Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-05 / 285. szám
2 ^PÜJSÄG 1981. december 5. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpnnti Bizottságának 1981. december 3.-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) O A Központi Bizottság megerősítette, hogy a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalával összhangban a gazdasági építőmunka fő célja 1982-iben is a külgazdasági egyensúly javításai, valamint az életszínvonal megőrzése. Egyetért azzal, hogy o MlnisZterta'- nács az 1982. évi népgazdasági tervet az aláibbi fő előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjessze: Az 1982. évi terv az 1981. évi várható teljesítés százalékában: Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése 'Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás Állami költségvetés bevétele kiadása 101,0 101,5 98,0 99,0 102,0 102,5 98,0 99,0 104,0 104,5 100,0 100,5 100,5 101,0 104,0 105,0 105,0 106,0 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 178—180 milliárd forintot lehet fordítani. © Az 1982. évi népgazdasági terv céljainak elérése megköveteli, hogy a gazdasági fejlődést a termelés minden. ágazatában az eddiginél erőteljesebben a gazdasáqos export fokozása, a termelés hatékonyságának és nemzetközi versenyképességének növelése, az anyaggal és az energiával való ésszerű takarékosság alapozza meg. A belföldi felhasználást a beruházások szelektív csökkentésével, a készletfelhalmozás növekedésének visszafogásával kell mérsékelni. A társadalmi közkiadásokban fokozott taka- rékos'ság érvényesüljön. A gazdasági irányításnak, ezen belül a szabályozók következetes érvényesítésének, valamint az egész gazdaságszervező tevékenységnek e fő feladatok megvalósítását kell szolgálnia. — Az ipar termelésének a jelenleginél nagyobb hányada kerüljön exportra. Gyorsítani szükséges a termelés szerkezetének korszerűsítését, a műszaki fejlesztést. A külső piacokon gazdaságosan értékesíthető, a behozatalt ésszerűen helyettesítő, a kisebb anyag- és energiaigényű termékekből növekedjék a termelés. E követelményeknek megfelelő vállalatok és szövetkezetek erőteljesen bővítsék termelésüket, dinamikusan fejlődjenek. Folytatódjék az ipar szervezeti korszerűsítése, a vállalatok belső szervezetének, irányításának továbbfejlesztése, a vállalatközi kapcsolatok javítása. — Az építőiparban növekedjék a fenntartás és felújítás aránya, valamint az exporttevékenység. Erősödjön a vállalkozási készség és a versenyképesség, javuljon a szervezettség, csökkenjen a kivitelezési idő. — A mezőgazdaságban a termelés fokozása a jó belföldi ellátás biztosítását és a kivitel növelését szolgálja. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben tovább kell növelni a hozamokat. A gabona- termelés biztonságos megalapozása érdekében bővíteni szükséges a vetésterületet is. Tovább kell javítani a nagyüzemek és a háztáji, kisegítő gazdaságok kapcsolatát. Segíteni kell a szarvasmarha-tenyésztés színvonalának fenntartását, a sertéstenyésztés fejlesztését a kistermelőknél. — Az áru- és személyszállítási feladatokat a népgazdasági tervvel összhangban kell megoldani. A vállalatok a szállítási feladatok teljesítését energiamegtakarítást eredményező szervezési intézkedésekkel is segítsék. — Gyorsítani kell az energiatakarékossági program végrehajtását. A tüzelőanyag- és energiafelhasználás az ez évit lehetőleg ne haladja meg. Az összes energiafelhasználásban valamelyest csökkenjen a szén- hidrogének aránya. Elsősorban a kőolajtermékek helyettesítésére, fajlagos felhasználásuk csökkentésére kell erőfeszítéseket tenni. — A szocialista szektorban felhasználható 178—180 milliárd forintot elsősorban a folyamatban lévő beruházások befejezésére kell összpontosítani. Előnyben kell részesíteni a műszaki fejlődést, az energiahordozók gazdaságos kitermelését, ésszerű felhasználását szolgáló beruházásokat. Kezdődjék meg a mecseki szénkitermelés fejlesztése, a Dunai Vasmű kokszolóművének *és a fenyőfői bauxitbányának a nagyberuházása. O A termelés hatékonyságának növelésével kell megteremteni az életszínvonal megőrzésének, az életkörülmények javításának feltételeit. — A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása kismértékben, a társadalmi juttatások a korábbi éveknél mérsékeltebben növekedhetnek. A munkások és alkalmazottak átlagbére 4—5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal mintegy 5 százalékkal emelkedhet. — Fontos követelmény az áruellátás színvonalának és választékának jobb összehangolása a kereslettel, a szolgáltatások iránti igények jobb kielégítése. Meg kell építeni 76—77 ezer lakást. Létesíteni kell 1200—1300 általános iskolai osztálytermet, csaknem 3000 bölcsődei, mintegy 9000 óvodai és 1200 gyógyintézeti helyet. — Folytatódik az Állami Operaház, a közgazdaságtudományi egyetem, a filmgyár felújítása és a Budavári Palota re ko n s t rükciáj a. Me g ke z d ő d i k az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem épületének felújítása, befejeződik a Madách Kamara- színház korszerűsítése. Megnyílik a budapesti Nagy Sportcsarnok. — A népgazdaság minden területén javuljon a foglalkoztatás hatékonysága, a létszám- igényeket mindenütt a termelés és a feladatok változásához igazítsák. A jövő év közepéig — az oktatás és a mezőgazdaság kivételével — fejeződjék be az ötnapos munkahétre való áttérés. © A külgazdasági egyensúlyi helyzet javítása megköveteli, hogy tovább bővüljenek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai. A kivitel 6—8 százalékkal, a behozatal 2—3 százalékkal növekedjen. O A gazdaságirányító és szervező munka középpontjába a VI. ötéves tervben foglalt gazdaságpolitikai céloknak és propamoknak lehetőségeinkhez és a változó feltételekhez igazodó megvalósítását kell állítani. Az 1982. évi terv fő céljainak elérését a szükséges döntések idejében és a népgazdasági érdekekkel összhangban történő meghozatalával, következetes végrehajtással és folyamatos ellenőrzéssel kell elősegíteni A gazdasági szabályozók ösztönözzenek és késztessenek a hatékonyság jelentős javítására, a gazdaságos kivitel növelésére, az import ésszerű helyettesítésére, az energia- és anyagtakarékosságra. A vállalatok, szövetkezetek és a tanácsok a gazdaságpolitikai követelményekkel, a népgazdasági terv céljaival összhangban készítsék el terveiket. Igényeljék a dolgozók véleményét, ösztönözzék, karolják fel jó kezdeményezéseiket. A változó feltételekhez jobban igazodva, lehetőségeiket kihasználva, felelősségteljes munkával biztosítsák a tervek végrehajtását. A személyes felelősséget viselő, igényes, a rendet, a fegyelmet, a minőségi munkát megkövetelő, kezdeményező vezetők kapjanak nagyobb társadalmi megbecsülést és egyértelmű politikai támogatást. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a munkaverseny-mozga- lomban a gazdálkodás minőségi követelményeit, az energia- és anyagtakarékosságot, a jövedelmező export fokozását, a vállalati kooperációs és szerződéses kapcsolatok javítását állítsák előtérbe. O A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy tegyenek meg mindent az 1982. évi terv eredményes megvalósításáért. A kommunisták példaadással, aktív felvilágosító és meggyőző munkával segítsék a tervben foglalt követelmények és feladatok megértését, vállalását, teljesítését. A Központi Bizottság felkéri a társadalmi és tömegszervezeteket, hogy az 1982. évi nép- gazdasági terv céljainak megvalósítására mozgósítsák a dolgozókat. Szocialista fejlődésünk és előrehaladásunk, hazánk és népünk érdekei minden magyar állampolgártól személyes helytállást, felelős magatartást követelnek. PANORÁMA BUDAPEST Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Nyiko- laj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban köszönte meg Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából küldött üdvözletét és jókívánságokat. * Rózsa Ferenc, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a Szabad Nép első szerkesztője születésének 75. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Az MS25MP Központi Bizottsóqa nevében Tömőé István, az Állami Rádió- és Tv-bizottság elnöke és Hárs István, a Magyar Rádió elnöke, a Központi Bi- zottsáq tagjai; a Magvar Partizán Szövetség képviseletében Sebes Sándor, a szövetség választmányának tagja és Máté György, a szövetség taqja; a Magyar Újsáqírók Országos Szövetsége nevében Király András főtitkár és Komját Irén alelnők: a Néoszabadság részéről Várkonyi Péter főszerkesztő és Vadász Ferenc, a szerkesztősén pártszervezetének titkára helyezett el koszorút. * A finn nemzeti ünnep alkalmából Osmo Vöinölö, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete pénteken fogadást adott rezidenciáján. Részt vett a fogadáson Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügy-, Hetényi István pénzügy-, Pozsgay Imre művelődési miniszter, Darvasi István, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára, ‘ KOMLÓ“ Pénteken felavatták a komlói Kossuth bányaüzem új, IV-es számú aknáját. Az utóbbi évtized legnagyobb vállalati beruházásával a Mecseki Szénbányák megteremtette a Kossuth bányamezőben még fellelhető mintegy kilencmillió tonna fekete kőszén lefejtésének feltételeit. Magyar-szovjet kapcsolatok A magyar—szovjet kapcsolatok napjainkban a marxizmus— leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján fejlődnek és gazdagodnak az élet minden területén. A Szovjetunióhoz, a kommunizmust építő szovjet néphez hazánkat, népünket történelmi múltban gyökerező testvéri barátság fűzi. Politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolataink folyamatosan gazdagodnak, jól szolgálják országaink fejlődését, népeink boldogulását. Együttműködésünk fejlesztésében nagy jelentősége van az MSZMP és az SZKP testvéri viszonyának, így a rendszeres legmagasabb szintű találkozóknak és véleménycseréknek. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára az idén részt vett az SZKP XXVI. kongresszusán, s azt követően júliusban is járt a Szovjetunióban, a Krímben. A Szovjetunió Kommunista Pártjának legmagasabb fórumán elfogadott dokumentumok és a kongresszust követő kétoldalú megbeszélések jó alapot nyújtanak pártjaink és országaink sokoldalú együttműködésének fejlesztésére. Pártjaink szoros és érdemi kapcsolatokat ápolnak egymással. Időről időre gyümölcsöző tapasztalatcseréket folytatnak az egymás országába látogató különböző szintű pártdelegációk, pártmunkás-küldöttségek. Széles körűek állami kapcsolataink is. Miniszterelnökünk, Lázár György szovjet partnerével 1979. áprilisában'találkozott Moszkvában, s tagja volt az SZKP XXVI. kongresszusán részt vevő küldöttségnek is. Rendszeresek a miniszterelnök-helyettesi és miniszteri találkozók. A magyar és a szovjet diplomácia vezetői gyakran folytatnak személyes konzultációkat a nemzetközi helyzet alakulásáról, külpolitikai kérdésekről. Legutóbb Púja Frigyes külügyminiszter ez év tavaszán hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban. Diplomáciai kapcsolatunk bővülését jelzi, hogy a budapesti és a moszkvai nagykövetségeken kívül — Kijevben 1969 óta, Leningrádban 1978 óta magyar főkonzulátus működik. A múlt év márciusában szovjet főkonzulátus nyílt meg Debrecenben. Bővültek és tartalmasabbá váltak a parlamenti kapcsolatok, fejlődött a társadalmi és a tömegszervezetek együttműködése. Magyar parlamenti küldöttség 1978-ban járt a Szovjetunióban, s ez év szeptemberében szovjet parlamenti delegáció látogatott Magyarországra. Az országaink és népeink közötti megbonthatatlan barátság ápolásában aktív szerepet vállal a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság. Aktivistái évről évre színes, változatos programjaikkal, rendezvényekkel járulnak hozzá ahhoz, hogy népeink jobban megismerjék országaink politikai, gazdasági, tudományos és kulturális eredményeit, egymás éleiét. A Szovjetunió hazánk legnagyobb és legfontosabb gaz'dasági partnere. Külkereskedelmi áruforgalmunk több mint 30 százalékát bonyolítjuk le szovjet partnereinkkel. Ugyanakkor a Szovjetunió külkeresdelmi partnereinek sorában Magyarország a hatodik helyen áll. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunió külkereskedelmi forgalmában 6—7 százalékkal részesedik. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés jó példája a szocialista nemzetközi munka- megosztásban rejlő lehetőségek kölcsönösen előnyös kihasználásának. A magyar—szovjet áruforgalom volumene 1971—1975 között 65 százalékkal, az 1976 —80-as időszakban pedig további 35 százalékkal növekedett. A jelenlegi tervidőszakban a két fél az áruforgalom további bővítését irányozta elő. Exportunk többségét a gépek és berendezések adták és adják. összes exportunkban az 1980. évi 57 százalékról 1985-re 60,5 százalékra növekszik a gépek aránya. Gépipari exportunknak csaknem a fele a Szovjetunióba kerül. Szovjet megrendelések alakították, formálták híradástechnikai és műszeriparunk jelenlegi gyártási profilját is. Gépexportunkban a mostani tervidőszakban — hasonlóan az eddigihez — meghatározó a szerepe a kpzúti járműszállításoknak. Emellett az átlagosnál gyorsabb ütemben nő a magasabb követelményeknek is megfelelő, nagyobb szellemi értékű híradástechnikai, számítástechnikai és elektronikai termékek, valamint a Szovjetunió kőolaj- és gázkitermeléséhez szükséges automatikai és telemechanikai rendszerek, továbbá gépek és berendezések szállítása. Vegyipari kivitelünk 1985-ben a múlt évihez képest megkétszereződik. Élelmiszergazdasági exportunk 39 százalékkal nő, ezen belül a palackozott bor- és pezsgőszállítás jelentősen nő. A magyar könnyűipari termékek igen keresettek és népszerűek a Szovjetunióban: az ágazat exportjának 40—45 százaléka szovjet piacokon talál gazdára. A mostani tervidőszakban a könnyűipari termékek közül a korábbinál több közületi bútort és bőrdíszműárut exportálunk. A Szovjetunióból nagyrészt a számunkra alapvető fontosságú energiahordozók, fűtő- és nyersanyagok érkeztek és érkeznek. Alumíniumiparunk fejlődésében döntő a szerepe a Szovjetunióval kialakított együttműködésnek. Vegyiparunk modern termékszerkezetének kialakításában igen fontos az olefingyártásban létrehozott kooperáció és az elmúlt ötéves terv idején megkezdett agrokémiai együttműködés, amelynek alapján nagy növényvédőszer-gyártó kapacitást építettünk ki; termékei ellenében műtrágyát, növény- védőszer-alapanyagokat és egyéb vegyipari termékeket kapunk a Szovjetunióból. Hazánk nyers- és fűtőanyagimportjának túlnyomó része a Szovjetunióból származik. Magyarország részt vett a KGST- országok együttműködésével létesített Szövetség gáztávvezeték és a 750 kilovoltos elektromos távvezeték létrehozásában. Vasérc-szükségletünket csaknem teljes egészében a Szovjetunióból fedezzük és nagy mennyiségű hengereltárut is importálunk. A fa-, a cellulóz- és a papírimport fontos szerepet játszik könnyűiparunk anyagellátásban. Az eltelt évtizedekben sok magyar üzem épült fel teljesen vagy részben szovjet gépszállításokra alapozva és szovjet szakértők közreműködésével. A jelenlegi legnagyobb szabású vállalkozás a paksi atomerőmű szovjet segítséggel való felépítése. A kétoldalú együttműködést szervező magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság igen fontos munkát végez, és következetesen arra törekszik, hogy országaink együttműködése mindinkább integrálódjék, kapcsolódjék a magyar és a szovjet népgazdaság előtt álló nagy feladatok valóra váltásához. Ilyenek például a föld- gázvezetékek építésében való részvétel, a timföld-alumínium- egyezmény, az olefinegyezmény, az agrokémiai egyezmény, a bábolnai szállítások a szovjet baromfiprogram megvalósításához, a közúti jármű- ’'együttműködés, továbbá a mintegy 30 gépipari szakosítási kooperációs egyezmény. Kétoldalú egyezmények alapján gyarapodnak tudományos és kulturális kapcsolataink is. Az új kulturális-tudományos kormányközi egyezményt 1979 júniusában kötötték meg. Kapcsolatainkban elismerésre méltó szerepet játszik a magyar— szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság. A tudományos és a művészeti területen is rendszeresek az együttműködést gazdagító kölcsönös találkozók. A Szovjetunió kulturális kincseinek és hazánk művészeti hagyományainak, új eredményeinek kölcsönös népszerűsítésére sokféle munka- módszer alakult ki. Fejlődik a filmművészeti együttműködés: tavaly 34 szovjet filmet láthattak a magyar nézők, s 9 magyar alkotást vetítettek szovjet filmszínházak. Kiemelkedő kulturális eseménynek számítanak a színházak kölcsönös vendégszereplései. A szovjet kultúra, irodalom, zene, képzőművészet magyarországi népszerűsítésében jelentős szerepet játszik a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza is. A magyar és a szovjet tudományos intézeteket, kutatókat ma már ezernyi szál, megany- nyi közös munka fűzi össze, az utóbbi években tudományos együttműködésünk legintenzívebb formája a szakembercsere mellett. Mindinkább előtérbe kerülnek a közös kutatások: jelenleg csaknem 80 témán dolgoznak együtt magyar és szovjet tudósok. A tudományos együttműködésnek jelentős eredménye volt tavaly az első szovjet—magyar közös űrrepülés. Hosszú évek óta nyújt segítő kezet a Szovjetunió ahhoz is, hogy a magyar ipar, mező- gazdaság, tudományos és kulturális élet minél több magasan képzett szakembert foglalkoztathasson. Napjainkban is 1200 diákunk tanul ösztöndíjasként szovjet egyetemeken és főiskolákon.
