Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-12 / 265. szám

1981. november 12. ^fePLJJSÄG 3 Ipari körjárat Naponta harmincötezer méter dréncső A gyáregység, kintről nézve Rakodás, szállítás a gyár udvarán. Sieksiord iparnegyedei a várostól keleti irányban te­rülnek el, nagyjából legye­lő alakban. így a Rózsamáj- dűlőben, a Bogyiszlói úton, a Keselyüsi úton, s végül a Tartsay úton. A Szekszárd- Palánk felé vezető út, a régi hatos számú fő közlekedési út mentén, a Rózsamáj-dű- lőben több ipari üzem tevé­kenykedik. A hét elején fel­kerestünk néhányat, ott azt kérdeztük, mi újság az év végén? A 'Borsodi Vegyikombinát ha­zánk 'legnagyobb vegyiüzemei közé tartozik;, szekszárdi gyár­egysége jelentős szerepet tölt be a megyeszékhely ipari életé­ben. Az itt 'készített áru utat tört magának az építkezéseiken, a talajjavító szakmában, de az ipair más területén is találkoz­hatunk termékeikkel. Tavaly 512 millió forint értékű volt az éves produktum. — Idei tervünk ötszáz milliós — mondja a gyáregység veze­tője, Baranyai Kálmán — a fel­futás főleg a dréncsőtermelés- ben nagy. A 'mezőgazdaság­ban igen nagy mértékben hoz­záfogtak a termőföld termőké­pességének fokozásához, ille­tőleg rossz adottságú helyeken a föld megjavításához. .Ehhez kelt a. rengeteg dréncső. Az üzemben tévő extruderek- ikel tudják a különféle profillá léceket, felbontókat, redőny- anyagokat stb. készíteni, ám a dréncsőgyártáshoz új gépet vá­sároltak, Itthon ezt ugyanis nem gyártják. Egy nagyteljesítményű gép önti magáiból a sárga dréncső- kígyót, .naponta 35—40 ezer méter hosszúságot. 50, 65, 80 és 100 milliméter átmérőjű csö­veket gyártanak jelenleg. A MÉM NAK tájékoztatta a BVK-t, hogy jövőre nagyobb mennyiségű csőre lesz szükség. A cél, hogy jövőre az év dere­ka körül egy, majd az év vé­gén még egy extrádéit vásárol­janak, üzemibe állítsanak. De ezek a gépek már nagyobb át­mérőjű csöveket is tudnak ké­szíteni, például 125, 160 és 200 millimétereseiket. A gyárban, tehát az az újság, hogy nagy jövő évi feladatokra kell felkészülni még az idén, az­zal egy időben', hogy a tervet teljesíteni kell. — Nagy erőfeszítéseket te­szünk annak érdekében, hogy az év hátralévő részében ter­vünket teljesítsük. Nem volt év közben az anyagellátással sem baj, de óhatatlanul előfordul a leggondosabb megelőző mun­ka. mellett is géphiba, áramki­maradás stb. így az év hátra­lévő hat hetében még nem nyugodhatunk — mondja a gyárvezető. — Úgy szerveztük a munkát, hogy minden gépre feldolgoztuk a feladatot, em­bereinkkel is megbeszéltük a tennivalókat. — A gyárvezető tehát bizakodó. Munkásokkal beszélgettünk, akik éppen az éjszakai terme­lést hordták a raiktártérre. Ők is ismerik a hátralévő feladatot. A gyártó gépek között foglala­toskodó emberek programja kész. Minden gép, minden mű­szakra megkapta a progra­mot, s a gépet kezelő szemé­lyek között is megtörtént atz egyezség. Olyan tekintetben, hogy ki mikor óhajt -szabad­ságra menni, illetőleg figye­lembe vették oz esetleges gép­hibákat, A BVK szekszárdi gyáriban tehát oz idén is teljesítik a ter­vet. Az évenkénti 5—6 százalé­kos termelésfelfutás a 'hatodik ötéves tervben Is prog­ram. A most tárgyalási stá­diumban lévő termelésfejlesztés biztató a tekintetben', hogy a hatodik ötéves terv első éve után is dinamikus lesz a fejlő­dés, A gyárudvaron 'nagy a rend, az elszállításra váró műanyag lédhaiímok nem azt példázzák, hogy nincs vevőjük. Terméküket szinte a gép alól viszik el a vevők, o METALLOGLOBUS he­lyi telepének közreműködésé­vel. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Ezen az etruderen redőnyléceket gyártanak. Az Eho jugoszláv hajó még az előző este horgonyt vetett a földvári híd mellett, hogy fel­készülve várja a magyar és ju­goszláv szakembereket. Tíz év­nél régebben kezdődött a Du­na rendszeres, közös vizsgála­ta. Korábban, Dunaföldvártól Vukovárig számtalan, kellemet­len élményt nyújtott a folyó, elsősorban jegesár idején. . . A szakemberek elégedetten nyugtázták, hogy a dunaföld- vári, korábban megindult, s 1973 és 75 között helyreállí­tott partszakasz, egyensúlyba került. Nincs földmozgás.' Nem kell tartani attól, hogy a föld­vári löszhegy a Dunába csú­szik. Először dr. Szenti János, az Alsó Dunavölgyi Vízügyi igaz; gatóság igazgatója tart átfogó tájékoztatót. A Duna 418 kilo­méteres magyarországi szaka­szából 127 kilométer az> igaz­gatósághoz tartozik. A legtóbo munkát számukra a jeges ár elleni védekezés adja. Ennek szerves részeként, a rosszemlé­kű hartai kanyar szabályozási munkáinak első üteme már el­készült. .. A társalgás magyarul, szer­bül, időnként németül és an­golul folyik. Ügy tűnik, kevés szóból is értenek, hisz van egy közös nyelvük, a vízügyesek nyelvezete. Gyakran segít a térkép is, ahol a legapróbb részletekig feltüntetik egy-egy Duna-szelvény jellemző tulaj­donságait. .. A — csak a vájtfülűeknek érthető — szövegből sikerül néha egy-egy közérthető mon­datot elcsípni. Például az egyik „rosszindulatú” kanyar­ban kísérleteztek már robban­tással, vízágyúval, hogy meg­bontsák a nemkívánatos part­szakaszt. A végén megtalálták a legolcsóbb módszert, a leg­olcsóbb beruházást. Segítségül a folyó sodrásvonalát hívták. Ügy alakultak az áramlási vi­szonyok, hogy a víz szépen, Mohácsig a Dunán Az Eho hajószakácsa a délelőtti napsütésben lassan „maga csinálja" azt, amire az ember nem volt ké­pes. . . * Dr. Reznicek Károly a ju­goszláv vízügyesek vezetője. Egyúttal a dunai ' albizottság elnöke is. Tökéletesen beszél magyarul. Tájékoztat a Bezdán —Vukovár térségében elvég­zett munkálatokról. Arról is, hogy ezek milyen hatással le­hetnek a Duna magyarországi hidrológiai helyzetére. Környezetvédelem: mégpe­dig Mohács fölött nem sokkal, amikor találkozunk nagy felü­letet borító olajfoltokkal. Köny- nyen lehet, hogy a színesen csillogó vízfelület csak néhány felelőtlen ember (üzem) mun­kájának „eredménye”. Kár, hogy a vétkesek neve és címe ismeretlen marad... * A második nap végén már rögzítették, összegezték az el­múlt év munkáinak eredmé­nyét. Úgy mondták a szakem­berek, hogy a dunaszekcsői szűkmeder • nem jelent majd gondot a jégzajlásnál. És ja­vította a helyzetet a Duna- földvár alatti folyószabályozás is. Dunaföldvár, Paks, a Sió­torok és Baja környékén száz­millió forint értékű munkát vé­geznek évente. Ennek nyomán itt-ott már kialakult, a vízügye­sek meghatározása szerinti anyapart, ahol a folyó által lerakott hordalékon fű nőtt, s látni egy-egy fiatalabb fácskát is. . . Már föltűnik Mohács, az a város, amely sokunkban nem­csak a vesztett csata emlékét idézi, hanem az 1956-os jeges árét is, amely milliárdos káro­kat okozott a nemzeti vagyon­ban. Nyugtázzák a szakemberek, az előrehaladott folyamszabá­lyozási munkák miatt akkora jégtorlaszok nem keletkezhet­nek a Dunán, mint 1956-ban. A felkészülésre, a jég elleni felkészülésre viszont nagy szük­ség lesz mnidkét oldalon, mert a prognózis szerint olyan tél elé nézünk, amelynek nyomán december derekától februárig beáll a folyó... SZABÓ PÁL MIKLÓS Fotó: Strasszer András Felhők a Duna felett, késő délután Több hat a piacon Tógazdasági rekonstrukció ötezer hektáron Rövidesen véget ér az őszi lehalászás, A tógazdaságok várhatóan eredményes évet zárnak: a tervezettnél 10—15 százalékkal 'nagyobb az idei zsákmány. Ez egyrészt a ked­vező időjárásinak tulajdonítha­tó — nagyobb hőiingadozások nem zavarták a halak fejlődé­sét — másrészt segítettek a si­keres rekonstrukciók:, korszerű­sítések, melyek eredményeként a tavak egynegyedén — mint­egy 5 ezer hektáron — korsze­rűbb körülmények 'között tart­hatják a 'haliakat. Ezzel lezárult az 1975-ben indított 15 éves ha­lastó vi rekonstrukciós program első szakasza. A programinak megfelelően egész sor elöregedett, eliszapo­sodott, gazdaságosain már nem hasznosítható tavat és tórend­szert újítottak fel. Többek kö­zött Bikdlon, Tatán., Szegeden, Pakson és Győr 'környékén ki­tisztított tavaikon,, megerősített gátak között gazdálkodnak, korszerű technológiák fogadá­sára rendezkedtek be. A gazdasági szabályozók kors zerűs ítése k if i zetődő bbé tette a haltartást. A hal érté­kesítése sem okoz gondot, biz­tos a piac; nemcsak a hazai igények növekedtek meg, édes­vízi 'halaink mind keresettebbek o külföldi piacokon is. A tavaik felújításán kívül — a program részeként — ország­szerte feldolgozó üzemek épül­tek, ahol félkész és kész halter­méket állítanak elő, 'hogy egész évben egyenletesen jó ellátást biztosítsanak. Gyomon, Bika- Ion,, Tatán és a Balatoni 'Hal­gazdaságnál működik már az új feldolgozó üzem, s több mint 40 változatban adják pi­acra a napi étrendet változa­tosabbá tevő ételeket, a halfa - sírtot, a 'halkolbászt, a filézett halat, a halászlékockát stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom