Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-27 / 22. szám
2 NÉPÚJSÁG 1982. január 27. Devizahelyzetünk a tervezettnél kedvezőbben alakult A Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatója A kormány hitelpolitikájáról és o d e vi zagozdá lkodásróI .tájékoztatta kedden az újságírókat Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. iDevizalhelyzetünk 1981-ben — rubelben és dollárban egyaránt — az 1980. évinél és a tervezettnél is kedvezőbben alakult — mondotta. Lényegében sikerült elérni, hogy a megelőző évinél kisebb összegű ik'ülföl- dii forrást vegyünk igénybe. Pedig a nemzetközi piaci helyzet továbbra is kedvezőtlen volt számunkra', sőt azt tovább nehezítették o tőkés országok protekcionista intézkedései. A devizapiacokat nagyon .magas, év köziben minden eddigi rekordot megdöntő kamatok és jelentős árfolyammozgások jellemezték. Megfelelő devizapolitikai intézkedésekkel, 'például a kom a t- és árfolyamalakulás tudatos kihasználásával mégis sikerült elérnünk, bogy a devizafinanszírozás terhei ölig nőttek. Külföldi hiteleket olyan, fejlesztésekhez vettünk fel, amelyek bővítik a korszerű áruk termelését és a növekvő export révén megteremtik a hitelek törlesztésének lehetőségét Ilyen céllal vettünk fel T50 millió dollárt bahreini és kuvaiti pénzintézetektől és 400 millió dollárt vezető nyugati 'bankok Csoportjától. Év közben éltünk a KGST- ban.kok hitellehetőségéivel, a Szovjetuniótól pedig hosszú lejárató hitelt kaptunk. Ugyanakkor valamennyi fizetési kötelezettségünknek maradéktalla- n.ul és időben, eleget tettünk. Tímár Mátyás emlékeztetett arra, hogy o múlt esztendőben hazánk felvételét kérte az ENSZ szakosított pénzügyi intézményeibe, a Nemzetközi Valuta Alapba és o Világbankba. Ez a lépés — mondotta — 'beleillik eddigi pénzpiaci, illetve külső finanszírozási .politikánk, gazdasági kapcsolataink vonalvezetésébe. Felvételi kérelmünk kapcsolódik eddig követett gazdaságpolitikánk egészéhez, gaiztíaságirányífási rendszerönk továbbfejle s ztésének fö l yarn atá - hoz. A konvertibilis valuták egységes árfolyamának tapasztal! a>- tairól szólva rámutatott, hogy a forint értékmérő funkciója teljesebbé vált, nőtt az árfolyamok orientáló szerepe, egyszerűsödött számos vállalat és intézmény adminisztrációja. A nem kereskedelmi árfolyamok emelése a hazánkban járói kőiföldi turistákat több vailuta beváltására ösztönözte: nem rubelelszámolású idegenforgalmi bevételeink tavaly elérték a 215 millió dollárt, a megelőző évi 180 millió dollárral szemben. Mint mondotta, a külgazdasági egyensúly javítása az idén is központi feladat. A terv az . áruforgalom egyenlegének további javulásávaj számol. A kivitelt a.z idén is gyorsabban kell növelni, mint a behozatalt. A sokasodó feladatok megoldásából a bankhálózatra is fontos teendők hárulnak. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a külgazdasági egyensúly javításával tovább szilárdítsuk hazánk jó nemzetközi megítélését, hitelképességét. A tervezett keretek között folytatjuk közép- és hosszú lejáratú hitelek felvételét, amelyek a jövőben is az exportcélú fejlesztéseket szolgálják. A kormány hitelpolitikai irányelvei alapján a bank továbbra is támogatja az export-árualapok bővítését szolgáló beruházásokat, egyben ellenőrzi is d fejlesztésekkel kapcsolatban, vállalt kötelezettségek teljesítését, szükség esetén szankciókat is alkalmaz. Tavaly ugyanis fölfigyeltek arra a jelenségre?- hogy o vállalatok érdeklődése az exportkapacitások további bővítése helyett az importpótló 'beruházásokra tolódott el. Ebben szerepet játszott az exportpiacok bizonytalansága és egyéb tényezők is. Ez oda veretett, hogy az 1981-ben engedélyezett hitelek segítségével létesült beruházások átadása után a vállalatok és szövetkezeteik egy része a termelés naigyobb 'hányadát — az import: csökkentését, az energiafelhasználás mérséklését, a termelés hátterének biztosítását ígérve - belföldön értékesíti. Az 1981- bea engedélyezett hiteleknek csak 'kisebb része felel meg az eredeti célnak, az exportkapacitások közvetlen bővítésének. Az íMN'B elnöke elmondta, hogy az exportbővítő beruházásokra a hatodik ötéves terv évéire előirányzott 65 milliárd forintos hitelkeretből 1981. végéig 27,5 miliárdot kötöttek le a válala tok, az 'idei lehetőségek szűkösek, hitelt a korábbinál magasabb követel menyek teljesítése esetén folyósítanák. Elsősorban olyan fejlesztéséket támogatnak, amelyek még ebben a tervidőszakban tiszta deviza- bevételt hoznak. A hiteiből létrehozott beruházás kivitelezésének és megtérülésének együttes ideje a korábbi hat év helyett legfeljebb négy esztendő lehet, ami érvényes az ímportpótló beruházásokhoz nyújtott hitelekre is. Egyébként az export- bővítő beruházásokat o Magyar Nemzeti 'Bankon kívül a Men- gyar Külkereskedelmi Bank és a Közép-Európai Nemzetközi Bank (ClB) is nyújt hitelt, lényegében az M'NiB-vel azonos elvek ailöpján. Hitelekkel segíti a nemzeti Ibain.k az energiagazdálkodás racionalizálását, a háttéripar fejlesztését, vaFamint a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosításának korszerűsítését is, .Energiaracionalizálásra tavaly az iparban és az élelmiszergazdaságban 68 esetben összesen majdnem 2,8 milliárd forint hitelt adtak. Az ésszerűsítések és korszerűsítések eredményéként évente mintegy 90 000 tonna olajnak megfelelő energia megtakarítás várható. A háttéripar fejlesztéséhez eddig négy nagyobb beruházást egészítették ki 887 millió forint hitellel. A hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítására a hatodik ötéves tervidőszakban 10,2 milliárd forint értékű beruházást irányoztak elő, ezt 5,9 milliárd forint beruházási bankhitellel és egymilliárd forint állami kölcsönnel támogatják. Ehhez a bank eddig .keréken kétmilliárd forint hitelt engedélyezett. A bank o rövid lejá ratú forgóeszköz-hitelezést is a.z egyensúly javításának szolgálatában használja fel, támogatva a gazdaságos vállalati aktiókat. Ugyanakkor kizárja a hitelezésből o piac hiányában tartósan raktárra termelő* vagy az indokoltnál nagyobb készleteket felhalmozó vállalatokat. Az MNB elnöke elmondta, hogy a. hitelképes kisvállalatok és kisszövetkezetek egyszerűsített eljárássá'! juthatnák bankhitelhez. Továbbra is érvényes az a szabály, hogy újonnan alakuló vállalkozások esetén az alapítóknak kell biztosítaniuk az induló vagyont, vagyis aiz állóeszközöket és egyévi forgóeszköz-szükségletet. Ha meglévő vállalatok hoznak létre leány- vállalatot, fcisváHallatot, ő'k adják a szükséges alapító főkét, s éhhez hitelt is az alapítók kérhetnek. A vállalatokon belül alakuló szakcsoportok számára is az amyaváífaiat kérhet hitelt. PANORÁMA BUDAPEST Zgyerka János, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének tagja, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének tiszteletbeli elnöke hosszan tartó betegség után, 79 éves korában elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés. MISKOLC Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kedden Borsod megyébe látogatott. Részt vett és felszólalt a Borsod megyei pártbizottság és a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának együttes kibővített ülésén. A tanácskozáson megvitatták az MSZMP KB és a Minisztertanács irányelveit a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás és -elosztás fejlesztésére. BARCS Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára kedden felkereste az országos hírű barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetet és a barcsi Dráva Múzeumöt, majd városnézésen vett részt. Végül Sarlós István a városi tanács Vezetőivel, a környező községi tanácsok elnökeivel találkozott, s folytatott eszmecserét a városi és a város környéki községi tanácsok kapcsolatairól. BÉCS Kedden megérkezett Bécsbe az a szovjet küldöttség, amely a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalások csütörtökön kezdődő 26. fordulóján vesz részt. A delegációt Valerian Mihajlov nagykövet vezeti. PHENJAN Korea újraegyesítésének legfőbb akadálya az amerikai csapatok dél-koreai jelenléte — állapította meg Kim Ir, a Koreai NDK alelnöke, a haza békés egyesítéséért küzdő bizottság elnöke kedden Phen- janban mondott beszédében. Meghalt Mihail Szuszlau Hétfőn, életének nyolcvanadik évében rövid, súlyos betegség után elhunyt Mihail Szuszlov, az SZKP és a szovjet állam, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. 'Na:gy veszteség érte a Szovjetunió Kommunista Pártját, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat. Rövid, súlyos betegség következtében elhunyt Mihail Andrejevics Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Nyolcvanadik életévében érte a halál, e hosszú időből több mint hatvan évet töltött a párt szolgálatában. Mihail Szuszlov pártmunkás volt, aki egész fiatal korában szegődött el a kommunista eszmék szolgálatába, s idős emberként is lankadatlan erővel és energiával munkálkodott ezek valóra váltásáért. Az életrajzi adatok magukért beszélnek. Alig tizenöt éves volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évében, de már ekkor bekapcsolódott a szegényparaszti bizottságok munkájába, később pedig Komszo- mol-aktivistaként tevékenykedett. 1921-ben felvették a pártba, s ekkor nyílt lehetősége a tanulásra is. Elvégezte a munkásfőiskolát, majd a Plehanov Közgazdasági Főiskolát. 1929. és 1931. között oktatói munkát végzett a Moszkvai Állami Egyetemen, majd az Ipari Akadémián. Mihail Szuszlov 1931-ben a párt Központi Revíziós Bizottságának és a Munkás—Paras2t Felügyeletnek a munkatársa lett. E téren végzett tevékenysége alapján választották a rosztovi területi pártbizottság első titkárává 1937-ben, s ugyanebben az évben lett a Legfelsőbb Tanács küldötte is. 1939. és 1944. között a sztavro- poli határterület SZKP-bizottsá- gának első titkára. A háború évei ezek, a nácik elérték Sztavropol körzetét is. Szuszlov az észak-kaukázusi front haditanácsának tagja, a sztavro- poli terület partizánmozgalmának irányítója volt. A háborús években végzett tevékenysége elismeréseként a párt vezető szerveibe választották. 1939-ben a Központi Revíziós Bizottság, 1941-ben a Központi Bizottság tagja lett. Amikor a háború elvonult a sztavropoli területről, Mihail Szuszlovot ismét bonyolult feladattal bízták meg. 1944-től két éven át irányította a Litván KP Központi Bizottságának apparátusát. 1947-től munkáját Moszkvában végezte, azóta volt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára. Közben két évig, 1949. és 51. között főszerkesztője volt a Pravdának is. 1955. óta volt tagja a párt legfelsőbb vezető testületének, a KB elnökségének, illetve Politikai Bizottságának. A most elhunyt kiváló kommunista vezető az ideológia és a nemzetközi kapcsolatok avatott ismerője volt. Cikkeiben, tanulmányaiban behatóan foglalkozott a szocializmus és kommunizmus építésének eszmei problémáival, az ideológiai harc feladataival. A marxizmus •—leninizmus tisztaságának megőrzését és továbbfejlesztését egyként fontos feladatnak tartotta. Mihail Szuszlov a szocialista országok együttműködése fejlesztésének eltökélt híve volt. Az utóbbi években, amikor a béke ügyét fokozott mértékben veszélyeztették a szélsőséges imperialista körök manőverei, Szuszlov felszólalásaiban, cikkeiben hangsúlyozta: az SZKP, a szovjet állam a megnehezült körülmények között is kitart az enyhülés politikája mellett. Ebben a helyzetben. is fontosnak tartotta az eszmei harcot, az imperialista ideológiai diverzió elleni fellépést. A nemzetközi fejlemények — a lengyelországi helyzet — tükrében különösen fontosnak tartotta leleplezni: az osztályellenség propagandaapparátusával, különleges szolgálataival, valóságos lélektani háborút indított a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. Szuszlov elvtárs halálával a kommunista világmozgalom jelentős alakja távozott, olyan politikus, aki az elmélet fejlesztését és a gyakorlati politikát alkotó módon egyeztetve volt harcosa Lenin pártjának. —— -------------------1 : —s------------------s—'■—rrr.— B éke a világűrben Kezemben a szerződés szövege, amelyet most 15 esztendeje, 1967. január 27-én egyidejűleg írtak alá a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői a világűr békés felhasználásáról. „Szerződés a világűr — s ezen belül a Hold és a többi égitest — kutatásában és felhasználásában részt vevő államok tevékenységének elveiről" — ez a megállapodás teljes elnevezése. A szerződéshez még aznap megkezdődött más államok csatlakozása is. A Magyar Népköztársaság képviselője az elsők között írta alá az egyezményt. A szerződés létrejötte a Szovjetunió és a szocialista országok kitartó diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhető. Jelentősége nagy, hiszen az 1963-as atomcsendegyezmény óta ez volt az első alapvető megállapodás a legfőbb atomhatalmak zött, s a dokumentumot előzetesen az ENSZ-közgyülés is egyhangúan jóváhagyta. A szerződés mindenekelőtt az államok közötti egyenlőséget szögezi le, amikor az I. cikkely egyebek közt kifejti: A világűr kutatása és felhasználása valamennyi ország javát és érdekeit szolgálja, függetlenül gazdasági vagy tudományos fejlettségi szintjeiktől... A IV. cikkely kimondja: A szerződésben részt vevő államok kötelezik magukat, hogy nem juttatnak Föld körüli pályára atomfegyverrel vagy más tömegpusztító fegyverfajtákkal ellátott objektumot, nem helyeznek el ilyen fegyvereket az égitesteken, és nem juttatnak ilyen fegyvert semmiféle más módon a világűrbe. A Holdat és a többi égitestét... kizárólag békés célokra használják fel. Az égitesteken tilos katonai támaszpontok, létesítmények, berendezések és erődítmények építése, tilos bármiféle típusú fegyver kipróbálása és hadgyakorlatok végrehajtása. A szerződés humanitását jellemzi az a pont, amely kimondja: a szerződő államok az űrhajósokat az emberiség küldötteinek tekintik a világűrben, üzemzavar, szerencsétlenség vagy kényszerleszállás esetén minden segítséget megadnak nekik ... A tizenöt éve megkötött szerződés is bizonyítja, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok a mégoly bonyolultnak látszó kérdésekben is megegyezhetnek, ha céljuk a kölcsönös megértés, egymás érdekeinek tiszteletben tartása, az emberiség békéjének és biztonságának szolgálata. G. A lengyel parlament jóváhagyta Szakuraucsi a szükségállapot intézkedéseit sajtóértekezlete Hétfőn a szejm parlamenti vitájában Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának elnöke után az egyes pártok parlamenti klubjai és csoportjainak képviselői szólaltak fel. Kifejtették véleményüket a LEMP, az Egyesült Parasztpárt, a Demokrata Párt, a Pax Egyesület, a Katolikus Társadalmi Szövetség és a Keresztény Társadalmi Szövetség képviselői. — A lengyel hadsereg nem azért lépett a politikai színtérre, hogy fékezze a reformok bevezetését, hanem azért, hogy lehetőséget teremtsen azok megkezdésére, hogy elhárítsa a hazát fenyegető veszélyt és építő munkára ösztönözze az országot — mondta Kazimierz Barcikowski képviselő, a LEMP KB titkára a LEMP parlamenti csoportja nevében. A felszólaló pártonkívüliek, köztük Edmund Os manóik képviselő azzal a kéréssel fordult a miniszterelnökhöz, hogy mielőbb újítsák fel a helyi rádió- és televízióállomások és az újságok működését. Országunk megújulása érdekében munkásosztályunknak nemcsak erős pártra, hanem erős, független és önirányításra képes szak- szervezetekre is szüksége van •— jelentette ki. Karol Malczu- zinski pártonkívüli képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szükségállapot időtartalmának meghosszabbodása negatív hatást gyakorolhat a lengyel fiatalságra, ezért ügyelni kell arra, hogy ez az időszak minél rövidebb, a társadalom szempontjából minél hasznosabb legyen, ne engedjenek utat a politikai bosszúállásnak. A PAP hírügynökséq jelentése szerint a szejm hétfőn törvénybe iktatta az államtanácsnak a szükségállapotról hozott négy decemberi dekrétumát, majd határozatot alkotott a Jaruzelski miniszterelnök beszédében elhangzott legfontosabb tá rsada lim i - pol i tika i 'kérdésekről. — A szükségállapot bevezetése elkerülhetetlen volt Lengyelországban, mert a szocia- listaelilenes anarchista, destruktív erők már a Lengyel Nép- köztársaság társadalmi rendjének alapjait, szövetséges! kapcsolatait veszélyeztették, megbénították a népgazdaságot és a közéletet. Ezt hangsúlyozza a többi között a szejm hétfőn este elfogadott határozata. A határozat rámutat, hogy a tavaly decemberben kialakult helyzetben az államot csak rendkívüli eszközökkel lehetett megmenteni. Ugyanakkor megállapítja, hogy az állampolgári szabadságjogokat korlátozó intézkedéseket fokozatosan enyhíteni kell és folytatni kell a szocialista megújulást, mégpedig a nemzeti egyetértés állapján. A nyugati országok egy része által Lengyelország ellen szervezett gazdasági bojkottra való tekintettel a szejm kötelezi a kormányt, hogy dolgozzon ki programot az ország fokozott önellátására, különösen az é leim isze rek vo natkozá sá b a n. A határozat szerint szükséges, hogy amilyen gyorsan csak lehet, újítsák fel független önigazgató tevékenységüket o szakszervezetek, de az 1980. évi társadalmi megállapodások — az alkotmánynak megfelelő alapszabályok és programok alapján. A szakszervezetek tevékenységének összhangban kell lennie a kidolgozás alatt álló szakszervezeti törvénnyel. A szejm közli, hogy meggyorsítják a tanácstörvénnyel, az új váilasztási rendszerrel és más, az önkormányzat különféle formáival foglalkozó törvényalkotói munkákat. A határozat külpolitikai részében a szejm leszögezi, hogy a lengyel külpolitika alapja a Szovjetunióval és a Versói Szerződés többi tagállamával való szövetség, barátság. Ez garantálja Lengyelország biztonságát, szuverenitását és függetlenségét. Szakuraucsi Josio japán külügyminiszter kedden jelentősnek nevezte Andrej Gromiko szovjet és Alexander Haig amerikai külügyminiszter genfi találkozójának tényét. Sajtóértekezletén megállapította : a jelenlegi bonyolult világhelyzetben, a kapcsolatrendszerekben tapasztalható feszültség idején kiváltképp fontos a különböző társadalmi berendezkedésű államok közötti töretlen párbeszéd fenntartása. Szakuraucsi „a Nyugattal való szolidaritás és együttműködés” szempontjából „a lengyel kérdés megoldása” mellett azt minősítette még fő feladatnak, hogy „enyhítsék Japánnak az Egyesült Államokkal és a nyugat-európai országokkal támadt kereskedelmi súrlódásait”. A külügyminiszter Lengyel- országgal kapcsolatban a japán kormány korábbi nyilatkozatainak megismétlésére szorítkozott. És bár méltatta Reagan elnöknek azt a döntését, amellyel január 30.-át „a Lengyelországgal való szolidaritás napjává” tette, kijelentette, hogy „a japán kormányzat nem vállal hivatalos kötelezettséget” a január 30,-i akció támogatására.
