Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-04 / 259. szám
1981. november 4. Képújság 3 KÖJÁL-ellenőrzésen Középtávú terv a munkások egészségvédelmére A Tolna megyei KÖJÁL munkaegészségügyi osztálya rendszeres ellenőrzéseket végez az üzemekben, vállalatoknál. A napokban Szekszárdon a TÁÉV- et keresték fel, ahol először a térelem-szerelvényező csarnokban, majd az asztalosüzemben vizsgálták: szennyezett-e a levegő, és ha igen, mennyire károsíthatja az ott dolgozók egészségét, s milyen intézkedésekre lenne szükség az esetleges nagyobb baj megelőzése érdekében. — Jó vagy rossz tapasztalatokat »vár a mai ellenőrzéstől? — kérdeztem dr. Bezerédy Mártától, a KÖJÁL munkaegészségügyi osztályának vezetőjétől. — Legutóbb a tavasszal jártunk itt - válaszolta —, s az akkori benyomások alapján most sem számítok kedvezőtlen képre. Ez az ellenőrzés természetesen csak egy részét teszi ki a munkások egészségvédelme érdekében kifejtett tevékenységnek, ugyanis most csupán a légállapotokat vizsgáljuk. Ezenkívül folyamatosan megállapítja a KÖJÁL laboratóriuma, hogy munkavégzés közben esetlegesen mennyi ártalmas anyag került.a dolgozók szervezetébe, s az üzemorvos is figyelemmel kíséri: okoz-e ez káros elváltozást. A téremel-szerelvényező csarnok két oldalán kabinszerűen fürdőszobák sorakoznak. Nem tévedés, már a fürdőkád is bennük van, s jelenleg a falak belső tapétázása folyik. Gyime- si Katalin vegyésztechnikus egy műszer részeit vette elő táskájából, s nem sokkal később az összeszerelt eszközt már az egyik „kabinban" helyezte el, ahol töményebben érződött a vízhatlan tapétázáshoz használt ragasztóanyag szaga. — Mi e műszer lényege? — Elnyeletéses levegőmintavételt végzek - mondta. — Speciális folyadékon meghatározott Porelszívó berendezések csökkentik a levegő szennyezettségét az asztalosüzemben mennyiségű levegő halad keresztül, s ez a műszer kimutatja, hogy mennyi benne az ártalmas anyag.- S mennyi?- A megengedhető maximális koncentrációnál több. Ez már most látható, de a pontos eredményt majd a laboratórium határozza meg.- Sajnos, e ragasztó esetében a gyártmányismertető nem hívta fel a figyelmet arra, hogy egészségre ártalmas anyagot tartalmaz - kapcsolódott a, beszélgetésbe Adóm Miklós, a TÁÉV munkavédelmi osztályának vezetője. - A káros anyagok elszívására a csarnokban még az idén két tetőventillátort szerelünk fel, s ezektől minden fülkéhez csatlakozó berendezés kapcsolódik, javítva a jelenlegi helyzeten. Miközben az asztalosüzem felé mentünk, dr. Bezerédy Márta arról tájékoztatott, hogy az új KÖJÁL-székház berendezése után egyéni mintavevő készülékek is rendelkezésre fognak állni. Ezeket a dolgozók rögzítik majd magukon, s így egész műszakban „viselve” ezeket, folyamatos lehet a környező levegő vizsgálata. Az asztalosüzembe lépve arról érdeklődött a doktornő, hogy új technológiát, új anyagot alkalmaztak-e tavasz óta, vagy állt-e munkába új gép. Ugyanis a vizsgálat ebben az esetben főképp ezekre irányulna. De most ilyen nincs, s már a levegőbe szippantva tapasztalhattuk: itt nem lesz rossz vizsgálati eredmény. De erre utalnak az elszívóberendezések kanyargó vezetékei is. Érvényesül az elv: a fűrészelés, a csiszolás porát a keletkezés helyén kell elszívatni. Mindettől függetlenül Sárossy Istvánná közegészségügyi ellenőr pormintát vett. Ehhez jó eszköz a koniméter, amely preparált üvegtárcsára szívja be a levegőt, s ezután le lehet olvasni róla, hogy egy köbcentiméterben hány porszemcse van. Ezer a megengedett maximum, de a műszer ennél lényegesebben kevesebbet mutat. A vizsgálatok hasonló eredménnyel folytatódtak a műhelyek különböző részein. Ádám Miklós osztályvezetőtől megtudtam: az ÉVM és az ÉFÉDOSZ tavaly munkavédelmi tervezésre jelölte ki a vállalatot. Ennek lényege: minden fellelhető környezeti ártalmat észrevenni, jelezni, s ezek alapján éves és középtávú tervet kidolgozni. Mindehhez természetesen a KÖJÁL segítségét kérték, s annak dolgozói márciusban 10 napot töltöttek az üzem központi műhelyeinek műszeres vizsgálatával.- Meglepően sok tennivalót találtak a munkavédelem terén — mondta Ádám Miklós, s az öt évben mintegy 40 millió forint értékű, munkavédelemmel összefüggő fejlesztésre kerül sor. Ennek jelentős része biztonságtechnikai, de figyelemre méltó a munkaegészségügy szempontjából az, hogy jelenleg 380-an dolgoznak olyan helyen, ahol a zajszínt a megengedett érték felett van. A megoldást nem egyedi védőeszközökkel keresik, hanem olyan műszaki elgondolásokkal, mint amilyen a zajkeltő eszközök burkolása, vagy a hangelnyelő fal. A mostani KÖJÁL-ellenőrzés tehát nem egyszeri vizsgálat volt. A látottak-hallottak alapján konstatálható: a TÁÉV-nél sem egy-egy alkalommal törődnek a munkások egészségvédelmével. Amit tesznek, nem lehet kampányszerű, s nem is az. V. Z. - Cz. S. Szájmagasságban vesz levegőmintát a koniméterrel Sárossy Istvánné közegészségügyi ellenőr Ezt a kiselejtezett MTZ-t házilag szerelték fel emelővillával Ebédről jövet. Aznap húsleves reszelt tésztával és tejfölös, borsos tokány csipetkével volt az ebéd. A vállalkozás új formái Kutatási eredmények ügynöksége Sok esetben lassú a tudományos eredmények hasznosítása. A kutatók nem érdeklődnek eléggé a gyakorlat igényei iránt és a termelőüzemek máshol is hasznosítható, jó eredményei nehezen terjednek el. Mindezek felismerése nem újkeletű, de a változtatásra eddig még nem sikerült megfelelő módot találni. Igaz, a kutatóintézeteket általában nem a költségvetés „tartja el", de nem is kizárólag kutatásaik gazdasági eredményeiből élnek. A mezőgazdasági üzemekben ennek ellenére a termeléstechnika fejlődése, a fajtaváltás is sokkal gyorsabb ütemű, mint amit a termelőüzemek és a kutatóintézetek szerződései alapján feltételezni lehetne. A kutatók és a termelők elkülönülésének nemcsak az a veszélye, hogy érdeklődés híján esetleg kidolgozott fejlesztési elképzelések maradnak az íróasztalfiókban, hanem az is, hogy a termelők tényleges fejlesztési igényei nem, vagy csak áttételesen és lassan jutnak a kutatókhoz. Ezen a többé-kevésbé elhatárolt egymás- mellettiségen próbált változtatni a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézete és a boksái Ezüstkalász Mgtsz egy olyan társulás megszervezésével, amit a tudományos eredmények gyors és hatékony gyakorlati alkalmazására, a különféle termelési tapasztalatok elterjesztésére hoztak létre. Az egyetem és a tsz egyezségéhez egy év alatt 19 közös gazdaság és három kutatóintézet csatlakozott. Nemcsak az egyszeri 30 ezer forintos vagyoni hozzájárulás volt a „belépődíj" (amiből egyébként az eddigi munka eredményeként már 15 ezer forintot vissza is kaptak), hanem a Sok felhalmozott szellemi és gyakorlati tapasztalat is. A közös vállalkozás — nevezzük inkább ügynökségnek — nemcsak a saját - módszereinek értékesítésével foglalkozik, a különböző kutató- és fejlesztőintézetektől, egyetemektől bizományba veszi át a hasznosithatónak vélt eljárásokat, találmányokat, s ezeket igyekszik eladni. Az ügynökség érdekeltsége nem ér véget az eladással. Ellenkezőleg: azzal kezdődik. A bizományba átvett és kipróbálásra átadott kutatási eredményekért, termeléstechnikai módszerért a vásárlónak ugyanis csak akkor kell fizetnie — mégpedig a többleteredményből —, ha az alkalmazott módszer bevált! A termelőknél képződött többleteredmény e'-y meghatározott hányadán osztozik az ügynökség — hivatalos nevén: Pannónia Mezőgazdasági Társaság — és az az intézet, egyetem, termelőszövetkezet, vagy akár magánember, aki az alkalmazott módszert kifejlesztette. A társaságnak csak 6 állandó munkatársa van, de megbízásos alapon a társult gazdaságok és intézetek munkatársi gárdájából rendszeresen 30 szakembert foglalkoztatnak. Eddigi munkájukból említést érdemel az energiatakarékos, az állatok biológiai igényeihez jobban alkalmazkodó takarmányleldolgo- zó és tárolási eljárások felkutatása és alkalmazása. Ilyen például az őrlésrendszerű ta- karmányapritás, az enzimes feltárás, az adalékanyagos tartósítás stb. Elvállalják a felkutatott technikai, technológiai újdonságok gyártását, forgalmazását, próbaüzemelését és javítását is. A társaság biztató kísérleteket végez a takarmánybab, a fehérjedús kukorica, a durum- búza, bizonyos fűfélék termesztésében. A magyaróvári egyetem a vágóhídi hulladékok speciális hasznosítását bízta a társaságra, a keszthelyi egyetem pedig a hazai nemesitésű burgonyafajta elterjesztését. Egy társulás, még ha kapcsolatai túlnőnek is a megyehatárokon, csak egy társulás marad. Amit csinál, annak viszont országos jelentősége van. Szabad utánozni. BONYHÁDI PÉTER Az olvasó ne nyúljon a térkép után, mert ibármilyen léptékű legyen is az, kevés valószínűsége van annak, hogy rajta a Lepotyát megtaláljál. Pedig Lepotya létezik és nem akármilyen tájegység. A Gyu- laji Erdő- és Vadgazdaság Pá- ribazi lévő erdészete 9000 hektáros területének egy része. Nevének etimologizálására nem vállalkozunk. Barkóczi István erdészetvezető szerint török eredetű, ami könnyen lehet. Steiner Tamás kerületvezetőt pedig - aki egyébként a „leg- steinerebb” Steiner — ottjártunk idején nem nyelvészeti, hanem fakitermelési gondok foglalkoztatók. A „legsteinerebb" úgy értendő, hogy nemcsak apjának, anyjának és gyerekeinek, hanem apósának, anyósának, feleségének is Steiner a családneve. Mellékesen szólva 2—3 generációra visszamenőleg valamennyien erdészek voltak. A Lepotyán 8 munkabrigád 40 embere, 2 erőgép, egy markoló és 4 fogat fakitermeléssel, közelítéssel, szállítással foglalkozott éppen. Az addig kedvező ősz akkor váltott aranyló vénaBszonyok nyarából igazán ősziesre, így mindannyian sűrűn lesték, a fellegeket, a fejünk felett lógó esőt, hiszen 13 ezer köbméter fa kitermelése nem csekélység. Erdészeti munkáról szóló beszámoló már sokszor kerülhetett olvasóink kezébe, az embert próbáló erőfeszítésről képeink vallanak. - Itt most a lakókocsiról érdemes szót ejteni, mely ott húzódott meg a vadetető takairmányos mellett. 'Lapunkban nemrégiben felvételt közöltünk a hazánkban is forgalomba kerülő NDK- gyártmányú lakókocsikról. Nos, az itteni aligha veheti fel velük a versenyt — ami a külsejét illeti. Amazokban nem jártunk, ebben (és az erdőgazdaság területén még 10 hasonlóban) asztal van, padok, fűtő és étel- melegítő alkalmatosság, kényelmes hely 15, szűkös akár két tucat embernek is. Az erdészeti dolgozókat autóbusz szállítja a munkahelyre, a Tamási Á. G.-ból származó ebédet Pornódról pedig egy másik autó. Ebédidőben itt emberi kö.‘ rülmények közt lehet tartózkodni, eső elől bemenekülni, a szakszervezet pedig mindenhol gondoskodik olvasmányokról. Képeslapok, folyóiratok várták, hogy Valaki kézbe vegye azokat. A lakókocsinak, lakókocsiknak „márkájuk" nincs. Az erdő- gazdaság gépműhelyében, használt pótkocsialvázaik meghosszabbítása révén, házilag állítják elő valamennyit.-s. -n. Fotó: Cz. S. Lakókocsi a Lepotyán Pihenő a lakókocsiban
