Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-13 / 266. szám

^^EPÜJSÄG 1981. november 13. A televízió és a család Pszichológusok véleménye szerint az ember- műveltségére környezete éppoly döntő ha­tással van, mint az iskola tájé­koztató, tudatformáló hatása. Éppen ezért a mind jobban el­terjedő televízió igen hatásos nevelője a gyermekeknek. De... Nem szabad elfelejtkeznünk ar­ról sem, hogy egyúttal a leg­hatásosabb nevelésgátló is, ha nem vigyázunk arra, hogy gyer­mekünk csak a korának megfelelő adásokat nézhesse. Igen sok szülő lerázza a fe­lelősséget magáról azzal, hogy nézete szerint: ha a gyermek nem érti, mindegy, hoay mit néz. Ha megérti, akkor már úgyis megnézhet mindent. Ez nagyon helytelen és káros fel­fogás (nem beszélve most ar­ról, hogy a sok ülés mozgás- szegény életmódra neveli a gyermeket, a szemének sem tesz jót a sok tv-zés, s az ideg- rendszerét is megviseli a tv- ben lejátszódó eseményözön.) A gyermeklélektannal foglal­kozó orvosok szerint a kép­ernyőn három helyzet rémíti meg legjobban a gyermekeket. Egyik az, ha szemük előtt olyan személy kerül veszélybe, akivel azonosítják magukat, vagy akit különösen kedvelnek. A másik, ha a lejátszódó esemény a való életre emlékezteti. így pél­dául sötét szoba, viharos éj­szaka, a magánytól való féle­lem, vészjósló árnyék, valaki leselkedik az ablaknál, stb. Min­den gyermeknél előfordul, hogy félelemérzés fogja el, ami előbb-utóbb elmúlik. De ha a képernyőn (vagy izgalmas fil­meken) látottak alapján újra átéli az ilyen félelmi érzéseket, idegrendszere megsínyli. Sok­szor még arra is összerezzen, ha valaki szól hozzá. A har­madik eset, amikor kiélezett helyzetekkel kerül szembe, és teljesen átadja magát a hely­zet izgalmának, mert nem gon­dol arra, hogy a „végén min­den rendbe jön". Vagy ez csak kitalált, szórakoztató történet. A szülőnek mindig arra kell törekednie, hogy gyermekének a családban minden vonatko­zásban biztonságot nyújtson. A biztonságérzet a gyermek testi­lelki egészséges fejlődéséhez feltétlenül szükséges. Éppen ezért kell ezen a téren is meg­határoznia, hogy az adások kö­zül mit nézhet meg a gyerme­ke, és ebből az elhatározásából ne engedjen. Ne sajnálja a szülő a gyer­mekét, hogy „szegényke” nem nézheti az esti bűnügyi műsort, inkább adjon a kezébe jó köny­vet. Kitűnő és hasznos szórako­zás az is. Feküdjön le időben a gyermek, mert ha nem tudja ki­pihenni magát, fáradtan megy az iskolába, és figyelmét nem tudja összpontosítani. Gondol­jon a szülő arra, a tanuló ér­dekét nem a szórakozás, hanem a tanulás szolgálja. Nagyon ér­dekes és tanulságos műsorok vannak délután is, amelyek sokkal inkább elősegítik a gyer­mek szellemi fejlődését, mint a felnőtteknek való esti műsorok. A szülő, aki gyermekének ko­rához nem illő filmet enged megnézni, kitörölhetetlen kárt okoz gyermeke lelkivilágában. A gyilkosságok, brutális jelene­tek, vagy egyéb, hasonló szi­tuációk még a felnőttre is nyo­masztóan hatnak, de mennyivel inkább felzaklatják a gyermek érzelemvilágát. S ez az ideg­állapot még éjjel sem múlik el, meit a gyermek rendszerint ar­ról álmodik, ami őt napközben vagy este erősen foglalkoztatta. A tv, a kis „házimozi" lehet a gyermek „barátja”, a szülő „segítőtársa" a nevelésben, de csak akkor, ha élünk és nem visszaélünk e lehetőséggel. FÁSI KATALIN Az oruos a lazrol A láz rendszerint megriasztja az embereket. Ha valaki­nek a szeme a szokottnál jobban csillog és a kelleténél nedvesebb, ha az arca kivörösödik, ha — ahogyan monda­ni szokták — lángol a tekintete, lázméröt dugnak a hóna alá, a higanyszál percek alatt 38—39 fölé is kapaszkodhat. És ilyenkor megállapítják: nagyon beteg, magas láza van. Pedig a láz maga nem betegség, csak tünet, amiből a be­tegségre következtethetünk. Egyelőre csak azt jelenti, hogy a szervezet harcol, küzd, birkózik az őt legyőzni akaró kór­okozóval, vagy valamilyen egyensúlyzavar folytán nagyobb a szervezet hőtermelése, mint a hőleadása. Szalagfüzés Az emberi test hőmérséklete a külső környezet hőmérsékle­tétől független és állandó. Az élet lassú égésének hőmennyi­ségét a keringő vér szétviszi a testben, és így a szervezet fűti önmagát. Fűti, ha a testfelület hőleadása fokozottabb, és hűti, ha valami miatt túlmelegszik. Az egészséges szervezet hőte.- melése és hőleadása egyensúly­ban van, a 36,5 Celsius-fok kö­rül mozog. Persze csak a meg­szokott módon, a hónaljban mérve, mert pár tizeddel maga­sabb lehet már a szájban mér­ve is. A csecsemők végbélben való lázmérésénél pedig a ka­pott eredményből nyugodtan leszámolható 3—5 tized, mert annyival több ott a hőmérsék­let. Sőt, ha a máj hőmérsék­letét meg tudnánk mérni, . ott még több lenne. Ezzel szemben az izzadt hónalj értéke félre­vezetheti az embert, mert pár tized fokkal alacsonyabb lehet. A láz tehát azt jelenti, hogy a hőtermelés egyensúlya meg­billent, és a hőtermelés na­gyobb, mint a hőleadás. Oka minden körülmények között az agyban székelő hőközpont iz­galma, amit viszont valamilyen kórokozó, tehát fertőző beteg­ség, fajidegen fehérje, valami­lyen mérgező anyag, vagy ideg- rendszeri károsodás idézhet elő. A hőnövekedés lehet lassú, amikor fokozatosan melegszik át a szervezet, de rohamosan, órák alatt is kialakulhat, ami­kor fázás, remegés, fogvacogás, hidegrázás jár vele. A hideg­rázás tehát rendszerint a hő­növekedés, a hőemelkedés jele, amíg a lázcsökkenéssel a leg­több esetben izzadás jár együtt. A 37,5 fokos hőmérsékletet hőemelkedésnek, a 38—39 kö- zöttit láznak, 39—40 fokig ma­gas láznak, 40 fok feletti túl- melegedést igen magas láznak nevezi az orvosi gyakorlat. A láz tehát nem betegség, de kellemetlen, mert káros le­het. Például 1 Celsius-foknyi hőmérséklet-emelkedés az ér­verést, a pulzust, percenként 10—12 lökéssel növelheti, meg­emeli a légvételek számát is körülbelül öt-hattal. Lázas ál­lapotban a folyadékveszteség nő, a emésztés csökken, az ét­vágy romlik, a nyelv kiszárad, az ajkak kicserepesednek, és székrekedés kínozza a beteget. Magas láz esetén a központi idegrendszer működészavarai: a nyugtalanság, a félrebeszélés, a lázas álom és a — főleg apró­ságoknál jelentkező — rángó­görcs. Szükséges-e a lázcsillapítás? Helyes-e a néhány tizedes hő­mérséklet észlelésekor is a láz­csillapítók marokszámra való fogyasztása, mint azt pár év­tizeddel ezelőtt rendszeresen tették? Semmi esetre sem. Ma nem a lázcsillapítás, hanem a betegség ellensúlyozása, a be­teg ember meggyógyítása a cél, és ez módosítja a szüksé­ges eszközöket is. Lázcsillapi- tásra akkor van szükség, ha a láz károsan hat az egyes szer­vekre. Azokkal is elsősorban a hőtermelést csökkentő, a le­adást fokozó hűvös, vizes boro­gatásokkal, amelyekkel még a magas láz is fokokkal csök­kenthető. Lázcsillapító gyógyszert lehe­tőleg csak orvosi rendeletre kapjon a lázas beteg, mert a hőmenet a kórismeret megálla­pításának egyik igen komoly adata, és ha ez lázcsillapító gyógyszerrel befolyásolt, köny- nyen tévútra vezetheti a vizs­gálat menetét. A hidegvizes keresztkötés, vagy törzsboroga­tás is csökkenti a lázat, anél­kül, hogy egyéb módon befo­lyásolná. Jó lenne, ha a házi beteg­ápolásban egyre jártasabb csa­ládok megszívlelnék az elmon­dottakat, és pár tizedes hő­emelkedés esetén nem nyúlná­nak azonnal a házi patikák lázcsillapító gyógyszereiért. DR. BUGA LÁSZLÓ Érdemes megtanulni a külön­leges felületet eredményező, egyszerű, „pihentető” techniká­val készülő szalagfűzéses hor­golást, amely szoknya, kendő, válltáska, mellény készítésére is alkalmas. A technika elsajá­títására, megtanulására legal­kalmasabb a sima szélű lap, a lakásunkban alkalmazható, hasznosítható kispárna elkészí­tése. 'Méret: 40x40 cm. Hozzávalók: 15 dkg közép­vastag, világos színárnyalatú fonal, 2,5-es horgolótű, vastag, színes fonalmaradékok, nagy lyukú merkelőtű. Recehorgolás: a kezdő lánc- szemsor után, 1. sor: 1 ráhaj- tásos pálcávail visszaejtjük a 7. ■láncsiemre, 1 láncszem, 1 egy­ráhajtásos pálca1 a soron kö­vetkező 2. láncszemre, 1 lánc­szem, *-tól ismételni. A sor vé­gén 4 láncszemmel fordulunk. 2. sor: 1 egyráhajtásos pálca, az előző sor pálcájára öltve, 1 láncszem váltakozásával dolgo­zunk. A sorvégeken 4 lánc­szemmel fordulunk. A második sor ismétlődik. A 40x40 cm nagyságú pár­naoldalhoz; 82 + 7 láncszem­re kezdjük a munkadarabot, 23 pálcás sort horgolunk. Szalagfűzés: a recehorgolás- sa,l készített párnalap pálca- magasságának (lyukméret) megfelelően 2—3 vastagabb, de azonos színárnyalatú fona­lat a merk elő tű be fűzünk és ábra szerint, soronként más- más színnel kitöltjük. FŰSZERES PARADICSOMLEVES, HÚSGOMBÓCCAL Hozzávalók] '(10 személynek) 6 evőkanál olaj, fél kg szalon­na, fél kg póréhagyma, 1 cso­mag leveszöldség, 1 gerezd fok­hagyma, fél kávéskanál majo­ránna, bors, só, 2 kg paradi­csom, másfél liter víz, 2—3 evő­kanál ketchup, 75 dkg sütőkol­bász, petrezselyem, sn idling, kapor — szárított is megfelel —, 1 pohár tejszín. Az olajat felforrósítjuk, és a szalonna- és hagymadarabokat benne megbatmítjuk. A zöldsé­geket apróra vágjuk és bele­tesszük, valamint a fokhagymát is hozzáadjuk. ízesítjük. A pa­radicsom levét, húslét és ke- tchutpot hozzáadjuk, és fél ára hosszat együtt pároljuk. A kol­bászt a hajából kiszedjük, gombócokat formálunk belőle és a levesben főzzük, 10 per­cig. Petrezselymet, sn id finget, kaprot és tejszínt keverünk be­le. BURGONYALEVES VIRSLIVEL 'Hozzávalók: (4 személy ré­szére) 1 kg burgonya, 3 nagy fej hagyma, 10 dkg szalonna, 1 csomag leveszöldség, 1 és ne­gyed liter húslé (leveskockából). 30 dkg virsli (2 pár), só, bors, 4 evőkanál tejföl, petrezselyem, sn idling. A burgonyát meghámozzuk és megmossuk, majd hosszában feldaraboljuk. A hagymát fel­szeleteljük. A szalonnát kockák­ra vágjuk és kiolvasztjuk. A hagymakarikákat a feldarabolt lev^zöldséggel és a szalonná­val megpároljuk. A burgonyát és a húslét hozzáadjuk, Fedő alatt körülbelül fél óráig főz­zük. A virsliszeleteket a főzés befejezése előtt a 'levesbe tesz- szük. Fűszerezzük. A levest kitálaljuk tányérok­ba, tetejére tejfölt öntünk, ap­róra vágott petrezselyemmel és snidlinggel megszórjuk. Űj köntösben a fekvőhely 'Ha, az egyszemélyes heverők bútorszövete már nagyon meg­kopott és nincs pénzünk újat vásárolni, lényegesen kevesebb kiadással új ruhába öltöztet­hetjük. A fekhelyre először pon­tosan kiszámított méretre, vi­rágos vagy modern mintájú, esetleg egyszínű vékonyabb kel­méből (karton, vászon, dekor- selyem) készítsünk alul széles berakással szegélyezett térítőt. 'Ennek tetejébe kerül a „fel­sőruha", amelynek szabását a rajz szerint végezzük. Anyagát vastagabb, jó tartásé kelméből (plüss, kordbársony, szövet) vá­lasszuk, a.rro ügyelve, hogy harmonizáljon a többi lakás­textillel, de főleg az alatta lévő „a.lsószokoya" anyagával. Éj­szakára csak a felső borítót kell a. fekhelyről levenni. Ahol kétszemélyes franciai- ágyat kell újjávarázsolni, ott ugyanígy járunk el, csupán még egyszer akkora méretet veszünk figyelembe. 'Mielőtt új lakásba költözünk, mimdenk' felméri holmijának .mennyiségét, a rendelkezésre álló tárolófelületeket, s ennek a két tényezőnek a figyelembe­vételével indulhat meg a rend­szerezés, csoportosítás, majd a selejtezés. A lakás használatba vételekor még mindennek van helye. A holmik szépen meg­férnek egymás mellett. Van le­hetőség arra, hogy levegősen, fél polcok üresen hagyásával játékos elrendezést csináljunk. Apró emléktárgyakat szívesen hagyunk olyan helyen, ahol ál­landóan szem előtt vannak. A kereskedelemben kapható szek­rénysorok nyitott elemei ezt a célt szolgálják. Az idő múlásával a holmik, használati tárgyak rohamosan szaporodnak. Gyorsan elérkezik az az 'dő, amikor már sehol nincs hely, megtelnek a szek­rénysorok, a beépített szekré­nyek. Felmerül az újabb problé­ma, hová pakoljunk? Ez külö­nösen olyan családoknál okoz nehézséget, ahol egy, esetleg több tanuló gyerek van. Mert a tanuló gyereknek külön tanuló­sarkot, vagy esetleg tanulószo­bát is be kell rendezni. Ismer­tetésünkben már meglévő szo­ba kiegészítőjeként a polcot szeretnénk olvasóinkkal meg­szerettetni. Kis helyet foglal el, és a falfelület olyan helyeire is feltehető, amit már bútoro­zásra nem akarunk felhasznál­ni. Igénytelen, egyszerű, de igen praktikus tároló k's bútor, sajnos a kereskedelmi forga­lomban csak elvétve található meg. A műanyagipar kezd ko­molyan foglalkozni polcok gyár­tásával, az egymásba rakható típusok igen kedveltté váltak a vásárlók körében. Olyan polctípusokat muta­tunk be, melyeket magunk is gyárthatunk, fa és fém felhasz­nálásával. Az 1., 2., 3. ábrák tartószerkezete fém, a polc anyaga lécbetétes, vagy pozv- dórja panellap, de lehet 10 mm vastag rétegelt lemez is. Ezek a polcok falra rögzítettek. Az 1., 2. ábrán lévő polcok több sorban helyezhetők el egymás alatt, kihagyva egy-egy elemet, játékos kompozíciót alakítha­tunk. HORNICSEK ERIKA A szobarendezés kiegészítője, a polc • • Ünnepi levélpapír Karácsony közeledtével lep­jük meg ismerőseinket magunk készítette ünnepi levelezőlap­pal, illetve levéllel. Amennyiben lehetséges, alkalmazkodjunk a boríték szabvány szerinti mé­retéhez. A megfelelő nagyságú kar­tonlapra rajzoljunk fenyőt, ha­rangot, stb. és színezzük ki rostirónnal vagy festékkel. Az­után vágjuk körbe. Az ábra há­tára ragasszunk keskeny karton­csíkot. Ezzel a „támasztóval" azután a körbevágott forma asztalidíszként is használható. 'Kissé több időt igényel a ka­rácsonyi levelezőlap, de sokkal szebb, ha a fenyőformát zöld filc- vagy posztóanyagból vág­juk k', és ezt ráragasztjuk a fehér kartonra. Azután színes papírból kis gyertyákat és göm­böket vágjunk, melyeket a filc­ágakra ragasztunk. Kedves és jellegzetes ünnepi hangulatot áraszt már az is, ha a fehér kartonra rostceruzá­val, színessel, festékkel kará­csonyi motívumokat rajzolunk. Borítékot is készíthetünk há­zilag. A szabvány boríték alak­ját papírból vágjuk ki. A belső oldalára írjuk karácsonyi jókí­vánságainkat, és rajzolhatunk esetleg egy-egy kedves kará­csonyi, újévi motívumot, össze­hajtjuk és levélzáróval, ragasz­tóval lezárjuk a magunk készí­tette borítékot. Fortélyos ötlet A divat egyik ügyes megol­dása, hogy a tucatruhák, hu­zatpulóverek, de még a blúzok alá is egy vékonyabb, lehető­leg magas nyakú pulóvert hú­zunk fel; Bökkenője akkor van, ha valaki éppenséggel nem olyan vékony termetű, hogy ezt megengedheti 'magának, hiszen a dunidiikmok plusz egy réteg még terjedelmesebb külsőt köl­csönöz. iMit lehet tenni, hogy ezt el­kerüljük, s amellett mégis a divatot követhessük? Régi ma­gas nyakú pulóverből könnyen kialakíthatunk ilyen nyakbeté­tet, ha. kivágjuk az ujjakat és leszabjuk. Ez esetben persze, hátul gombokkal kell ellátni a betétet. Ha vain maradék pu­ha szövet, jersey, abból is ki­alakíthatjuk, csak akkor arra ügyeljünk, hogy a visszahajtott nyakrészt ferdén szabott pánt­ból készítsük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom