Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
A NÉPÚJSÁG 1981. december 12. SZOMBAT: Kosárlabda NB I: Szekszárdi Dózsa—BEAC női mérkőzés Szekszárdim, a Zrínyi utcai tornacsarnokban 15 órakor. Súlyemelés: A Szekszárdi Dózsa és a Szekszárdi Húsipari Vállait közös rendezésében Húsos-kupa súlyemelő csapat- verseny a III. számú Általános Iskola tornatermében. Kezdés: 14 órakor. Kézilabda: Bonyhádon, a sportcsarnokban 14 órától női kézilabda-teremtorna. VASÁRNAP: Kosárlabda: A Szekszárdi Dózsa NB l-es női csapata Budapesten, az OSC ellen lép -pályára 11.30-tól. Szekszárdon az egészségügyi szakközépiskola tornatermében középiskolai fiú kosárlabda-bajnokság. Kezdés: 8 órakor. Pakson 11 órakor kezdődik az Atom SE—Dombóvári VMSE NB ll-es férfimérkőzés. Kézilabda: Szekszárdon, a Zrínyi utcai tornacsarnokban 13.30-tól 20 óráig serdülőkupa kézilabdatornát rendez a szövetkezeti sportkör. Asztalitenisz: Szekszárdon, a sportszékházban osztályozó, a megyei I. osztályba jutásért a járási bajnokok részére. Labdarúgás: Duna-kupa: Si- montornya—Bölcske 13, Ger- jen—Paks II. 13. Dunajecz: A múlt eredményeiből nem lehet megélni A ranglista 10. helyén a paksi A Paksi SE ökölvívó-szakosztálya ez év januárjában kapta meg a „B" kategóriás besorolást. A Paksi SE vezetősége ettől az időtől alkalmazva — kötött szerződést — Dunajecz Ferenccel, aki azóta a vezető edzői tisztséget tölti be. Az egyesület vezetősége — a szakosztályvezetőséggel és az edzőkkel egyetértésben — természetesen meghatározta azokat a feladatokat, célkitűzéseket, melyeket a szakosztálytól várnak. így például — többek között — azt, hogy a korcsoportos magyar bajnokságon egy-egy dobogós helyezettjük legyen, és a válogatott keretekben három-négy paksi versenyző kapjon helyet. Az eltelt időszakról Dunajecz Ferenc így nyilatkozik: — Az elnökség által kitűzött célok végrehajtása, teljesítése érdekében kemény, szakszerű, következetes munkát követeltem. Eddigi edzősködésem során is többször rájöttem, hogy csak következetes munkával lehet eredményt felmutatni. Amikor Paksra kerültem, tudtam, hogy munkámat kritikus szemmel fogják figyelni. Ez érthető, hisz Tolna megyében komoly hagyományai vannak a színvonalas ökölvívásnak, ugyanakkor jól képzett szakembereket is találni. A múlt eredményeiből nem lehet megélni, ezt jól tudom. Az előző egyesületemben, Ajkán junior VB-, IBV-helyezett, magyar bajnokok, magyar bajnoki helyezettek kerültek ki kezem alól, egyszóval eredményeket produkáltam. Pakson ebből nem lehet megélni. Itt bizonyítani kellett rátermettségemet és igyekeztem mindent a cél érdekében összpontosítani. Igaz, mindez kevés lett volna, ha a szakosztályvezetésben nem lennének olyan hozzáértő sportemberek, mint Hlavati József szakosztályelnök, Papp Gyula technikai vezető, Bodahelyi András intéző és még jó néhány társadalmi munkás. — Az év folyamán sikerült kialakítani az egységes szemléletű edzőgárdát. Forrai Ferenccel, Kajtár Lászlóval és 'Szujó Jánossal meg tudtam valósítaDunajecz Ferenc vezető edző ni elképzeléseimet. Feltétlen meg kell említeni a Paksi Atomerőmű Vállalat gazdasági vezetésének nagy támogatását, melyet tőlük kaptunk, s mely nélkül nem tudtunk volna eredményesen dolgozni. A szakosztály eredményei nagyon jól összehangolt vezetői, edzői és versenyzői közös munka eredménye. Meg kell jegyezni, a szövetség részéről is megkaptunk minden támogatást. — Szakosztályunk versenyzői az idén 38 nemzetközi és hazai versenyen vettek részt. Ezenkívül szerepeltek a kiemelt I. osztályú szakszervezeti CSB-n, megyék közötti CSB-n és a megyei körversenyen is. A felsorolt versenyeken 68 érmet szereztek ökölvívóink, ebből 22 első, 23 második, és 23 harmadik hely. — Rangos versenyeket is rendezett szakosztályunk. így például Pakson volt a Magyar Népköztársaság—Csehszlovákia nemzetek közötti felnőtt válogatott mérkőzés, a Magyarország —Franciaország junior válogatott találkozó. Megrendeztük az Atom-kupa II. III. osztályú felnőtt és serdülő országos versenyt és Pakson volt az Építők Szak- szervezeti Válogatott—Magyar Néphadsereg Válogatott kiemelt CSB-mérkőzés is. Árvái Rudolf — Talán nézzük át, milyen eredményeket értünk el a nemzetközi és hazai versenyeken. IBV az NDK-ban: Erős Lajos 3. Olasz nemzetközi bajnokság: Árvái Rudolf 2. Szocialista fővárosok tornája Szófiában: Erős Lajos 3. Atom-kupa nemzetközi A kategóriás verseny: Árvái Rudolf és Erős Lajos egyaránt 1. — Az ifjúsági és junior válogatottban Árvái tízszer szerepelt, ebből hatszor győzött, négyszer szenvedett vereséget. Erős Lajos kilencszer húzta magára a címeres mezt, ötször nyert, négyszer vesztett. Dorogi bemutatkozása gyengén sikerült, egyszer lépett válogatottként szo- rítóba és vesztett. Az „A” válogatottban Magyar kétszer szerepelt és vesztett, Nyíri László egyszer az ,,A" és egyszer a „B” válogatottban kapott helyet, mindkétszer vesztett. A Dobó István nemzetközi A kategóriás felnőttversenyen Nyíri László ezüstérmes lett. A SZIM- Vasas nemzetközi ,,B” kategóriás felnőttversenyen Magyar István arany-, Nyíri László ezüst-, Dudás Mihály bronzérmes. A Fesztivál-kupa nemzetközi egyéni „B” kategóriás versenyen Magyar István első, Nyíri László második. A magyar ökölvivó-szakasztály Nyíri László bajnokságon korcsoportok szerint így alakult a helyzet: Fellőttek: Nyíri László harmadik, Dudás Mihály negyedik. Ifjúsági bajnokság: Árvái Rudolf első, Erős Lajos első, Dorogi László harmadik, Rigó Lajos harmadik. Serdülőbajnokság: Kácsor István harmadik. Úttörőbajnokság: Ledneczki Antal első, Led- neczki László második. Ifjúsági csapatunk a magyar bajnokság pontversenyét megnyerte. Addig, míg tavaly egy magyar bajnokságot sikerült a paksiaknak nyerni, az idén három bajnokságot nyertünk, mellette egy második és négy harmadik helyet szereztünk. — Minősítés terén az eredményünk: tizenöten szereztek különböző minősítést. Felnőtt I. osztály: Nyíri László, Magyar István. Felnőtt II. osztály: Kal- csu Károly, Szőke Tibor, Szujó László és Dudás Mihály. Felnőtt III. osztály: Feri János. Felnőtt IV. osztály: Pollák Attila. Ifjúsági aranyjelvényes: Árvái Rudolf (kiváló ifjúsági sportoló), Erős Lajos (kiváló ifjúsági sportoló), Dorogi László. Ezüstjelvényes: Herbszt Zoltán, Trapp Ferenc (tragikus körülmények között elhunyt), Rigó Lajos. Bronzjelvényes: Tolnai Sándor. Erős Lajos — A MOSZ edzőbizottsága a korcsoportok országos bajnokságában elért eredmények alapján az idén is rangsorolta az ország összes szakosztályát. Ezen a ranglistán szakosztályunk a 10. helyet foglalja el úgy, hogy megelőzzük például az „A" kategóriás Tatabányát. Mint érdekesség: ugyanezen a ranglistán a Paks tavaly a 32. volt. Az idén legeredményesebb versenyzőnknek Erős Lajos bizonyult, aki súlycsoportjában magyar bajnok lett és az IBV-n harmadik. Második helyen Árvái Rudolf következik, aki súlycsoportjának szintén bajnoka és nemzetközi versenyen harmadik. Nyíri László a felnőtt magyar bajnokságban harmadik lett és teljesítette az I. osztályú szintet és minden versenyén vagy az első, vagy a második helyen végzett. — Az idei eredmények köteleznek bennünket, a kiharcolt helyet — az ország szakosztályai között — tartani kell, mely csak céltudatos, kemény munkával érhető el. Versenyzőink december 22-től január 3-ig pihenőt kapnak és majd megkezdjük az alapozást, a felkészülést az 1982-es feladatokra — fejezte be nyilatkozatát Dunajecz Ferenc, a Paksi SE vezető edzője. A vegyipar fejlődését a Dev- nai VegyiikOmibinátban érzékeltem igazán, a gép- és könnyűiparét Gabravóban. A bolgár csínyt evők és mókáimé s terek városa egy hosszan elnyúló völgy- mélyedésben terül ell A hetvenezer lakosú várost a Janira folyó szeli ketté. Sok-sok anekdota örökítette meg a gabrovói emberek találékonyságát, takai- rékosságát Egy anekdota szerint az itt élő emberek levágták a macskák farkát, mert így télen, ha a1 mocskai ki akart menni', vagy visszainyávogta .magát, rövidebb 'ideig, kellett nyitva tartami az ajtót. Levágott farkú macskával, 'bárhogy figyeltem, nem találkoztam., viszont jártam ftarbain. Ez az ipari mű - emlékfalu a fejlődés egy mérföldköve. Mesélték, hogy 1850 táján bizonyos Keszárija Parov nevű ember érkezett Gabrovó- ba. Zsinórsodró gépet hozott magával. A Németors zág ban vásárolt gép segítségével gyorsan szeretett volna meggazdagodni. A gép meghajtásához volt vízi energia hát letelepedett. Féltve a gép titkát, bádoggal fedte be a szerkezet minden látható részét. 'Hiába kíváncsiskodtak a gclbrovóiak, a titkot nem tudták megfejteni. Az idő lett a segítőtársuk. A gép faszerkezetei egyszer meg- hi'básodtak, eíkorihadtak. Újakat keltett helyettük készíteni. Parov jól ismerte a gabrovói kovácsok ügyességét, de kíváncsiságát is, ezért úgy döntött: szétszedi a gépet és .mindem kovácsnak csak egy alkatrészt ad.. Ahogy gondoltai úgy is történt. A kovácsok azonban összebeszéltek és minden alkatrészből nem egyet, hanem kettőt csináltak: az egyiket Paravnak, a másikat maguknaik.. A többit mór könnyű kitalálni. 1870 tálján már harminchét zsinorkészítő kisüzem működött 'Gabrovóbain. A gabrovói kovácsok gyártották ai gépeket, Parov pedig, otthagyta a várost, másutt próbált szerencsét. lEtainbam mai is működnek a zsimorsodró gépek, a Jantar túlsó partján, mintegy utódaként az egykori kézművesiparinak, 'Bulgária egyik legnagyobb kombinátja ontja, ai szebbnél- szebb termékeket. Gabrovó'ban Georgi Dimitrov, a bolgár és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő egyénisége a Komintern 1935. évi VII. kongresszusán híressé vált beszámolóját tartja is, másutt is volt némi hagyománya a; könnyűiparnak. A tőkés 'Bulgáriáiban o könnyűipar viszonylag fejtett volt. Ehhez a viszonylagos fejlettséghez képest nőtt a könnyűipari termékek mennyisége húsz-negyvenszeresre. A textillu és konfekció- iparé 41, a bőrdíszmű- és cipőipar termelése .pedig 43-szor több, mint a háború előtt volt. Ma 198 ezer ember dolgozik a könnyűiparban, Tizenöt százalékuk közép- és felsőfokú végzettségű. Ez a munkásgárda, állítja elő Bulgária ipari termelésének 12, nemzeti jövedelmének pedig 8 százalékát. Az utóbbi éveikben, a könnyűipari -beruházások ötven százalékát korszerűsítésekre használták fel. Ennek köszönhető például, hogy a- .pamutfonátak 30 százalékát már orsó nélkül fonják, ai pamutszövetek 37, o selyemszövetek 53 százalékát pedig vetélő nélküli szövőszékeken állítják elő, A hurkolóiporban elektronikus vezérlésű körkötőgépek vannak túlsúlyban... ;<s>. Gabrovóbain még kovácsok „gyártották” a gépeket. Ma a gépgyártás Bulgária, egyik legfontosabb ágazata. Bulgária több gépet exportál, mint importál, Elektromos és motoros targoncák gyártásában első helyen áll ai világon. A termelés nagyságát tekintve, .pedig egy sorban halad az Egyesült Államokkal, Japánnal. A bolgár anyagmozgató gépek hazánkban is jól ismertek. Innen származik .azoknak az anyagmozgató gépeiknek a nyoJJcvan százaléka, amelyek Magyarországon is lehetővé teszik az élőmunka je I enitős megtakarítását Az elektronikai termékek egy főre jutó termelésében és kivitelében Bulgária jelenleg a világ első halt országa, között von. És minden bizonnyal' marad is, hisz a jelenlegi ötéves tervben a gépipar termelésének 50—55 százalékos növekedésével számolnak. A teljes termelés 10—12 százalékát számjegyvezérlésű gépek alkotják majd. Tovább növelik az ipari robotok, a manipulátorok arányát a termelés- gyártási technológia automatizálása érdekében. Gyorsan fejlesztik a mikroprocesszoros berendezések és rendszerek termelését és mint elmondták: nagy feladatok állnak al hidraulikai és pneumatikái ipar, a ha, jógyártás előtt. (A háború előtt Bulgáriában csak kisebb ha, lászhaijákat gyártottak, ma Várnáiban 25 ezer tonnás hajók készülnek Kubának, az NSZK- naik. 'Dolgoznak már azon a 38 ezer tonnás hajón, is, amely holland zászló alatt Járja majd a tengereket és a sályaitérein. van az első bolgár konténerszállító hajó is.) A bolgár ipar szédületesen fejlődött és fejlődik. Ma már három nap\a.:latt állít elő annyi terméket, mint amennyit a polgári fejlődésében csúcspontnak számító 1939-,es esztendőben. Gabrovóbao kerülte m I gazá n közel a bolgár emberhez is. Azt tartják a gabrovói okról, hogy fukarok. Én inkább azt mondanám, hogy takarékosok. Csaik arra sajnálják a pénzt, ami haszontaian. Talán nincs .is még egy olyan hetvenezer lakosú város o világon, mint Gabrovo. Ebben a városban múzeumok vannak, saját színházzal rendelkeznek, kamara, és fúvószenekart, művész- és írószövetséget tartanak fenn, van újságjuk, rendszeresen jelentetnek meg almanachot és felépítették a Nemzetközi Humor Házát. Itt gyűjtik össze a világ minden részéből a humoros alkotásokat Aki egyszer 'bejárja ennek a háznak a termeit, ain, nak évek, talán évtizedek múlva is, ha visszaidézi az itt látottakat mosolyognia kell. Jutott erejükből és pénzükből arra is, hogy alig tíz év alatt létrehozzanak egy olyan, néprajzi múzeumi együttest, mint Etar, és egy olyan hegyifailu -múzeumot, mint Bozsenci. A 'bolgár ember alaptermészete a szorgalom, ai beosztás, a vidámság, a mindéin, embert befogadni tudás. Azt vallják, amit nagy költőjük Hrisztó Botev: „Minden nép együtt tegyen az emberben.” „Egy nagy virágoskert tegyen az emberiség.” A bolgár emberek mindent megtesznek azért, hogy így legyen. Aki ismeri a Magyarországon élő bolgár kertészeket, ha nem is volt soha Bulgáriában', ismeri a bolgár emberek szorgalmát is. Ez ősidőik óta jellemezheti a bolgárokat, mert egy néphagyomány szerint ez a nép o szorgalma miatt majdhogynem haza nélkül maradt. Amikor az isten .szétosztotta a földet aiz egyes népeik között, a bolgárokról elfeledkezett. Nem figyelt rájuk, mert ők az osztás idején is dolgoztak. Amikor befejezték a munkát és meglátta őket az Isten, összecsapta a kezét és azon gondolkodott: most mit csináljon,? Föld már nem volt. A paradicsomiból hasított iki egy daralbot a bolgároknak. Ezzel a megoldássali, a néplhagyomány szerint, mindkét fél elégedett volt. Az Isten megnyugodva ment fel az égbe, a bolgárok pedig tették tovább a dolgukat. Tették akkor és teszik ma is! (Folytatjuk.) SZÁLAI JÁNOS