Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-30 / 304. szám

1981. december 30. l^fePLUSÄG Az év eseményei képekben (II.) Április közepén - majd má­sodízben november közepén — Föld körüli pályára küldték fel az Egyesült Államokban az úgynevezett űrsiklót, amelynek tudományos újdon­sága, hogy rakétaként indít­ják, de repülőgépként tér vissza, így többszöri kilövésre is alkalmas. Képünkön: a Columbia űrrepülőgép útban a floridai kilövőállomás felé. Az amerikai elnök elleni merénylet után világcszerte felhá­borodást keltett a katolikus egyházfő, II. János Pál ellen május közepén elkövetett támadás is. A pápa gépkocsin igyekezett egy nyivános audienciára, amikor egy török nem­zetiségű, szélsőjobboldali merénylő, Mehmet Ali Agca lö­véseivel megsebesítette. Képünkön: a három golyótól elta­lált egyházfőt kísérői gépkocsija ülésére emelik. Több választási és szavazási menetben elért győzelem után szocialista párti kormányzat került fiatalomra Franciaország­ban. Giscard d'Estaing utódaként Francois Mitterrand fog­lalta el az államfői posztot, s a párizsi kabinetbe kommu­nista minisztereket Jis bevontak. Képünkön: az új államelnök az Elysée-palotában. Nagy-Britanniában az 1981- es esztendő számos konflik­tust hozott. Észak-frországban sem csökkent a terror, a be­börtönzött IRA-tagok pedig éhségsztrájk-akciójukkal te­remtettek hosszú ideig szinte polgárháborús légkört az uls- teri tartományban. Képünkön: egy éhségsztrájkjába belehalt aktivistát, Bobby Sandst ki­sérik utolsó útjára álarcos IRA-tagok Belfastban. Magyarország 1981 (Folytatás az 1. oldalról) tevékenységéről. Mindegyik té­makör jelen, múlt és jövő idős elemzést kívánt. ­A pénzügyi paragrafusok azért, mert — miként az ülésen elhangzott — a tegnapok mun­kájával mára elért eredmé­nyekre alapozhatok anyagilag is a soron következő gazdasá­gi feladatok. A külpolitikai munka pedig azért, mert alakú-» Iá sóban és eredményeiben po­litikánk egészének változatlan irányvonala tükröződik. Az Elnöki Tanács — amint a híradásokból közismert— min­den hónapban ülésezik (leszá­mítva egy hónapot a nyári sza­badságidőben). A jogkörébe tartozó törvénymódosítások, tör­vényerejű rendeletek megalko­tása sorából — januártól de­cemberig — néhány címszó: új rendelkezések az állategészség­ügyről, a polgári repülésről, az anyakönyvekről és a házassági eljárásról, a kisüzemi és szö­vetkezeti gazdálkodás jogi fel­tételeinek továbbfejlesztéséről, az állami vállalatokról, a kis­iparról, a muzeális emlékek vé­delméről, az államigazgatási eljárás korszerűsítéséről, a me­zőgazdasági rendeltetésű föl­dek védelméről, az erdőgazdál­kodásról, az egyesületek műkö­déséről. Más jellegű feladatai között az Elnöki Tanács az idén elemezte az állampolgársági kérdések, a kegyelmi ügyek in­tézésének tapasztalatait, a ki­tüntetések adományozásának rendjét, hozzájárult kitünteté­ses doktorrá avatásokhoz, ren­delkezett államigazgatási, ok­tatási és igazságügyi szerveze­ti változtatásokról. Államjogi szerepkörében eljárva az Elnö­ki Tanács 1981. szeptember 30.-i hatállyal megszüntette a Munkaügyi Minisztériumot, amelynek helyére — a bér- és munkaügyek új központi állami irányító szerveként — a Minisz­tertanács létrehozta az október 1. óta működő Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalt. Tematiku­son ide sorolhatok azok a jog­szabály-módosítások, amelyeket a 21 országgyűlési képviselő­ből álló „kollektív államfői tes­tület" — hivatalos néven: a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa — a Munka törvény- könyve előírásaival kapcsolat­ban hajtott végre; nevezetesen: áprilisban törvényerőre emelte a heti 42 órás munkaidőt (meg­változtatva az ebédidő kiadá­sának rendjét is), a legutóbbi ülésen pedig 12-ről 15 napra emelte a dolgozók évi alap- szabadságát. A Minisztertanács — amely általában kéthetenként ülése­zik — ébben az esztendőben foglalkozott például (időrend­ben sorolva) a közúti áruszállí­tási, majd a személyszállítási szerződések jogszabályi korsze­rűsítésével, az iparjogvédelem fejlesztésével, megtárgyalta a számítástechnika hazai alkal­mazásának 1985-ig szóló fel­adatait. Egy későbbi ülésen a mun­kásosztály helyzetének javítását szolgáló párt- és állami hatá­rozótok, intézkedések eredmé­nyeiről Fejér megye tapaszta­latai alapján tájékozódott — előrelépést állapított meg, de általános érvénnyel további fel­adatokat is feltárt a kormány. Az életkörülmények javítása te­kintetében ugyancsak kiemelt teendőként jelölte meg a VI. ötéves terv időszakára az egész­ségügyi ellátás fejlesztését, ezen belül is az alapellátás ja­vítását, valamint a fekvőbete­geket gyógyító intézmények jobb működési feltételeinek megteremtését. Más: intézke­dett a kormány a szabálytalan és az engedély nélküli építké­zések visszaszorítása, nem kü­lönben a zártkerti földek hasz­nosítása végett. A népesség­nyilvántartás új rendszeréről kért jelentés alapján az adat­szolgáltatások további egysze­rűsítését szabta feladatul. Ha­tározatot hozott a tíz évvel ko­rábban kialakított országos te­lepüléshálózat-fejlesztési kon­cepciónak a tényleges szükség­letek szerinti módosításáról. Döntött a kormány a nyugdíj­kiegészítésekről: a reálérték megőrzése érdekében 1982-től évenként 100 forint lesz a nyugdíjak és egyéb rendszeres havi ellátások automatikus emelésének legkisebb összege. Más korosztályokat érintő — ám ugyancsak széles körű — témaként vette górcső alá a Minisztertanács a testnevelés és a sport helyzetét, az általános iskolai versenyrendszertől az 1984. évi olimpiára való fel­készülésig a leghatékonyabb foglalkozásokra helyezve a hangsúlyt. Az 1981. évi több mint húsz kormányülés mintegy száz napirendi pontja közé tar­tozott decemberben az ötnapos munkahét bevezetésével kap­csolatos tapasztalatok áttekin­tése. Itt a lényeg az, hogy zök­kenőmentes az átállás, amely eddig körülbelül egymillió dol­gozót érintett, s 1982-ben to­vábbi hárommillió munkavál­lalónak jelent heti két pihenő­napot. Ez a biztató helyzetkép is megerősíti azt a jó együtt­működési formát a gyakorlat­ban, hogy a Minisztertanács és a SZOT vezetői sok fontos kér­dés megoldását közös tanács­kozáson készítik elő — az öt­napos munkahét bevezetésénél is figyelembe vették a szakszer­vezetek javaslatait, s vélemé­nyükre számít a kormány a to­vábbi tennivalók összehangolá­sában. Január Hői megváltozik a szabadságrendszer Szabadságrendszerünket az első Munka Törvénykönyve ha­tározta meg, még 1951-ben. Azóta lényegesen megváltoztak a társadalmi-gazdasági felté­telek, a munkavégzés körülmé­nyei. Éppen ezért az Elnöki Ta­nács keddi ülésén úgy hatá­rozott, hogy törvényerejű ren­delettel korszerűsíti az alap- szabadság és a pótszabadság jelenlegi gyakorlatát. A törvényerejű rendelet, melynek fő célja az eddiginél kedvezőbb és igazságosabb szabadságrendszer bevezetése, s ezzel a lakosság életkörül­ményeinek további javítása, ki­mondja: az alapszabadság mértéke 1982. január 1-től a jelenlegi 12 munkanapról 15 munkanapra nő. Ez egyben az* is jelenti, hogy a mostani két héttel szemben — az ötnapos munkahét bevezetésével — há­rom hétig pihenhetnek a dol­gozók. Az alapszabadságot tovább­ra is a munkaviszonyban töl­tött idő alapján járó pótsza­badság egészíti ki, amelynek mértéke — az eddigi két év he­lyett — háromévenként „ug­rik" egy munkanappal, legfel­jebb azonban évi kilenc mun­kanapig terjedhet. így az alap- szabadság és a munkaviszony után járó pótszabadság együt­tesen maximum évi 24 munka­nap lesz, ami egy nap híján öt hét pihenési időt jelent az ed­digi négy héttel szemben. Az elmúlt évtizedekben káro­san elszaporodtak a különféle címeken juttatott pót- és rend­kívüli szabadságok — állapí­totta meg az Elnöki Tanács. Az új szabályozás értelmében ezek egy része megszűnik, más ré­szük csökken, de lesz olyan is, amely változatlan marad. Meg­szűnik: (általában) az egyes miniszteri rendelkezések alap­ján eddig kötelezően juttatott rendkívüli szabadság, a juta­lomszabadság, az építőipqrban dolgozók téli pótszabadsága, Valamint azok pótszabadsága, akik a nyugdíjjogosultság meg­szerzése után nem fizikai mun­kakörben dolgoznak tovább. Csökken: a munkaköri pótsza­badság, a fizikai dolgozók to- vábbdolgozási pótszabadsága, a tartós külföldi szolgálatot teljesítők pótszabadsága, vala­mint a tanulmányi és a spor­tolók rendkívüli szabadsága. Változatlan marad a fiatalkorú dolgozók, az anyák, a pedagó­gusok, a bányászok, a sugár- ártalmas munkakörben dolgo­zók és a vakok pótszabadsá­ga. Népesedéspolitikai meg­gondolások miatt ugyancsak változatlan marad a szülési, a gyermekgondozási és a gyer­mekápolási szabadság. Az új szabályozás számotte­vő egyszerűsítést és könnyítést hoz a szabadságszámítás ed­digi rendszerébe, ugyanis ja­nuár 1-től megszűnik a heten­kénti szabadnap — oly sok félreértést okozó — beszámí­tása a szabadságba. Egysze­rűsíti a számítást a pótszabad­ságokkal kapcsolatos egysége­sebb szabályozás is: a dolgo­zó az őt megillető pótszabad­ságokat általában korlátozás nélkül megkapja. Ez alól csak a munkaköri pótszabadság és a tartós külföldi szolgálatot tel­jesítők pótszabadsága a kivé­tel. E két pótszabadság, illetve a munkaviszonyban töltött idő alapján juttatott pótszabadság vagylagosan jár, csak az egyi­ket, a kedvezőbbet lehet igény­be venni. Néhány átmeneti intézkedést is szükségesnek tartott az El­nöki Tanács elsősorban amiatt, mert a vállalatok nem egysé­gesen vezetik be az ötnapos munkahetet, másrészt azért, mert jó néhány — eddig pót- szabadságban részesült — dol­gozót kedvezőtlenül érintene az új rendelet. Az átmeneti szabályozások alapelve, hogy a munkavállalókat ne érje hát­rány. Európa-szerte számtalan tüntetésen, felvonuláson tiltakoztak kontinensünk békeszerető erői a fegyverkezési tervek, a NATO rakétatelepítési szándéka, Reagan elnök „korlátozott” nukleáris háború-elmélete, a neutronbomba gyártása ellen. Képünkön: egy Skandináviától Párizsig tartó nemzetközi bé­kemenet résztvevői a NATO Belgiumban levő európai főhadi­szállása előtt vonulnak el. GYORSLISTA Az 1981. december 29-én megtartott december havi lottó jutalomsorsolás­ról és az előfizetéses lottószelvények között „ünnepi ajándéksorsolás’' jel- mondáttal meghirdetett plusz 1 gép­kocsi rendkívüli sorsolásáról/ A ju­talomsorsolásban az 50. heti szelvé­nyek vettek részt. A plusz 1 Wartburg Limousine tip. személygépkocsit a 61 799 918 számú előfizetéses lottószelvény tulajdonosa nyerte. A gyorslistában az alábbi rövidí­téseket használtuk: a vásárlási utalv. (1000 Ft), b Dacia 1300 tip. személygépkocsira utalvány, c Lada 1200 tip. személygépkocsira utalvány, d Polski Fiat 126 P tip. személygép­kocsira utalvány, e Trabant Lim. Special tip. személy- gépkocsira utalvány, f Szerencse-utalv. (30 000 Ft), g színes televízió (30 000 Ft), h otthon lakberendezési utalv. (25 000 Ft). i iiparcilkk-utalv. (25 000 Ft), j zenesarok-utalv. (20 000 Ft), k automata mosógép I. (12 900'Ft), I automata mosógép II. (11 900 Ft), m televízió (10 OQO Ft), n vásárlási utalv. (10 000 Ft), o vásárlási utalv. (9 000 Ft), p vásárlási utalv. (7 000 Ft), r vásárlási utalv. (5 000 Ft), s vásárlási utalv. (4 000 Ft), t vásárlási utalv. (3 000 Ft), u vásárlási utalv. (2 000 Ft), zs vásárlósi utalv. (20 000 Ft) és Wartburg Limousine tip. személy- gépkocsira utalvány. A nyertes szelvényeket 1982. január 25-íg kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875. Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. Az alábbiakban a pécsi körzetben vásárolt nyertes szelvények számait közöljük. 2 458 032 p, 2 463 715 t. 2 469 398 n. 2 475 081 r, 2 480 764 r, 2 486 447 n. 2 492 130 n, 2 497 813 k, 2 503 496 o, 2 509 179 o, 2 514 682 p. 2 520 545 p, 2 526 228 r, 2 531 911 r, 2 543 277 r. 2 560 326 s, 2 566 009 q. 2 571 692 o. 2 605 790 p, 2 617 1 56 s. 2 622 839 o. 2 634 205 r, 2 639 888 t, 2 645 571 t. 2 662 620 m, 2 668 303 r, 2 673 986 t, 2 679 669 t, 2 685 352 u, 2 691 035 u, 2 702 401 t, 2 713 767 u, 2 719 ró) u, 2 725133 j, 2730 816 t, 2 736 499 u, 2 753 548 u. 2 764 914 u, 2 770 597 s, 2 776 280 u, 2 781 936 I, 2 787 646 s, 2 793 329 u, 2 799 012 i, 2 804 695 m, 2 810 378 m, 2 816 061 s, 2 821 744 s, 2 827 427 n, 2 833 110 s, 2 850 159 t, 2 861 525 o, 2 867Í208 t, 2 872 891 s, 2 884 257 u, 2 889 940 u, 2 895 623 u, 2 901 306 o, 2 912 672 r, 2 918 355 u, 2 929 721 p, 2 935 404 o, 2 941 087 t, 2 946 770 u. 2 952 453 u, 2 958 136 s, 2 969 502 k, 2 975 185 o, 2 980 868 s, 2 986 551 t, 2 992 234 r, 44 642 941 o. 44 654 307 r, 44 659 990 u, 44 881 627 i j, 55 650 912 f 55 656 595 s 55 662 278 f 55 883 915 f 55 895 281 i 63 004 714 s 63 010 397 r 63 016 080 s 63 021 763 t 63 027 445 h 63 033 129 u 63 038 812 P 63 050 178 m 63 055 861 n 63 078 593 s 63 089 959 n 63 095 642 n 63 101 325 o 63 107 008 j 63 112 691 o 63 118 374 h 63 124 057 n 63 129 740 o 63 135 423 i 63 141 106 j 63 146 789 P 63 152 472 P 63 158 155 P 63 169 521 r 63 175 204 1 63 180 887 h 63 186 570 r 63 192 253 r 63 197 936 P 63 203 619 s 63 208 302 s 63 214 985 t 63 220 668 t 63 226 351 t 63 232 034 u 63 237 717 u 63 249 083 i m 63 254 766 r 63 260 449 f 63 271 815 i 63 277 498 m 63 300 230 o 63 305 913 s 63 311 596 h 63 317 279 o 63 322 962 t 63 334 328 u 63 340 011 u 63 345 694 n 63 351 377 o 63 362 743 o 63 368 426 o 63 385 475 P 63 391 158 t 63 396 841 g PANORAMA VARSÓ Hosszú hónapok óta kedd az első nyugodt nap Lengyelor­szágban,, amikor aiz országban sehol sincs sztrájk:, és egyéb til­takozó akció — jelentette ki Ta- deusz Szaaiflo tábornok, a len­gyel hadsereg politikai főcso­portfőnök-helyettese azon a sajtóértekezlete™, amelyet ked­den Jerzy Utbannal, a lengyel kormány szóvivőjével együtt tar­tott Varsóban'.1 A sztrájkok és Tiltakozó akciók befejeződésével a1 Lengyelor­szágban december 13-átn íbeve. ze tett szükségé! l a pót e lérte egyik legfontosabb célját, a normális termelőmunkához szük­séges. íren,d és nyugalom megte­remtését' Miiint Jerzy 'Urban el­mondtál, az üzemekben és a gyárakban, az ország jelenlegi gazdasági körülményeinek meg­felelően folyik a, termelés. Szá­mos területen továbbra is ko­moly nehézségeket okoz a nyers­anyag- és üzemanyaghiány. A kormány szóvivője szerint ha­marosan megindul a normális munka a gdanski 'Leniin 'hajó­gyárban, ahol jelenleg a terme­lés beindításának előkészítése folyik. * A rendkívüli állapot ellenére az elkövetkező hónapokban bevezetik Lengyelországban a vállalatok önelszámolásán ala­puló új gazdasági mechaniz­musát — erről fogadott el elvi határozatot a lengyel minisz­tertanács gazdasági bizottsága. Az árképzéssel kapcsolatban megállapították, hogy a kor­mány november 30.-i döntésé­nek határozatai érvényben ma­radnak, a termékek egy része Szabadáras, illetve szerződéses árkategóriába tartozik, a lét- fontosságú cikkek árait azon­ban továbbra is a kormány el­lenőrzi. A minisztertanács jóvá­hagyta az 1982. évi hitel- és pénzpolitika alapelveit, ame­lyek a vállalatok önállóságára épülnek, de egyúttal biztosít­ják a társadalmi-gazdasági prioritások érvényesülését. BUDAPEST A Magyar Népköztársaság Elnöki "1000050 dr. Lakos Sán­dornak, az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudomá­nyi Intézete tudományos igaz­gatójának eredményes munkás­sága, valamint a munkásmoz­galomban kifejtett több évtize­des tevékenysége elismerése­ként, 60. születésnapja alkal­mából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke adta át. Jelen volt a kitün­tetés átadásánál Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Huszár Ist­ván, az MSZMP Központi Bi­zottsága Társadalomtudományi Intézete főigazgatója. * A Magyar Népköztársaság Úszta Gyulának, a Magyar Par­tizán Szövetség főtitkárának az ellenállási mozgalomban kü­lönböző vezető beosztásokban kifejtett tevékenysége egész életútja elismeréseként, nyug­állományba vonulása alkalmá­ból a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Rácz Sán­dor, az MSZMP Központi Bi­zottsága osztályvezetője. BECS Kül- és belpolitikai kérdé­sekről nyilatkozott dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár. Az osztrák lapokban kedden nyil­vánosságra került nyilatkozat­ban Kreisky a lengyelországi események megítélésében el­határolta magát Reagan ame­rikai elnök állásfoglalásaitól, és rámutatott: a nyugat-európai kormányoknak a Lengyelország­hoz fűződő kapcsolatok alakí­tásában most és a jövőben is önállóan, a washingtoni jelzé­sektől függetlenül kell dönte­niük. Kifejtette, hogy a viszonyt a jelnlegi lengyel katonai ve­zetés politikájától lehet függővé tenni, attól, hogy az milyen megoldásokat talál a súlyos bel- és gazdaságpolitikai prob­lémákra, hogyan alakul a ka­tonai kormányzat és a reform­mozgalom viszonya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom