Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 15. szám

1982. január 19.

ÏVÊPÜJSÀG 3

Előtérben az üzemszervezés

kiló sajt — Tíz munkással kevesebb

Naponta 4500

A Tolna megyei Tejipari Vál- la.lat termelési szabályzata általános részének 2. bekezdésében ezt olvastam: „A szabályzat alaptétele s egyben a termelési tevékenység meghatározója!, hogy a termelő üzemek tartoznak naponta, folyamatosan átvenni, minden olyan tej- és tejszínalapanyagot, amelyet a tejtermelő gazdaságok, háztáji és egyéni termelők felajánlom ' nak, amennyiben az a szabványban meghatározott minőségnek megfelel..."

A 3. bekezdés: „Tartozik gondoskodni o váHallat, illetve a feldolgozó üzem a felajánlott tej üzembe számításáról, átvételéről, hűtéséről, feldolgozásáról, raktározásáról, a késztermék értékesítéséről és a termelés és fo rg alma zá s el szó mo Itató sóról."

■Ez a szabályzat ott van a dombóvári üzemigazgató, Hoffmann Adóm és a főművezető, Vilmos Ferenc asztalán. Minden- naipi olvasmány, bár úgy gondolom, kívülről tudják 'minden pontját.

— Vallóban így áll a helyzet — mondja az üzemigazgató Az a dolgunk, hogy jó minőségű árut, mind kedvezőbb termelési feltételek között bocsássunk ki. A múlt évet jól zártuk, s felkészültünk 1982-re is.

— Nagyobbak a feladatok, mint tavaly — tájékoztat a tennivalókról Vilmos Ferenc. — Főleg azért, mert kevesebben vagyunk. Tíz munkással kevesebbe n, és annyi o feldolgozni való tej, mint tavaly: Naponta 4500 kiló sajtot gyártunk, és tízezer liter körül van a Dombóvár és környékének ellátására fcülHoffmann Ádám

Vilmos Ferenc

dött tej is. S amint o tejtermelési programot ismerem, idén, majd a szezonban', a nyár elején a napi százezer literes ibe- érkezést is elérjük. Tavaly a csúcs 85 ezer liter volt.

— Hogyan tudják ezt a rengeteg tejet gyorsan feldolgozni?

— Az a helyzet, hogy mindig a munkaszervezés segít, és persze azok a lelkes dolgozóink, akik vállalkoznak orra, hogy részenként dolgozzák lé a. műszakot, bejönnek éjjel, és dolgoznak ünnepen is, Tavaly például úgy sikerült a munkaszervezés, hogy nem használtunk fel túlórát.

— Munkásaink több mint kétharmada törzsgárdatag, évtizedénél 'hosszabb idő óta itt vannak. Téhát tudják, hogy a tej nem olyan anyag, amit el lehet tenni holnapra, a rádiót holnap is Tehet szerelni, ha ma félbehagyom, az öltönyt úgyszintén lehet másnap is varrni. De a tej, az élő anyag, még a Ibeérkezés napján fel kell dolgozni., Itt az emberek, szerencsénkre, olyan megértőek, érzTk munkájuk nagy felelősségét, hogy gyakorta még a gépeknél dolgozók is javasolnak valamit, hogyan jöjjünk be műszakra, és Imikor mit gyártsunk. A sok javaslattal nem várunk a termelési tanácskozásra, így menet közben tudunk a munkameneten is változtatni — összegezi a tapasztalatokat Hoffmann Adóm.

S jó azt is tudni, a dombóvári üzemmel kapcsolatban, hogy nemcsak sajtot gyártanak,

hanem ez az üzem is, mint sok korszerű feldolgozó, más jellegű munkára is beállítható — például a tej porítására. Ha nemi kell sajtnak az alapanyag, be- porítják a tejet. Ez 'pedig ismételten azzal jár, hogy a munkásnak ott kell hagyni megszokott munkahelyét a gépnél vagy a sajtgyártó eszközöknél, és mennek o porítóhoz, ilyenkor még egy kazánt begyújtanak. Ezért az univerzális ember itt nagyon nagy érték.

A tejüzemben két műszakban dolgoznak. Hajnali két órakor érkezik az első tej szállítmány, és úgy délután egy óra körül az utolsó. Beérkezik mindennap az összes tej, úgy 80 ezer liter körül most a téli napokban is. Negyvennyolc felvevőhely és tizennyolc gazdaság tejét kell begyűjteniök - ugyancsak alkalmazkodva a termelőkhöz — hiszen a begyűjtő autó köny- nyebben alkalmazkodik, mint egy fejőgazdaság. így aztán, előfordul olyan nap, hogy a, Dal- mandi Állami Gazdaságból 20 ezer liter tejet vásárolnak fel és minősítenek, míg a mágocsi té- esz „csak” tizenötezer litert — de! ötven liter tejet a. városból, egyéni gazdák is hoznak kézben, kannában a gyárba.

Papp Jánosné átvevő volt a műszakos, amikor a tejüzemben jártunk. Fáradt volt már a, fiatalasszony, de nagy figyelemmel minősítette a tejet. Régi dolgozó ő is, azok közé tartozik, akik érzik nagy felelősségüket a lakosság ellátásában. így aztán ne csodálkozzunk azon, hogy a szocialista brigádok naplójában gyakorta rábukkanunk arra az olvasnivalóra, hogy „megtartjuk a kiváló minőséget” — „ha szükséges, részidőkben töltjük le a munkaidőt" . .. És ott az igazolás a naplóban, nehéz napokról, szép mun ka si kerekről, amikor néha, az időjárás okozta' nehézségeket is legyőzték - most pólóul, ezekben a nagyon hideg napokban, amikor a szállítójárművek érkezése nem számítható olyan menetrendben, mint jó utak esetében.

A Kapós völgyében „terem” a legjobb minőségű tej — mondják ci szakemberek, lehet is ebben valami, hiszen volt alkalmuk kóstolni a tejet, a terméket is, bár szubjektív az ítéletünk — de a kérdésben hihetünk a dombóvári fogyasztóknak, akik naponta tízezer liter tejet isznak meg. És a nyolc kádban készült 4500 kiló sajt is azt látszik igazolni — mintaihogy erről írásos vélemények is vannak —, hogy a dombóvári sajt finom.

A dombóvári tejüzem felszerelése meglehetősen, korszerű. Alig több mint fél évtizedes tapasztalat — jó tapasztalat — áll az üzem mögött, s ezek közé kell elsősorban azokat az intézkedéseket sorolni, melyek a munkarendet, az üzemmenetet és a feldolgozást szabályozták - mindig a, helyzethez igazodva És ez a változó helyzet ala- kítjo ki az emberekben a további munkasikerekhez, o nagyobb feladatokhoz a munka- készséget, akaratot — még akkor is, ha tíz munkás hiányzik a sorból...

PALKOVÁCS JENŐ Fotó: Kapfinger András.

Hűséges volt és fáradhatatlan

Alpári Gyula születésének centenáriumára

Száz évvel ezelőtt,

1882. január 19-én született Dunaföldváron a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló egyénisége, a nagy műveltségű, széles látókörű marxista tudós és forradalmár, a marxista művek egyik első hazai tolmá- csolója, fordítója, propagandistája, a marxizmus—leninizmus egyik korabeli legképzettebb magyarországi képviselője, tanításainak terjesztője. Már 16 éves korában — pozsonyi diákként — megismerkedett Marx műveivel.

Nemcsak olvasta, hanem terjesztette is azokat. Ki is zárták az iskolából. Budapestre költözött és házitanítóként kereste meg a lét- fenntartásához szükségeset. 1902-től jelentek meg írásai a szociáldemokrata párt lapjában, a Népszavában és a Népszava Naptárában. Ekkor már több nyelven beszélt és fordított. Nem véletlen tehát, hogy a szociáldemokrata párt vezetősége felfigyelt a nagy tudású, éles eszű fiatalemberre és bevonta a párt munkájába, napidijasként a pártirodán. A következő őszön bevonult katonának és három évet szolgált. Innen is küldte írásait a Népszavának. Beszámolt a kaszárnyákban lejátszódott vértá- zitó eseményekről, a kikötésekről, vasra verésekről, öngyilkosságokról, egyszóval az egész kegyetlen bánásmódról.

Leszerelése után, 1906-ban az ifjúmunkás- mozgalomban folytatta tovább baloldali tevékenységét. Szerkesztette az Ifjúmunkás című lapot, amely vezetése alatt hamarosan az ifjúsági mozgalom szervezőjévé vált. Ennek eredménye lett az 1907. márciusi első magyarországi ifjúmunkás értekezlet, amelyen az egyik előadó Alpári Gyula volt. Indítványára az országos értekezlet kimondta, hogy csatlakozik az alakuló nemzetközi ifjúmunkás szövetséghez és részt vesz annak Stuttgartban tartandó kongresszusán, és képviseletével Alpári Gyulát bízta meg. így jutott el Németországba, ahol Mehring és August Bebel előadásait hallgatta. Stuttgartban a II. Internacionálé kongresz- szusán ismerte meg Lenin, Rosa Luxemburg, Clara Zetkin és mások nézeteit, a revizionista tanok elleni harcot. Itt, a viták füzében vált harcos, tudatos baloldali szociáldemokratává.

Hazatérése után azonnal'csatlakozott a párt baloldali ellenzékéhez, amelynek ekkor olyan képviselői voltak, mint Rudas László, Szántó Béla, Szabó Ervin, Vágó Béla, László Jenő és mások. Ellenzéki nézetei miatt a pártnál nem kapott újra állást, így Szabó Ervin segítségével az egyik kerületi népházban segédkönyvtárosi álláshoz jutott. 1910-ben baloldali tevékenysége miatt kizárták a magyarországi szociáldemokrata pártból.

A forradalmak idején részt vett a két kommunista lap, az Internationale és a Vörös Újság szerkesztésében is. A Tanácsköztársaság alatt Alpári Gyula Kun Béla külügyi népbiztoshelyettese lett. Az áprilisi választásokon a VI. kerületi munkás- és katonatanács tagjává választották meg, a júniusi pártkongresszuson pedig ő fogalmazta meg az egyesült párt programtervezetét. A Tanácsköztársaság leverését követően néhány heti bújkálás után külföldre ment. Európa számos országában élt és tartózkodott hosz- szabb-rövidebb ideig. Csehszlovákia, Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország, a Szovjetunió, Olaszország, Belgium, Svédország útjának egy-egy állomása. Mindenütt a munkásmozgalom, a proletariátus ügyét képviselte és szolgálta. Legtöbbször Illegálisan utazott, hamis iratokkal, s rejtett utakon jutott át országhatárokon. Németországban segítette megszervezni a német és csehszlovák kommunisták képviselőinek találkozását. - A Szovjetunióban ott volt a Komintern III. kongresszusán.

Ez a kongresszus Alpári Gyula életében nagy fordulópontot jelentett. Itt határozták el egy nemzetközi sajtótájékoztató kiadását. Ez a lap az Inprekorr (Internationale Presses Korrespondenz) volt, és szerkesztésével Lenin javaslatára Alpári Gyulát bízták meg. E sajtóorgánum megszervezése, majd szerkesztése, fejlesztése, színvonalának emelése volt Alpári Gyula munkásságának gerince az 1921—1940 közötti években. Emellett természetesen részt vett a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom napi küzdelmeiben, harcaiban Berlinben, Bázelban, Párizsban. 1940-ben a francia fővárosban fogta el a Gestapo és Sachsenhausenbe, a hírhedt internálótáborba hurcolták. Sötétzárka, verés, válogatott kínzások vártak rá, de elveit és elvtársait nem árulta el.

„Ha a halál és az árulás közt kell választanom, akkor a halált választom" — vallotta.

,.Életem egész során a munkásmozgalomban álltam, életem alkonyán nem leszek osztályom árulójává" — nyilatkozta. Utolsó percéig hű maradt a párthoz. Egyik elvtársára bízta az utókorhoz szóló üzenetét: „Üdvözöld nevemben a pártot és mondd ef, hogy hűséges voltam és halálomig az maradtam. Kihallgatásom alkalmával senkit el nem árultam . .. Ügyünk győzelmébe vetett szilárd hittel halok meg".

1944. július 17-én a tábor udvarán kivégezték. Születésének centenáriumán a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom egyik kiváló publicistájára, aktiv harcosára emlékezik az utókor. V. S.

Visszhang

,,,Fadd fogságában” címmel jelent meg. lapunk január 13-i számában egy írás, melyben a hirtelen jött hó és jegesedés okozta közlekedési nehézségekről írtunk. A cikkel ka.pcsolat- 'ban a KFM Közúti Igazgatóság igazgatója., Boksái Ervin küldte el észrevételeit:

„1982. január 10-én a délutáni órákban kezdődött megyénkben az intenzív hóesés. az ügyeleti szolgálat o védekezési munkákat azonnal beindította. Már a havazás befejeződése előtt a. főúthálózatot lesóztuk. A hőmérséklet azonban nem emelkedett 8 Celsius fok fölé, ezért a só nem tudta olvasztó hatását kifejteni. 5ajnos, a hideg idő hétfőn és kedden is tartott Mivel a sózás nem hozott eredményt az átlagosan 10—15 centiméter vastagságú havat a járművek az útburkolatra taposták. A helyzetet tovább rontotta, hogy január 11-én. hétfőn délután jelentős mennyiségű ónos eső esett az egész megyében, melynek következtében valamennyi utunkon a betopo- sott hó tetején összefüggő jégréteg keletkezett Ekkor salakkal kevert sószórást végeztünk, hogy javítsunk a közlekedési helyzeten. Sajnos, kedden (12- én) hajnalban hullott újabb ónos eső a kiszórt sót és salakot is bevontai jéggel és ezért kedd reggelre a főutak kivételével szinte valamennyi utunk olyan állapotba került, hogy rajtuk o közlekedés veszélyes vagy lehetetlen volt.

A keddi napon a főútvonalak után az alsóbb rendű utakon is elvégeztük a síktalanítási munkákat, minek eredményeként — ha méhezen is — járhatóvá vált valamennyi kezelésünkben lévő közút. A közúti igazgatóság csak o főutak és a legfontosabb bá- nyászutak, valamint néhány ösz- szekötő út síktalanítását tudja sóval kezelni, a többi úton csak homok, vagy salak kerülhet 'kiszórásról, mert a rendelkezésünkre álló hitelfedezet csak erre biztosít lehetőséget. Ezt a télről szóló tájékoztatásunkban a 'Népújságban is közzé tettük.

A beavatkozások sorrendje: elsősorban a főutak és bányász- járatok útvonalai, utána az egyéb utak meredek lejtői és veszélyes ívei, és végül a többi útvonal.

Szerdán (13-án) a nappali hőmérséklet ugyancsak —1, —3 Celsius fok között volt, de a napsütés hatására., va,lámint oz elszórt só és salak következtében jelentősen javult a helyzet. Vasárnaptól kezdődően az éjjel-nappal dolgozó embereink kedd estig 343 tonna sót, 416 tonna salakot szórtak ki a közutakra. Gépkocsijaink közel 10 ezer kilométert tettek meg sószórás, Ihótolás közben.

A főutak sózása, után hétfőn este 20 óra 30 perckor indult az FR 90—81 forgalmi rendszámú ZIL sószóró gépkocsink a dunaszentgyörgy—fadd—szekszárdi összekötő útra. és azt három fordulóval, összesen 15 tonna só kiszóró sóval igyekezett síkta- la.nítaoi. Ezt a munkát 4 óra 15 perckor befejezte, majd elindult a szekszárdi telepre újra feltölteni a sószórót. 4 óra 30 perckor az ügyeletesnek jelentette a gépkocsi vezetője, hogy újra elkezdett esni az ónos eső, s ezután az ügyeletes — helyesen — a hatos számú főútra irányította a gépkocsit, a síkosság elleni védekezést ott folytatta. így következett be a.z, hogy a cikkben jelzett időpontban valóban síkosság volt, .nem látszott az elvégzett munka.

Sajnos, a rendkívüli hideg és csapadékos időjárás miatt — elsősorban az alsóbbrendű utakon — előfordulhat síkosság, amiért megértést és óvatos gépjárművezetést kérünk.

Az ismertetett tények alapján megállapítottam,, hogy az igazgatóság valamennyi fizikai és műszaki dolgozója rendkívüli erőfeszítéseket tett a közlekedési helyzet javításáért. Ennek eredményeképpen a szerdai noL pon a főutak fekete burkolatúak voltak és egyik utunkról sem jelentettek o közlekedésiben jelentős fennakadást.”

Kovács Istvánná a sajtkádban keveri az alapanyagot.

Takács Imréné egy órakor kezdte az átvételt