Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-14 / 267. szám

2 Képújság 1981. november 14. Kuba-ellenes döntés Lengyel kommentár a helyi sztrájkokról Két héttel a szejm sztrájk- ellenes felhívása után Lengyel- ország számos 'Körzetében to­vább tartanaik a 'helyi ,,'SzoUii- áa'nitás” szervezettek által a leg- ikűlönfélébb címszavak alatt ímeglhlirdetett sztrájkok., „tiltai- ikozó” akciók. A „Szolidaritás" országos bizottságának elnöke, Leáh Walesa maga mondta el csütörtökön Wroclawba.n, hogy pillanatnyilag az országban 65 helyen vannak kisebb-nagyobb helyi ikomhliiktusok. Mint emlé­kezetes, a „Szolidaritás" orszá­gos bizottsága is o sztrájkok beszüntetésére szólította fel két héttel ezelőtt a regionális és üzemi szervezetéket, ezek azonban a jelek szerint most már senkire sem hallgatnak. Mint Varsóban rámutatnak, ezt annál is inkább tehetik, mivel a „Szolidaritás” országos veze­tőségén belül is szép számmal vannak olyanok, akik nem ér­tettek és nem értenek egyet a sztrájkok beszüntetésével. A ko­rábbi tapasztalatok alapján egyébként az országos bizott­ság számára is egyértelmű, hogy a helyi szervezetek csak a sztrájkok meghirdetésének helyeslésekor szoktak „lengedel, meskedni” — az ellenkező ér­telmű felszólításoknak nem. „Kezd kihunyni a remény, amely a múlt héten csillant fel, amikor Wojciech Jaruzelski ta­lálkozott Józef Glemppel és Lec-h Walesával, és komoly le­hetőségként felmerült o nem­zeti egyetértés frontjának létre­hozása" — hangsúlyozta a var­sái televízió kommentárja, ame­lyet pénteken teljes terjedelem­ben közölt a hadsereg lapja, a Zclniierz Wálnosci is. A kom­mentár rámutatott, hogy amint egy helyen megszűnik a konf­liktus, tucatnyi más körzetben újabbak kezdődnek, s „odaju­tottunk, hogy ma már gyakori latiJag mindenki saját kénye- kedve szerint sztrájkol, amikor és amiért csak akar". Testvér- gyilkos idegháború folyik, a helyi kiskirályok és önjelölt „nópvezérek" számára most már semmilyen tekintély nem létezik. Az, ami az országban folyik, „már nem a kormány és a .Szolidaritás1 közti vita, ha­nem nemzeti tragédia" - hang­súlyozta a kommentár. Ugyancsak a hadsereg lap­ja írta meg, hogy a szocialis­ta rendszer nyílt ellenségei, köztük főként a „független Leng ye I orszá g Konf öderádi á j á - nak” tagjai több helyen párt- és állameUenes propagandára használták fel azokat az ün­nepségeket, amelyeken novem­ber 11-én megemlékeztek az ország első világháború utáni függetlenné válásának 63. év­fordulójáról. A Jubfin.i egyetemen a név- leg feloszlott „KOR" egyik teo­retikusa, Adam Michnik nem­csak a pártot és a szocialista rendet támadta, hanem Lech Walesát is, akinek — szerinte — „semmiféle programja nincs a jövőre”. Ugyancsak Miohnik a nemzeti egyetértés frontjával kapcsolatiban kereken kijelen­tette, hogy „soha nem szabad belemenni a kommunistákkal való közös kormányzásba”. Az amerikai szenátus csütör­tökön egyhangúlag megszava­zott egy olyan határozatot, amely tiltja, hogy a kormány pénzügyi alapjából támogas­sák a Kubával folyó kereske­delmet. A szenátusi határozat egyben felkéri Reagan elnököt: külpo­litikájában találjon más módo­kat is arra, hogy megfékezze a haladó erőknek „szovjet ter­jeszkedésként” beállított előre­törését a karibi térségben. A TASZSZ hírügynökség ezzel kapcsolatban rámutat, hogy a mostani szenátusi döntés pon­tosan. illeszkedik az amerikai vezetés Kuba-ellenes politiká­jához, amely a már korábban is létező gazdasági blokád megszigorításán és a Kába el­leni fegyveres provokációk elő­készítésén alapszik. Sok a bizonytalanság a csádi rendezés körül Bizonytalan a Columbia űrrepülésének időtartama Egy fedélzeti áramfejlesztő meghibásodása miatt, esetleg lerövidül a Columbia űrrepülő­gép második útja — közölték a houstoni földi irányító köz­pontban. A generátor közvetlenül az űrkomp felbocsátása után fel­mondta a szolgálatot, s a re­pülés „szabályai” értelmében a három hasonló készülék egyi­kének meghibásodása esetén az utazást korlátozni kell. Ez annyit jelent, hogy a Columbia a tervezett keddi érkezés he­lyett esetleg már szombaton délután leszáll a kaliforniai Edwards légitámaszponton. John McLeaiish, a houstoni földi irányítóközpon-t szóvivője ennek ellenére utalt arra, hogy a másik két fedélzeti generátor hibátlanul működik. így az sem lehetetlen, hogy Joe Engle és Richard Truly, a Columbia két pilótája, engedélyt kap az ere­deti program végrehajtására. Teljességgel bizonytalan, hogy mikor áll össze az úgyne­vezett Afrika -iközi békefenntar­tó erő, amelyet Csádiba küide- nének az ottani központi kor­mányzat megvédésének felada­tával. Goukouini Oueddei csádi elnök csütörtökön nyugati új­ságíróknak azt nyilatkozta, hogy a közös haderőben részt vevő hét afrikai ország Tagos­ban tartózkodó külügyminiszte­reitől eddig még semmiféle tá­jékoztatást nem kapott. Az Afriká-lközi erő .nigériai, tógái, beniínii zairei, guineaí, szenegáli és gaboni alakulatok­ból áll majd. Az említett orszá­gok többsége — különösen Zai­re, Szenegál és Gabon — egy­értelműen nyugatibarát .külpo­litikát folytatnak. Nigéria, Fe- kete-Afrika legjelentősebb álla­ma az Egyesült Államokhoz for­dult azzal a kéréssel, hog.y se­gítsen az Afrikai Egységszerve­zet jóváhagyásával felállítandó Afrika-közi erő .felszerelésében és Csádba szállításában. Magyar-osztrák kapcsolatok A bécsi vásárlóutcák járókelői közt jó néhány magyarral is találkozhatunk Császár Tibor, az MTI, mun­katársa írja: Magyarország és Ausztria kapcsolatai az utóbbi évtize­dekben egyenletesen, jól fej­lődtek, s e kedvező — mindkét nép érdekeinek megfelelő — folyamat az elmúlt esztendők­ben, a feszültebbé vált nemzet­közi légkör hatására sem tor­pant meg: államközi kapcsola­tainkat, a gazdasági, a kultu­rális együttműködést egyaránt a megalapozottság, az állandó­ság jellemzi. Miként a két or­szág vezető politikusai több íz­ben megfogalmazták: állama­ink viszonya a békés egymás mellett élés jó példája. Ausztria — semlegességi po­litikája alapján — nemzetközi tevékenysége során arra törek­szik, hogy a kelet—nyugati vi­szonyban az „összekötő ka­pocs" szerepét töltse be. Meg­mutatkozott ez abban, hogy az osztrák kormány a helsinki fo­lyamat egyik aktív támogatója volt, s jelenleg is az eltérő tár­sadalmi rendszerű országok kö­zötti párbeszéd fenntartása és elmélyítése mellett foglal ál­lást. Nagy figyelemmel kíséri a bécsi közép-európai fegyverzet- csökkentési tárgyalásokat, s ak­tívan részt vesz a madridi ta­lálkozón, tevékenységével a konferencia eredményes befe­jezését, megfelelő záródoku­mentum elfogadását szolgálva. Osztrák hivatalos körök egyéb­ként több ízben bírálták a Reagan-kormányzat — konti­nensünk békéjét is fenyegető — politikáját, s Brúnó Kreiskv szö­vetségi kancellár éppen a na­pokban egy megnyilatkozásá- bari utalt a neutronbomba gyártására vonatkozó apnerikai döntés veszélyére is. A több alapvető nemzetközi kérdésben hasonló magyar, il­letve osztrák álláspont kifeje­zésre jutott a két ország magas szintű vezetőinek megbeszélé­sein is. Rendszeressé váltak e találkozók, politikai konzultá­ciók: Kádár János 1976 végén látogatott Ausztriába, az oszt­rák államfő egy évvel később volt hazánk vendége, s a láto­gatást Losonczi Pál 1979-ben viszonozta. Jól szolgálják a kapcsolatok továbbfejlesztését az időről időre megismétlődő kormányfői tárgyalások, munka- jellegű találkozók is; Lázár György legutóbb tavaly április­ban járt nem hivatalos látoga­táson a szomszédos országban. Idén a magyar külügyminiszter, továbbá a belügyi, a honvédel­mi, az építésügyi és város- fejlesztési, valamint a művelő­dési tárca vezetője találkozott osztrák partnerével. Az állam­közi kapcsolatokat számos terü­leten kétoldalú megállapodá­sok szabályozzák, igy például az utóbbi években született kon­zuli, valamint a kulturális és tudományos együttműködésre, a vízumkényszer megszüntetésére vonatkozó egyezmény és az ide­genforgalmi szerződés. Magyarország és Ausztria szoros és folyamatosan fejlődő gazdasági kapcsolatainak alap­vető meghatározója a kölcsö­nös érdekeltség, emellett a földrajzi közelség, és az e te­rületen meglévő hagyományok is kedvező feltételeket terem­tenek az együttműködéshez. A két ország kereskedelmi forgal­ma 1976—1980 között csaknem a kétszeresére növekedett, s ta­valy mintegy 830 millió dollár értékű volt. Az export és az import egyenlege azonban a magyar fél számára kedvezőt­lenül alakult az elmúlt évek­ben. Bár az utóbbi két esztendő­ben a magyar kivitel erőteljes növelése javított a passzív kül­kereskedelmi mérlegen, a szál­lítások értéke továbbra is ki­egyensúlyozatlan. Exportunk összetétele is korszerűsítésre szorul: az osztrák partnerekhez szállított áruknak még mindig jelentős része további feldolgo­zásra kerülő termék. A magyar vállalatokra is sok tennivaló hárul tehát abban, hogy az igényes ausztriai piacon, a nagy nemzetközi konkurrencia közepette is helytállni képes cikkekkel jelenjenek meg, ám az áruforgalom további növe­lését, szerkezetének megváltoz­tatását osztrák részről is nehe­zítik bizonyos vámhátrányok, kereskedelempolitikai megköté­sek. Több mint száz kooperációs megállapodás van érvényben magyar és osztrák cégek kö­zött, főként a gépiparban és a vegyiparban alakultak ki a gaz­dasági kapcsolatok e fejlettebb formái, s a kedvező .tapaszta­latok alapján jelenleg is foly­nak tárgyalások újabb szerző­désekről. Lendületet adott e tevékenységnek az idén ősszel Bécsben megrendezett — a hazai gazdaságról átfogó ké­pet nyújtó — magyar hét is. Két itthoni nagyberuházás —a Kaposvári Húskombinát és a Szabadegyházi Cukorgyár — megvalósításában osztrák vál­lalatok is részt vettek. Sokszínű, kiterjedt kulturális kapcsolatainknak államközi egyezmény, s az ezen alapuló kétéves munkaterv ad megfele­lő keretet. A bécsi Magyar In­tézet évi 35—40 nap"obb ren­dezvényén — képzőművészeti kiállításokon, könyvbémutató- kon, művészeti előadásokon — igyekszik változatos képet nyúj­tani a magyar kultúra hagyo­mányairól, s az új szellemi ér­tékekről. * fl dán Damoklesz-kard Péntek esti kommentárunk. A politikai „álmoskönyv" szerint egy kisebbségi kabinet lelett szüntelenül ott lebeg a bukás Damoklész kardja. Ez a kard, a végzetes kormányválság, ezúttal Koppenhágában sújtott le. Anker Jörgensen eddigi dán kormányfő helyzetét jól érzékeltetik a parlamenti matematika számai. A folke- ting, a Dán Királyság törvényhozó testületé (nemzetgyűlé­se) összesen 179 honatya számára biztosit helyet. Ugyan­akkor az a párt, amely a kormányfőt adta, a szociáldemok­rata párt mindössze 69 mandátumot mondhatott magáénak. Igaz, a szociáldemokraták három kisebb párttal (Demokra­tikus Centrum, Keresztény Néppárt, Liberális Demokratikus Centrum) szövetségben kormányoztak — másképpen nem is lett volna lehetséges —, de a kabinet mögött álló hon­atyák száma igy is csak 90 volt. Mindez bizony eddig is alaposan megnehezítette a miniszterelnök dolgát és a be- ' avatottak már régen azt vallották: csak idő kérdése, mikor következik be a belpolitikai robbanás. lörgensen minimális parlamenti többsége következtében a koppenhágai kabinet szinte állandóan borotvaélen tán­colt. Az előbb említett néhány szám is nyilvánvalóvá tette, hogy elég bármilyen nézeteltérés a szociáldemokraták és útitársaik között ahhoz, hogy „boruljon az asztal". Most pontosan ez következett be. A jóléti államnak számitó Dá­niát is elérte a nemzetközi recesszió, valamennyi áldatlan következményével együtt, igy a gazdasági stratégia kérdése a szokásosnál is érzékenyebb témának számított. Ezért nem keltett túlságosan nagy meglepetést, hogy amikor Jörgensen felvázolta szövetségeseinek a válságból való kilábalás ter­vét, a három szövetséges párt azonnal fenntartásait han­goztatta. A miniszterelnök már ekkor tudta, hogy ez mit jelent és megcsillantotta új általános választások kiírását. Ahogy ilyenkor szokás, a szociáldemokraták és útitársaik még megpróbáltak egyezkedni, de ez inkább afféle „mi mindent megpróbáltunk" jeligéjű kísérlet volt. Az éjszaká­ba nyúló vita eredménytelennek bizonyult és ezért Jörgen­sen az alkotmányos előírásoknak megfelelően december 8-ra kiíratta az új választásokat. A brüsszeli főhadiszálláson aggodalommal figyelik egy újabb NATO-tagállam kormányzati krízisét. Az NSZK-ban tapasztalható belpolitikai feszültség, a török dilemma, a görög balra tolódás, majd a válság prolongálását jelentő belga választások után az atlanti aggodalom érthetőnek tűnik. HARMAT ENDRE PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte Nagy- Britannia Kommunista Pártjá­nak november 14-én megnyíló 37. országos kongresszusát. * Pénteken — Kállai Gyula el­nökletével- — ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége. Szentistványi Gyu- lánénak, a HNF OT titkárá­nak előterjesztésében megvi­tatta A gyermek, család, tár­sadalom című előterjesztést, amely a magyar népesedéspoli­tika legfontosabb jellemzőiről szólt. Az országos elnökség ez­után javaslatot fogadott el a népfrontmozgalom ’ jövő évi munkaprogramjáról, amit az országos tanács elé terjeszt, majd S. Hegedűs László orszá­gos titkár tájékoztatta az el­nökség tagjait a „Társadalmi balesetvédelmi munkabizott­ság", valamint a „Fogyasztók országos tanácsa" megalakí­tására vonatkozó javaslatokról. * A Magyar Szolidaritási Bi­zottság nyilatkozatot adott ki, mely többek között rámutat: „A magyar közvéleményt nyugtalansággal és aggodalom­mal töltik el azok a lépések, amelyeket az utóbbi napokban az USA kormánya tett a Kuba elleni nyomás fokozására, s amelyek feszültséget okoznak a Karib-tenger térségében. A magyar nép szolidáris a Kubai Köztársaság, valamint a Karib- térség többi, haladó népével, elutasítja e népek ellen irányuló fenyegetéseket.” NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés politikai és biztonsági kérdésekkel fog­lalkozó bizottságában dr. Kő­míves Imre nagykövet csütörtö­kön határozati javaslatot ter­jesztett elő a sugárfegyverek ki- fejlesztését, gyártását, felhal­mozását és alkalmazását eltil­tó nemzetközi egyezményről. MADRID A madridi találkozó pénteki teljes ülését követően a szovjet küldöttség sajtónyilatkozatot tett közzé. A nyilatkozat hang­súlyozza, hogy a madridi talál­kozó záródokumentuma jelen­tős részében már elkészült. Je­lentős haladás történt a kato­nai enyhülési és leszerelési ér­tekezlet kérdésében: a madridi találkozó egyetlen résztvevője sem ellenzi ilyen értekezlet megtartását. BUKAREST Pénteken hivatalos, baráti lá­togatásra Bukarestbe érkezett Robert Mugabe, Zimbabwe Köztársaság miniszterelnöke, a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió — Hazafias Front — elnöke. A vezető politikust Nicolae Ceau- sescu román államfő, az RKP főtitkára fogadta. ZÁGRÁB Miroszlav Krlezsa, a nagy horvát író hosszabb ideje be­teg. Az orvosi közlemény sze­rint állapota az utóbbi hetek­ben rosszabbodott, állandó or­vosi felügyeletre és gyógykeze­lésre van szüksége. A Magyar- országon is jól ismert Krlezsa 88 éves. OTTAWA Husszein jordániai uralkodó, aki csütörtökön érkezett az Egyesült Államokból Kanadá­ba, négynapos látogatása so­rán több ízben megbeszélést folytat Pierre-Elliott Trudeau kanadai kormányfővel. Elsősor­ban a palesztin kérdést vitat­ják meg. KAIRÓ Az egyiptomi katonai ügyész­ség halálbüntetést kért arra a huszonnégy személyre, akit a Szadat elnök elleni merénylet ügyében perbe fogtak. A vád­lottak padján ül majd nemcsak a gyilkosságot végrehajtó négy­tagú kommandó, de a mögöt­tük álló nagy létszámú mozga­lom további húsz tagja is. Az október 6-i elnökgyilkosság óta a hatóságok 750 személy le­tartóztatását jelentették be. PANAMAVÁROS Almedo Miranda panamai főügyész kijelentette, hogy Omar Torrijos tábornok, volt panamai vezető halálát „vélet­len baleset" és nem szabotász- cselekmény okozta. Torrijos jú­lius 31-én vesztette életét, ami­kor repülőgépe, útban Penono- meból Coclesito felé, egy hegy­oldalnak ütközött és felrobbant.

Next

/
Oldalképek
Tartalom