Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 17. szám

1982. január 21. NÉPÚJSÁG 3 A tudomány termelőerővé válik Atomerőmű-építkezés Műszaki fejlesztés a textiliparban A textilipar mindig is sajátos ágazata volt a magyar nem­zetgazdaságnak: ősi iparága - komoly részt képvisel az ipar­ban foglalkoztatottak számát illetően -, és időnként elmara­dottnak tűnik: híres márkákat ismertetett meg a világgal, és sokszor mégis piacgondokkal küzd. Mindezek fényében nem éppen érdektelen megvizsgálni, ma mi az új, mi a műszaki fejlesz­tés eredménye ebben az ágazatban. Persze, hogy ezt tudjuk, azt sem árt tisztázni: tulajdonképpen mi is az a textilipar? Mert bármilyen furán is hangzik - ezt kevesen tudják ponto­san. Akik kérdéseinkre választ adnak: Kelényi Gábor, az Ipari Minisztérium főtanácsosa és Galambos Attila címzetes osztály­vezető-helyettes. , — A régi értelemben vett könnyűiparon belül — kezdik a felosztást - nagyobb egység a ruházati ipar. 'Ez az alábbiakra oszlik: bőr- és szőrmeipar, cipő­ipar, textilruházati vagy más néven konfekcióipar, és a szű­kebben vett textilipar. Ez utób­bin belül megkülönböztethetünk pamutipart, gyapjúipart, ' se­lyemipart, len- és kenderipart, kötőipart és rövidáruipart. Te­gyük eh'hez hozzá: 'Magyaror­szágon a textilipar (helyzetét fi­gyelembe véve nem az alapku­tatások, hanem aiz alkalmazott kutatások dominálnak. Textil- gépgyártásunk minimális, az alkalmazott fejlesztés azt jelen­ti, hogy a technológia korsze­rűsítésével, munkaszervezéssel, új nyersanyagok felhasználásá­val, a meglévő gépek optimális kihasználásával lépünk előre. Persze, egy tényezővel számolni kell, amely más iparágaknál nem ennyire befolyásoló: ez a divat,I. — Az említett alágazatok tükrében mindez hogyan fest? — Más a helyzet, mondjuk, a len- és kenderipairba'n, amelyek saját mezőgazdasági termelési rendszerekre alapulnak, és a kutatási és irányítóbázist is eh­hez közelítik, mondjuk, Vas vagy Csongrád megyében, me­gint más a kép például a RICO kötszerművekben, ahol az egész­ségügyhöz való kötődés kap­csán nagyobb a kutatási-fej­lesztési alap, mint az’egész pá­ni úti pairban. I- Központilag hogyan ha­tározzák meg a fejlődés út­ját? — Létezik egy kutatási és fej­lesztési feladatbizottság a köny- nyűiparban, amelyben részt vesz az iparág összes igazgatója, a Textilipari Kutatóintézet, vala’- mint a főiskolák és egyetemi tanszékek képviselői. Ök hatá­rozzák meg és rangsorolják a kutatási feladatokat, és ezek fi­nanszírozását, példáult azt, hogy mihez kell központi segítség, és mihez van saját erőforrás. I - Például? — (Lássuk a pamutipart, amelyben vannak úgynevezett „almitnőségiű" pamutok., Tudni­illik a pamutokat osztályokba sorolják. A normál technológia egy átlagos,, kommersz pamut­minőségre érvényes. De mi le­gyen, ha annál gyengébb a nyersanyag? Márpedig sok az ilyen. J Először is: megfelelő tedhnológiát kell választani. A pam u ttech nol ág i a indu I óál lo­másánál, a tisztításnál van az első gond. A szokásos 1—2 szá­zalék helyett 8—15 százalék a szennyezés. A nyerspamut bon­tásának intenzívebbé tételével ez megoldható. Hogy hogyan? Piackutatás révén NSZK, svájci, angol gyártmányú, különféle tisztítógépekről kaptunk hírt. És a különböző országok, cégek gyártmányaiból sikerült össze­válogatni egy olyan együttest, amely megfelel a célnak. A RÁIBATEXT-nél valósult meg el­ső lépcsőként egy évi 2000 ton­na kapacitású tisztítósor. És e gyárnál a végtermék fele nyu­gat-európai tőkés exportra megy... És a divatos ágyneműk és inganyagok, amelyek ezen alacsonyabb minőségű nyers­anyagból indulnak ki, végül is megfelelnek az igényes elvárá­soknak.,.. Ilyen és .hasonló gép­sorok további két gyárnál, a Pamuttextil-műveknél és a Pa­mutfonóipari Válla'latnál is mű­ködnek már, és folyamatban van a szerelés a Pamutnyomó­ipari Vállalatnál, és ismét csak a Pamuttextil-műveknél. Mind­ezzel az „alminőségű pamut" kérdését megoldottuk, ráadásul ily módon 2 dollár kilónkénti nyersanyagot lehet az importból kiváltani 1 dollár körüli alap­on yag -felhasználássá'!. I — Sokat beszélnek ma- napság ci másodlagos nyersanyag-fel használásról... önöknél is? — Nálunk is beszélnek — és cselekszenek is. Az eddig elége­tett, kidobott gyártási hulladé­kot dolgozzuk fel. Hibás szálak, fonalak, földre dobott, olajos szálak mindenütt vannak. Mi le­gyen velük? Külföldre küldtünk mintákat: mit lehet tenni? Fel­dolgozógépeket ajánlottak vá­laszul. Például: a kötött kelmék­nél a szabás során keletkező hulladékokból elemi szálakra bontjuk az anyagot, majd azt utána újra fonallá lehet fonni. A másik megoldás: a gyártási, összesöpört hulladék — amely még nincs fonva — tisztítva, sze­méttől való szétválasztás után kerül újra fonásba. Végül is vagy 100 százalékban hulladék­ból, vagy az alapanyaghoz kevert hulladékból kapunk új terméket. Ez év végén lép be a 'Pamutfonóipari Vállalat mis­kolci gyárában, egy 1100 ton­nás évi kapacitású egység, amely teljesen hulladékból do1- gozik majd. Itt kilónként 70 dol­lárcentes hulladékkal szintén 2 dolláros import nyersanyagot helyettesítünk. A másik rend­szer a Pamutnyomóipari Válla­latnál, a Magyar Pamutiparnál kerül bevezetésre. Előtisztítás után 5 százaléknyi hulladékot keverünk vissza o nyersanyag­hoz. A gyapjúiparnál, ponto­sabban a csepeli Magyar Posz­tógyárnál a feldolgozási hulla'- dékokat dolgozzák fel ismét a „DREF" fonási eljárással. Lé­nyege: a hulladék rövidebb ele­mi szálból áll, ez hagyományos gépen nem dolgozható fel: Vi­szont medhanikaii és légtechni­kai eljárások együttes alkalma, zásával fel lehet dolgozni. I — És a munkavédelem? Hiszen az iparág eléggé bal­esetveszélyes. — Itt is van újdonság. Példá­ul a zajszintcsökkentésre a szö- vődékben és a fonodákban 1981-ben a minisztérium köz-- ponti kutatási-fejlesztési alap­jából nyolcmillió forintot fordí­tottunk. Hogy hogyan? A fémes anyagok helyett műanyagok al­kalmazásával, amelyek nem olyan zajosak, a gépek elhelye­zésének, alapzatának megvál­toztatásával, az egyéni védőfel­szerelések tökéletesítésével, a veszélyes helyekhez nyúlás meg­akadályozásával (fotócellás vagy reteszelt úton), o kártoló­gépeknél teljes védőfal kialakí­tásával — és mindezt úgy, hogy a termelékenység se csökken­jen. — Ezek szerint elmondhatjuk azt, hogy a textil iparban is a tudomány termelőerővé válik, és az iparág korszerűsödik, haté­konysága javul. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN Városi tanácsi vb-ülések Szekszárd Az 1. számú általános iskola oktató-nevelő munkájáról tár­gyalt szerda délutáni ülésén Szekszárdon, a városi, tanács végrehajtó bizottsága, majd a járási-városi földhivatal tevé­kenységét értékelte. Ezt követő­en o jelenlévők a szociálpoliti­kai feladatok megoldásáról, a házi szociális gondozásról ta­nácskoztak dr. Kis Mária egész­ségügyi osztályvezető előterjesz­tése alapiján. Szekszárdon nincs ugyan Szo­ciális otthon, de természetesen az erre rászorulók eljutnak in­nen ilyen intézménybe. Az inté­zeten kívüli ellátás az öreqek napközi otthonában történik, valamint a házi szociális gon­dozás keretében. A Pollaák Mi­hály utcában lévő öregek nap­közi otthona jelenleg csupán 20 helyes, s felújításra szorul, A tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott az épület fel- újíttatásáról, s megállapította: újabb öregek napközi otthonát is létre kell 'hozni. Szükséges­nek tartják a házi szociális gon­dozás színvonalának további fejlesztését is, amihez nagy se­gítséget adhatnak a város in­tézményei., üzemei, vállalatai. Dombóvár (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutób­bi ülésén hagyta jóvá a város 1982. évi közművelődési ter­vét, melyet Máté László műve­lődésügyi osztályvezető előter­jesztése alapján vitatott meg a testület. A terv célkitűzései kö­rött szerepel az ifjúsággal va­ló intenzívebb foglalkozás, va­lamint a kis településeken élők művelődési ellátásának javítá­sa. Az 1982. évre tervezett vá­rosi nagy rendezvények közül kiemelkedik a Kodály-centená- rium. Az évforduló méltó meg­ünneplését egész évre szólóan művészeti-irodalmi rendezvé­nyek sora színesíti majd. A végrehajtó bizottság ezen az ülésén tárgyalta meg a „Káder- és személyzeti munka a városi tanács apparátusánál, a tanácsi intézményeknél, va­lamint a város környéki közsé­gi tanácsoknál" c. előterjesz­tést is. MAGYARSZÉKI ENDRE A kazánbizto Szikár alakja kiemelkedik a szerelők közül. A vastag pufaj- ka eltünteti soványságát de az arcán látni, hogy egyetlen gramm súlyfelesleg sincs rajta.. Negyvenhárom éves, ősz, tiszta ősz. Tiszteletet parancsol az egész ember.: Rövid, sportos fri­zurája. komoly arcjátékai, ke­mény marka, mind-mind azt mutatják, hogy sportember. Eve­zős volt (mit mondok: evezős még ma is, csak egy korosz­tállyal feljebb lépett, az öreg­fiúk csapatában sportol). 'Vannak emberek, akik ha va­lahol megjelennek, fogatommá válnak. Mindenki tud róluk va­lamit, irigykednek is rájuk, szid­ják is őket. Az egyéniségük ir­ritálja a környezetet. Őket tisz­telni kell, mert nem lehet nem tisztelni. Ez mindig ellentmon­dásokat szül. A gyengébbek szeretnének olyanokká válni, de nem tudnak, így vagy behódol­nak, vagy ellenségessé válnak. Az erősebbek... nincsenek erő­sebbek. A fogalomemberek a legerősebbek. (Emlékezzünk csak Wic'hmainn Tamás olimpiai szereplésére. Elbukott, még cél­ba sem érkezett, de mégis ő ke­rült ki győztesen., erkölcsi győz­tesként még nagyobb lett az ember szemében, mint előtte volt. Mert veszíteni is tudni kell.) 'Szöllősy Kálmán fogalomem­ber. '(Ez ellen ő tiltakozik mert ő „nem akar” fogalomember lenni, csak egyszerűen szeret tisztességesen dolgozni, szereti ha egyénisége megmutatkozik. De éppen így lehet valaki fo­galomember. így lehet Székely Éva, Papp László, Wichmann Tamás, de necsaik sportembere­ket mondjunk: Horváth Ede,« a Győri Vagon- és Gépgyár igaz­gatója, dr. Burgert Róbert, a bábolnai gazdaság vezérigaz­gatója, vagy közelebbi példát keressünk: Vos István, a Dal­mandi Állami Gazdaság igaz­gatója. Azt hiszem nem sértek senkit, ha Szöllősy Kálmánt is közéjük sorolom.) KAZANBIZTOS - DE MÉGSEM AZ... Réspektje van a szakmának. Száz éve vannak már kazánbiz- tosok. Az első .gőzmozdony el­indulásával együtt rajtolt a szakma is. A kazánbiztos az az ember, aki mindenféle ilyen be­rendezést időszakonként meg­vizsgál, és tovább engedélyezi működését., Legyen ez egy vegy­ipari tartály, vagy a még .műkö­dő gőzmozdonyok kazánja.: Az atomerőmű-rekatortartálya tulajdonképpen egy kazán, csak nem szén, olaj eltüzeléséből, hanem az atomenergia felsza­,,Kopószerv vagyunk" bódításával nyernek itt hőt. Te­hát ugyanazok a! követelmények érvényesek a reaktorra is, mint a szekszárdi fűtőmű kazánjára. De nagyon egyszerűsített így a séma, mert természetes, hogy Pakson mások a biztonsági kö­vetelmények, mint egy pálinkai- főzőnél. Szóval Szöllősy 'Kálmán kau zánbiztos, de mégsem az. Több annál — nagyobbak a követel­mények. Tehát maradjunk a kazánbiz­tos szónál. Az üzemit minőség­ellenőrök és o kazánbiztosok egyforma szerepkört töltenek be. Erre mondja Szöllősy Kál­mán: — A meo is „kopószerv”, meg az energiafelügyelet is. — Tehát konok emberek. — Nem egészen. (Követelmé­nyeket kell felállítani, azokat megismerni és utána egyszerű a dolog,: be kell tartani őket. Tényleg úgy van, gondolná az ember, Csakhát a nyúl is sza­lad a vadász elől.™ Mi más kell ehhez a szakmához, ha nem konokság. Húsz ember állítja egy berendezésről, hogy az ki­tűnő. A húsz ember szakember, kiváló szakember. Hinni kell nekik... — Hinni kell nekik? — kérde­zem. — Ha egy ember mondja va­lamire, hogy prima, annak le­het, hogy elhiszem, de húsznak semmiesetre. Mert a húsz közül ez is, az ís megnéz valamit, azaz egy ember meg töviről-he- gyire átvizsgál mindent... — mondja a kazánbiztos, s hinni kell neki, mert ő a „vadász", a húsz ember meg a „nyúl”, akik szaladnának — prémiumuk, elő­menetelük, meg még sok min­den függ egy-egy ilyen átvétel­től, — de a jó vadász elkapja őket. Egyszerűbb lenne a világ, ha a nyúlnak nem kellene szalad­ni a vadász elől. Lehet, hogy rossz a. hasonlat, .mert a vadász szenvedélyből lő a nyálra, a ka­zánbiztos meg hivatástudatból. ... ÉS AKKOR BELEMÁSZOTT A CSŐBE! Ott vannak ozok a fránya fő­keringető vezetékek. A csőrend­szer, egy ember pont elfér ben­nük... Kívülről könnyű megvizs­gálni, de meg kell győződni, hogy a hegesztési varratok jók-e. Bele kell bújni a csőbe! Egyszerű. A hegesztő az előbb bújt iki belőle, és jelentette, hogy oké. A kazánbiztosnak dönteni kell, hogy elfogadja, vagy nem. iNem fogadta el ezt az okét. Kötelet kötöttek a lábára, a kezébe zseblámpát vett, leve­tette a pufa.jikát, mert az rnár hizlalja az embert és ötven cen­timéteres átmérőjű csőben egyébként sem kényelmes a közlekedés, és akkor belemá­szott o csőbe! Leellenőrizte, mert tömörségvizsgálatot, meg folytonosságvizsgálatot legjobb a szemmel elvégezni, az okos műszerek mellett is. — Mindent megkóstol? — kér­dem. — Nem lőhet addig nyilatkoz­ni valamiről, amíg. nem tudom, hogy mi az. — Ez igaz. — Hát akkor? — El kell menni megnézni - mondom, dehát mit mondhat­nék mást. Itt olyan következmények vannak, amihez nekünk is iga­zodnunk kell. — Oké! — de most ezt el- hiszi-e? Leesett a tantusz. Ha tudják, hogy a kazánbiztos belebújik a csőbe, ho ellenőriz mindent, ha hajthatatlan, amikor annak kell lenni, akkor a kivitelezők nem ajánlanak fel ellenőrzésre olyan berendezést, ami nem fe­lel meg az előírásoknak. — Ezért van ma már egyre kevesebb gondunk — mondja. — iDe azért a felelősséget nem vállalják egészen? — Amikor az energiafelügye­let pecsétje rákerül a hivatalos dokumentumra, akkor azért már a felügyelet felel. — Ezek szerint nagy az egyé­ni felelősség is? — Persze. Mi képviseljük a vállalatot. De a vállalat csak olyan ember kezébe ad pecsé­tet, aki arra alkalmas. (Ezt a témát ne is folytassuk tovább. Kész... HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY Műanyagfeldolgozó Kiskörén A kiskörei Vörös Hajnal Mgtsz, és a Hungária Mü- anyagfelaölgozó Vállalat 1981-ben közös kivitelezés­ben, müanyogf eldolgozó részleget létesített Kiskörén, Kezdetben csupán Trabant- karosszériaelemeket készí­tettek, de az igényeknek megfelelően 1982-re már jelentősen bővítették termé­keik körét. Jelenleg csóna­kokat, kenukat, hullámtörő- ket, hullámlernezeket és or­vosi műszerdobozokat is ké­szítenek a régi gépműhely­ből kialakított korszerű üzemben. Még az idén megkezdik a jég* és szélvi­torlások gyártását is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom