Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-04 / 259. szám

1981. november 4. Képújság 3 KÖJÁL-ellenőrzésen Középtávú terv a munkások egészségvédelmére A Tolna megyei KÖJÁL mun­kaegészségügyi osztálya rend­szeres ellenőrzéseket végez az üzemekben, vállalatoknál. A napokban Szekszárdon a TÁÉV- et keresték fel, ahol először a térelem-szerelvényező csarnok­ban, majd az asztalosüzemben vizsgálták: szennyezett-e a le­vegő, és ha igen, mennyire károsíthatja az ott dolgozók egészségét, s milyen intézkedé­sekre lenne szükség az esetle­ges nagyobb baj megelőzése érdekében. — Jó vagy rossz tapasztala­tokat »vár a mai ellenőrzéstől? — kérdeztem dr. Bezerédy Már­tától, a KÖJÁL munkaegészség­ügyi osztályának vezetőjétől. — Legutóbb a tavasszal jár­tunk itt - válaszolta —, s az ak­kori benyomások alapján most sem számítok kedvezőtlen kép­re. Ez az ellenőrzés természe­tesen csak egy részét teszi ki a munkások egészségvédelme érdekében kifejtett tevékeny­ségnek, ugyanis most csupán a légállapotokat vizsgáljuk. Ezen­kívül folyamatosan megállapít­ja a KÖJÁL laboratóriuma, hogy munkavégzés közben eset­legesen mennyi ártalmas anyag került.a dolgozók szervezeté­be, s az üzemorvos is figyelem­mel kíséri: okoz-e ez káros el­változást. A téremel-szerelvényező csar­nok két oldalán kabinszerűen fürdőszobák sorakoznak. Nem tévedés, már a fürdőkád is bennük van, s jelenleg a falak belső tapétázása folyik. Gyime- si Katalin vegyésztechnikus egy műszer részeit vette elő táská­jából, s nem sokkal később az összeszerelt eszközt már az egyik „kabinban" helyezte el, ahol töményebben érződött a vízhatlan tapétázáshoz használt ragasztóanyag szaga. — Mi e műszer lényege? — Elnyeletéses levegőminta­vételt végzek - mondta. — Spe­ciális folyadékon meghatározott Porelszívó berendezések csök­kentik a levegő szennyezett­ségét az asztalosüzemben mennyiségű levegő halad ke­resztül, s ez a műszer kimutat­ja, hogy mennyi benne az ár­talmas anyag.- S mennyi?- A megengedhető maximá­lis koncentrációnál több. Ez már most látható, de a pontos eredményt majd a laboratórium határozza meg.- Sajnos, e ragasztó eseté­ben a gyártmányismertető nem hívta fel a figyelmet arra, hogy egészségre ártalmas anyagot tartalmaz - kapcsolódott a, be­szélgetésbe Adóm Miklós, a TÁÉV munkavédelmi osztályá­nak vezetője. - A káros anya­gok elszívására a csarnokban még az idén két tetőventillá­tort szerelünk fel, s ezektől minden fülkéhez csatlakozó be­rendezés kapcsolódik, javítva a jelenlegi helyzeten. Miközben az asztalosüzem felé mentünk, dr. Bezerédy Márta arról tájékoztatott, hogy az új KÖJÁL-székház berende­zése után egyéni mintavevő ké­szülékek is rendelkezésre fog­nak állni. Ezeket a dolgozók rögzítik majd magukon, s így egész műszakban „viselve” eze­ket, folyamatos lehet a környe­ző levegő vizsgálata. Az asztalosüzembe lépve ar­ról érdeklődött a doktornő, hogy új technológiát, új anya­got alkalmaztak-e tavasz óta, vagy állt-e munkába új gép. Ugyanis a vizsgálat ebben az esetben főképp ezekre irányul­na. De most ilyen nincs, s már a levegőbe szippantva ta­pasztalhattuk: itt nem lesz rossz vizsgálati eredmény. De erre utalnak az elszívóberende­zések kanyargó vezetékei is. Érvényesül az elv: a fűrészelés, a csiszolás porát a keletkezés helyén kell elszívatni. Mindettől függetlenül Sárossy Istvánná közegészségügyi ellen­őr pormintát vett. Ehhez jó esz­köz a koniméter, amely prepa­rált üvegtárcsára szívja be a levegőt, s ezután le lehet olvas­ni róla, hogy egy köbcentimé­terben hány porszemcse van. Ezer a megengedett maximum, de a műszer ennél lényegeseb­ben kevesebbet mutat. A vizsgálatok hasonló ered­ménnyel folytatódtak a műhe­lyek különböző részein. Ádám Miklós osztályvezetőtől megtud­tam: az ÉVM és az ÉFÉDOSZ tavaly munkavédelmi tervezés­re jelölte ki a vállalatot. Ennek lényege: minden fellelhető kör­nyezeti ártalmat észrevenni, je­lezni, s ezek alapján éves és középtávú tervet kidolgozni. Mindehhez természetesen a KÖJÁL segítségét kérték, s an­nak dolgozói márciusban 10 napot töltöttek az üzem köz­ponti műhelyeinek műszeres vizsgálatával.- Meglepően sok tennivalót találtak a munkavédelem terén — mondta Ádám Miklós, s az öt évben mintegy 40 millió fo­rint értékű, munkavédelemmel összefüggő fejlesztésre kerül sor. Ennek jelentős része bizton­ságtechnikai, de figyelemre méltó a munkaegészségügy szempontjából az, hogy jelen­leg 380-an dolgoznak olyan he­lyen, ahol a zajszínt a megen­gedett érték felett van. A meg­oldást nem egyedi védőeszkö­zökkel keresik, hanem olyan műszaki elgondolásokkal, mint amilyen a zajkeltő eszközök burkolása, vagy a hangelnyelő fal. A mostani KÖJÁL-ellenőrzés tehát nem egyszeri vizsgálat volt. A látottak-hallottak alap­ján konstatálható: a TÁÉV-nél sem egy-egy alkalommal törőd­nek a munkások egészségvé­delmével. Amit tesznek, nem lehet kampányszerű, s nem is az. V. Z. - Cz. S. Szájmagasságban vesz levegőmintát a koniméterrel Sárossy Istvánné közegészségügyi ellenőr Ezt a kiselejtezett MTZ-t há­zilag szerelték fel emelővillá­val Ebédről jövet. Aznap húsleves reszelt tésztával és tejfölös, bor­sos tokány csipetkével volt az ebéd. A vállalkozás új formái Kutatási eredmények ügynöksége Sok esetben lassú a tudományos eredmé­nyek hasznosítása. A kutatók nem érdeklőd­nek eléggé a gyakorlat igényei iránt és a ter­melőüzemek máshol is hasznosítható, jó ered­ményei nehezen terjednek el. Mindezek fel­ismerése nem újkeletű, de a változtatásra ed­dig még nem sikerült megfelelő módot találni. Igaz, a kutatóintézeteket általában nem a költségvetés „tartja el", de nem is kizárólag kutatásaik gazdasági eredményeiből élnek. A mezőgazdasági üzemekben ennek ellenére a termeléstechnika fejlődése, a fajtaváltás is sokkal gyorsabb ütemű, mint amit a termelő­üzemek és a kutatóintézetek szerződései alap­ján feltételezni lehetne. A kutatók és a termelők elkülönülésének nemcsak az a veszélye, hogy érdeklődés híján esetleg kidolgozott fejlesztési elképzelések ma­radnak az íróasztalfiókban, hanem az is, hogy a termelők tényleges fejlesztési igényei nem, vagy csak áttételesen és lassan jutnak a ku­tatókhoz. Ezen a többé-kevésbé elhatárolt egymás- mellettiségen próbált változtatni a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézete és a boksái Ezüstkalász Mgtsz egy olyan társulás megszervezésével, amit a tudo­mányos eredmények gyors és hatékony gya­korlati alkalmazására, a különféle termelési tapasztalatok elterjesztésére hoztak létre. Az egyetem és a tsz egyezségéhez egy év alatt 19 közös gazdaság és három kutatóinté­zet csatlakozott. Nemcsak az egyszeri 30 ezer forintos vagyoni hozzájárulás volt a „belépő­díj" (amiből egyébként az eddigi munka ered­ményeként már 15 ezer forintot vissza is kap­tak), hanem a Sok felhalmozott szellemi és gyakorlati tapasztalat is. A közös vállalkozás — nevezzük inkább ügynökségnek — nemcsak a saját - módszerei­nek értékesítésével foglalkozik, a különböző kutató- és fejlesztőintézetektől, egyetemektől bizományba veszi át a hasznosithatónak vélt eljárásokat, találmányokat, s ezeket igyekszik eladni. Az ügynökség érdekeltsége nem ér véget az eladással. Ellenkezőleg: azzal kezdődik. A bi­zományba átvett és kipróbálásra átadott ku­tatási eredményekért, termeléstechnikai mód­szerért a vásárlónak ugyanis csak akkor kell fizetnie — mégpedig a többleteredményből —, ha az alkalmazott módszer bevált! A ter­melőknél képződött többleteredmény e'-y meg­határozott hányadán osztozik az ügynökség — hivatalos nevén: Pannónia Mezőgazdasági Társaság — és az az intézet, egyetem, ter­melőszövetkezet, vagy akár magánember, aki az alkalmazott módszert kifejlesztette. A társaságnak csak 6 állandó munkatársa van, de megbízásos alapon a társult gazda­ságok és intézetek munkatársi gárdájából rendszeresen 30 szakembert foglalkoztatnak. Eddigi munkájukból említést érdemel az energiatakarékos, az állatok biológiai igényei­hez jobban alkalmazkodó takarmányleldolgo- zó és tárolási eljárások felkutatása és alkal­mazása. Ilyen például az őrlésrendszerű ta- karmányapritás, az enzimes feltárás, az ada­lékanyagos tartósítás stb. Elvállalják a felku­tatott technikai, technológiai újdonságok gyár­tását, forgalmazását, próbaüzemelését és ja­vítását is. A társaság biztató kísérleteket végez a ta­karmánybab, a fehérjedús kukorica, a durum- búza, bizonyos fűfélék termesztésében. A ma­gyaróvári egyetem a vágóhídi hulladékok spe­ciális hasznosítását bízta a társaságra, a keszt­helyi egyetem pedig a hazai nemesitésű bur­gonyafajta elterjesztését. Egy társulás, még ha kapcsolatai túlnőnek is a megyehatárokon, csak egy társulás ma­rad. Amit csinál, annak viszont országos je­lentősége van. Szabad utánozni. BONYHÁDI PÉTER Az olvasó ne nyúljon a tér­kép után, mert ibármilyen lép­tékű legyen is az, kevés való­színűsége van annak, hogy raj­ta a Lepotyát megtaláljál. Pe­dig Lepotya létezik és nem akármilyen tájegység. A Gyu- laji Erdő- és Vadgazdaság Pá- ribazi lévő erdészete 9000 hek­táros területének egy része. Ne­vének etimologizálására nem vállalkozunk. Barkóczi István erdészetvezető szerint török eredetű, ami könnyen lehet. Steiner Tamás kerületvezetőt pedig - aki egyébként a „leg- steinerebb” Steiner — ottjártunk idején nem nyelvészeti, hanem fakitermelési gondok foglalkoz­tatók. A „legsteinerebb" úgy értendő, hogy nemcsak apjá­nak, anyjának és gyerekeinek, hanem apósának, anyósának, feleségének is Steiner a csa­ládneve. Mellékesen szólva 2—3 generációra visszamenőleg va­lamennyien erdészek voltak. A Lepotyán 8 munkabrigád 40 embere, 2 erőgép, egy mar­koló és 4 fogat fakitermeléssel, közelítéssel, szállítással foglal­kozott éppen. Az addig kedve­ző ősz akkor váltott aranyló vénaBszonyok nyarából igazán ősziesre, így mindannyian sű­rűn lesték, a fellegeket, a fe­jünk felett lógó esőt, hiszen 13 ezer köbméter fa kitermelése nem csekélység. Erdészeti mun­káról szóló beszámoló már sok­szor kerülhetett olvasóink kezé­be, az embert próbáló erőfeszí­tésről képeink vallanak. - Itt most a lakókocsiról érdemes szót ejteni, mely ott húzódott meg a vadetető takairmányos mellett. 'Lapunkban nemrégiben felvételt közöltünk a hazánkban is forgalomba kerülő NDK- gyártmányú lakókocsikról. Nos, az itteni aligha veheti fel ve­lük a versenyt — ami a külsejét illeti. Amazokban nem jártunk, ebben (és az erdőgazdaság te­rületén még 10 hasonlóban) asztal van, padok, fűtő és étel- melegítő alkalmatosság, ké­nyelmes hely 15, szűkös akár két tucat embernek is. Az er­dészeti dolgozókat autóbusz szállítja a munkahelyre, a Ta­mási Á. G.-ból származó ebédet Pornódról pedig egy másik autó. Ebédidőben itt emberi kö.‘ rülmények közt lehet tartózkod­ni, eső elől bemenekülni, a szakszervezet pedig mindenhol gondoskodik olvasmányokról. Képeslapok, folyóiratok várták, hogy Valaki kézbe vegye azo­kat. A lakókocsinak, lakókocsik­nak „márkájuk" nincs. Az erdő- gazdaság gépműhelyében, használt pótkocsialvázaik meg­hosszabbítása révén, házilag állítják elő valamennyit.-s. -n. Fotó: Cz. S. Lakókocsi a Lepotyán Pihenő a lakókocsiban

Next

/
Oldalképek
Tartalom