom