Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-05 / 3. szám

2WÉPÜJSÀG 1982. január 5. A Trybuna Ludu írja Mi lesz a „Szolidaritás' -sal ? A Lengyel Egyesült Munkás­pártnak imost, fél évvel a IX. kongresszus 'után fel 'kell újíta­nia az egységért folytatott har­cot, mégpedig a történelmileg egyetlen lehetséges aJaipon, a IX. Ikangesszus határozatainak alapján. 'Fonák helyzet, hogy a lakosság széles rétegei jelen­leg nem értik meg: végső so­ron az ország jövője függ attól, hogy a párt 'miként tartja ma­gát e kongresszus határozatai­hoz — írja/ a Trybunai Ludu hét­fői számában. 'Ebben az öszefüpgésben kell vizsgálni azt is, mi is történjék a „Szolidaritás”-sal — hangsú­lyozza a cikk szerzője. A szerve­zet jövője kizárólag üzemi akti­vistáitól függ. Ha ők megértik, hogy tevékenységükre a dolgo­zók 'millióinak szüksége van, ha megértik, hogy a megreformált gazdaság fontos szakszervezeti intézkedéseket is lehetővé tesz, és ha megértik, hogy a, szoci­Megalakult .Hoszni Mubarak egyiptomi elnök vasárnap este elfogadta Fuad Mohieddim újonnan kine­vezett miniszterelnöknek az új kormány összetételére vonat­kozó javaslatát és ezzel meg­alakult az új kabinet. A 33 tagú kormánynak 12 új tagja van. Nincs változás a kül- ügy- és a hadügyminiszteri poszton. A belügyi tárca élére Hosszan Abu Basai tábornok, az állambiztonság.i szogálat eddigi vezetője került. A kormány átalakítását Mu­barak elnök mindenekelőtt a gazdasági problémák megoldá­sa végett 'határozta el. így a kabinet új tagjai gazdasági al izmusban a szocia'lizumsért, nem pedig ellene kell harcolni, akkor a „Szolidaritás” sorsa aligha válik el' a jövőben Len­gyelország sorsától. A „Szolidaritás”-ért folyó harc még korántsem fejeződött be — írja, a lap. Az ellenfél a szocializmussal szembenálló po. liti'kai ellenzék volt és marad. Ez a politikái ellenzék Lengyel- országban jelen van, és ezúttal valóban és végérvényesen szét kell zúzni. A harc a politikai és a szellemi élet minden területét felölelj így hát nem könnyű vá­laszolni a kérdésre: Hogyan to­vább? Az útkereséskor figyelembe kell venni, hogy mindazért, ami lengyel földön történik, o párt felel. Szem előtt kell tartani azt, hogy o szakszervezeti mozga­lom önkormányzati és független jellegét a munkásosztály érett akarata vívta ki, és azt, hogy a szocializmus igazi harcban épül. Sok más tényt is figyelem. A beruházási és nemzetközi együttműködési tárca irányítá­sával Mohammed Abdel Fattah Ibrahimot, a központi bank igaz­gatóját bízták meg és egyúttal ő lett o gazdasági és pénzügyek­ért felelős miniszterelnök-he­lyettes lis. Abdel Rázzák Abdel- Meguidot — aki mostanáig a gazdasági ügyeket irányító mi­niszterelnök-helyettes volt — megfigyelők szerint azért távo­lították el a kormányból, mert eltökélten kiállt a Mubarak el­nök által több ízben bírált „nyi­tott kapuk" gazdaságpolitikája mellett. A gazdasági, a 'pénz­ügyi, az ipari és a tervezési mi­nisztériumok élére egyetemi ta. be kell venni — ezek tudomásul nem vétele csupán, a hibák újabb 'korszákét idézheti elő — hangsúlyozza befejezésül o Try­buna Ludu. * Lengyelországiban a helyzet további normalizálódásának je­gyében kezdődött az új év első teljes munkanapja. Hétfőn Var­sóban zavartalanul működött valamennyi üzem, hivatal és a tömegközlekedés. A közlekedési gondok enyhítésére jelenleg ki­használation turistabuszokat ál­lítottak forgalomba, amelyek o város külső kerülteteiben lakók rendszeres munkába szállításá­ban segítenék. iNem volt fenn. aikadás az áraim-, a víz- és a gázszolgáltatásban sem. ^Ugyancsak hétfőn,, háromheti szünet után, megkezdődött a tanítás az áltállá,nos és á közép­iskolákban. Az egyetemeken, mint ismeretes, a tervek szerint január 8-án kezdődik meg az oktatás a hallgatók egy része, főként a végzősök számára,. nárokat nevezték k'i, közülük hárman először kerülték be a kormányba. iHoszini Mubarak egyiptomi elnök jelenlétében hétfőn letet­te a hivatali esküt Fuad Mo- hieddin, az újonnan kinevezett miniszterelnök kormánya,. Az eskütétel utón aiz államfő fo­gadta a minisztereket. Ugyan aznap Mubarak talál­kozott Charles Percy-wel, az amerikai szenátus külügyi bi­zottságának elnökével., A ta­nácskozás részleteit nem hozták nyilvánosságra. Percy közel-ke­leti útjának előző állomása Am­man volt, ahol a térséget érintő fontosabb kérdéseket vitatta meg vendéglátóival. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke, Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta dr. Túri Feren­cet, hazánknak az Indiai Köz­társaságba akkreditált rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. MOSZKVA Hétfőn Moszkvában eltemet­ték Jevgenyij Fjodorov akadé­mikust, a Szovjet Békevédelmi Bizottság elnökét, aki 1981. december 30-án, 72 éves ko­rában hunyt el. Jevgenyij Fjo­dorov temetésén Romesh Chandrának, a Béke-világta- nács elnökének vezetésével részt vett a BVT küldöttsége is. ANKARA Kenan Evren török államfő elhalasztotta Bulgáriába, Ro­mániába és Jugoszláviába ter­vezett látogatását — jelentet­te be hétfőn a török külügy­minisztérium. A minisztérium szóvivője szerint Evren felesé­gének betegsége miatt mondta le körútját, amelyet január 11- én kezdett volna meg. NICOSIA Willy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke, aki jelenleg Ciprus szigetén tar­tózkodik, hétfőn megbeszélé­seket folytatott Szpirosz Kip- rianu ciprusi államfővel. BELGRAD Zágrábban hétfőn eltemették Miroslav Krlezát, korunk leg­jelentősebb horvát és jugoszláv íróját, akadémikust, a Jugo­szláv Lexikográfiai Intézet igazgatóját, a jugoszláv fö­deráció tanácsának tagját. az új egyiptomi kormány szakemberek közül kerültek iki. Moszkvai tudósítás Új feladatok előtt a szovjet gazdaság Három napon át tanácsko­zott nemrég Moszkvában a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa. A szovjet parlament ülés­szakán a küldöttek megvitat­ták és törvényerőre emelték az ország XI. ötéves, az 1981— 1985. év közötti időszakra szóló népgazdasági tervét. A terv végső formába önté­sére és elfogadására hosszú előkészítő munka után került sor. Általános vonásait még az 1981. februárjában megtartott XXVI. pártkongresszus hatá­rozta meg, de a részleteket több hónapos munkával dol­gozták ki. NÉGY TÉNYEZŐ A terv készítőinek munkájuk során számításba kellett ven­niük, hogy a szovjet gazdaság újabb feladatainak teljesítésé­re a korábbiakhoz képest je­lentősen — s több szempont­ból hátrányosan — módosult feltételek között kerül sor. Alapvetően négy tényező ha­tott a terv kialakítására: — Az országban csökken­nek a munkaerő-tartalékok, ki­merült az új dolgozók munká- baálhtásával számoló extenzív fejlesztés lehetősége, a mun­káskezek hiánya éppen az or- szág iparilag legfejlettebb ré - szein a legnagyobb. — Bár a Szovjetunió hatal­mas feltárt nyersanyagtartalé­kokkal, a többi között kőolaj- és földgázkészletekkel rendel­kezik, ezek kiaknázása a ko­rábbiaknál kedvezőtlenebb kö­rülmények között, nehéz klima­tikus feltételekkel rendelkező területeken, az eddiginél drá­gábban folyik. — Az új nyersanyagtermelő és részben felhasználható kör­zetek kialakítása, mindenek­előtt Szibériában, tetemes ösz- szegű beruházásokat igényel, megnöveli az infrastruktúra megteremtésére, továbbfejlesz­tésére és a környezetvédelem­re fordított kiadásokat. — Az utóbbi években igen megnőtt a Szovjetunióban a fogyasztási cikkek iránti keres­let, emelkedtek a vásárlók Igé­nyei. Mindez elengedhetetlenné teszi — mint azt Leonyid Brezs- nyev is megállapította az SZKP Központi Bizottságának a leg­felsőbb tanácsi ülésszakot megelőző ülésen —, hogy a szovjet gazdaságban szélesebb körben alkalmazzák az inten­zív módszereket, fokozottabb szerepet kapjon az ésszerű ta­karékosság, s a mennyiségi mutatók mellett az eddigiek­nél jóval nagyobb figyelmei fordítsanak a termékek minő­ségére, korszerűségére. HANGSÚLY A HATÉKONYSÁGON E feladatokkal összhangban a terv a hatékony gazdaság- fejlesztési módszerekre helyezi a hangsúlyt. Mérsékelt ütem­ben növeli az új beruházások összegét, s az ipartelepítést, új üzemek építését elsősorban Szibériára, valamint a viszony­lag elmaradottabb déli ország­részekre összpontosítja. Az európai országrészben a meg­lévő kapacitások jobb kihasz­nálása, a már működő üze­mek rekonstrukciója, s ezzel a befektetett összegek gyorsabb megtérülése a cél. Az ipari beruházások jelentős részét az energiatermelő ágazatok kap­ják. Ezeken belül viszont szá­mottevő, a hatékonyságot, a takarékossági célkitűzések megvalósítását szolgáló szer­kezeti átalakításokat irányoz elő a terv. Az energiaterme­lésben és a fűtőanyagellátás­ban csökken a kőolaj része­sedése, s csaknem 7 százalék­kal emelkedik az olcsóbban kitermelhető földgázé. Ismét nagyobb szerephez jut a szén, s háromszorosára növelik az atomerőművek teljesítményét. Gazdaságosabbá válik a fém­készletek hasznosítása is. A SZÜKSÉGLETEK JOBB KIELÉGÍTÉSE A tervben központi szerepet kapott a szovjet emberek szük­ségleteinek jobb kielégítése, élelmiszerrel és iparcikkekkel való ellátásuk lényeges javítá­sa, az életszínvonal további emelését szolgáló széles körű szociális program megvalósítá­sa. Ezt jelzi, hogy az előirány­zat szerint — a szovjet ötéves tervek történetében először — a termelési eszközöket előállí­tókénál a jelenlegi tervidőszak­ban gyorsabb ütemben, 26,2 százalékkal fog nőni a közfo­gyasztási cikkeket előállító ipa­ri ágazatok termelése. A terv egyik legfőbb célki­tűzése az élelmiszerprobléma megoldása. Érthető tehát, hogy nagy összegeket szán a mező- gazdaság és élelmiszeripar fej­lesztésére. A beruházások fő­leg azt a célt szolgálják, hogy a mezőgazdasági termelés eredményei kevésbé függjenek az időjárástól — az elmúlt években, de 1981-ben is bebi­zonyosodott, hogy a kedvezőt­len időjárás visszaeséseket okoz a termelésben. Változá­sok várhatók a mezőgazdaság, s a termékeit feldolgozó élel­miszeripar fejlesztésének eddi­gi irányaiban is. Nagyobb sze­repet fog kapni a gazdaságok­hoz közelebb lévő, a megter­melt termékek tárolását, fel­dolgozását rugalmasabban, ke­vesebb veszteséggel megvaló­sító kisebb tárolók, üzemek építése. Növekszenek a mező- gazdasági infrastruktúra, a gazdaságokat korszerű gépek­kel ellátó ipari üzemek ter­melésének fejlesztésére szánt összegek. Széles körű szociális prog­ram megvalósítását is előirá­nyozza az új ötéves terv. A la­kosság egy főre számított reál- jövedelmei a nemzeti jövedel­met megközelítő mértékben, 16,5 százalékkal nőnek. Emel­kednek a gyermekes családok­nak juttatott pótlékok, a nyug­díjak: bevezetik a gyes-t. Ezek az intzkedések 4,5 millió szov­jet család és mintegy 14 mil­lió nyugdíjas helyzetét teszik könnyebbé. FAZEKAS LÁSZLÓ Angarszkban, Szibéria középpontjában, modern kőolajfeldol­gozó üzem épült. (Telefotó—TASZSZ—MTI—KS) Helyben járás az Aranyparton Hétfő esti kommentárunk. „A fejlődő országokban — mondotta egyszer Sartre, a híres francia filozófus és író — a dolog természeténél fogva a rádió még sokszor játszik majd katonazenét.” A megállapítás nagy igaz­ságot tartalmaz: Ázsia, Latin-Ameri'ka és Afrika súlyos örökséggel küzdő országaiban valóban a hadsereg az egyetlen szervezett erő és ez — hol pozitív, hol negatív előjellel — különleges szere­pet biztosít számára. Ezúttal a g'hanai rádió sugároz katonazenét. Rawlings repülő­százados második puccsát minősíteni még nehéz, de okai már ismeretesek. Ehhez vissza kell pillantanunk a nyugat-afrikai, mint­egy két és fél Magyarországnyi területű ország zaklatott történel­mére. Valaha nagy és erős ország központja volt ez a terület, amit a tizenötödik század második felében gyarmatosítottak — az első portugál telepesek kitessékelése után — az angolok. Renge­teg rabszolgát szállítottak el innen is, de az ország hivatalosan csak a múlt században lett (Aranypart néven) a brit birodalom szerves része. 1951-ben önkormányzat, 1957-ben (a Brit Nemzet­közösség tagjaként) függetlenség — vagyis Ghana az afrikai ál­lamok szokásos útját járta. 1960-ban választotta a lakosság a köz- társasági államformát és az első elnök, dr. Kwome Nkrumah ki­emelkedő képességű politikusnak bizonyult. A gyarmatosítás sú­lyos örökségével azonban az el nem kötelezettséget és demokrá­ciát hirdető Nkrumalh sem bírt. A súlyos gazdasági, törzsi és egyéb problémák megkönnyítették a belső és külső ellenségnek, hogy 1966. fébruár 24-én megbuktassák az éppen külföldön tartóz­kodó elnököt. A legfőbb gazdasági baj az volt, hogy kiapadtak az ország (innen a korábbi név, az Aranypart) aranybányái, és jórészt tönkrementek a korábban nagy bevételt biztosító kakaó­cserjék is. Nkrumah távozása óta Accra, a g'hanai főváros szüntelen hatalmi körforgás színhelye. Sajnos, ez a körforgás mind szociális, mind gazdasági tekintetben szomorú helyben járásnak bizonyult: az 1972-től 1979-ig egymást követő katonai kormányok nem tud­tok véget vetni az eluralkodott korrupciónak. 1979-ben Rawlings százados, a mostani puccs irányítója átengedte a hatalmat a jó szándékú Hilla Limannak, aki hiába volt közgazdász, nem bírt a szüntelenül romló gazdasági helyzettel. A francia Le Monde szerint a glhanai pénz az utolsó másfél évtizedben 1400 (!) százalékkal romlott és egy munkás napi bére legfeljebb fél kiló (!) kenyérre volt elegendő. Az általános sze­génység érthetővé teszi, hogy Rawlings százados második, szil­veszteri puccsát a legszegényebbek bizonyos reményekkel fogad­ták. Sajnos, ez a remény — a százados szándékaitól függetlenül — nem tűnik indokoltnak. Mint annyi más helyen, az egykori Aranyparton is már bebizonyosodott, hogy a politikai helycserék önmagukban nem oldanak meg gazdasági-társadalmi problé­mákat. HARMAT ENDRE Itt szöktek ki... Miközben változatlanul folytatják az eddig eredménytelen nyomozást az olasz hatóságok Dozier amerikai NATO-tábor- nok elrablói után, vasárnap újabb nyomozást kellett indita- niok, mert Rovigo észak-olaszországi város börtöne mellett egy robbantással megnyitották a falat és a résen megszökött négy női terrorista. A Maavar Nemzeti Bank hivatalos ■ ■ r ■ ■ W ff 1 ■ aeviza- es va u aanoivamai Érvényben: 1981. december 29-től Devizanem Vételi Közép Eladási .árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 497,03 6 503,53 6 510,03 Ausztrál dollár 3 882,52 3 886,41 3 890,30 Belga frank 89,61 89,70 89,79 Dán korona 465,74 466,21 466,68 Francia frank 599,99 600,59 601,19 Holland forint 1 376,36 1 377,74 1 379,12 Japán yen (1000) 156,34 156,50 156,66 Kanadai dollár 2 902,55 2 905,46 2 908,37 Kuvaiti dinár 12 214,23 12 226,46 12 238,69 Norvég korona 588,96 589,55 590,14 NSZK márka 1 519.90 1 521,42 1 522,94 Olasz líra (1000) 28,47 28,50 28,53 Osztrák schilling 217,00 217„22 217,44 Portugál escudo 52,47 52,52 52,57 Spanyol peseta 35,38 35,42 35,46 Svájci framk 1 879,52 1 881,40 1 883,28 Svéd korona 616,40 617,02 617,64 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 439,53 3 442,97 3 446.41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1981. december 29.-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ES CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1981. december 29-től Pénznem Vásárolható legmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre forintban Angol font 50 6 308,42 6 698,64 Ausztrál dollár 50 3 769,82 4 003,00 Belga frank 5 000 87,01 92.39 Dán korona 1 000 452,22 480,20 Finn márka 100 760,32 807,34 Francia frank 500 582,57 618,61 Görög drachma 500 54,71 58,09 Holland forint 1 000 1 336,41 1 419,07 Japán yen (1000) 10 000 151,81 161,20 Jugoszláv dinár 1 000 76,00 80,70 Kanadai dollár 100 2 818,30 2 992,62 Kuvaiti dinár 10 11 859,67 12 593,25 Norvég korona 100 571,86 607,24 NSZK márka 1 000 1 475,78 1 567,06 Olasz líra (1000) 50 000 27,65 29,36 Osztrák schillinq 1 000 210,70 223,74 Portugál escudo 5 000 50,94 54,10 Spanyol peseta 5000 34,36 36,48 Svájci frank 1 000 1 824,96 1 937,84 Svéd korona 100 598,51 635,53 Török líra 1 000 25,25 26,81 USA dollár 100 3 339,68 3 546,26

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom