Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

12ÜVÉPÜJSÁG 1981. december 24. •• “MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN p MAGAZIN , | MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ‘ MAGAZIN MAGAZIN W MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Humoros apróságok RÉSZLET EGY ÉLETRAJZBÓL „Amikor hétéves lettem — közli életrajzában T. Vájtlülov iró —, nem mentem iskolába. Úgy vittek oda , i * RÉSZLET EGY MAGÁNLEVÉLBŐL: „Kedves Zinocska! Mivel lát­szatházasságunkat felbontották, nekem pedig továbbra is szük­ségem van lakásra és bejelen­tésre, arra kérlek, fogadj en­gem örökbe." * Szenzációs felfedezést tettek az időszámításunk előtti I—II. századból való szkíta dombte­metők régészeti leitárását végző tudósok. Több tucat széttört agyag amforát találtak, ame­lyekben a szkíták bort tartottak. Ezek a leletek meggyőzően bizonyítják, hogy már két évez­reddel ezelőtt is tevékeny harc lolyt a részegség és az alkoho­lizmus ellen. légmentes utak A napnak a földkéregben tá­rolt energiájával jégmentesen lehet tartani télen a2 úttestet. A Mercedes—Benz vállalat egy kísérleti útszakaszon próbálta ki ezt a módszert. Az úttest burkolata alá fektetett fűtőcsö­vek derékszögben megtörve a földkéreg állandó hőmérsékle­tű rétegéig nyúlnak le. A csö­vekben egy megfelelően kivá­lasztott folyadék elpárolog, gő­zei felszólítok, és a csöveknek a hideg úttest alatti részében lecsapódva, hőt adnak le. A módszer előnye, hogy a beren­dezés üzemeltetéséhez nincs szükség energiára, a környezet nem szennyeződik sóval és kar­bantartási költség nincs. Ezzel szemben a beruházási költsé­gek meglehetősen nagyok. Hegedűvirtuóz A mongol zenei élet egyik leg­nagyobb meglepetése a fiatal hegedűvirtuóz, Dugerszurengiin Alimaa. A koncertpódiumok ün­nepelt művésze a leningrádi Rimszkij-Korszakov konzervató­rium hegedűtanszakán végezte tanulmányait. Műsorát Mozart, Dvorzsók és Hacsaturján művei mellett mongol szerzők, köztük Altankujag alkotásai szerepel­nek. Robotok - ma és holnap A japán Datsun-cég robotgépe, amely teljesen automatikusan állítja össze az autó karosszé­riáját. Csak a javitásához és karbantartáshoz alkalmaznak emberi munkaerőt. A rabotok nemrégiben még a tudományos-fantasztikus iro. ctalam kedvenc szereplői voltok, bár századunk elején az elekt­rotechnika, .a .fizika és az elekt­ronika eredményei állapján va-- Iában 'konstruáltok ember for­májú automatákat, amelyek be­indították a porszívót, meggyúj. tották a Villányt, és az utasítá­sokat füttyszóra, 'hajtották vég­re. Ezekről o gépekről azonban bebizonyosodott, hogy semmi többek, mint haszontalan, költ­séges játékok. A további .fejlesztésnek az adott érteimet, hogy olyan autamatto gépek készüljenek, amelyek helyettesítik az emberi munkaerőt. Az ember munka­ereje ugyanis korlátozott. Az ember képtelen nagyon kedve­zőtlen feltétetek között .tartósan dolgozni, a gépekhez képest vi­szonylag lassú, csupán kis erőt tud kifejteni, és megszakítás nélkül rövid ideig képes dolgoz­ni. Az automatizálás célja te­hát az emberi munkaerő pótlá­sa, és korunkban erre már szá­mos működő, üzemelő példát ismerünk, például az öntőgé­pek kirakásánál, a kemencék megraíkásánál, a kovácsprések üzemeltetésénél. Mindezek egyébként zajos, rossz levegő­jű munkahelyek. Japánban, a Datsun autó­gyárban üzembe helyezték olyan gépsort, amely automati­kusan, emberi kéz érintése nél­kül állítja össze és hegeszti az a utókorasszéria elemeit. A ko­csi hátsó részét egy emelőszer­kezet automatikusan leveszi a .kényszedhájtású és gravitációs függesztőberendezésről, és egy felfogó készülélkre ereszti le. Egy áramkör zárul1, és a kocsi máris odagördül az első műve­let helyére, összetalálkozik a kocsi elülső részével. Kombinált markoló és fordító gépegysé­gek „hozzák össze" a kocsi mellső és hátsó részét. A saj- toló-hegesztő készülék felfogó­berendezéseiben a karosszériát rögzítő berendezések a. szüksé­ges helyzetbe illesztik. Befor­dul egy ajtókeret, amely bizto­sítja az ajtó mérethűségét. He­gesztési szikrák röpködnek né­hány másodpercig, s a koasí mellső és hátsó része máris mereven összefüggő egységgé állt össze. Az Intelligens robot­gép érzékelő mechanizmusok, kai van felszerelve, ki tudja számítani saját pályáját, ön. állóan koordinálja a manővere­it, és a munkavégzés függvé­nyében logikus helyzefvá'ltozío- tásra is képes. A szakemberek szerint az első ilyen igazi intel­ligens robotgépek 1984-ben lép. ne'k működésbe. Kik élnek a legtovább a művészek közül? Egy salzburgi orvosi szimpo- zion témája volt a fenti kérdés és a vitatkozók arra a megál­lapításra jutottak, hogy a mű­vészek körül a karmesterek él­nek a legtovább. Példaként a XX. század olyan híres karmes­tereit említették meg, mint Ri­chard Strauss, Bruno Walter, Clemens Kraus, Arturo Tosca­nini és Leopold Stokowski, akik mindannyian magas kort értek meg. A neurológusok megálla­pították, hogy vezénylés köz­ben ideálisan egyesül a fizikai és a szellemi tevékenység, ami kedvezően hat az egész szer­vezetre. Inzulin a komputerszivattyúból A korszerű orvostudománynak sikerült egy döntő lépést előre tennie a cukorbetegség leküz­désében. München-Schwabing- ban beültették az első ember­nek a Siemens-cég által kifej­lesztett komputer vezérlésű in­zulinszivattyút, amely az inzu­lin nevű életfontosságú hor­mont közvetlenül a vérkeringé­sébe juttatja. A beavatkozást Hellmut Mehnert professzor vé­gezte. Az 52 éves nőbeteg az orvosok felvilágosítása szerint jól érzi magát. Mehnert ezt a szivattyút, amely cigarettás do­boz nagyságú — a cukorbeteg­ség kezelésében áttörésnek ne­vezte. Az érintett páciensek szempontjából jelentősége egyenlő lehet a szívritmus-sza­bályozóval. ü hét karikatúrája Kedves meglepetés Hatodik érzék A kutatók újabban az ember egyensúlyi érzékét nevezik „ha­todik érzék"-nek. Mindeddig azért nem fordítottak rá na­gyobb figyelmet, mert nem szervhez kötött érzékről van szó. Rendszerint csak olyankor veszünk róla tudomást, s döb­benünk rá fontosságára, ami­kor például megbotlunk, s az elesést egyensúlyozással kelle­ne megakadályoznunk. Ma már meglehetősen jól ismerik azt a folyamatot, amelynek során az egyensúlyi információk eljut­nak az agykéregbe, és ott fel­dolgozódnak. A kísérleti álla­tokat olyan készülékbe ültetik, amelyekben azok labilis egyen­súlyi állapotba juttathatók. A késés oka — Kolléganő, már megint elkésett! — Igen, mert az a férfi, aki követett, túl lassan jött... A természet Tevékenysége folyamán c se- bész á I tál óba n sebet ejt és se­bet gyógyít. A test mélyében elhelyezkedő szervekhez nem is juthat el másként, csalk úgy, ha megfelelő Vágóeszlközeivél utat nyit hozzájuk. Természetesen azonban sebet nemcsak sebész ejthet tudatosam, hanem vélet­len ba lesetek ajka I mával Is lét­rejöhet a szövetekben folyto­nosság- vagy anyaghiány. A sebészetnek, de egyáltalán az ember létének alapfeltétele a sebek természetes gyógyulá­sa. Enél‘kü'1 nem lelhetne ope­rálni, nem lehetne semmilyen sérülést meggyógyítani. A se. bészek hiába kapcsolnák, varr- nák össze a sebeket, azok mind­untalan szétnyílnának, ha nem volnia bennük összeforró,dási hajlandóság. Sebzés alkalmával a bőr és egyéb szövetek rugalmassága, illetve a keletkezett anyaghiány miatt a sebszé'lek általában e|L táivoílodma'k egymástól, köztük rés keletkezik. Ezt a rést szűn­teti meg sébgyógyító tevékeny, ségével a természet A gyógyu­lás első fázisa tulajdonképpen a véralvadás. Sebzés alkalmá­val ugyanis a hajszálerek is megsérülnek, sőt a vérben lévő vér! eme zik ék is, és az ezekből kiszabaduló anyag, egy enzim Indítja meg a véralvadás bo­nyolult mechanizmusát. Néhány óra múlva a.z olvadékba több nrragvú fehérvérsejtek ágyazód­nak be, és ezek bekebelezik a bejutott baktériumokat, roncsolt szövetiészéket. A sebzést 'követő tizedik ára után egymagvú fe­hérvérsejtek vándorolnak a seb­be, amelyek óriási sejtekké nö. vek ed ve eltakarítják a még meglévő idegen vagy holt anyagokat. 'Néhány nap múlva hosszúkás, orsó alakú kötőszö- veli sejtféleség jelenik meg, ezek a sejtek mór a. szövetek újjá­építését segítik elő, ellenálló, szívás heggé szilárdítják a seb- széleik falából már bimbózó, ér­dús scrjszövetet. Időközben a véralvadék fehérjéi vizet veszí­tenek, és barnás színű, egyre keményebb pörk (var) képződik belőlük a seb felületén-. Alatta pedig folyik a sebgyógyulás be­fejező mozzanata, a hámoso. dós: az épen maradt bőrszélek felől hámsejték tömege kúszik a hegszövet fölé, és fedőréte­get alkot. A sebész áltál ejtett mély se­bek esetében a folyamat bizo­nyos mértékig felgyorsul: fer­tőtlenítéssel, a roncsolt szövet­részek eltávolításával, a seb- szélek egyesítésével (kapocs, varrás, ragasztás) segítséget kap a természet. Ilyen segítsé­get jelent a sebgyógyulás szá­mára -a képén látható eszköz l's, amelyet egy belga közgazdász talált fel. A feltaláló szerint a készülékből áradó magasfre'k- ven-ciájú elektromágneses hul­lámok siettetik a -külső és bel­ső sebek gyógyulását. Azok a belga orvosok, akik kipróbálták a „Centiciere XII” ne­vű készüléket, igazolják a jó eredményeket, noha a hatásme­chanizmus még nem magyarázott. Karácsony Weöres Sándor egyik karácsonyi verséből idézünk egy versszakot a rejtvény vízszintes 1., 30., és a függőleges 14. és 43. számú sorokban. Vízszintes: 1. A versidézet első sora. (Zárt betű: L). 14. Hosszmér­ték. 15. Női név. 16. Atlétikai Club. 17. Szemes . . . ; színésznő. 18. Ugyanaz rövidítése. 20. Vizet fogyasz­tani. 21. Fogoly. 23. Dévény határai! 25. A Ludolf-féle szám. 27. Spion. 28. Hitszegő. 30. A versidézet máso­dik sora. (Zárt betű: I). 32. Zúgni kezd! 33. Római államférfi volt (Mar­cus Portius, i. e. 234—149). 34. Nép szláv nyelvekben. 35. Francia színész­nő (Mario Jósé). 37. A vizsga vége! 38. Könnyen becsapható személy. 39. Piszke. 41. Ború egynemű betűi. 42. A legfinomabb étolaj. 44. Skót törzsi szervezet volt. 45. Részeshatározó, de község neve is. 47. ősanyánk. 48. Zsarolás végett fogva tartott szemé­lyek. 50. Serleg. 52. S. R. 53. Kőtár magánhangzói. 54. Annyi mint rövi­dítve. 56. Nemzeti Bajnokság. 58. Király olaszul (RE). 59. Fiúnevelő iskolájáról nevezetes angol város. 61. Japán teaházak női alkalmazottja. 63. Menyasszony. 67. Rézből készült fúvós hangszer. 69. Válogatott lab­darúgó volt. 70. Jenő egynemű betűi. 71. Elsőrendű áru kereskedelmi jel­zője. 72. ünnepet ül. 74. ízesített, zöldes színű, erős pálinka. 77. Tovo. 78. Népszerű közlekedési eszköz a fővárosban. Függőleges: 1. Közép-amerikai ál­lam. 2. Visszalő! 3. Mindenféle ko­cát. 4. Lenin Béke-díjas brazíliai író (Jorge). 5. A modern magyar próza­írás jeles képviselője (Tibor). 6. Csigafajta. 7. A rénium vegyjele. 8. Portéka. 9. Szibériai folyó. 10. íme betűi keverve. 11. Szibinyáni . . . Hu­nyadi János neve a szerb nép nyel­vén. 12. A szöveget futólag átvizs­gálta. 13. Híres francia jellemszí­nész volt (Jules). 14. A versidézet harmadik sora. (Zárt betűk: Y. N.). 19. Sóvárog. 22. Ostoba. 24. Kelet­ázsiai félsziget. 26. Gyógybalzsam. 29. Sakkfigura. 30. Keleti édesség, magyarul törökméz. 31. Ada . . . hí­res holland úszónő volt. 34. Színházi szerepkör. 36. Olasz folyó, Firenzétől hajózható. 39. Minden hasonló előtt álló. 40. Szintén ne. 43. A versidézet negyedik sora. (Zárt betű: G.) ’44. Az alku vége! 46. Közép-európai Ku­pa. 48. Vadászemlék, az elejtett vad agancsa. 49. Egy régi kártyajáték. 51. Megszólítás. 52. ... és Pan; bur- leszk színészpár volt. 55. Kutat, ke­resgél. 57. Brno csehszlovák város korábbi neve. 59. Attila névválto­zata. 60. Németh Árpád. 62. Két vé­gén élő! 64. ... Borg, olimpiai baj­nok svéd úszó volt. 65. Négylábú barátja. 66. Alul fehér lábú lóra, ökörre mondják. 68. A tepsiben van! 73. Fél perc! 75. B. M. 76. Tollat használ. H. J. Beküldendő: a vízszintes 1., 30. és a függőleges 14., valamint 43. szá­mú sorok megfejtése. Beküldési ha­táridő: január 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom