Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-12 / 265. szám

BTníÉPÜJSÁG 1981. november 12. Labdarúgás Országos serdiilő- és ifjúsági bajnokság Sí. Dóiso-PMSC 3-2. Az újonnan igazolt Csik (középen) döntő érdemeket szerzett a lilák győzelmében. SERDÜLŐK: Pécsi MSC-Szekszárdi Dó. zsa 2-0 (1-0). Szekszárd, 50 né­ző. Sz. Dózsa: Holler — Nagy- falusi, Sági, Vecsei, Páli, To­pánka, Deli, Ősz, Freppán, Ta­más, Fertőszögi. Csere: Kvain- du.k, Ferger, Beke. Edző: Torn.yi Barna. A 11 -est hibázó hazai csapat nem bírt a jól játszó pécsiekkel. Jók: Freppán, Ta­más. Kaposvári Rákóczi—Dombó­vári VMSE 2-1 (0-0). Dombó­vár, 50 néző. Dombóvár: Árvái — Korvicska, Varga Takács, Varga L., »Horváth, Vörös, Szűcs, Ughy, HaJmosi, Tóth. Csere: Vciss, Sipos, Szatnik. Edző: Szí­jártó Károly. Mindkét oldaion sok helyzet »ki,maradt. G.: Hal­most. Jó: Halmosi. IFJÚSÁGIAK: Szekszárdi Dózsa-Pécsi MSC 3-2 (1-2). Szekszárd, 50 néző. Sz. Dózsa»: Pesti — Stumpf, Hahn, Bencze I., Csorbái, Die­nes, Joó, Csik, Répási, Kilyén, Frits i. Csere: Lőrincz, Bencze F., Török. Edző: Schöffer 'István, ötletesen, jól kombinált a PMSC és nehéz ellenfélnek bi­zonyult. A dózsásaknál nagy­szerű teljesítménnyel mutatko­zott be a Bakony Vegyészből igazolt Csik, aki parádés fejes­góllal döntötte el a két pont sorsát. G.: Csik 2, Dienes. Jók: Csik, Dienes, Bencze l„ Stumpf. Kaposvári Rákóczi—Dombóvá­ri VMSE 2-0 (1-0). Dombóvár, 100 néző. DVMSE: Kerényi — Zádori, Ács, Vass, Farkas, Hel- meczi, Nagy J., Berki, Péter, Nagy Cs., Csanádi. Csere: Linczmayer, Varga. Edző: Egyed Lehel. Gyenge iramú találkozón a szerencsésebb csapat győzött Jók: Farkas, Ács. A Vízmű végleg elnyerte a kapát Hetedik alkalommal rendez­te meg az Óra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi gyáregysé­ge Szekszárdon a városi sport­telepen kispályás labdarúgó- tornáját, melyen hat csapat vett részt. A kemény összecsa­pásokkal tarkított változatos csoportmérkőzések után a Vá­rosgazdálkodási Vállalat és a Vízmű csapata jutott a döntő­be, ahol 1-0 arányban a Víz­mű nyert. Egyébként a Vízmű csapatának ez volt sorrendben a harmadik tornagyőzelme, ez­zel véglegesen elhódította a vándorserleget. A harmadik he­lyet a Kommunális szolgáltató csapata szerezte meg a Bú­toripari Vállalat előtt. A torna legjobb góllövőjének Incze Zol­tán (Kommunális Szolgáltató Vállalat) bizonyult. Oldal háló ’81 FEL.SZABADULTAN, AZ ESÉLYTELEN NYUGALMÁVAL Hosszú az út Dombóvártól Szombathelyig. Jócskán jut idő beszélgetésre, a várható 90 perc esélyeinek latolgatására. Hogy a DVMSE labdarúgói kö­zül kik és milyen eredménnyel egyeztek volna ki elégedetten, most ne firtassuk. Egy biztos: a Sabaria elleni vidéki pontszer­zésre egyikük sem voksolt. Meg­érkezésük után kézbe vették testvérlapunk, a Vas Népe ün­nepi számát, s böngészni kezd­ték a találkozó beharangozóját. „Az elmúlt hetekben adódó né­hány probléma kissé meqvisel- te a csapatot — mondotta Vi- rágh Géza technikai vezető. Mindezeken igyekszünk túltenni magunkat, és a hátralévő mér­kőzéseken megszerezni azokat a pontokat, amelyek az élcso­portban maradáshoz szüksége­sek. Ellenfelünk jelenleg a táb­lázat utolsó helyén áll, éppen a múlt héten szerezte meq máso­dik győzelmét a Bakony Ve­gyész ellen. Ennek ellenére nem becsüljük le őket, de ezen a mérkőzésen csak a győzelem le­het elfogadható eredmény." Hát ennyit. Aztán délután megmérkőztek egymással. Rob­bant a meglepetés bombája: a sereghajtó dombóváriak mind­két pontot elhozták a. Perint- parti. csapat otthonából. — Csak a szerencse számlá­jára írandó a dombóvári le­génység sikere? — kérdeztük Tencz Károlytól, a DVMSE ügy­vezető elnökétől. — Szó sincs róla. Az az igaz­ság, hogy a nyári fúzió óta most jutottunk el oda, hogy az új vezetés és a csapat tagjai kö­zött kialakult egy kölcsönös bi­zalom táplálta kontaktus. Úgy érzem, játékosaink túljutottak azon a sokkhatáson is, melyet az MLSZ döntése okozott: jövő­re csak egy csoportban és 20 csapat játszik az NB ll-ben. Felszabadultan, az esélytelen nyugalmával lépnek pályá­ra és játszanak a nagy nevű ellenfelek otthonában is. Ez tör­tént vasárnap Szombathelyen is, ahol nagy örömünkre bravú­ros győzelmükkel megfosztották hazai veretlenségétől a Saba- riát. Elszánt volt a fiúk hangu­lata, s 90 percen át igazolták: nem hagyják magukat leírni csak úgy egyszerűen. Védeke­zésben szinte egymást múlták felül, derekasan állták a ha­zaiak sorozatos rohamait. Bí­zunk benne, hogy ezt a „har­cos" szellemet sikerül átmente­ni az utolsó két őszi találkozóra is. Hét közben két játékost iga­zoltunk: a Kaposvári Vörös Lo­bogótól Vészi, Toponárról pe­dig Jakab került hozzánk — hallottuk az ügyvezető válaszát. DÖNTÖTT A FEGYELMI BIZOTTSÁG Mi tagadás, érdeklődéssel vártuk az MLSZ döntését napok óta. Gyakran csöngőt szerkesz­tőségünkben a telefon, a kí­váncsi kérdezősködőknek mind­untalan csak azt tudtuk vála­szolni: a november 1-én félbe­szakadt Szekszárdi Dózsa—Sa­baria mérkőzés ügyében 10-én délután hozza meg határozatát a fegyelmi bizottság. Szerdán reggel hiába kerestük az ezzel kapcsolatos hírt az országos la­pokban, így felhívtuk az MLSZ-t. — Igen, megszületett a fe­gyelmi döntés. Ennek értelmé­ben a 60. percben félbeszakadt találkozó két pontját a pályán elért eredménnyel a Szekszárd javára igazolták. Hauzer Tibor Sabaria SE játékost — aki le­köpte a játékvezetőt — egy év­re eltiltották a labdarúgástól — hallottuk a vonal túlsó ol­daláról. Megköszöntük a tömör infor­mációt, s két perccel később már továbbítottuk is azt Tesz- ler Vendelnek, a Dózsa vezető edzőjének. NEM LESZ KIESÉSI GONDUNK Nemcsak a hideg idő, de a csapat gyengébb szereplése miatt is megcsappant a néző­szám Tevelen a Dunaszent- györgy elleni mérkőzésen. Bara­bás Gáspárral, a labdarúgó- szakosztály vezetőjével beszél­gettünk, azt kérdeztük, vélemé­nye szerint mi játszik közre a korábbi évekhez v'szonyított gyenge szereplésben. Érdekes dolgokat mondott el: — Talán furcsán hangzik, de játékosainknál fásultságot, kö­zömbösséget lehet tapasztalni. Persze figyelembe kell venni, hogy öten mentek el, illetve hagyták abba a-játékot. Az ed­zőcsere is befolyásolja a sze- .. replést, hisz minden edző más módszerrel dolgozik, idő kell, míg a játékosok átállnak. Any- nyi bizonyos, hogy az előző évek jó helyezését ezúttal nem tudjuk hozni, de meanyugtató: kiesési, gondjaink nem lesznek. A tavaszi idény kezdetére lesz két fiatalunk, aki leszerel és az ifjúságiak közül is kiszemeltünk egyet-kettőt, akik majd a fel- nőttcsaoattal kezdik‘az alapo­zást, akikre számíthatunk. A beszélgetésbe bekapcsoló­dott lapunk tudósítója, az egye­sület sportvezetője, Zwick Jakab is. A szakosztályvezetőhöz for­dult: — Hoztál magaddal pénzt? Mert ahogy elnézem, nem lesz annyi bevételünk, mint amennyi a két játékvezetőnek kéll. A Dunaszentgyörgy ifjúsági csapatának kapuját Dömötör Sándor védte. A kispadon vi­szont Dömötör László ült, aki most az ifjúságiakat „edzi. Az egyik dunaszentgyörgyi sport­vezetőtől, Varga Sándortól kér­deztük, a két név jelent-e ro­koni kapcsolatot, vagy csak vé­letlen. — Hogyne jelentene rokoni kapcsolatot — válaszolta Var­ga Sándor. — Az ifjúsági csa­pat edzője Dömötör László, aki 43 éves korában hagyta abba az aktív sportolást, a kapuvé­dést, utánpótlást is nevelt a Du- naszentgyörgynek. Az idősebb fia László, a felnőttcsapatban játszik, a fiatalabb, a Sándor az ifjúságiaknál véd. Ami érde­kesség: Sándor is — apjához hasonlóan — mezőnyjátékos­ként kezdte, de ha kell, a kapu­ban is helytáll. Dömötör Lász­lóról viszont el kell mondani, hogy pályafutását Rapp Imre szakította meg. Amikor legjobb formában volt, Pakson védett. Akkor került oda Rapp Imre, aki őt kiszorította a csapatból. Innen katonai szolgálatra vo­nult be, ahol egy évig egy ki­tűnő honvédegyüttes színeiben védett. A véletlen folytán oda­került katonának Rapp Imre és Dömötör kispados lett... A TAMÁSIAK DICSÉRETE A mérkőzés szünetében ér­keztünk Mázaszászvárra. Igaz, hogy Baranya megye, de mégis mintha haza mentünk volna. Mint ismeretes, vagy tíz éve, amikor Szászvár a Baranya me­gyei bajnokságból nem tudott feljutni az NB II-be — képte­len volt bajnokságot nyerni — fuzionált Mázával és Máza- szászvár néven a Tolna megyei bajnokságban szerepelt. Elgon­dolásuk bevált, Tolnában baj­nokságot nyertek és magasabb osztályba jutottak. Persze azóta ott is sok minden megváltozott. A csapat egykori elnöke, Gyor­sok István, aki a bányaüzem vezetője volt, meghalt. Ami ma Mázaszászváron sportlétesít­mény található (szép sportpá­lya, tekepálya, öltöző), az mind az ő sportszeretetére, hozzáértő munkájára emlékeztet. Túlzás nélkül állíthatjuk, a sportolók, a sportszerető emberek kegyelet­tel emlékeznek rá. Akarva, aka­ratlanul nekünk is az ő mosoly­gós arca, lelkesedése jutott eszünkbe, amikor átléptünk a sportpálya kapuján. A két csapat kivonult, köz­ben megtudtuk a számunkra kedvező eredményt: 0-0. A ta­másiak a második félidőben jobbnak bizonyultak és élvezni lehetett okos, higgadt játéku­kat. Nem rúgták el cél nélkül a labdát, nem szorultak be sa­ját térfelükre, hanem céltudato­san támadtak annak érdeké­ben, hogy sikerüljön két pont­hoz jutni. A második félidő ele­jén már egyszer Rab révén, a hazaiak kapujába került a lab­da, a játékvezető sípolt és kö­zépre mutatott, de a partjelző intett, ő úgy ítélte, hogy Rab kézzel érintette a labdát. Az tény, hogy a gól előtt Rab ke­zéhez ért a labda, de minder­ről nem tehetett, az vagy há­rom méterről rápattant. A ta­másaik nem futottak a játék­vezetőhöz, a partjelzőhöz, nem reklamáltak, sportszerűen tudo­másul vették a döntést. A nyu­godt, okos játékuknak meg lett az eredménye, Rab jól csavart lövése a kapus mögött átszóllva jutott a jobb felső sarokba. Nagy volt az öröm, ami érthe­tő, hisz idegenben 0-0-ás mér­kőzésállást követően gólt lőni sorsdöntő lehet. És az is lett, mert a hazaiak nem tudták be­venni a vendégek kapuját. Ágoston István mázaszászvári főrendező, aki az ötvenes évek elején a csapat egyik erőssége, góllövője volt, lehangoltan mondta: — Banász van olyan jó kapus, hoqy a mi csatáraink nem veszik be a kapuját. Jog­gal dicsérte Banászt, hisz is­merhette: korábban Mázaszósz- vár kapuját védte, miután Hő- gyészral, az anyaegyesületétől odaigazolt. A mázaszászvári csapatban még egy ismerőssel találkoz­tunk. Korábban a TÁÉV, illetve a Szekszárdi Dózsa, majd a Siklós játékosa volt: Agócs. Tu­lajdonképpen most játszik ott­hon, hisz mázaszászvári, édes­apja az ötvenes évek közepén a Mázai Bányász kapusa volt. Ríviden a bányász közönsé­géről: Sportszerűek voltak, el­ismerték, tapssal jutalmazták a győztes tamásiakat. Loch János intézőjük a mérkőzés végén még gratulált is a tamásiaknak. Megérdemelték, rászolgáltak. Ökölvívás Vointa UCECOM- Tolna megye 14-6 Árvái (bal oldalon) egyhangú pontozással győzött Fika Geor­ge ellen Az OKISZ sportosztálya és a romániai UCECÓM együtt­működése alapján a Dombó­vári Spartacus vendégeként kedden este Dombóváron ven­dégszerepeit Románia szövet­kezeti ifjúsági ökölvívó-váloga­tottja. A vasutascsarnokban Topa Imre, a Spartacus SE elnöke köszöntötte a szorító- ban felsorakozott két váloga­tottat. Ezt követően Leposa Bé­la, a versenybizottság elnöke mutatta be a tíz súlycsoport résztvevőit. Hatszáz néző előtt kezdődtek meg a küzdelmek. Vezető \bíró: Epireánu Petre (romón), Werling Jenő és Hor­váth Imre. Pontoztak: dr. Ma­thias Aurélián (román), vala­mint Csizmadia István, Varga Béla. Eredmények (elől a román versenyzők): Papírsúly: Fika George pontozással vesztett Árvái Rudolf ellen. 0-2. Lég­súly: Dobos Mirtea ellen Do­rogi László az első menetben feladta. 2-2. Harmatsúly: lánu Dorel pontozással vesztett Benke Gyula ellen. 2-4. Pehely­súly: Bíró Árpád pontozással győzött Herbszt Zoltán ellen. 4-4. Oprisor George az első menetben döntő fölénnyel nyert Horváth László ellen. 6-4. Könnyűsúly: Lengyel Zol­tán a harmadik menetben döntő fölénnyel győzött Szeke­res József ellen. 8-4. Kisváltó- súly: Rece Ion pontozással Félnehézsúlyban Erős Lajos az első menetben feladás­ra kényszerítette Dimit- rascut nyert Hári László ellen. 10-4. Nagyváltósúly: Maxim Cristián pontozással győzte le Szabó Lászlót. 12-4. Középsúly: Frank Vilmos ellen a második me­netben Bíró Lajos feladta. 14-4. Félnehézsúly: Dimitrascu Viorel az első menetben fel­adta Erős Lajos ellen. 14-6. A Tolna megyei ökölvívó Szövetség a Dombóvári Spar­tacus két-két különdijat aján­lott fel. A legharcosabb ver­senyzőnek a romániai Lengyel Zoltán és a magyar Erős Lajos bizonyult. A legtechnikásabb versenyző tiszteletdíját Rece Ion és Árvái Rudolf kapta. Fotó: Fejős Sándor Kézilabda Harmadik hely a Göcsej-kupán A Szekszárdi Spartacus ifjú­sági csapata Zalaegerszegen, az immár hagyományos Göcsej- kupa »kézilabda teremtornán szerepelt. A szövetkezeti gárda mellett a kupalvédő Szombat- heyi Tanárképző, az NB ll-es osztályozóra készülő Zalötej, valamint a »megyebajnokság'ban szereplő ZA-KÓ és a Caola KHV együttesei alkották a me­zőnyt'. A szekszárdi csapatban a következő játékosok léptek pályára: Kiss, Tekauer, Sza­bó, Lovász, Czíbor, Farkas, Gáspár, Plutzer, Háhn, Angyal, Beke és Lukács. Szekszárdi Spartacus—Szom­bathelyi TK 12-11 (5-5). Az NB ll-ből kiesett, előző évi kupa­győztes ellen végig .küzdelmes, izgalmas találkozót vívtak a Spairtacus-ifisták. Nagy elkese. déssel játszottak a »szekszárdi­ak, győzelmük a»rányai nagyobb is lehetett volna, de három büntetőt kihagytak. G.: Tekau­er 6, Czibor 3, Gáspár 2, Szau bó. Zalatej—Szekszárdi Sparta­cus 10-7 (6-4). Az: első mérkő­zés idegi és fizikai fáradtsá­gát érezte a szövetkezeti gárda». Szoros küzdelemben ínyért az újdonsült megyebajnok. G.: Czibor 4, Tekauer, Farkas, Sza­bó. Szekszárdi Spartacus—ZA-KÓ 16-14 (9-9). Második félidei hau tározottabb védekezésével meg­érdemelten győzött a Sparta­cus. Különösen Tekauer ered­ményes támadó játéka és An­gyal szerelése tűnt ki. G.: Te­kauer 6, Lovász 3, Farkas, Sza­bó, Czibor 2—2, Beke. Szekszárdi Spartacus—Caolb KHV 17-9 (12-4). Negyedik ku­pamérkőzésén végig fölényben játszott a szekszárdi ifjúsági gárda. A második játékrészben pályára »lépett cseresor is »kitett magáért. G.: Tekauer 5, Czibor 4, Angyal 3, Lovász, Szabó 2— 2, Gáspár. »A további eredmények: Zala­tej—ZA-KÓ 23-9, Szombathelyi TK—Caola KHV 26-14, Zalatej— Caola KHV 25-7, Szombathelyi TK—Zalötej 12-9, Szombathelyi TK—ZA-KÓ 28-3. A Göcsej-kupa végeredmé­nye: 1. Szombathelyi TK 6, 2. Zailatej 6, 3. Szekszárdi Spar­tacus 6, 4. ZA-KÓ 2, 5. Caola KHV 0 pontta.l. Az azonos pont­számú csapatok közötti sorren­det a gólkülönbség döntötte el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom