Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-05 / 3. szám
u Képújság 1982. január 5. Uj „szerepkörben” a pénzügyőrség Amióta áHam lé‘ezik ________ márpedig eleg régóta hordjuk áldásait és terheit —, azóta mindennemű szabályok közé szorították életünket. Ennek egy része, nem egészen kis része, amelyet a pénzügyőrség ellenőrzött és ellenőriz napjainkban is. Valamikor volt a dohány, a szesz, a bor, meg még sok minden más, a tűzkőig bezárólag, de most ilyen részletekbe ne menjünk bele. A legfontosabb volt a dohány nagyon sokáig, még tovább a bor és legtovább a szesz, amely mindmáig a pénzügyőrök felügyeleti körébe tartozik. V annak emlékeim a régi időkből, el nem mulasztom hát, hogy föl ne elevenítsek néhányat. Egyik: apám arra oktatott, régi bortermelő létére, hogy néhány literrel mindig többet jelentsek be, mint a fejadag. Azt tudomásul veszi a felmérést végző finánc és megfizetteti velem a különbözetet a kedvezményes és a nem kedvezményezett bormennyiség között. így volt — most már be merem vallani utólag, hiszen a borügy már nem a pénzügyőrség dolga. Másik: Rég volt, azóta tragikus körülmények között elhalt pénzügyőr barátom mesélte, hogy egyszer a sióagárdi Leányváron tartottak ellenőrzést. Föltűnt barátomnak, hogy a pincének két szellőzője .van, de a pincébe csak egyik torkollik. No, egyéb dolgát végezvén, kiballagott a pince fölé és a hátsó szellőzőkürtőbe göröngyöket hajigáit. Belőlük, később, a pincében egyet se talált. Megfejtődön a titok, csak néhány téglát kellett elmozdítani a pince hátulján... — Te, Béla — kérdeztem —, nem sajnáltad azt a szegény gazdát? — Nem, öregem. A pincéjében, bevallottan, volt hatvan hektó, az eldugott részben pedig másik negyvenhárom. És mindehhez alig egy kishold szőlő... A harmadik: A negyvenes évek végén, valamely okból Szedresen, pontosabban Hidja- pusztán töltöttem néhány hetet. Persze, hogy cigarettáztam már akkor is. Többé-kevésbé nyíltan, hiszen tizenhat évem múltán amolyan fél-felnőtt lettem ekkorára. Hanem azóta se szívtam olyan finomat, mint amilyen a Bezerédj Mária Ottilia földjéről származó szűzdohány volt. Áldásom Totó nagysága emlékének... De félre a lírát és a tréfát, hiszen amiről eddig beszéltem, mára mind a múlté, inkább a jelenre vessük szemünket. Pénzügyőrség ma is van, s munkája talán még fontosabb, mint eddig volt. Erről beszélgettünk Matus György századossal, a szekszárdi szakasz parancsnokával. Nem akarom elsorolni azt, amire a bevezetőben utalni szándékoztam, tehát a múltbeli tennivalókat, hanem azért hadd idézem Matus századost: — Borügyben még ma is sokan keresnek bennünket. Tanácsot kérnek, miként intézzék ügyes-bajos dolgaikat. Sőt, olyan kérdés is elhangzott: „Igaz, hogy az ősszel megint maguk veszik föl a bort?” Megmondtuk, nem mi, továbbra is marad az eddigi rendszer. A szeszfőzdék «fllenôr_________________ zese változatlanul a pénzügyőrség feladata. Szemléket tartanak annak ellenőrzésére, hogy betartják-e a törvényes előírásokat. Ennek adóvonzata is van, természetesen államunk igényt tart- erre a bevételre. A későbbiekben nagyon figyelemre méltó tényezőt hoz szóba a szekszárdi parancsnok. És ez mór a gazdasági szempontokon túl, egészség- ügyi vonatkozású. Magyarán, arról van szó, hogy a zugfőzést nemcsak anyagi vonatkozásai miatt kell visszaszorítani, hanem mindenekelőtt azért, mert a zuqfőzdékből olyan főzetek kerülnek ki, amelyek az egészséqre fokozottan ártalmasak. Ugyanakkor céi, hogy ne vesszen el, ne menjen bitangba semmi alap- anyaa, amelyből fogyasztható terméket lehet előállítani. Ne csodálkozzék tehát senki amiatt, hogy eaves területeken éooen a pénzügyőrség szorgalmazza ellenőrzött, steril körülmények között működő pá- linkafőzdék üzemeltetését. Az is érdekes, amit megtudtunk: a zugfőzés valamikor eavesek megélhetési forrása volt. Manaoság már kevésbé. Inkább a könnyű pénzszerzés lehetősége egyesek részéről, sokaknak pedig hobbi, amolyan virtuskodás. De ha egészségügyi kárát nézzük, inkább még egyszer azt kell ajánlani: hagyjuk abba. Ha valaki mindenáron pálinkát akar inni, igya a legális főzdében fő- zöttet. A beszélgetés során megemlíti Matus százados, hogy felkérésre közreműködnek engedély nélküli italmérések felderítésében is, amelynek elsősorban a városi üzemek közelében van jelentősége. Tulajdonképpen 1964. szeptember elsejétől változott meg alapvetően a pénzügyőrség munkaköre. Innen kezdve már meghatározott vámszaki feladatokat is el kellett látniok. — Viszonylag rövid idő alatt meg kellett tanulnunk olyan munkát, amelyet azelőtt a vámőrség végzett. Ma már munkánk legjelentősebb részét a külkereskedelmi áruforgalomban szállított áruk ellenőrzése jelenti, meghatározott körben végezzük az utasforgalomban behozott és az ajándékba beküldött áruk vámkezelését is — mondja a szekszárdi szakasz parancsnoka. Arra nincs terünk, hogy részletesen ismertessük ezt a tevékenységet, az érintettek úgyis tudják, miként történik, hiszen szinte naponta találkoznak a zöld egyenruhásokkal. Inkább hadd adjunk néhány tanácsot az állampolgároknak, segítve ezek fiqvelem- bevételével elkerülni a későbbi bonyodalmakat. Ha valaki kiutazni szándékozik, tájékozódjék a pénz- ügvőrségen, mi az, amit kivihet és milyen mennyiségben. Legyen az árucikk, vagy valuta. Ha valaki külföldi ismerősével, rokonával olyan kapcsolatban van, hoav tőle valamely ajándékra számíthat, szintén tájékozódjék a vámfeltételekről. A vám- és deviza- szabályok meqsértése* legtöbbször a tudatlansáa miatt történik, a tájékozódással viszont mea lehet előzni a bekövetkező hüntetést. És már csak azért is érdemes előzetesen táiékozódni. mert az ide vonatkozó jogszabályok, újabban, elég gyakran változnak. A szakasz: P°™cs"°k° ____________ elmondta, hogyha nem is túl gyakoriak a szabálysértések, de nem is ritkák. A lényeg azonban az, hogy előzetes tájékozódással ezek elkerülhetők lennének. A bűncselekmény az más, de ott már nem a törvény nem ismeréséről van szó. Végezetül hadd búcsúzzam azzal Matus századostól: Ba- rátilag minél többször, „hivatalosan” minél kevesebbszer találkozzunk a jövőben, LETENYEI GYÖRGY Sokan tanúsíthatják, hogy van egy bizonyos kor, vagy szellemi szint, melyben és melyen az ember szívesen olvas tömör idézeteket, aforizmákat. Ez még nem lenne baj, hiszen derülni szabad rajtuk, csak éppen bedőlni nem kell a szerzőknek. Valamikor én is hódolhattam ilyesmik gyűjtésének, mert nemrégiben egy iiókrendezésnél előkerült néhány tucat lap, nagy emberek vegyes méretű gondolataival. Hadd idézzek néhányat: „Azt hiszem az embert legjobban ezzel jellemezhetjük: olyan lény, aki mindent megszokik." (Dosztojevszkij) Történelmi tény viszont, hogy hosszú távon a zsarnokságot sosem szokta meg. „Látom, hogy a formák embere vagy.,. Ezzel Magyarországon még sokra lehet vinni." (Mikszáth: A Noszty-fiú esete). Igaz, de azért munkával is előfordult... Például Mikszáth esetében. „...a föld nem menny ugyan, de nem is egészen pokol." (Vörösmarty: Dramaturgiai lapok). Nem hát! Még csak nem is tisztítótűz. Egész egyszerűen csak: »— föld. „Általában jellemző korunkra, hogy a legtermészetesebb alapigazságokat meglepő újításként kell hangoztatni." (Bálint György). És ez magában is alighanem egy alapigazság... „Ami kezdetben nagyot ígér, végül tragédiába, vagy komédiába torkollik." (Oswald Spengler: A döntés évei). Es ha sikert hoz? „Az embernek nincsenek barátai, csak a szerencséjének." (Napoleon). Akit Szent llona- szigetére a hű barátok sora kísért el önkéntes száműzöttként... I V arra „Húszéves korban az ember mélyen és hibásan gondolkodik." (Jules Renard). Meg felületesen és szellemesen, netán lassan, bizonytalanul, de okosan... Persze, van egy sereg olyan vélemény is, mellyel bajos lenne vitatkozni. Gróf Széchényi István 1821. július 24-én ezt irta naplójába: „Hol van az az ország, ahol a házassághoz kevésbé értenének, mint Magyarországon?" Ezzel kapcsolatban a mai válási statisztika is szolgál némi bizonyságul, bár maga Széchényi hosszú évekig epekedett, amíg feleségül vehette — más asszonyát. Gogol így irt: „Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde." Ami csakugyan helyes, de azért gondolhat valaki a loncsorozóra is. Sok értekezleten ki kellene írni viszont G. B. Shaw véleményét, mely szerint: „Sohasem szabad figyelmen kívül hagyni azoknak a véleményét, akik hallgatnak." Ugyanő mondta, hogy „Ne tedd azt másnak, amit magadnak kívánsz; lehet, hogy egészen más az Ízlése." Ez majdnem biztos. Éppúgy, mint Miroslav Krlezának Az ész határán című művében kifejtett véleménye: ....a magányosság korántsem annak a bizonyítéka, hogy az embernek nincs igaza." Végül egy Thomas Mann-i gondolat a József és testvéreiből: „Legjobban az olyan vádak keserítenek el bennünket, amelyek hamisak ugyan, de nem egészen." Főleg, ha az ember számolni se képes ezeket, mert annyi akad belőlük! O. I. Gasztrofol ételek A mélyhűtött gasztrofol készételekből mintegy húszezer adagot gyártanak naponta a Pest-Buda Vendéglátó Vállalat legnagyobb üzemében, a Maglódi úton. A háziasszonyok által oly közkedvelt, gyorsan tálalható ételekből több, mint tízfélét készítenek. Főzéshez készítik elő a húsanyagot. Naponta húszezer adag. VISSZHANG Paprikafüzérek (TUDÓSÍTÓNKTÓL) — Tessék megnézni, ilyen az 'idei paprikánk. 'Friss őHletés. Piros, nem erős, szépen színez és ízesít. Amennyire szép és jó, annyira sok munka is van benne — ‘mondják szinte egyszerre Kövecses János és felesége, kö- lesdi paprika termesztők. — Kapcsolatunk a földdel már nagyon régen kezdődött, így minden csínját-bírtjót ismerjük a munkának. Kellő szakértelemmel és hozzáértéssel még az időjárás mostohaságát is ki lehet némileg ‘igazítani. A 'paprika termesztése tulajdonképpen a melegágy készítésével kezdődik. Kissé homokos, tápdús, erdei föld a ‘legmegfelelőbb. Ebbe kerülnek azok a magok, me- lyéket az első szedésű, nagyra nőtt, egészséges, szépen 'beérett és megszáradt 'hüvelyekből szedtünk. Időnként a 'boltból is vásárolunk magokat. Az 'időjárásnak megfelelően, de május 10. körül feltétlenül ki kell tűzdelni a palántákat. Ez a biztosítéka annak, 'hogy a korai őszi fagyok előtt meg piros lónak a hüvelyek. Jó termés pedig csak ott várható, ahol erős, trágyás, „kövér” a föld. Ezt az erőt még pétisówa/l és vuxál 'permetezésével is növelni léhet. — A régi öregéktől azt tanul, tarn - mondja- Kövecses Jánosáé jMargií néni” —, hogy a* kertet minden -piaci nap kapálni kell. Ahhoz azonban, hogy az apró növénykék fejlődésnek induljanak, kell az eső is. Érvnek hiányában bizony meg kell fogni az öntözőkanna fülét. A frissen szedett paprika a zsákokba ‘kerül két-három napig fony- nyadni, majd a fűzésre kerül sor. Általában egy méter hosz- szú füzéréket készítünk, majd szellős, száraz, napos helyre akasztjuk. ‘Ezt már évek óta a férjem végzi. A további feldolgozása csak akkor léhetséges, ha a hüvelyek szárazok. No. vember vége körül begyújtom a kis -házi kemencét, melyben valamikor kenyeret -is sütöttünk, és két-három kéve rőzse elégetése után, újból zsákba rakva kerülnék a melegre. Ha nem figyel oda az ember, akkor bizony megpörkölődhet, sőt -meg ' is éghet a paprika és egy év mu-nká-jo -ment veszendőbe. Két- három .n-alp'i száradás utáni megtapossuk, kiválogatjuk, a csutkákat eltávolítjuk. ‘Durván ösz- szetöilve, de megtisztítva újból kemencébe kerül. Ezek után ‘készülhet belőle a liszt finomságú őrlemény. — Milyen is az igazi ,paprika? — Finomsága olyan mint a liszté, az illata kellemes, tartalmazzon sok színezéket, és ne legyen túl erős. KONRAD LÁSZLÓ Lapunk november 10.-i számában Nem elég hatvanmillió forint címmel cikket közöltünk a Vetőmag Vállalat dombóvári raktárainak építésérő1. A cikkre Tirpák Endre, a MEZÖPANEL igazgatója válaszolt: „Vállalatunk 10 éves fennállása alatt — mint a MÉM felügyelete alá tartozó gazdálkodó egység — elsődleges feladatának tekinti a mezőgazdaság korszerű épületszerkezeteinek gyártását. Felsőbb szerveink és megrendelőink elismeréssel nyilatkoznak a már legyártott és termékeinkből felépített, több mint 2 millió négyzetméter alapterületű, több ezer épületről. Gyártmányaink sokcélúan felhasználhatók, kedvező árfekvé- sűek és korszerűségüket a szakemberek elismerése is bizonyítja. A szegedi, a pécsi, a győri ipari vásárokon vásári nagydíjat, a budapesti mező- gazdasági kiállításon aranyérmet nyertek termékeink. Nem véletlen műve tehát az a nagy kereslet, amely a mezőgazdaság, az ipar vagy a népgazdaság bármely ágazata részéről jelentkezik. Az önök lapjának előbbiekben idézett cikkében az állt, hogy: „...abban az időben a nyék- lád'házi betonelemgyár majdnem a csőd szélén volt, termékeit forgalmazni kellett, lav utasították a vállalatot, hogy a M'EZÖiPAN'EL épületelemeket vegyék meg és abból építsék föl á dombóvári (!) raktárot.” A tény a következő. A szállítási szerződés érvényességének évében, 1978-ban a gyár életében még nem tapasztalt mértékű érdeklődést mutattak üzletfeleink termékeink iránt. Ezt bizonyítja az a dinamikus fejlődés, melyet gyártmánystruktúránk korszerűsítése terén évről évre biztosítunk és a termelés jelentős felfutása. A bruttó gyári termelés értéke: 1976- ban 112,2 millió forint, 1977- ben 141,0 millió forint, 1978- ban 173,4 millió forint. Ebben az évben csak úgy tudtunk eleget tenni a piaci igényeknek, hogy gyártási kooperációba vontunk be 5 partner vállalatot az ország különböző pontján és a fenti számokon felül termelési kooperációban gyártottunk le 63,2 millió forint értékű vasbeton terméket. Ezen állításunkat bizonyítja az AGROBER vezérigazgatójának, Kazareczki Kálmánnak vállalatunk igazgatójához írott, 1978. július 31,-i levele, melyben többek között ez áll: „Ismerve és megértve üzemük túlzott leterhelését, anyag- ellátási nehézségeit, mégis arra kérem az Igazató elvtársat, hogy a vetőmagtárolók szerkezeteinek szállítási ütemezését megnyugtatóan rendezze úgy, hogy az augusztus 10,-i szállítási határidőkre vonatkozó vállalásaik az ez évi megvalósulások tervezett ütemeit biztosítsák." Az sem véletlen, hogy az idézett levélben több tárolóról van szó, ugyanis a dombóvári 560 vagon tárolási kapacitású terménytároló épületelemeivel egy időben az alább felsorolt tárolóépületek szerkezeteit gyártottuk le: Kunszentmárton 200, Nyíregyháza 200, Tápiószele 400, Szarvas 200, Kál 400, Szombathely 300, Lepsény 300 vagon kapacitású terménytároló. A cikk alábbi kitétele ellen egyértelműen tiltakozunk: ....pocsékolós volt pénzzel, a nyaggal, idővel az ilyen MEZÖPANEL felépítése...” A hozzáértő és vállalatuk, valamint a népgazdaság érdekeit szem előtt tartó szakemberek nemcsak a Vetőmagtermeltető Vállalatnál, de a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál is a MEZÖPANEL épület- szerkezetek mellett döntöttek, így épült fel az alábbi helyeken a dombóvári szállítások idején a Gabonaforgalmi Vállalat részére: Kápolna 1125 négyzetméteres, Pannonhalma 4275 négyzetméteres, Derecske 2160 négyzetméteres, Mátészalka 2160 négyzetméteres, Fehér- gyarmat 2160 négyzetméteres, Nagyigmánd 1125 négyzetméteres tárolóépület. Téves az a megállapítás is, hogy: „...ezek a raktárak sok tekintetben nem korszerűek. Az oldalfalakhoz nem lehet terményt önteni..., mert a termény kinyomná a néhéz betonfalakat (Ml)” A tárolóépületek teherhordó szerkezeteit a célnak megfelelően szakemberek tervezték. Az épület belső falsíkja a fent felsorolt tárolóépületek többségénél 4,80 méter magassági méterenként 1,52 megapond nyomásra méretezett. A szállítással kapcsolatban kívánjuk megjegyezni, hogy a példaképpen megemlített „300x130x25 centi- méteres” vb.-elemet nem gyártottuk, de a szállított 300x120x20 centiméteres Vb. falpanel elemek súlya 1170 kg, melyből egy vagonban minimálisan 17 da- , rab szállítható, téhát szállítása gazdaságos."
