Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-05 / 260. szám
1981. november 5. NÉPÚJSÁG 3 A tomerőmtí-építkezés Nemzetközi gárda, közös célért [Mondhatnánk azt is: bábeli nyelvzavar. 'Német, orosz, lengyel szó keveredik a magyarral. A tolmácsok keresik a legjobb kifejezéseket, aztán ha szóval nem megy, akkor a nemzetközi jelzések is előkerülnek, a kézjelek, az arcjátékok, vagy.a rajzok a falon. 'Valaki mindig megért valakit. S az már előbbre visz, akkor már a többiek is tudnak róla. Sokszor apró kis műszaki dolgok, egy vékonyka kis csővezeték elhelyezése a vita tárgya, de az is olyan fontos, mint a hatalmas gépegység, vagy éppen az egésznek a megértése. Sok nemzet szakembere dolgozik Pakson. Munkások, technikusok, mérnökök. Szinte nincs oyan magyar vállalat, amelynek ne lenne kapcsolata külföldiekkel, szocialista országbeli szakemberekkel. A 22-es Állami Építőipari Vállalat a iBUDOSTAL lengyel céggel kötött szerződést. Évek óta dolgoznak Pakson a lengyel hegesztők. 'Említeni kell a csehszlovák SKODA Művek szakembereit. Már csak azért is, mert ők készítették a magyar reaktort. Legtöbb szakembert és segítséget a Szovjetunió adja. Vannak itt tervezők, tanácsadók, szakértők, gyári szakemberek, akik a szovjet gyártmányú berendezéseket szerelik, ellenőrzik, vannak üzembehelyezők, akik a Paksi Atomerőmű Vállalatnak segítenek. Az ERŐTERV (Erőmű Tervező Vállalat) kapcsolatait nevezhetjük az elsőnek. Ők szerződést kötöttek már 1966-ban a Teplo- elektroprtíjekt szovjet tervező. váltalattal, annak is a kijevi részlegével. Erről a kapcsolatról, az internacionalista együttműködésről beszélgettünk Lovass Gyulával, az ERŐTERV tervezői Lengyel munkások a kettes kiépítésen Lovass Gyula kirendeltségének vezetőjével és Szemjakin Alekszander Alek- szandroviccsal, a szovjet tervezők technológus főmérnökével. — Szovjet partnereink nem az egész atomerőművet tervezik meg, ezt mindenekelőtt le kell szögezni, mert sokan azt hiszik, hogy mi kulcsrakészen vettünk egy atomerőművet. Felkészítettek bennünket a tervezésre, a beruházásra és a létesítési munkákba. Ehhez szolgáltatnak terveket, berendezéseket és az üzembe helyezéshez szakembereket. Mindezek mellett elvi garanciát vállalnak az építés minden fázisához, a biztonságos üzemeléshez, azaz segítséget a „lábra álláshoz" — mondja Lovass Gyula. — A generáltervezést közösen a szovjet intézettel az ERŐTERV végzi. Ez annyit jelent, hogy kettéosztottuk a munkát. Partnereink végzik az alapvetően nukleáris részek tervezését, az összes többi terv már magyar tervező munkája. Ugyanakkor, ahol szovjet gyártmányú berendezések vannak, ott a hozzájuk tartozó épületet is a szovjet tervezők tervezték meg. — Tudom, hogy ez a munka papíron egyszerűbb, mint az életben. — Igen. Az együttműködésben a leglényegesebb, hogy nekünk meg kell tanulni oroszul, nekik pedig meg kell tanítani bennünket oroszuk Ez furcsán adja ki magát. De nem csak a nyelvről van szó. Azt egyszerű elsajátítani, hiszen magam is egy jó év alatt megtanultam. Sokkal hosszabb folyamat a műszaki kultúra elsajátítása, a szovjet szervezetek felépítésének, működésének megértése. — Ezt konkrét példával is meg tudjuk magyarázni? — Nálunk az építőiparban is gyári minőségű tervek szükségesek. Ez annyit jelent, hogy a tervrajzokon még az utolsó szög is szerepel. A szovjet építésben ez más, de más egy nagy vállalat felépítése is, hiszen egy építőipari vállalatnál vannak tervező csoportok. Tehát a tervező intézet egy kész épület - ez esetben atomerőmű — terveit adja át az építőknek. Tehát nem egy részletes tervet, hanem összeállítási dokumentációt. A többi már az építők dolga. — Voltak ebből nézeteltérések? — Természetesen, Az előbb említettem, hogy a műszaki kultúra megtanulása a legfontosabb, nem a nyelv. Itt van egy példa. , Van nálunk egy olyan szisztéma, amit úgy nevezhetnénk: a munka végrehajtásának a terve. Ezt mi organizálásra Szemjakin Alekszander Alek- szandrovics fordítottuk. A kettő pedig ellentétes. A munka végrehajtásának terve a feladatok összessége, mi pedig úgy értettük, hogy kell úthálózat, kell szociális létesítmény, anyag stb. Ebből természetesen voltak viták. A tervezésről, erről az ellentmondásról kérdezem a szovjet szakembert: — NáliTnk például^a kis átmérőjű csövek elhelyezéséről nem készülnek tervek. Azaz nem jelölünk ki nyomvonalat. Az a szerelők feladata, hiszen ők ismerik a területet, tehát dönthetnek, hogy milyen körülmények között és hogyan helyezik el azokat. Ellentét volt ezen. a téren, de közösen az ERŐTERV-vel megoldottuk. Szemjakin Alekszander 1978 óta dolgozik Magyarországon, Pakson. — Tanult valamit a magyaroktól? — Egymásra vagyunk utalva. Megtanultuk a magyarországi szereléstechnológiát, a szervezeti felépítést, meg természetesen a nyelvet is kicsit, már értünk magyarul. — Hogyan állunk hozzá a problémák megoldásához, mi magyarok? — Az a tapasztalatom, hogy sohasem keresik a felelőst. Sem azt, hogy mi rontottuk-e el, se/n azt, hogy ők-e? A legfontosabb: gyorsan kijavítani a hibákat, nem visszatartani az építkezést vitatkozással. — Eddig csak a munkáról beszéltünk. Vannak baráti kapcsolatai? — Nagyon jó kapcsolataink vannak. Voltunk szüreten az állami gazdaságban, almát szedni Madocsárr, bejártuk az országot. Nagyon sok sportversenyen veszünk részt. A kislányomnak — negyedikes — magyar barátnői vannak. Úttörőtáborban is volt a Balatonom Alakítottak az iskolában egy szakkört, ahol egymástól tanulják a nyelvet. Egyszóval jól érezzük magunkat. 'Lovass Gyula egy újabb tényre, az együttműködés példájára hívja fel a figyelmet. — Kialakult egy csapat a szocialista országokban. Egy tervezői grupp — de ez érvényes minden területre —, amelyik ismeri egymás munkáját. így vagyunk jó viszonyban „munkatársi kapcsolatba” a csehszlovákokkal, az !NOK-beli szakemberekkel, sőt a napokban itt járt egy kubai delegáció — tanulni jöttek hozzánk, akik meg a szovjetektől tanultuk az erőműépítést. H. J.-G. K. • • Öntözés, hígtrágyával Földművelő eleinknek a talajerő visszapótlására egyetlen anyaguk volt: a szerves trágya. Ezért alaptételük is úgy szólt, ami kijön a földből, azt vissza is kell juttatni oda. A mai mezőgazdasági technológia mellett a műtrágya háttérbe szorította a szerves trágyát, ami egyébként a mostani, korszerű állattartás következtében nem is olyan, mint régen. Híg. Különösen az a sertéstenyésztésben, ahol nem használnak almot. Ez a trágya, amellett, hogy híg, összetételében sem olyan, hogy egy az egyben felhasználható lenne a szántóföldi kultúrában. Ma ugyanis a növénytermesztésben a jó terméseredmények érdekében tudományos pontossággal adagolják a vegyszereket. így a hígtrágya maradt és halmozódott és halmozódik ma is, annak ellenére, hogy értékes, a műtrágya helyettesítésére alkalmas anyagokat tartalmaz. A Hőgyészi Állami Gazdaság ürgevári sertéstelepén sincs másként, mint másutt. Az eredetileg épített berendezések nem győzték az évi százezer köbméternél több trágyát felA fázisbontó épülete, ahol a hígtrágyából kiszűrik a szilárd anyagot A fertőtleníthetőség miatt az új medencéket gumifóliával bélelték dolgozni és elemészteni. A szó szoros értelmében belefulladtak abba. Most a gazdaság 36 millió forintot költ arra, hogy megszabaduljon ettől a szeny- nyező anyagtól, méghozzá úgy, hogy abból haszna is legyen. Az 1500-as anyakoca-állományú telepen keletkező trágyából a hígtrágyakezelő rendszerben kiválasztják a szilárd anyagot, ami 9 ezer köbméter körüli mennyiség, és azzal 108 hektárt trágyáznak majd. A megszűrt hígtrágyát pedig az egyes növényfajták igényének megfelelően vízzel hígítva 345 hektár öntözésére használják. A hígtrágyakezelő telepen már elkészült a fázisbontó és két 2100 köbméteres tárolómedence. Most épül az a csőhálózat, amely a termőföldekre juttatja a telep trágyatermését. A csőhálózat fektetése mellett végzik annak a szivattyú- és átemelőháznak az építését is, mely az egész rendszert működteti. A hígításhoz szükséges vizet a Köves patak elrekeszté- sévei létesült tárolóból nyerik majd. Az egész rendszer kettős hasznosítású, mert nemcsak a hígtrágyával való öntözést szolgálja, hanem vízzel is öntözhetnek vele. A régi telep berendezései sem vesznek kárba. Részben a hígtrágya fogadására, részben pedig mosóvíz tárolására haszCsőút nálják őket. A rendszerhez tartozik az a 17 hektáros biztonsági terület, ami akkor jut majd szerephez, ha valamilyen sertésbetegség üti fel a fejét a telepen. Ekkor itt különítik el a fertőzött trágyát. A munkálatokkal a jövő év közepére készülnek el. — ez — Készülnek az átemelő alapjai Gépjavítás, korszerűen A mezőgazdasági gépek jobb kihasználására korszerű, új szerelési technológiákat alakítottak ki összefüggésben azzal, hogy —- a MÉM adatai szerint — az egy traktorra jutó 100 üzemórát általában 20—40 órás javítási szünet követ és egyebek között emiatt csökken a szántóföldi munkák gazdaságossága. A jelentős kieső idő főként azzal magyarázható, hogy a nagy teljesítményű, bonyolult munkagépek gyors ütemű elterjedésével nem tartott lépést a fejlődés a javítóműhelyekben. A gazdaságok gépjavító műhelyeiben zömében speciális berendezések és szerszámok nélkül javítják a gépeket, eove- bek között hiányoznak a gépek szétszereléséhez szükséges korszerű eszközök. A MÉM műszaki intézetének koordinálásával több mezőgazdasági nagyüzem korszerű szerelőeszköz-családot alakított ki. Az üzemi próbákra a Lajta- Hansági Állami Gazdaságban került sor. Itt mérésekkel állapították meg, hogy a korszerű szerelőszerszámokkal egyes géptípusok javításának átfutási idejét 4—6 nappal lehet rövidíteni.
