Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-20 / 298. szám
1981. december 20. Képújság 9 Számok és tények tükrében iA Szovjetunió 21 ázsiai, 33 afrikai és 10 latin-amerikai fejlődő országgal! tart fenn kapcsolatokat. 1977-ben, 1960-hoz viszonyítva., 6,2-szer több gazdasági és műszaki segítséget nyújtott a fejlődő országoknak. Ezen belül az ázsiai államok 5,2-szer, az afrikaiak 8,3-szer több gazdasági segítségben részesültek, mint korábban. A megkötött megállapodások értelmében a Szovjetunió a fiatal nemzeti államok 1050 ipari és más népgazdasági létesítményének építésében és bővítésében működik közre. * * * Az elmúlt évtizedben mintegy 40 000 ázsiai', afrikai és latln- amerikai fiatal szerzett szakképzettséget aiz NDK szakmunkás- képző intézetéiben' és vállala1- taiinál. Építőipari, fémfeldolgozóipari, közlekedési, javító, földművelő és állattenyésztő szak. emberekké váltak. A tapasztai- latok tanulmányozása céljából a,z angolai, algériai, jemeni és etiópiai fiatalok a> többiek mellett rendszeresen látogatásokat tesznek az NDK ipari és mezőgazda sági válla'latalnál. Jelenleg a fejlődő országok 150 állampolgára bővíti Ismereteit a mezőgazdasági, erdő- és éielmiszergozdasági minisztérium rendszerében, 20 ország küldöttei a magdeburgi műsza. ki főiskolán tanulnak, több-száz leány pedig a drezdai egészség- ügyi szakközépiskolát végezte el, aihol nővéri képesítést kapott. A fiatal nemzeti államok sok képviselője érkezik az NDK-ba, hogy elsajátítsa a jövendő munkások képzésének és nevelésének bonyolult ismeretanyagát. Az utóbbi években több mint 550 afrikai, ázsiai és latin-amerikai fiatal szerzett szakoktatói diplomát a szódat lista INémetországban, több mint 100-an pedig szakmunkás- képző mester! oklevelet szereztek. * * * Argentínában egy gigantikus méretű vízi energiapiari komplexum, a Parana medio építésének előkészítése folyik. Tervét szovjet szakemberek segítségé, vei dolgozták ki. A komplexum, amelyet az évszázad építkezésének tarta nak, a jelen legihez képest 40%-lkal növeli Argentína eneFgiaellátottságát. Ezen kívül a . program megvalósítása lehetővé teszi, hogy az óceánjáró 'hajók a folyón több mint ezer kilométerre behajózzanaik a.z atlanti-óceáni partokról. Megszűnik az Időszakos áradás is, , amely meggátolja, hogy óriási területeket földművelési és állattenyésztési célokra használjanak. * * * Magyarország és Líbia kölcsönös kereskedelme 1975—1980 között megkétszereződött, s tavaly meghaladta az 50 millió dollárt. Ma a tudományos-műszaki együttműködés keretében mintegy 300 magyar szakember dolgozik az afrikai országban, főképp az egészségügy területén. Magyarországon a líbiai fiatalok vasútépítők és orvosok lesznek. * * * Kulturális és tudományos együttműködési munkatervet írt alá az NŐK és Afganisztán'. Az NDK-ból tudósokat, műszaki ‘szakembereket, 'kulturális és egészségügy dolgozókat küldenek Afganisztánba helyi szakemberek képzésére. A munka- tervnek megfelelően, amely magáiban foglalja a Humboldt egyetem és a kaibuli egyetem együttműködését, az afgán hallgatók több mint 600 tudományos és műszaki könyvet kapnak. * * * A fejlődő országokban ai KGST-tagországok műszaki közreműködésével 4658 iparvállalat és más létesítmény épült, épül vagy fog épülni. Ezek közül 3157 már üzemel;. Jelenleg a működő vállalatok évente mintegy 30 millió ton no acélt, 60 millió tonna kőolajat és 30 milliárd 'köbméter földgázt, valamint több mint 30 millió tonna kőolajterméket adnak. Az üzembe helyezett villamos erőművek kapacitása 16 millió kilowatt. Az állami ipar és energiaipar megszervezésére jut a segítség több mint 70%-a. Az együttműködés fontos szférájává vált a mezőgazdaság, egyebek között a talajjavítás és az öntöző létesítmények építése, a mezőgazdasági munkák gépesítése, az agrártermékeket feldolgozó vállalatok létesítése, az infrastruktúra kiépítése, oktatási központok létesítése, valamint geológiai munkák elvégzése. A gazdaság sok területén a segítségnyújtást az kíséri, hogy a fiatal államok korszerű technológiát, műszaki dokumentációt, tapasztalatokat is szereznek. * * * A Szovjetunió és India között közlekedő hajójárat beindításának 25. évfordulója kapcsán Odesszában o járat munkájának további tökéletesítéséről tárgyaltak a delegációk. Áttekintették az 1980-ban és az 1981 elején végzett munka eredményeit, a két ország kikötőiben a hajók rakodása és javítása meggyorsításának módjait, a díjszabásokkal, az elszámolásokkal kapcsolatos kérdéseket. Különleges figyelmet fordítottak a nagy rakományok szállításának növelését és elsősorban, a konténeri- zálás további fejlesztését szolgáló intézkedésekre. A felek jegyzőkönyvet írtaik alá. Kimondták, hogy intenzíven kívánják fejleszteni a konténeres szállításokat. Az indiai Kikötőkben az iljicsevszki kikötőhöz hasonlóan specializált konténeres terminálokat építenek, a szárazföldön pedig kiépítik a konténeres átvevőhelyek hálózatát. Idővel a konténeres rakományszállítás háztól házig rendszerben fog (működni. Csehszlovákia Anyagvizsgálat - röntgensugárral Az ipari termékek minőségvizsgálatának legismertebb módja az ón. „meózás", aimely- lyel megfelelő mintavétel utón eldöntik, hogy a termék forgalomba hozható-e, megfelel-e az érvényes szabványoknak. Amíg azonban a termék elkészül, esetleg többször is meg kell vizsgálni azt az anyagot, amelyből gyártják. Ezek a vizsgálatok kiterjednek az anyagok kémiai, fizikai, szilárdsági, technológiai, metallognafioi stb. tulájdonsá- gaírai Különösen fontosak az úgynevezett roncsolásmenites anyagvizsgálatok, amel yekkel mór a (kész munkadarabokban lévő anyaghi bókát, repedéseket, zó ródmá n yokat, szövetszerkezeti rendellenességeket stb. Vizsgálják, anélkül, hogy o terméken lényeges sérülést okoznának. Az ilyen Vizsgálati módszerek között legismertebb a tárgynak röntgensugárral vagy radioaktív izotópokkal történő átvilágításai, amellyel pl. az öntvényekben a belső repedések, záród- má nyok ki mutathatók. Anyagvizsgálati célokra a röntgensugárzásnak azt a tulajdonságát használják fel, hogy valamely tárgyon áthaladva csökken a sugárzás erőssége. Ez az iatenzitáskülönbség vagy rö ntgenfé n y ké pe zés sei mutatható ki, amelynek során o hibahelyen áthatoló, tehát kevésbé elnyelt sugarak erősebb feketedést okoznak a lemezén, vagy átvilágító eljárással, amelynek folyamán ernyőn láthatók az intenzitáskülönibségek és elekt. ronszámláló csővel mérhetők. A röntgenvizsgálat előnye, hogy 120—130 milliméter vastag fémeik vizsgálatára is alkalmas, hátránya viszont, hogy nem mutatja ki megbízhatóan a 0,15 milliméternél kisebb hibákat és repedéseket. A röntgenvizsgálatot eredményesen alkalmazzák a hegesztési varratok ellenőrzésére, valamint vasbeton szerkezetbe beépített acélváz helyzetének utólagos megállapítására. A rendszeres anyagvizsgálat nemcsak tényeket állapít meg, hanem kutótja az okokat is, amelyek miatt valamely anyag a használati körülmények között nem felel meg. Ipari röntgenfelvétel kiértékelése a csehszlovákiai Skoda-gyárban Gyógynövénykutatás A gyógynövénykutatás központja a KNOK-boin Taedong megye. A megyei kutatóközpont jói felszerelt Idboratóriurnákkal, valamint többféle kutatás célját szolgáló korszerű berendezésekkel rendelkezik. Az igazi laboratórium azonban a koreai erdő-imező. A kutatócsoportok tavasztól késő ősziig, járják a természetet, hogy újabb növényeket gyűjtsenek, amelyeket később a botanikusok és a velük együtt dolgozó orvosok rendszereznek. Ezekből a növényekből (készülnek a keleti gyógyászat kiváló gyógyító szerei, a (különböző drogok, teák, .balzsamok1, kenőcsök, és természetesen a gyógyszer-alapanyagok. A kutatóközpont munkatársai nemcsak a. környék flóráját kutatják, hanem figyelemmel kísérik, gyűjtik és rendszerezik az állatvilág ritka egyedeit ís, A sokoldalú kutatómunkát 15 éve végzik a komplex brigádok, ösz- szeállították például körzetük nagy pontosságú térképét, amelyen minden lényeges megfigyelésük 'helyet kapott. A tudomány és o gyakorlat szoros kapcsolatát mutatja, hogy a kutatók gyógynövény- kerteket (is létesítenek kísérleti igazolásra és több rezervátumban nevelnek ritka állatfajokat. Ellátási nehézségek „Kérdezzük meg a mezőgazdasági egységek vezetőit, a kutatásban, a minisztériumban tevékenykedő elvtársakat, képesek-e arra, s vállalják-e, hogy megfelelő színvonalú gazdálkodást folytassanak. Aki erre nem képes, az adja át a helyét másnak! Mindennek van határa! Véget kell vetni a formális önbírálatnak, mert attól nem lesz sem búzánk, sem kukoricánk, nem lesz hús, tej, zöldségféle". Kemény szavak ezek, amelyeket Nicolae Ceausescu mondott a mezőgazdasági kérdésekről tartott munkatanácskozáson. A szigorúságra minden oka megvan, hiszen az élelmiszer-ellátásban súlyos nehézségek mutatkoznak. A (növénytermesztésben és az állattenyésztésben tapasztalható hiányosságokat el lehetett volna kendőzni, ha a tavasz nem lett volna a szokásosnál hidegebb, s a nyár aszályosabb. De a gyenge termésben nemcsak az éghajlati viszonyok a ludasak. A rossz időjárás csak felszínre hozta az egyébként már évek óta nehézségekkel küszködő mezőgazdaság hibáit. Kezdjük ott, hogy a hivatalos statisztikák szerint a nemzeti jövedelem egynegyedét megtermelő mezőgazdaságra az 1971 —75-ös ötéves tervben a beruházások 15 százaléka jutott, az 1980-al záruló V. tervidőszakban pedig mindössze 11 százalék volt a mezőgazdaság beruházási részesedése. Pénzben ez annyit tesz, hogy az ipar fejlesztésére 515 milliárd lejt, a mezőgazdaságra 126 milliárd lejt fordítottak. A mezőgazdaság a gépesítés és a kemizálás terén tett aprócska lépésektől nem tudott megerősödni. Bár különböző nyilatkozatokban mostanában hangoztatják, hogy a mezőgazdaság fontos, alapvető ágazat, de — idézzük újból a tanácskozáson elhangzott egyik gondolatot —: „az agrárforradalom nem valósítható meg szavakkal”. Az érdekeltség hiányában alacsonyak a termésátlagok, nincs ösztönzés a vetőmagmennyiség, a növénysűrűség, az öntözés, a szaporítás optimális kihasználására, vagyis a nagyobb hozamokat produkáló termelésre. Romániában például most határoztak arról, hogy a hektáronkénti búzatermés ne legyen 30 mázsánál kevesebb. Hol marad hát azoknak a nagy feladatoknak a teljesítése, amelyeket így fogalmaztak meg:' „Nem indulhatunk ki abból, hogy az ennivalót biztosítjuk. A mezőgazdaság nem vállalkozhat csupán ennyire. Nyersanyagokat kell termelnie az ipar számára és exportárut, mert jelenleg majd minden tevékenységi szektor számára importálunk nyersanyagokat. A mezőgazdaságnak legalább a saját fogyasztását — fűtőanyagot, gépeket — kellene kifizetnie". Az idei rossz termés miatt teljességgel lemondtak az élelmiszer exportjáról (ami pedig jelentős mennyiségű kemény valutát eredményezett volna), cukorból és burgonyából pedig importra is kényszerültek. A lakossági fogyásztás minimálisan kielégítőnek látszik, de mindenhol és mindenért sorba kell állni: kenyérért, olajért, tojásért... A szűkös ellátás, netán a hiány még nagyobb keresletet szít, az emberek biztonsági készleteket □ karnak, s felvásárolnak mindent, ami kapható. Ezt kivédendő születtek meg azok az intézkedések, amelyekkel a felvásárlásnak, a felhalmozásnak igyekeznek gátat vetni. A román lapok leleplezve a harácsoló- kat, üzérkedőket, s példás büntetéseket követelve, az első oldalakon foglalkoznak a mező- gazdasággal, az ellátással. Az eredményeket, amelyeket Románia a napraforgó, a kender, a len, a kukorica, a szőlő, a cukorrépa és a burgonya termesztésében az elmúlt évtizedekben elért, napjaink tapasztalatait megkérdőjelezik. JAKAB KLÁRA Az ellátási nehézségek leküzdéséről néhány üzem maga gondoskodik. A képen: sertéshizlalda Cazanestiben. Hasonlót épít a resicai gyár. Ukrán divattervezők modelljei Agrártechnikusuk képzése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági nagyüzemeiben egyre több agrártechnikust alkalmaznak. A gazdaságok vezetői idejekorán felismerték, mennyire kifizetődő, ha a dolgozók egyre több, a helyi adottságoknak is megfelelő szaktudást szereznek. Ezért ma az ország valamennyi tartományában működik agrártechnikusokat képező központ, a megyeszékhelyen pedig mezőgazdasági szakiskolák várják a fiatalokat. 1969-ben egy-egy termelőszövetkezetben még mindössze 17 —18 agrártechnikus dolgozott, 1976-ban már 55, jelenleg pedig a számuk már megközelíti a hatvanöt. Ukrán népi motívumokkal díszített nyári ruhák
