Tolna Megyei Népújság, 1982. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-16 / 13. szám
1982. január 16. rtÊPÜJSÀG 3 Kisvejke, Szabadság Tsz A zárszámadás politikai előkészítése EGY HÓNAPPAL a zárszámadó közgyűlés előtt, a hét elején összeült a kisvejkei Szabadság Tsz pártvezetősége, hogy megvitassa a zárszámadás politikai előkészítését. A szövetkezet kiemelkedő eredményeket ért el az utóbbi években annak ellenére, hogy a kedvezőtlen adottságú gazdaságok közé tartozik. Májusban ünnepi közgyűlést tartottak: átvették a „Kiváló Termelőszövetkezet” kitüntetést. Az 1980. évi gazdálkodás tehát eredményes volt. Még nincsenek végleges adatok az 1981-es esztendőről, de arról már beszámolhatott a pártvezetőség titkára és hozzászólásában elmondhatta a szövetkezet elnöke is, hogy az 1981-es esztendő sem volt gyengébb az 1980-asnál. Tizenhárommillió forint volt az 1980. évi nyereség, ugyanennyi várható most is, bár a költségek — köztük a bérszínvonal is — emelkedtek. Az egy évvel ezelőtti zárszámadó közgyűlésen — és az azt előkészítő tanácskozásokon — megvitatták és jóváhagyták az 1981. évi terveket is. Az indulás nem volt valami kedvező. 1980-ban nagyon esős volt az ősz, korán beköszöntött a tél, a tavasziak alá nem tudták mindenütt elvégezni az őszi mélyszántást. Márpedig köztudott, hogy a kellően elő nem készített talaj nagymértékben kihat — mégpedig károsan — a terméseredményekre. Meg is látszott ez a kukoricánál, aminek hektáronkénti hozama alatta maradt az előző három évi átlagnak és a tervhez képest 2,4 millió forint bevétel- kiesést okozott. A termelőszövetkezet növénytermesztésében első helyen álló kenyérgabona, a búza hozama nem volt olyan, mint az előző esztendőben, ám a tervezettet meghaladta: a többletbevétel 482 ezer forint volt. A szövetkezet — a Bonyhád város környéki gazdaságok között — elsőként fejezte be a búza betakarítását. A napraforgó különösen jól „hozott": erősen meghaladva az előző évi termésátlagokat, a tervhez képest közel 3,3 millió forint pluszbevételt. Kísérletképpen termesztettek 100 hektáron szóját, ez azonban nem járt kellő eredménnyel, a bevételi tervnek csak kétharmadát produkálta, összegezve: a növénytermesztési tervét 102,3 százalékra teljesítette a szövetkezet. Túlteljesítette tervét az állattenyésztési ágazat is. 1981- ben tovább emelkedett az állatlétszám, annak ellenére, hogy a szövetkezet már az előző évben is, a 100 hektárra jutó számosállat tekintetében a megye gazdaságai között a második helyen állt. Egy évvel ezelőtt még arról számolt be a vezetőség, hogy a szarvasmarha-férőhely kevés, az ágazatban túlzsúfoltság van, most már arról adhat számot, hogy megépítettek és üzembe helyeztek a lengyeli telepen egy százötven férőhelyes istállót. Lévén a szövetkezet területének nagy része dombos, csak legelőnek alkalmas, nagy súlyt helyeznek a juhászaira. Ezt is fejlesztették, építettek Závodon egy 500 férőhelyes korszerű juhhodályt, Mucsfán pedig juh- hodállyá alakítottak két szárítópajtát. A tervezettnél több hízott bikát és hízott bárányt értékesített a szövetkezet. Nagymértékben javította a gazdálkodási eredményeket, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben az abrakfelhasználás csökkent. Ugyancsak csökkent a borjú- és a bárányelhullás. Sikerült az állattenyésztés részére jó minőségű takarmányt biztosítani, annak ellenére, hogy ezen a területen a gépesítettség színvonala még nem kielégítő. TAVALYRA már „berázódott" a szövetkezet 1979 végén indult melléküzemága, a kötöttáru-konfekcionálás. Száznál több asszony és leány dolgozik ebben az üzemben. 1981- re nyolcmillió termelési értéket terveztek, a tervet novemberre teljesítették, a várható éves termelési érték 9,2 millió forint. Az üzem által produkált nyereségről még nincs pontos adat, de joggal számítanak arra, hogy az is magasabb a tervezettnél. Ami az ez évi tervet illeti, annak egy része már „kész helyzetet” tartalmaz. így például az őszi búza vetésterületének kétszáz hektárral való növelése. Jól előkészített talajba került a vetőmag, időben. Sikerült időben és jó minőségben elvégezni az őszi mélyszántást, így már eleve tervezhető a tavalyinál magasabb hozam a kukoricánál és a napraforgónál. Az állattenyésztésben a férőhelygyarapodás is lehetővé teszi, hogy magasabb létszámot — és hozamot — állítsanak be a tervbe. Pontos adatok méq nem kerültek a pártvezetőség elé, hiszen a zárás munkálatai még folynak, ugyanígy a tervezés is. Ami tényadat elhangzott, az inkább csak arra jó, hogy a párttagság jó előre informálódhasson és az ismeretek birtokában tájékoztathassa a tagságot: „jó munkát végeztünk az elmúlt évben, elértük a tervezett nyereséget, erre az évre többet tervezünk". Ám nemcsak ez volt a célja a vezetőségnek, amikor napirendre tűzte a témát. A zárszámadó közgyűlésig még hátravan egy hónap, ezalatt a szövetkezet vezetése pontosítja az adatokat, kidolgozza az 1982-es tervre vonatkozó javaslatokat. Munkahelyi tanácskozásokon vitatják meg, foglalkoznak velük az alapszervezetek is. Fontos, hogy a kommunisták ne csak elmondják véleményüket, javaslataikat, hanem bátorítsák a pártonkívülieket is. Maradjunk csak egy példánál, az 1981-es évi kukorica-termésátlagnál. Bizonyos, hogy az őszi mélyszántás elmaradása, a tavaszi csapadékhiány oka a visszaesésnek. Ám csak ez? Valószínű, hogy a közvetlen érdekeltek többet tudnak majd elmondani erről. Nőttek a szövetkezet bevételei. Ám a kiadások növekedése nagyobb volt. Az egyik ok: hízóbika-alapanyagot vásárolt a szövetkezet 2,3 millió forintért, aminek finanszírozását, noha erről volt korábban szó, nem vállalta az Allatforgalmi, így a szövetkezetnek kellett viselnie. De e tétel levonása után is költségtöbblet mutatkozik. A szakvezetés feladata, hogy ezt részletesen elemezze, de az egyes területek dolgozókollektívái is sokat tehetnek hozzá ehhez az elemzéshez. Bizonyára lesz szavuk az alapszervezeteknek, a munkahelyi tanácskozások részvevőinek ahhoz is, hogy miképp segíthetné jobban a szövetkezet a háztáji gazdaságokat. A TERMELŐSZÖVETKEZET pártvezetősége az elmúlt évben nyolc alkalommal számoltatta be a gazdasági vezetést, a gazdálkodás egy-egy részterületéről, vagy egészéről. A zárszámadó közgyűlés előtt a pártvezetőség elé kerül a beszámoló, akkor már pontosított adatokkal és az ez évi tervekre vonatkozó javaslatokkal. A mostani tanácskozás azt célozta, hogy fölkeltse elsősorban a párttagság figyelmét, mozgósítsa a zárszámadás előtti politikai munkára,- J. J. Csak a név változott A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetet január elsejével átszervezték. Általános jogutódja a Kertészeti Egyetem lett. Az általános jogutód az intézet kutatóállomásait szintén az átszervezés napjával egy időben átadta további jogutódoknak. A Pécsi Kutató Állomást a Villány—'Mecsekaíjai Borgazdasági Kombinát vette át. 1982. január elsejétől mindazok, akik eddig is kapcsolatban voltak a pécsi kutatóállomással, a jövőben szaktanácsadásért a Villány—Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát Kutató Állomásához fordulhatnak. Az állomás továbbra is Pécsett működik, és mint eddia a jövőben is szőlészeti és borászati kutatásokkal foglalkozik és természetesen feladata lesz a szaktanács- adás. Félkész ételek Nyolcfajta félkész ételt gyártanak a Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Dóc községben lévő új üzemében. Búzából, kukoricából, szójából, sárgaborsóból, rizsből lisztet készítenek, s darákat dúsítanak itt búzacsírával, tojással, kakaóval, tejjel különféle ízesítőkkel, s készítenek az őrleményekből panírozó- port, grízkásához, darafánkhoz és gombóchoz való alapanyagot. A hallgatás beleegyezés Valamikor, ha például valaki o szomszéd udvarán járt keresztül, mert így gyorsabban 'hazaért és, ha1 a szomszéd ezért nem szólt, akkor az illető elkönyvelte magába,n — beleegyezett. A 'hallgatás beleegyezésnek számított. IMost ismét beleegyezést [jelent. 'Méghozzá nem is akárhol — a takácsoknál. A január elsején életbe léptetett rendelkezések között bukkantam, erre a nagyon is „életszcigú” rendelkezésre. Természetesen számos más változás is történt: meg,határozták, melyek azok az esetek, amelyekre azonnal, nyolc, vagy harminc napon belül kell válaszolni. Sőt, 'ha nem válaszolnak, az sem baj. Ha valaki például a jóváhagyásra benyújtott tartási szerződésre nem kap választ a, törvényben előírt 'határidőn belül, akkor a' hatóság „hallgatása” beleegyezésnek számít. Nem keli reklamálni, nem kell sürgetni, egyszerűen úgy kell tekinteni az ügyet, hogy a hallgatással a jóváhagyás megtörtént. lEz a,z egy kiragadott példa is (jól mutatja, hogy a január 1-től bevezetett változások a,z államigazgatásban egyszerűsítik, bürok- ráciamentesebbé teszik a tahácsok munkáját. Az idén már nem, kérhetnek tőlünk a' tanácsok olyan igazolásokat, amelyekhez az adatokat a hivataios nyilvántartásokban meg lehet találni. Hogy meg is találják ezeket az adatokat — a tanácsok dolgozóinak pontosan, naprakészen 'kell vezetniük a nyilvántartásokat. És, ha egyszer nekik kell előkeresgélniük az ilyen vagy olyan ügyhöz szükséges adatokat — ibizpnyára kevesebb igazolást „kérnek önmaguktól”, mint amennyit korábban tőlünk 'kértek. A határozatok ,meghozatalaikor — eddig is döntő mértékben megalapozottak voltak — még 'körültekintőbbnek kell lenniök a tau nácsi dolgozóknak, mert az új törvény fogalmazásai szerint az állampolgár a, tanácsi határozat ellen nemcsak fellebbezhet, hanem bírósághoz is forduíhaat, ha az alkotmányban biztosított, vagy más, alapvető személyi, családi, vagyoni jogát megvonják, vagy korlátozzák. Magyarul ez azt jelenti, hogy az ügyfél be is perelheti a tanácsot. Kevesebb, jobbam áttekinthető, minden állampolgár számára is érthető ez d milliókat érintő új törvény.: Az államigazgatási eljárás egyszerűsödött, érthetőbbé vált. Reméljük, hogy a határozatok is egyszerűbbek, tömörebbek, iényegretörőbbek, világosabbak, egyszóval olyanok lesznek, hogy első olvasásra is megérti mindenki, aki az ügyben érdekelt. SZALAI JANOS HÉTRŐL hírről Az ünnepi kavarodás után szinte kibogozhatatlan volt, hogy éppen milyen nap szerinti munkarendben dolgozunk, most meg át kellett állni az ötnapos munkahétre. A Hétről hétre rovat is egy napot csúszott előre. Ebből következik, hogy e rovat számára a vasárnapi lapba kerülő eseményekkel, tehát szombattal kezdődik a hét és véget ér a csütörtöki lapszámmal, hiszen pénteken már nyomdába kerül ez az újságoldal. Ami azt illeti, az ötnapos munkahét neve nem a legszebb, sőt pontatlan is, hiszen munkahét, ilyen magyar szó nincs. Helyesebb lenne, ha öt munkanapos hetet mondanánk. Ez ugyan nem szebb, de legalább pontosabb az előző megfogalmazásnál. Tehát: január második hete eseményeit — illetve mindennapi életünket — vitathatatlanul az időjárás határozta meg. Időjárás persze mindennap van, de nem ilyen, mint ezen a kemény téli héten volt, illetve még van is. Majdnem mindennap foglalkoztunk magunk is az időjárás következményeivel és az emberekkel, akik most is, mint mindig, dolgoztak. Sokan a zord idő ellenére, mások meg e miatt voltak kénytelenek többet dolgozni, hóval, jéggel, országutakon és a mezőgazdaságban, építőiparban. Tehát a —10 fokos hidegben is a szabad ég alatt. Ifjúságpolitikai számtan Vasárnapi lapunkban adtunk hírt a második megyei ágazati ifjúsági parlamentről, a diákok tanácskozásáról. Már ez is késve kezdődött, mert a küldöttek nem tudtak időre Szekszárd- ra érkezni a mostoha útviszonyok miatt. Mivel e tárgyban 30 év a bűvös határ, e sorok írója már nem lehetett jelen munkahelye eme rendezvényén, ezért némi távolságtartással a mór nem érdekeltek „bölcs fölényével" tudja szemlélni a dolgokat — és emlékezik. A diákparlament kapcsán például arra, hogy az ő középiskolás korában még nem volt parlament, ezért fele annyit sem lehetett követelni a felnőttektől, tanároktól és szülőktől együttvéve. Ilyen módon fel sem merült, hogy iskolai büfét követeljünk, üzemeltettük azt mi magunk. Városi szórakozóhelyet sem kértünk, hanem jártunk a fiúk klubjába, szombatonként „össztáncra", mert jobb tánciskolákban a hatvanas évek közepén még volt ilyen szombaton délutánonként. A házibulikat a szülők és nevelők egyhangúlag tiltották, éppen ezért „kellett” a délutáni közös tanulástól, a baráti teadélutánokig mindent házibulinak nevezni. A mai diákok, úgy tűnik kissé elkényelme- sedtek, várják a sült galambot, akkor is, ha ezt nekik kellene elkészíteni, és a tálalás, fogyasztás is az ő dolguk lenne. Persze, ez biztosan nem mindenkire vonatkozik, de ők maguk mondták a parlamenten, hogy keveslik a kollektív szellemet és manapság már nem „divat” a lelkesedés. Szűkül azok köre, akik szerepet vállalnak az iskolai közéletben. Meglátszik ez például az építőtábori mozgalom stagnálásán is. Az viszont biztató, hogy ezeket a dolgokat éppen a diákok mondták el a parlamenteken, mert a változtatás igényére utal. Az meg egyenesen örvendetes, hogy sok más jogos kifogással illették a valódi ellentmondásokat, a közösségek munkáját, életét megzavaró szervezetlenséget, hibákat. 'Alig több mint tíz év alatt sokat változtak tehát a diákok, de sokat változtak körülményeik is. Az oktatásügyben tulajdonképpen minden forint ifjúságpolitikai célt szolgál, mondta a parlamenti beszámolóban Póla Károly, a megyei tanács vb osztályvezetője. De erre a célra valójában még ennél is több pénz van. Minden oktatási intézményben rendelkezésre áll az úgynevezett diákjóléti alapra meghatározott összeg. Ez 1980-ban például 1 millió 800 ezer forint volt a megye közoktatási intézményeiben. Ebből fedezik az iskolák a nagyon indokolt szociálissegély-juttatásokat, a kirándulási támogatásokat, a közös kulturális kiadásokat és a tanulók részére a tárgy-, vagy könyvjutalmakat. HÉTRE HÍRRE Az V. ötéves tervben az Állami Ifjúsági Bizottság 10 millió forintot biztosított Tolna megyei beruházásokra. Ifjúságpolitikai feladatokra évente a megyei tanácson 2,2 millió forint, a helyi tanácsoknál 800 ezer forint áll rendelkezésre. Ezen felül az ÁíB-tól 740 ezer forint ösztöndíj-kiegészítést kap a megye és mintegy 350 ezer forintot klubtámogatásra és egyéb mozgalmi célokra. A szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók’ törvényben biztosított ösztöndíján kívül a középiskolai tanulók között évente körülbelül egymillió forint értékű ösztöndíjat osztottak szét. Az elmúlt évben 1500 darab 80 forintos hangversenyutalványt kaptak megyénk kollégistái, illetve a fizikai dolgozó szülők nem kollégista gyermekei. 350 darab velencei-tavi és balatoni saját hozzájárulású üdülőjegyet használhattak fel a középiskolások, mindössze 350 forint saját hozzájárulással. Ebben nem szerepel a szakmunkástanuló fiatalok szervezett SZOT-üdültetése. A madarakért A diákparlament előadója: Póla Károly, megyei tanács osztályvezetője A vadlibák vonulása még a hét elején megjósolta a tartós hideget. Egy óriási vadliba- csapat a pörbölyi határban. Az elmondott jelenségek bírálatából egyáltalán nem következik a szentencia, hogy lám, ilyenek a mai fiatalok. Mert nem általában ilyenek. Pénteki lapunkban hírt adtunk a telelő gólyáról, „kinek” még a verebet is meg- kopasztja két középiskolás fiatalember. A Magyar Madártani Egyesület Tolna megyei csoportjának összesen kétszáznegyven tagja van, a létszámnak körülbelül a fele fiatal, zömmel középiskolások. Pontosabban szólva, az ország egyik legkisebb megyéjében két csoport is működik, az egyik szekszárdi, a másik pedig dombóvári székhellyel. Az egyesület szinte kizárólag a tagdíjakból és adományokból él. Persze, a madarakkal nemcsak ők törődnek. A kis állatok is urbani- zálódnak, vagy inkább bekényszerülnek, különösen ilyen hidegben, a városokba. Ablak- párkányokon, erkélyeken keresnek menedéket, de főképpen eleséget. Palkó Sándortól, az egyesület megyei titkárától tudjuk, hogy legjobban az olajos magvakat szeretik a madarak, de jó nekik a sót- lan zsírszalonna, a faggyú, és töpörtyű is. Ha nincs nagy fagy, a zöldségféléket is el tudják csipegetni. Napraforgóhoz ugyan nehéz hozzájutni, de nem lehetetlen. Az egyesület tagjai például az idén már 15 mázsa magot adtak a madaraknak. Talán nem is kell hangsúlyozni, hogy a madarak, még a veréb is, hasznos állat. Mérhetetlen mennyiségű kártevőt képesek elpusztítani. A Madártani Egyesület tevékenysége több mint természetvédő és egészséges kedvtelés, tudományos jelentősége is van. Hármas célkitűzéssel működik. Az első a hagyományos madárvédelem, az etetés, odúk, búvóhelyek készítése, kihelyezése. A második a madárvilág tudományos kutatása, ami ugyan meglepően hangzik, mégis igaz. Itt van például a vízi madarak megfigyelése. Ez minden hónapban a második vasárnapon zajlik, mégpedig egész Európában. A számlálás, vonulás adatai aztán a Nemzetközi Vízimadár-védelmi Tanács komputerébe kerülnek, ahol aztán többféle következtetés is születhetik az adatokból. Az is nyilvánvaló, hogy tudósok képtelenek lennének ennyi adatot gyűjteni az amatőrök tömegei nélkül. A kapott információkból aztán a madárvilágon kívül következtetni léhet például az időjárásra, vízszennyezésre. Az egyesület harmadik célkitűzése pedig a madárvédelmi propaganda. Kedvcsinálónak egy apró érdekesség. Ritka élménye lehet a megfigyelőnek, amikor összetalálkozik egy csúszka és egy fakúsz. A csúszka ugyanis a fa csúcsán kezdi enni a férgeket és spirálvonalban tart fejjel lefelé, a fakúsz meg alulról felfelé teszi ugyanezt. IHÁROSI IBOLYA
