Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

A NÉPÚJSÁG 1981. december 12. SZOMBAT: Kosárlabda NB I: Szekszárdi Dózsa—BEAC női mérkőzés Szekszárdim, a Zrínyi utcai tor­nacsarnokban 15 órakor. Súlyemelés: A Szekszárdi Dó­zsa és a Szekszárdi Húsipari Vállait közös rendezésében Húsos-kupa súlyemelő csapat- verseny a III. számú Általános Iskola tornatermében. Kezdés: 14 órakor. Kézilabda: Bonyhádon, a sportcsarnokban 14 órától női kézilabda-teremtorna. VASÁRNAP: Kosárlabda: A Szekszárdi Dó­zsa NB l-es női csapata Bu­dapesten, az OSC ellen lép -pá­lyára 11.30-tól. Szekszárdon az egészségügyi szakközépiskola tornatermében középiskolai fiú kosárlabda-bajnokság. Kezdés: 8 órakor. Pakson 11 órakor kez­dődik az Atom SE—Dombóvári VMSE NB ll-es férfimérkőzés. Kézilabda: Szekszárdon, a Zrínyi utcai tornacsarnokban 13.30-tól 20 óráig serdülőkupa kézilabdatornát rendez a szö­vetkezeti sportkör. Asztalitenisz: Szekszárdon, a sportszékházban osztályozó, a megyei I. osztályba jutásért a járási bajnokok részére. Labdarúgás: Duna-kupa: Si- montornya—Bölcske 13, Ger- jen—Paks II. 13. Dunajecz: A múlt eredményeiből nem lehet megélni A ranglista 10. helyén a paksi A Paksi SE ökölvívó-szakosz­tálya ez év januárjában kapta meg a „B" kategóriás besoro­lást. A Paksi SE vezetősége et­től az időtől alkalmazva — kö­tött szerződést — Dunajecz Fe­renccel, aki azóta a vezető ed­zői tisztséget tölti be. Az egye­sület vezetősége — a szakosz­tályvezetőséggel és az edzőkkel egyetértésben — természetesen meghatározta azokat a felada­tokat, célkitűzéseket, melyeket a szakosztálytól várnak. így pél­dául — többek között — azt, hogy a korcsoportos magyar bajnokságon egy-egy dobogós helyezettjük legyen, és a válo­gatott keretekben három-négy paksi versenyző kapjon helyet. Az eltelt időszakról Dunajecz Ferenc így nyilatkozik: — Az elnökség által kitűzött célok végrehajtása, teljesítése érdekében kemény, szakszerű, következetes munkát követeltem. Eddigi edzősködésem során is többször rájöttem, hogy csak következetes munkával lehet eredményt felmutatni. Amikor Paksra kerültem, tudtam, hogy munkámat kritikus szemmel fog­ják figyelni. Ez érthető, hisz Tolna megyében komoly hagyo­mányai vannak a színvonalas ökölvívásnak, ugyanakkor jól képzett szakembereket is talál­ni. A múlt eredményeiből nem lehet megélni, ezt jól tudom. Az előző egyesületemben, Aj­kán junior VB-, IBV-helyezett, magyar bajnokok, magyar baj­noki helyezettek kerültek ki ke­zem alól, egyszóval eredménye­ket produkáltam. Pakson ebből nem lehet megélni. Itt bizonyí­tani kellett rátermettségemet és igyekeztem mindent a cél érde­kében összpontosítani. Igaz, mindez kevés lett volna, ha a szakosztályvezetésben nem len­nének olyan hozzáértő sportem­berek, mint Hlavati József szak­osztályelnök, Papp Gyula tech­nikai vezető, Bodahelyi András intéző és még jó néhány tár­sadalmi munkás. — Az év folyamán sikerült ki­alakítani az egységes szemléle­tű edzőgárdát. Forrai Ferenc­cel, Kajtár Lászlóval és 'Szujó Jánossal meg tudtam valósíta­Dunajecz Ferenc vezető edző ni elképzeléseimet. Feltétlen meg kell említeni a Paksi Atom­erőmű Vállalat gazdasági veze­tésének nagy támogatását, me­lyet tőlük kaptunk, s mely nél­kül nem tudtunk volna eredmé­nyesen dolgozni. A szakosztály eredményei nagyon jól össze­hangolt vezetői, edzői és ver­senyzői közös munka eredmé­nye. Meg kell jegyezni, a szö­vetség részéről is megkaptunk minden támogatást. — Szakosztályunk versenyzői az idén 38 nemzetközi és hazai versenyen vettek részt. Ezenkí­vül szerepeltek a kiemelt I. osz­tályú szakszervezeti CSB-n, me­gyék közötti CSB-n és a megyei körversenyen is. A felsorolt ver­senyeken 68 érmet szereztek ökölvívóink, ebből 22 első, 23 második, és 23 harmadik hely. — Rangos versenyeket is ren­dezett szakosztályunk. így pél­dául Pakson volt a Magyar Nép­köztársaság—Csehszlovákia nemzetek közötti felnőtt váloga­tott mérkőzés, a Magyarország —Franciaország junior váloga­tott találkozó. Megrendeztük az Atom-kupa II. III. osztályú fel­nőtt és serdülő országos versenyt és Pakson volt az Építők Szak- szervezeti Válogatott—Magyar Néphadsereg Válogatott kiemelt CSB-mérkőzés is. Árvái Rudolf — Talán nézzük át, milyen eredményeket értünk el a nem­zetközi és hazai versenyeken. IBV az NDK-ban: Erős Lajos 3. Olasz nemzetközi bajnokság: Árvái Rudolf 2. Szocialista fő­városok tornája Szófiában: Erős Lajos 3. Atom-kupa nem­zetközi A kategóriás verseny: Árvái Rudolf és Erős Lajos egy­aránt 1. — Az ifjúsági és junior válo­gatottban Árvái tízszer szerepelt, ebből hatszor győzött, négyszer szenvedett vereséget. Erős Lajos kilencszer húzta magára a cí­meres mezt, ötször nyert, négy­szer vesztett. Dorogi bemutat­kozása gyengén sikerült, egy­szer lépett válogatottként szo- rítóba és vesztett. Az „A” válo­gatottban Magyar kétszer sze­repelt és vesztett, Nyíri László egyszer az ,,A" és egyszer a „B” válogatottban kapott he­lyet, mindkétszer vesztett. A Do­bó István nemzetközi A kate­góriás felnőttversenyen Nyíri László ezüstérmes lett. A SZIM- Vasas nemzetközi ,,B” kategó­riás felnőttversenyen Magyar István arany-, Nyíri László ezüst-, Dudás Mihály bronzér­mes. A Fesztivál-kupa nemzet­közi egyéni „B” kategóriás ver­senyen Magyar István első, Nyí­ri László második. A magyar ökölvivó-szakasztály Nyíri László bajnokságon korcsoportok sze­rint így alakult a helyzet: Fel­lőttek: Nyíri László harmadik, Dudás Mihály negyedik. Ifjúsá­gi bajnokság: Árvái Rudolf el­ső, Erős Lajos első, Dorogi Lász­ló harmadik, Rigó Lajos harma­dik. Serdülőbajnokság: Kácsor István harmadik. Úttörőbajnok­ság: Ledneczki Antal első, Led- neczki László második. Ifjúsági csapatunk a magyar bajnokság pontversenyét megnyerte. Addig, míg tavaly egy magyar bajnok­ságot sikerült a paksiaknak nyerni, az idén három bajnok­ságot nyertünk, mellette egy második és négy harmadik he­lyet szereztünk. — Minősítés terén az ered­ményünk: tizenöten szereztek kü­lönböző minősítést. Felnőtt I. osztály: Nyíri László, Magyar István. Felnőtt II. osztály: Kal- csu Károly, Szőke Tibor, Szujó László és Dudás Mihály. Felnőtt III. osztály: Feri János. Felnőtt IV. osztály: Pollák Attila. Ifjú­sági aranyjelvényes: Árvái Ru­dolf (kiváló ifjúsági sportoló), Erős Lajos (kiváló ifjúsági spor­toló), Dorogi László. Ezüstjelvé­nyes: Herbszt Zoltán, Trapp Ferenc (tragikus körülmények között elhunyt), Rigó Lajos. Bronzjelvényes: Tolnai Sándor. Erős Lajos — A MOSZ edzőbizottsága a korcsoportok országos bajnok­ságában elért eredmények alap­ján az idén is rangsorolta az ország összes szakosztályát. Ezen a ranglistán szakosztá­lyunk a 10. helyet foglalja el úgy, hogy megelőzzük például az „A" kategóriás Tatabányát. Mint érdekesség: ugyanezen a ranglistán a Paks tavaly a 32. volt. Az idén legeredményesebb versenyzőnknek Erős Lajos bizo­nyult, aki súlycsoportjában ma­gyar bajnok lett és az IBV-n harmadik. Második helyen Ár­vái Rudolf következik, aki súly­csoportjának szintén bajnoka és nemzetközi versenyen harma­dik. Nyíri László a felnőtt ma­gyar bajnokságban harmadik lett és teljesítette az I. osztályú szintet és minden versenyén vagy az első, vagy a második helyen végzett. — Az idei eredmények köte­leznek bennünket, a kiharcolt helyet — az ország szakosztá­lyai között — tartani kell, mely csak céltudatos, kemény mun­kával érhető el. Versenyzőink december 22-től január 3-ig pi­henőt kapnak és majd meg­kezdjük az alapozást, a felké­szülést az 1982-es feladatokra — fejezte be nyilatkozatát Du­najecz Ferenc, a Paksi SE vezető edzője. A vegyipar fejlődését a Dev- nai VegyiikOmibinátban érzékel­tem igazán, a gép- és könnyű­iparét Gabravóban. A bolgár csínyt evők és mókáimé s terek vá­rosa egy hosszan elnyúló völgy- mélyedésben terül ell A hetven­ezer lakosú várost a Janira fo­lyó szeli ketté. Sok-sok anekdo­ta örökítette meg a gabrovói emberek találékonyságát, takai- rékosságát Egy anekdota sze­rint az itt élő emberek levág­ták a macskák farkát, mert így télen, ha a1 mocskai ki akart menni', vagy visszainyávogta .ma­gát, rövidebb 'ideig, kellett nyit­va tartami az ajtót. Levágott far­kú macskával, 'bárhogy figyel­tem, nem találkoztam., viszont jártam ftarbain. Ez az ipari mű - emlékfalu a fejlődés egy mér­földköve. Mesélték, hogy 1850 táján bizonyos Keszárija Parov nevű ember érkezett Gabrovó- ba. Zsinórsodró gépet hozott magával. A Németors zág ban vásárolt gép segítségével gyor­san szeretett volna meggazda­godni. A gép meghajtásához volt vízi energia hát letelepe­dett. Féltve a gép titkát, bá­doggal fedte be a szerkezet minden látható részét. 'Hiába kíváncsiskodtak a gclbrovóiak, a titkot nem tudták megfejteni. Az idő lett a segítőtársuk. A gép faszerkezetei egyszer meg- hi'básodtak, eíkorihadtak. Újakat keltett helyettük készíteni. Parov jól ismerte a gabrovói kovácsok ügyességét, de kíváncsiságát is, ezért úgy döntött: szétszedi a gépet és .mindem kovácsnak csak egy alkatrészt ad.. Ahogy gondoltai úgy is történt. A ko­vácsok azonban összebeszéltek és minden alkatrészből nem egyet, hanem kettőt csináltak: az egyiket Paravnak, a másikat maguknaik.. A többit mór könnyű kitalálni. 1870 tálján már har­minchét zsinorkészítő kisüzem működött 'Gabrovóbain. A gab­rovói kovácsok gyártották ai gé­peket, Parov pedig, otthagyta a várost, másutt próbált szeren­csét. lEtainbam mai is működnek a zsimorsodró gépek, a Jantar túlsó partján, mintegy utóda­ként az egykori kézművesipar­inak, 'Bulgária egyik legnagyobb kombinátja ontja, ai szebbnél- szebb termékeket. Gabrovó'ban Georgi Dimitrov, a bolgár és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő egyé­nisége a Komintern 1935. évi VII. kongresszusán híressé vált beszámolóját tartja is, másutt is volt némi hagyo­mánya a; könnyűiparnak. A tő­kés 'Bulgáriáiban o könnyűipar viszonylag fejtett volt. Ehhez a viszonylagos fejlettséghez ké­pest nőtt a könnyűipari termé­kek mennyisége húsz-negyven­szeresre. A textillu és konfekció- iparé 41, a bőrdíszmű- és cipő­ipar termelése .pedig 43-szor több, mint a háború előtt volt. Ma 198 ezer ember dolgozik a könnyűiparban, Tizenöt százalé­kuk közép- és felsőfokú vég­zettségű. Ez a munkásgárda, ál­lítja elő Bulgária ipari terme­lésének 12, nemzeti jövedelmé­nek pedig 8 százalékát. Az utóbbi éveikben, a könnyű­ipari -beruházások ötven száza­lékát korszerűsítésekre használ­ták fel. Ennek köszönhető pél­dául, hogy a- .pamutfonátak 30 százalékát már orsó nélkül fon­ják, ai pamutszövetek 37, o se­lyemszövetek 53 százalékát pe­dig vetélő nélküli szövőszéke­ken állítják elő, A hurkolóipor­ban elektronikus vezérlésű kör­kötőgépek vannak túlsúlyban... ;<s>. Gabrovóbain még kovácsok „gyártották” a gépeket. Ma a gépgyártás Bulgária, egyik leg­fontosabb ágazata. Bulgária több gépet exportál, mint im­portál, Elektromos és motoros targoncák gyártásában első he­lyen áll ai világon. A termelés nagyságát tekintve, .pedig egy sorban halad az Egyesült Álla­mokkal, Japánnal. A bolgár anyagmozgató gépek hazánk­ban is jól ismertek. Innen szár­mazik .azoknak az anyagmozga­tó gépeiknek a nyoJJcvan száza­léka, amelyek Magyarországon is lehetővé teszik az élőmunka je I enitős megtakarítását Az elektronikai termékek egy főre jutó termelésében és kivi­telében Bulgária jelenleg a vi­lág első halt országa, között von. És minden bizonnyal' marad is, hisz a jelenlegi ötéves tervben a gépipar termelésének 50—55 százalékos növekedésével szá­molnak. A teljes termelés 10—12 százalékát számjegyvezérlésű gépek alkotják majd. Tovább növelik az ipari robotok, a ma­nipulátorok arányát a termelés- gyártási technológia automati­zálása érdekében. Gyorsan fej­lesztik a mikroprocesszoros be­rendezések és rendszerek ter­melését és mint elmondták: nagy feladatok állnak al hidrau­likai és pneumatikái ipar, a ha, jógyártás előtt. (A háború előtt Bulgáriában csak kisebb ha, lászhaijákat gyártottak, ma Vár­náiban 25 ezer tonnás hajók készülnek Kubának, az NSZK- naik. 'Dolgoznak már azon a 38 ezer tonnás hajón, is, amely holland zászló alatt Járja majd a tengereket és a sályaitérein. van az első bolgár konténer­szállító hajó is.) A bolgár ipar szédületesen fejlődött és fejlődik. Ma már három nap\a.:latt állít elő annyi terméket, mint amennyit a pol­gári fejlődésében csúcspontnak számító 1939-,es esztendőben. Gabrovóbao kerülte m I gazá n közel a bolgár emberhez is. Azt tartják a gabrovói okról, hogy fukarok. Én inkább azt monda­nám, hogy takarékosok. Csaik arra sajnálják a pénzt, ami haszontaian. Talán nincs .is még egy olyan hetvenezer la­kosú város o világon, mint Gab­rovo. Ebben a városban múzeu­mok vannak, saját színházzal rendelkeznek, kamara, és fú­vószenekart, művész- és írószö­vetséget tartanak fenn, van új­ságjuk, rendszeresen jelentet­nek meg almanachot és felépí­tették a Nemzetközi Humor Há­zát. Itt gyűjtik össze a világ minden részéből a humoros al­kotásokat Aki egyszer 'bejárja ennek a háznak a termeit, ain, nak évek, talán évtizedek múl­va is, ha visszaidézi az itt lá­tottakat mosolyognia kell. Jutott erejükből és pénzükből arra is, hogy alig tíz év alatt létrehoz­zanak egy olyan, néprajzi mú­zeumi együttest, mint Etar, és egy olyan hegyifailu -múzeumot, mint Bozsenci. A 'bolgár ember alaptermé­szete a szorgalom, ai beosztás, a vidámság, a mindéin, embert befogadni tudás. Azt vallják, amit nagy költőjük Hrisztó Bo­tev: „Minden nép együtt tegyen az emberben.” „Egy nagy virá­goskert tegyen az emberiség.” A bolgár emberek mindent megtesznek azért, hogy így le­gyen. Aki ismeri a Magyarországon élő bolgár kertészeket, ha nem is volt soha Bulgáriában', ismeri a bolgár emberek szorgalmát is. Ez ősidőik óta jellemezheti a bolgárokat, mert egy néphagyo­mány szerint ez a nép o szor­galma miatt majdhogynem ha­za nélkül maradt. Amikor az is­ten .szétosztotta a földet aiz egyes népeik között, a bolgárok­ról elfeledkezett. Nem figyelt rájuk, mert ők az osztás idején is dolgoztak. Amikor befejezték a munkát és meglátta őket az Isten, összecsapta a kezét és azon gondolkodott: most mit csináljon,? Föld már nem volt. A paradicsomiból hasított iki egy daralbot a bolgároknak. Ezzel a megoldássali, a néplhagyomány szerint, mindkét fél elégedett volt. Az Isten megnyugodva ment fel az égbe, a bolgárok pedig tették tovább a dolgu­kat. Tették akkor és teszik ma is! (Folytatjuk.) SZÁLAI JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom