Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-11 / 290. szám
1981. december 11. wEPÜJSÄG 5 A közművelődés kérdései Amatőrök, profi színvonalon — mondja a 'mini-statisztikái A gyermekkori kancsalság A MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT JAZZEGYUTTESE — Mit csinált ezen o napon? — Operáltam, adminisztráltam, viziteltem — válaszolja dr. Kelemen Endre osztályvezető sebészfőorvos, az együttes vezetője, egyben zongoristája. — És ön ? — A szerda mindig a füloperált betegek kontrollnapjo. Velük foglalkoztam — így dr. Rad- nai Tibor, osztályvezető o.rr-fül- gégész főorvos, aki 'hobbijának, szenvedélyének hódolva dobol az együttesben. — Hogy-lhogy itt vannak a megyei művelődési központban, hiszen hétfő a próbanapjuk. — Legutóbbi koncertünket hallgatjuk vissza, amit a. Big banddel együtt adtunk Buda'- pesten, a Fővárosi Művelődési Házban szakmaii közönség előtt- mondja' az együttes vezetője. — Egyébként a visszalhaJlga- tás nekünk is élményt jelent. Főként az iimprovizatív részeket hallgatjuk meglepetten. — Szívvel, lélekkel zenélünk — szól közbe dr. Radna.i Tibor —, de szinte öntudatlanul adjuk át magunkat hangszerünknek. És ami gyönyörű o kollektív zenélésben, hogy hallatlan pontossággal! adjuk, s vesszük egymás gondolatait. Egyébként az említett koncerten Gondat János, a magyar jazz nagymestere is részt vett, aki a szekszárdiak 'produkciójáról szu perl at ívű szó kban szólt, s nagyra értékelte az együttes játékát, lelkesedését és komái, rajéllegű, intellektuális muzsikáját. A Szekszárdoni és az ország több városában, jól ismert kisegyüttesnek három, illetve négy tagja van. Trióként kezdtek muzsikálni: a zongorista, a. dobos és Lőrinczy Gyula tervezőmérnök, aki bőgős. Égy ideje viszont kvartettként is feliénnek: trombitásuk Pecze István, a szekszárdi zeneiskola művésztanára. S most álljon itt néhány szó a kezdet kezdetéről: — Tizennyolc évvel ezelőtt kizárólag sdját szórakozásunkra, kikapcsolódásunkra kezdtünk el házimuzsikálni.. Amikor felépült a megyei művelődési központ, jelentkeztünk - de’azonnal kölcsönössé vált az érdeklődés közöttünk és a ház között. Tehát tíz esztendeje a művelődési központ együtteseként dolgozunk, s érünk el sikereket. ’Nemrég vették át a megtisztelő kiváló címet, amire joggal büszkék mindannyian'; s úgyszintén arra is, hogy „csak" amatőrök, tehát nem kell „eladóiak" magukat. A számtalan emlékezetes koncertről beszélgetve talán a Szekszárdi zenélő nyár sorozatban adott hangversenyükről szólnak a leameghit- tebben, ahol csodálatos környezetben az értő, hazai törzsközönségnek — és nem sznoboknak! — játszottak nagy sikerrel. — Valóban igazi kikapcsolódást nyújt a zenélés? Talán még a jógánál is igazibbat — mondják szinte egyszerre. A SZEKSZÁRDI NÉPTÁNC- EGYÜTTES A szekszárdi inéptámcegyüttes pontosan 15 esztendős. Első nagy sikerüket 1966-ban aratták a szövetkezeti fesztiválon. Tatán, a Tolnai szvittel. Nemrég, immár harmadik alkalommal nyerték el a kiváló címet, tehát véglegesén. A jelenlegi együttes gerincét alkotó törzsgárda 1969-ben kezdett együtt táncolni. Jelenleg ötven százalékuk diák, a többiek pedig különböző foglalkozású dolgozók; leányok és fiúk, nősök és családanyák. S mivel az együttes szerepléseiről, eredményeiről volvasóink már any- nyi mindent tudnak, így kérem, tartsanak velünk egy kötetlen beszélgetésre. — Kilenc táncosunk családos, közülük ötnek gyermeke is van Szabadi Mihály, az együttesve, zetője és koreográfusai — Persze, a próbákat, fellépéseket ők is ugyanúgy megoldják, mint például a diáikok... Na és, ha előfordul, hogy valamelyiküknek nincs, ikire hagyni a csemetét, hát elhozza ide. A múltkor is egy hathónapos babai leterített plédről- nézte a próbát. — Az én Andiráskám' kétéves. Apukával van otthon, aki ilyenkor roppant büszke, hogy milyen jól megvan otthon o két férfi — nevet 'Palkovics József- né, óvónő. — Nekem a tánc, az autámo- dellerés és újabban a gyerék- ,pásztorkodás a szenvedélyem — így Tímár László, o BHG pneu- matiko műszerésze. — Egyébként a feleségem is táncos volt, s remélem, még lesz is. Mivel csak féléves a kisfiúnk, hát nem tud jönni... Egyébként hetenként háromszor három órát jövök próbálni.., hiszen a rendszeres edzés az alapja, a jó eredményeknek. ' — Jól összeszokott csapat a miénk — szól Petter László, a növényvédő állomás mérnöke. — Mindannyian jó barátok is var gyünk .. ’Egyetemre járok, 'tánco lok, KISZ-titkár vagyok, sőt két és fél éves gyermekem is van.! — A gyerekegyüttesnek citerá- zik is — szól közbe valaki. — Ja>, erről még nem is tudtam:.. de meglesz — szavait ív derültség kíséri.., — A Tímár meg dóromból. — Ne nevessetek! Majd ézt is megcsináljuk... játszva. — A fellépéseken és próbákon kívül gyakran összejövünk. Egymás esküvőjén sorfalat állunk; összehozunk jó kis „du- mapartikat”, sőt 1979-feen megalakult a tánccsoport KlSZ-szer- vezete, ami az időt és a- mozgalmi munkát illetően nagy előnyt jelent számunkra! - mondja Kapási Julianna, aki szintén, egyik alapító tag. Az országhatáron innen, és túl is számtalan rangos elismerést nyert el az amatőr tánc- együttes, melynek tagjai szerepléseikért természetesen soha nem kapnák honoráriumot. Sőt, külföldi útjaik egy részét is saját szabadságukból „finanszírozzák”. IDe e miatt soha nem keseregnek... V. HORVÁTH MÁRIA AZ EMBERI szem páros szerv. A két szem élettani körülmények között egységesen működik. Ezáltal jön létre a két- szemes egyeslátás, amely biztosítja számunkra a legmagasabb fokú látásfunkciót, a térlátást. Ahhoz, hogy a szem el tudja látni ezt a feladatát, a két szem nézővonalának párhuzamosnak kell lennie. Ha a nézővonalak nem párhuzamosak, hanem egymással szöget zárnak be kancsalságról (strabizmus) beszélünk. A lakosság 4 százaléka kancsal, ezért nagy a betegség szociális jelentősége. A hibás két- szemes látás minden életkorban és minden munkaterületen hátrányos. Az iskolában figyelmetlenséget, csúfolódást, az iparban bizonytalanságot, sérüléseket okoz. A csökkent látás és a térlátás hiánya miatt a kancsalság számos munkakörben kizáró ok (hivatásos gépkocsivezető, gépkezelő, forgó géprész mellett, valamint 2 méternél nagyobb mélységben, illetve magasságban dolgozók). Meg kívánom jegyezni, hogy ilyen esetben a magán gépjárművezetői jogosítvány megszerzése is körülményesebb, illetve a kancsalok csak bizonyos megszorítások mellett vezethetnek. A kancsal szem látása jelentősen csökkent, s mivel baleset során nem ritkán a jól látó másik szem sérül, így a beteg egész életére rokkanttá válhat. A BETEGSÉGNEK két formája van: 1. bénulásos, 2. kísérő. A leggyakoribb a gyermekkorban kialakuló kísérő kancsalság, mely lehet befelé térő (konvergens) és kifelé térő (divergens). A befelé térő kísérő kancsalság a tompalátás kialakulásának fő oka, ezért a továbbiakban csak ezzel foglalkozom. Az egyik formája születéskor, vagy nem s'okkal utána, a másik 2—4 éves kor között kezdődik. A nem kancsalító szem látása jó lesz, viszont a kancsal szem - tompalátóvá válik, nem tud kialakulni a térlátás. A gyógyítás lényege, hogy szembogártágító gyógyszer (Atropin) adása után meghatározzuk a gyermek fénytörési hibáját, és szemüveget írunk fel. A jól látó szemet hetekre le kell ragasztani, hogy a gyengén látó szem látása feljavuljon. Igen fontos, hogy a gyermek a szemüveget állandóan viselje. Ha a tompalátó szem feljavul, akkor jehet elhagyni a takarást a jó szemről. A fenti kezelésre a kancsalság is csökken, vagy megszűnik. Szükség esetén csak ezután végzünk műtétet a maradék kancsalság megszüntetése céljából. NAGYON FONTOS, hogy a kezelés befejeződjön iskoláskor előtt. Iskolás gyermeknél nem lehet ugyanis a jól látó szemet letakarni, mivel ez a tanulást lehetetlenné teszi. Ezért igen fontos a betegség korai észlelése és kezelése. Erre két lehetőség van. Az egyik az, hogy a szülők, vagy orvosok észlelik a kancsalságot és küldik a gyermeket a szemészetre. Ennek az a hátránya, hogy sok gyermek csak későn, vagy egyáltalán nem kerül észlelésre. A másik út az, hogy szűrővizsgálatot végzünk bölcsődés és óvodás korú gyermekek között. 1980 novembere és 1981 júniusa között szemészeti szűrő- vizsgálatot végeztünk a szekszárdi óvodákban. 2054 gyermek közül 140-nél találtunk kancsalságot és egyéb szemészeti eltérést, és ezért őket gondozásba vettük. 1981 őszétől folytatni kívánjuk az óvodai szűrést, és beindítjuk a bölcsődék szűrését is. Hasonló vizsgálatok folynak Bonyhádon, Dombóváron és Pakson is. Lépések történtek abban az irányban is, hogy a körzeti orvosok és körzeti gyermekgyógyászok is végezzenek területükön szemészeti szűrővizsgálatot, a bölcsődés és óvodás korú gyermekek között. MÉG EGYSZER szeretném kihangsúlyozni, hogy a kancsalság nem kozmetikai probléma, hanem a tompalátás kialakulása miatt súlyos szociális kérdés. Minden életkorban kóros és a gyermek magától nem „növi ki"! A szemüveget állandóan viselni kell és nagyon fontos a rendszeres szemészeti ellenőrzés. Csak így tudjuk elérni, hogy a felnövő nemzedék látása jobb legyen! DR. VASTAG OSZKÁR A jogpolitikai irányelvek érvényesülésének tapasztalatai Beszélgetés dr. Szigeth Ferenc járásbíróság» elnökkel Fotópályázat A Lányok, Asszonyok szerkesztősége a 14 nyelven megjelenő Szovjetszkaja Zsemscsima nemzetközi fotópályázata keretében Az én hazáim, címmel hirdet fotópályázatot hivatásos, és amatőr fotósok számára. A beküldött képek műfaja tetszőleges iléhet: fotóriport, etűd, portré stb. A méret: 18x24 cm>. A témái: Magyarország jellegzetességeinek és ai magyar nép 'munkájának, életmódjának bemutatása. * Az amatőrök kategóriájónak efső díja 10 -napos üdülés. a Szovjetunióban., második díja fényképezőgép, harmadik díja pedig 2000 forintos vásárlási utalvány, továbbá 5 darab, egyéniként 500 forintos vásárlási utalvány. Az amatőr fotóklubok, iskolát szakkörök közösen is pályázhatnak, a- legszínvonalasabb munkákat beküldő klubot, szakkört ikülöndíjjal — szovjet fotófelszereléssel — jutalmazza a zsűri. A győztesek névsora, arLányok, Asszonyok 1983. januári számában jeleni még, majd a lap folyaimatosan közli a legszebb fotóikat A pályázatokat a Lányok, Asszonyok Szerkesztősége (Budapest, VII. Lenin, krt 9—TI. 1073.) címére 1982, július 1-ig kell beküldeni. Lapunkban nem egyszer irtunk már arról, hogy lakosságunk jogi műveltsége, bár sokat fejlődött az utóbbi években, még mindig hagy kívánnivalót maga után. Éppen ezért láttuk szükségesnek, hogy kérdésekkel forduljunk, elsősorban a jogpolitikai irányelvek érvényesülésének tapasztalatai megismer tetősére a Szekszárdi Járásbíróságnál, dr. Szigeth Ferenchez, a járásbíróság elnökéhez. Dr. Szigeth Ferenc a meg nem fogalmazott, de a bevezetőben érzékeltetett kérdésre elmondta: — A jogpolitika tételes megfogalmazását a 14/1973. NET számú határozat tartalmazza, Az általános elvek kimondják, hogy a jogszabályokat egységesen, társadalmi, politikai, gazdasági céljainknak megfelelően kell alkalmazni. A jog- politika gyakorlati segítséget nyújt a szocialista törvényesség érvényesüléséhez, a jogszabályok törvényességének megfelelő értelmezéséhez, az ítélkezési gyakorlat egységes érvényesüléséhez. „ — Milyenek a tapasztalatok a büntető Ítélkezésben? — A jogpolitikai elvek előírják, hogy a bűncselekmény elkövetőjét olyan büntetéssel, illetve joghátránnyal kell sújtani, amely megfelelően szolgálja a társadalom védelmét és egyben alkalmas arra, hogy a társadalom többi tagját visszatartsa bűncselekmények elkövetésétől. Szigorúan kell büntetni az államellenes, a társadalom egyéb alapvető érdekeit sértő, vagy veszélyeztető bűnözőket, akik konokul szembehelyezkednek a társadalmi együttélés szabályaival;. Ugyanúgy szigorral kell eljárni a munkakerülő, alkoholista életmódból fakadóan bűnöző, harácsoló, élősdi életszemléletből fakadó bűnözőkkel. Aki először követ el bűncselekményt és magatartása korábban nem esett kifogás alá, azzal szemben általában megfelelő súlyú, nevelő jellegű büntetést, vagy intézkedést kell foganatosítani. — Hallhatnánk valamit az új Btk-ról? — Az új Btk. általános szabállyá tette a visszaesés intézményének értékelését. így megkülönböztetünk visszaeső és többszörös visszaeső elkövetőket. Őket az új Btk. súlyosabb büntetéssel fenyegeti. Ennek a társadalomra való fokozott veszélyesség az oka. Differenciáltan ítélkezett a járásbíróság, s az ilyen elkövetőkkel Szemben zömmel végrehajtható szabadságvesztést szabott ki. Akiknél az italozó életmódra vezethető vissza a bűncselekmény elkövetése, lehetőség van a kényszergyógyítás elrendelésére. Az új Btk. arra is lehetőséget ad, hogy az első bűntetteseket, a meggondolatlan bűnelkövetőket másként ítéljük meg. Új jogintézményként került alkalmazásra a megrovás, a próbára bocsátás, a pártfogói felügyelet elrendelése, valamint a mellékbüntetéseknek — főbüntetés helyett — önálló büntetésként való alkalmazása. A büntetőügyek érkezése tekintetében a korábbi évekhez viszonyítva, lényeges változás nincs. — Szabadjon itt közbevetnem egy kérdést. Hogyan alakultak a Szekszárdi Járásbíróságon a büntetőügyek ennek az évnek első telében? — Amint említettem, az elmúlt évekhez képest lényeges változás — tehát emelkedés — nem volt ez év első felében és a jelek szerint az egész évben sem lesz. Az érkezett ügyek közül jelentős viszont a közlekedési bűncselekmények miatt indult ügyek (32,8%) és a vagyon elleni bűncselekmények miatt indult ügyek (23%) száma. Az egyéb bűncselekmények mellett a közlekedési bűncselekmények — például ittas vezetés — visszaszorítása érdekében a bíróság sajátos eszközeivel — éppen a jogpolitikai elvekre figyelemmel — jelentős erőfeszítéseket tesz. Ezen belül a közlekedési bűncselekményt elkövetők körülbelül kilencven százalékát hosszabb- rövidebb időre a járművezetéstől is eltiltotta. — A büntetőügyek és a büntető ítélkezések nagy hányada ismert olvasóink előtt, annál kevesebbet tudnak a polgári perekről. Szeretnénk hallani arról is, hogyan érvényesülnek a jogpolitikai elvek a polgári ügyszakban? — A jogpolitikai irányelveknek különös jelentősége van a negatív társadalmi jelenségek megítélése és visszaszorítása szempontjából. E jelenségeket különösen éles ellentmondások folytán kialakult emberi magatartások váltják ki. — Nézzünk meg néhány konkrét témakört a Polgári Törvénykönyv jogalkalmazási körében felmerültek közül. — Az újításokkal kapcsolatos perekben törekedni kell az egyéni és a társadalmi érdek összhangjának biztosítására. A bíróság hathatós védelmet biztosít a jogos érdekeknek, ugyanakkor alaptalan követelések érvényesülését meggátolja. ítélkezési tevékenységével azonban csak kismértékben tudja befolyásolni az újítómozgalom szélesedését; ahhoz elsődlegesen a vállalatok érdekeltségének fokozása, helyes és hatékony gazdálkodás szükséges. A kisajátításról szóló rendelkezéseket úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy az biztosítsa a társadalmi és egyéni érdek összhangját. Az 1977. évet követően jelentősen csökkent a bíróság elé hozott ügyek száma, ami ónnak köszönhető, hogy az államigazgatási hatóságok és azok szervei törekednek a vitát egyezségileg rendezni. A bir- tokháborítási viták gyakori indoka a szocialista együttélés szabályainak semmivé vevése, a másik fél zaklatása. — A technika rohamos fejlődése szükségessé tette, az úgynevezett „nem vagyoni kár" érvényesítésének lehetőségét. E rendelkezés bevezetése többek között a balesetet szenvedett dolgozók fokozott védelme érdekében volt szükséges. A bíróság, ítélkezési körében, körültekintően mérlegeli, hogy a munkaképtelenné, vagy csökkent munkaképességűvé vált dolgozó társadalmi helyzete és munkakörülményei, személyi és családi viszonyai mennyire nehezültek el tartósan, a bekövetkezett sérülés milyen mértékű joghátrányt eredményezett a megsérült dolgozó helyzetében. A lakásperek elbírálásánál a bíróság körültekintő figyelemmel hozza meg ítéleteit, hogy a közismerten nehéz lakáshelyzet ne eredményezzen jogellenes magatartást. A házassági perek és ezen túlmenően az egyéb családjogi jellegű perek számaránya magas, az összesen belül mintegy 55—60 százalékot tesz ki. Noha csupán ítélkezési gyakorlattal az e téren jelentkező problémák nem oldhatók meg,' a bíróság arra törekszik, hogy következetesen védje a család intézményét és a gyerekek érdekeit, visszaszorítsa a jelentkező negatív tendenciákat. A jelentős javuláshoz azonban széles körű társadalmi összefogás szükséges. — Köszönjük a tájékoztatást. LETENYEI GYÖRGY