Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

1982. január 27. rtÈPÜJSÂG 5 Az egyiknek sikerűi.... mi„íár»hmtk datot: .. .a másiknak nem. Gazdasági életünkben az elmúlt év sok üzemben, szövetkezetben vízválasztó volt. Voltak, amelyek tudtak váltani, jól gazdál­kodtak. Voltak, amelyek próbálkoztak váltani, de nem sikerült. Két ipari szö­vetkezet munkájáról lesz szó a következőkben. Az egyiknek sikerült — a tolnai Gemenc Ipari Szövetkezetnek —, a másiknak nem: a bátaszéki Kádár és Fa­ipari Szövetkezetnek. Munkájukról, eredményeikről, eredménytelenségeikről számolunk be az 1981-es gazdálkodás tükrében. íMegfoghataitIon a laikus szá­mára sok gazdaság poli ti kei ki­fejezés. Pedig Waisználjuk őket baráti beszélgetés alkalmával, hallunk róluk értekezleten, ol­vasunk róluk az 'újságokban. Mit jelent o külkereskedelmi egyensúly, ct devizaszorzó, a ru­galmasság, a gazdálkodás? Pe­dig többnyire nem is idegen szavaik, kifejezések. Szokatlan, hogy beszélünk arról is: lesznek vállalatok, amelyek tönkremen­nek, amelyek nem tudnak lé­pést tartani a világai. Vagy ép­pen olyan körülmények közé kerülnek, melyeiket még a jó gazdálkodás mellett sem lehet „kivédeni". Gondoljunk csak a magyar acélipar gondjaira, A világpiacon az acél ára- a mély­ponton van, olyan áron termel­ni pedig nem tudunk. így ter­mészetes, hogy exDortálni sem, pedig / az export létszükséglete az országnak. Két Tolna megyei szövetke­zetnél vizsgálódtunk. Két olyan 'közösségnél, ahol faipari mun­kákkal foglalkoznak. Azért vá­lasztottuk őket, mert az elmúlt években a fa árát kétszer is emelték, összesen 62 százalék­kal, Ezt még az olyan szövetke­zetek is nehezen ltudták „lenyel­ni”, amelyek qclidciságilcig na­gyon jól állnak. A bátaszékiek és a tolnaiak egyaránt jelentős exportőrök : termelésük nagy része küli'ö'-'i' piacra kerül, (gy az alaipanyag- áremelés és a világipiac árvál­tozása őket különösen sújtotta. Mint már a bevezetőből tudjuk, a tolnaiak vették az akadályo­kat, a bátaszékiek nem. A PIACI HELYZET FELVÁZOLÁSA Részlet egy jelentésből, a bátaszékiek készítették : „Az 1981-es évben, különösen az el­ső felében, erőteljesen csök­kent továbbra is a faipari ter­mékek iránti külföldi kereslet. Vevőink különböző ürügyekkel próbálták o szerződött meny- nyiségek átvételét megtagadni, még különböző minőségi kifo­gások árán is. Ebhez a kedve­zőtlen jelenséghez még hozzá­adódott a devizaárfolyamok tartós és drasztikus csökkenté­se is, mellyel tulajdonképpen állami szinten ai forint konver­tálhatóságát célozták meg. A jövőre nézve aiz intézkedés fel­tétlenül helyes, javítja o csere­arányokat, erősíti 'hazánk hely­zetét a nemzetközi pénzpiacon. Azonban az átmeneti időszak­iban véleményünk szerint indo- kolhatatlanul nagy terheket rótt a közvetlenül tőkés piacra ter­melőkre. Szövetkezetünk eseté­ben ez a folyamat 3fi millió forint tiszta nyereségkiesést okozott." (Egy kis kitérő) A bátaszéki szövetkezet 1979-es tevékenysé­ge alapján Kiváló Szövetkezet kitüntetést kapott. Éppen azért, mert exportját abban az évben 37 százalékkal növelte. Ebben az időben a teljes gyártmány- skála1 72 százaléka exportra ke­rült. Nem rubel elszámolású pi­acra, A tolnaiak értékelése az el­múlt évről : „Az év folyamán ,tőkés export termékeink árhelyzete tovább romlott, mivel a> világpiacon dekonjunktúra uralkodik. Az alapanyagárak a világpiacon csökkentek és az egyéb költ­ségtényezők ís nőttek, így a gazdaságosság megtartása ér­dekében anyag- és energiata­karékossági intézkedéseket kel­lett hozni.” (Ójabb 'kitérő). A tolnai szö­vetkezet még soha sem nyerte el a Kiváló Szövetkezet címet. 1980- bon 21,7 millió, 1981-ben pedig 20 millió forint értékben exportálltak. Ez a teljes árbe­vételnek nem teszi fai még a felét sem. Egyébként Tolnán a haté­konyság átlagos mutatószáma 13,9 százalék, ebből az export eredményessége 16 százalék, a belföldié pedig 13,1 százalék. ARKOTÉSEK ÉS A DEVIZASZORZÓ Az ellentmondás már itt je­lentkezik a két szövetkezetnél. Míg Bátaszéken veszteségeket könyvelhettek el, addig Tolnán nyugodt a helyzet, eredményű1' jelentős részét az export hozza. Ez pedig a szerződéskötésekből adódik. A Gemenc szövetkezet úgynevezett salját számlás rend­szerben dolgozik. 'Ez annyit je­lent, hogy ők a külkereskedelmi vállalattal szerződnek. Náluk nem érvényes a hetenként vál­tozó devizaár. Amikor megkö­tik a szerződést, forintban egyeznék meg az exportválla­lattal. Amennyiben a szerző­déskötés és oz árukiszállítás közötti időben változik a valu­ták forintértéke, akkor az öikül- kereskedőknél jelentkezik nye­reségben vagy veszteségben. A bátaszékiek pedig bizomá­•nyos rendszeriben dolgoznak. Ök is exportvállalaton keresztiül értékesítenek, de náluk a kötés minden esetben valutában tör­ténik, jelen esetben márkában, mivel nyugatnémet cégekkel vannak kapcsolatban. Ameny- nyiben a márka árfolyama a kötés és a szállítás időszaká­ban változik, akkor cl nyereség vagy a veszteség a Kádár és 'Faipari Szövetkezetei sújtja, A külkereskedelmi cégnek a hasz­na azonos, mivel ők bizonyos százalékért bonyolítják le az üzl eteti Így fordulhatott elő Bátaszé­ken, hogy 1980-bain a láda üzem egymillió forint nyeresé­get hozott, 1981-ben pedig egy­millió veszteséget Ezen lehet és lehetett változtatni. A bátüi- széki szövetkezet megszüntette ebből a termékből az exportot és közvetett exportra termel, magyar szál (toknak készítik a ládát, így most mór nyereséges ez a terület. Másik példa: a legjelentősebb üzem, ct mérő- lécgyórtás nyereséges volt 1980-bcin is, de az idei évben veszteséges lett volnai, ha nem keresnek új vevőt. Az új vevő 16 százci'éikkal többet fizet,'így 1982-íben már ez a termék is biztonságos lesz. 'Felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben a bizományos konstrukció ilyen bizonytalan, akkor miiért tartják fenn, Iqen, ezen lehet gondolkodni. Gon­dolkodnak is Bátaszéken. De je­len pillanatban szerződéseik vannak, amelyeket nem lehet máról-holnapra felrúgni. Van más különbözőség is O két szövetkezet között, de a lé-- nyeaes különbségeik ezek. 'Bátaszéken gyártó cégekkel vannak kapcsolóiban. Ezek a cégek pedig arra törekszenek, hogy mindig félkész terméket kapjandk, 'hogy bizonyos ké­szültségi fokra készíttetik el a gyártmányt, aizt ők fejezik 'be magas gépesítéssel, kevés éle munka-ráfordítással, és végül nagyobb nyereséggel értékesí­tik. A tolnaiak ipedig kereskedők­kel vannak kapcsolatban, tehát kész terméket gyártanak. Ehhez pedig nem kell Ikozgazdafaqi vénájának lenni az embernek, hogy tudja: elbben az esetben nagyobbak a lehetőségek. Sőt, Tolnán arra is törekszenek, hogy lehetőleg ne nagykereskedővel kössenek szerződést, hanem egy bolthálózattal. így magasabb árat lehet elérni, több o nye­reség is, KÉT LÁBON ÁLLAS ... (Termelési adatok). Bátaszé­ken 1980-ban közel 48 millió forint volt ok árbevétel, ebből 6 mi'llió forint a tiszta nyere­ség. Az 1981-es évben is 48 millió forint volt az árbevétel és o nyereség pedig csak kétmil­lió forint Ebből export 1980- bam 32 millió, 1981-ben 24 mil­lió forint volt Tolnán 1980-ban 56 millió forint volt az árbevé­tel, a nyereség pedig 6,4 millió forint. A tavalyi évben- 58 mil­lió forint értéket termeltek, eb­ből a nyereség 8,5 millió forint. Míg Bátaszéken tar termelés egy lábon áll, tehát csak faipari terméket állítanak elő, addig Tolnán a faipar melett nagyon eredményesen dolgozik a vas­ipari -részleg. így egymást „ki­segítik”. Tehát faiparban ter­meltek 33 millió forintot, ebből az export 20 -millió forint A vasiiparba-n is teljesítettek 20 miliő forintot Az export itt nincs feltüntetve, az a faipar­nál csapódik le, mivel az alkat­részekét, kötőanyagokat, pánto. lásokat a vasipair készíti. És ez a két lábon állás ered­ményes, 'Csak egy példát: a nagyon ijó eredményekét hozó gyerekrács-gyártásnál eddig a vasalást -külső cégekkel készít­tették el darabonként 16,50 fo­rintért. Most ezeket ai -vasaláso­kat a Vasipari részleg gyártja 2,30—3,60 forintért 'Ennél az egyetlen terméknél 10 százalé­kos eredményességet tudtak el­érni, egyetlen tedhnológiaS vál­toztatással. EMBEREK, BÉREK, FLUKTUÁCIÓ A következőket írják egy je­lentésiben Bátalszéken: „Az 1981-es évben mintegy hórom százalékkal nagyobb volt o kilépések számai, mint a ko­rábbi években. Dolgozóink a húskombináthoz, a vendéglátó- iparban, vagy egyéb, viszonylag jól fizető, de nehéz fizikai mun­kahelyekre távoztak. Az 1982- es létszámtervünkben 222 fő szerepel, ez minden idők leg­alacsonyabb létszáma.” Tolnán ugyanerről : ,jA szövefkeztüniknét az elmúlt évben 0,8 százalékkal nőtt a létszám. Fluktuáció van, de ez a notórius ki- és belépők kö­zül tevődik ki. Azok a betaní­tott munkások, akik régi szak­emberek, nem 'mentek el a szö­vetkezettől.” (Ismét adatok). Bátaszéken az átlag 1980-lban 36 514 forint, 1981-ben 37 904 forint volt, Tol­nán 1980-iban 40 136 forint, 1981-lben pedig 41 747 forint A számok -magukért beszél­nek. De megütötte a fülemet egyetlen szó, vagy i-níkább mon­dat: „Azok a betanított mun­kások, akik régi szakemberek, nem mentek el a szövetkezet­től." Ez sok.-mindent mond. Ré­gi, idősebb munkásokait szak­munkás-bizonyítvány híján is szakember-számba vesznék Tol­nán! A -másik: meg kell tartami az embereiket. -Ezt pedig o béren •kívül úgy lelhet, hogy megfelelő munkakörülményeket teremtünk Számunkra Ezen a téren pedig Tolnán nagyon sokat léptek előre, korszerű öltözők, fürdők vaminak, az üzemek tiszták, rendben- vannak. A megtartó erő egyik legfontosdbb tényező­je ez. HOGYAN TOVÁBB? Tolnán továbbra is olyan szerződéseket kötnek, amelyek magasabb feldolgozású értéket képviselnek, tehát több élőmun­ka-ráfordítással készül. Továb- ra is együtt szeretnék működ­tetni a vasipart a faiparral. Olyan üzletet kötni, amelyben egyre inkább szerepel a vas­ipar munkája. A gyártmányfej­lesztés lényeges dolog. Ezen a téren eredményesen tudnak a piac elé lépni. Már tavaly meg­kapták a svéd IKEA cég pros­pektusát, amelyben szerepel az 1982-es termékskála. Sőt, ebben a prospektusban már az eladá­si ár is szerepel, így előre tud­ják, hogy milyen gyártmányt, mennyiért tudnak eladni, tehát kikísérletezhetik a technológiát, és már kész javaslattal ülhet­nek le tárgyalni. Az idei évre 63 millió forint árbevételt ter­veznek, ebből 23 millió forint az export, omelyet január 15- ig szinte teljes egészében le­kötöttek. Egy másik pont, amely lényeges a későbbi üzletkötés szempontjából: az az elvük, hogy minden megrendelést tel­jesíteni kell, olyan nem fordul­hat elő, hogy „kapacitás hi­ányában” ne tudjanak egy jó üzletet megkötni. Ehhez pedig ismerni kell a belső tartaléko­kat, olyannyira, hogy egy-egy átszervezés, vagy új gyártmány ne okozzon zavart. Bátaszéken már az elmúlt év­ben is sokat változtattak. Em­lítettük, hogy új partnereket kerestek, vagy veszteséges gyártmányokat megszüntettek. Most nagyon jó és kecsegtető lehetőség előtt áll a kádár- üzem. Sajnos, itt egy szinte megoldhatatlan gond van: nem tudnak kapacitást növelni. A hazai piacot sem tudják ellát­ni, ilyen esetben exportra na­gyon nehéz gondolni, pedig lenne igény. A nehézségek el­lenére az idei évben 5 száza­lékkal kívánják növelni az ex­portjukat. Hazai piacra meg­kezdték a folyékony műtrágya tárolására alkalmas, 10—100 köbméteres tartályok gyártását. Ebből már három darab a Szi­getvári Állami Gazdaság meg­rendelésére készül. Ugyanakkor Olaszországba bútor-alkatrésze­ket szállítanak, ezek a termékek -már magasabb feldolgozási szinten vannak, és a további­akban is ebben az irányban ki­vannak haladni a Kádár- és Fa­ipari Szövetkezetben. * (Befejezés helyett.) Két sző- - vetkezet eredményeit, ered­ménytelenségeit mutattuk be. Számtalan téma kimaradt. Fő­leg az exportra figyeltünk. A világpiaci helyzet természetesen hatással van rájuk is. Egy biz­tosan kimondható: csak az a szövetkezet vagy vállalat tud ebben a versenyben talpon maradni, amelyik gyorsan re­agál, körültekintő piackutatást végez: A másik: az az expor­táló jár jól, amelyik nem fél­késztermékkel áll ki a piacra, hanem igyekszik élőmunka-igé­nyes termékeket gyártani. Báta­széken az elmúlt évben nagy veszteségek keletkeztek. Ez a belső gondokból is adódik,, a rosszul megválasztott külkeres­kedelmi konstrukcióból is. De itt ismét le kell szögezni valamit: a saját számlás szerződések biztonságosabbak, de a bizo­mányos konstrukcióban is lehet gazdaságosan termelni. Na­gyobb a kockázat, de sok eset­ben több az eredmény is. Egy biztos, ismerve hazánk gazdasági helyzetét, exportálni kell. Gazdaságosan. Úgy, hogy a népgazdaság is jól járjon és a gyártó szövetkezet is. Egyéb­ként Bátaszéken sem mondtak le az exportálásról, hiszen ter­melésük 65 százaléka továbbra is más országokban talál gaz­dára. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly A korszerű, négyorsós marófejjel működő faipari géppel bizton­ságosabban lehet dolgozni. Egyébként a Gemenc szövetkezet­ben minden műhelyben tisztaság és rend uralkodik Nagy lehetőségek előtt áll a kádárüzem : minden termékükre több vevő is van Tolnán a lakatosok villamos kapcsolószekrényeket készítenek a budapesti metróhoz Nyereséges termék a gyermekrács Rönkvágás Bátaszéken

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom