Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-04 / 259. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 259. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. november 4., szerda. Mai számunkból KÖZÉPTÁVÚ TERV A MUNKÁSOK EGÉSZSÉGVÉDELMÉRE (3. old.) ON KÉRDEZ - Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) RANGOS MEZŐNY A SIPOS MARTON ÚSZÓEMLÉKVERSENYEN (6. old.) LAKÓKOCSI A LEPOTYÁN (3. old.) Politikai könyvnapok Az idei ősz már a huszadik a sorban, amely nem múlik el az 1961 óta minden esztendőben megrendezett politikai könyvnapok nélkül. Nem túlzás azt állítani, hogy a húsz esztendő alatt a politikai könyvnapok falun és városon egyaránt egyfajta ünneppé terebélyesedtek, mégpedig tartalmas: a politikai kultúra terjedésének ünnepévé. A politikai kultúra terjedése természetesen nem korlátozódik a könyvnapok idejére, s nemcsak azért nem, mert a terjesztők vagy éppen a Kossuth Kiadó dolgozói egész évben folyamatosan végzik munkájukat; a politikai könyvek iránti igény általános növekedése mindenekelőtt a politika iránti érdeklődés folytonosságából és állandó megújulásából fakad. Azt is mondhatnánk, hogy pártunk politikájára immár negyed- százada jellemző folytonosság és megújulás kelt mind szélesebb körben folytonos és meg-megújuló érdeklődést a politikai irodalom iránt, egyebek között Marx, Engels és Lenin művei iránt is. Az évről évre növekvő érdeklődést mutatja, hogy a Kossuth Kiadó megyei kirendeltségének forgalma évente átlagosan 10 százalékkal nő és a pártszervezetekben működő hatszázötven terjesztő egyike-másika valósággal verseng, hogy minél többet kapjon az új kiadványokból. Most például a negyedik kiadásban megjelenő „Ki kicsoda" életrajzi lexikon — annak ellenére, hogy 180 forint az ára — már a politikai könyvnapok előtt, előjegyzésben elfogyott. Az induláskor — húsz évvel ezelőtt — a megye tíz párt- szervezete rendezte meg a politikai könyvnapokat, most nyolcvanban rendeznek a politikai kiadványokból kiállítást, vásárt. Kétségtelen, hogy az idei politikai könöyvnapoknak nem a klasszikusok a slágerei, de kiemelkedő kiadványa például Kádár János Szövetségi politika — nemzeti egység című műve, amelyben — a korábbi hasonló kötetekhez illesztve — egy világosan végighúzódó politikai irányvonal késztet a klasszikusok tanulmányozására. Ez a politika ugyanis a valóságra épített és épít ma is; nem az illúziókra. Ahogy Lenin írta: „A marxizmus nem a lehetőségek, hanem a tények talaján áll. Egy marxista csakis pontosan és vitathatatlanul bebizonyított tényeket tehet meg politikája premisszáivá.” Kádár János legfrissebb beszédeiből és cikkeiből is több, e megállapítással egybecsengő részletet lehetne idézni, éppen azért, mert a valós helyzettel való mindenkori szembenézés, a tények köntörfalazás nélküli feltárása a szerzőnek elvi alapállása, pártunk politikájának pedig a lényegéhez tartozik. És e politikából fakad az is, ami kevés országról mondható el, hogy nálunk Marx és Engels, valamint Lenin műveinek a teljes sorozatát is kiadták, mert a szocializmus építésének mai, bonyolult problémáinak megoldásához — az adott tények minden oldalú megismerése mellett — a klasszikusok tanulmányozása sem nélkülözhető. Krupszkájá- tól tudjuk, hogy egy-egy új politikai helyzetben Lenin maga is újra és újra tanulmányozta Marx és Engels írásait: „Ezt a dolgot megtanácskozom Marxszal!" — mondta ilyenkor. Kétségkívül örvendetes, hogy hazánkban egyre többen és sűrűbben „tanácskoznak" a marxizmus klasszikusaival. A mi politikai könyvkiadásunkat mindemellett a sokszínűség jellemzi, a mostani politikai könyvnapok alkalmával is olyan művek kerülhetnek az olvasókhoz, amelyek a tények megismerését szolgálják, legyen szó akár a biatorbágyi merénylet hátteréről (Nemes Dezső: A biatorbágyi merénylet és ami mögötte van), a második világháborúról (Karsai Elek: A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig), közvetlen múltunkról (Berecz János: Ellenforradalom tollal és fegyverrel — 1956; Szenes Iván: A kommunista párt újjászervezése Magyarországon 1956—1957), vagy éppen jelenünkről (Csikós-Nagy Béla: Gazdaságpolitika). Felsorolhatnánk még jó néhány most megjelenő kötetet, amelynek olvasása lényegében mai kérdésekre — a szükséges nyílt, türelmes polémiák során — kialakítandó válaszokhoz adhat muníciót, szolgálván ezzel egyszerre a marxista elvek bátor hirdetését s nemzeti egységen nyugvó társadalmunk önkorrekciós képességét. A párt politikája, s ennek nyomán politikai könyvkiadásunk fejlődése is utal mindkettő szükségességére. Ahogyan az Kádár János legújabb kötetében is olvasható: „Amikor azt mondjuk, hogy politikánk nem lehet dogmatikus, akkor nemcsak valamilyen régi — mondjuk 1952-es — dogmára gondolunk. A világ halad, pártunk élő párt, s nekünk arra is vigyáznunk kell, hogy a saját, mondjuk tizenöt évvel ezelőtti, megállapításunk se válhasson dogmává.” ' a. g. Erőt és hitet adnak eredményeink, bizakodva tekintünk a jövőbe Szolnok megye Tanácsának ünnepi ülése Ünnepi ülést tartott kedden Szolnok megye Tanácsa a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére. Az ünnepségre a megyei tanács patinás épületében került sor, ugyanott, ahol negyedszázaddal ezelőtt íródott történelmünknek ez a lapja. Az eseményt emléktábla idézi: „Történelmi tény, hogy a szorongatott Magyar Népköztársaság forradalmi erői 1956. november 4-én innen hirdették meg az ellen- támadást a szocialista Magyarország győzelméért.” Az ünnepi ülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Szabó Borbála, a martfűi Tisza Cipőgyár művezetője, a Központi Bizottság tagjai; Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára, Papp .Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Barta László, a megyei tanács elnöke, valamint a megye párt-, állami és társadalmi életének számos más vezetője. A Himnusz elhangzása után Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg az ünnepséget. Rövid kulturális műsor következett, majd Barta László méltatta népünk legújabbkori történelmének 25 éve történt nagy jelentőségű eseményét. Felidézte a megyei tanács elnöke, hogy a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását követően, 1956. november 7-én rendkívüli ülésen határozatot hozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága is, s kinyilvánította, hogy Bevezetőben Korom Mihály emlékeztetett arra, hogy a 25 évvel ezelőtti napokban Szolteljes mértékben egyetért Kádár János kormányának programjával, és mindent megtesz azért, hogy a kormány minél hamarabb helyre tudja állítani az országban a rendet, és meginduljon a termelő munka. — Negyedszázad távlatából meggyőződéssel állapíthatjuk meg — hangsúlyozta Barta László -, hogy 1956 novembere úgy vonult be a történelmünkbe, mint a munkáshatalom megvédésének, erősítésének, a párt újjászervezésének és a szocialista építés fellendülésénok kiemelkedő események színhelye volt: a nép ügyéhez hű kommunisták egy csoportnek fontos állomása. Elért eredményeink forrása és alapja pártunk helyes, a nép által támogatott, következetes politikája. Erőnk az eddigi vívmányok elismerésében, védelmében is rejlik. Sikereink elválaszthatatlanok a népi hatalom megteremtésétől, megőrzésétől, fejlesztésétől és a társadalom politikai egységének alakulásától, a szocialista demokrácia fejlődésétől, gazdálkodási rendszerünk korszerűsítésétől, népünk tudatának formálásától. Ezután Korom Mihály mondott ünnepi beszédet. ja, Kádár Jánossal az élen, itt hozta létre az új forradalmi központot, amely harcba indult és harcba hívta a munkásosztályt, a dolgozókat a munkáshatalom megvédéséért, a szocializmusért.- Nagy megbecsüléssel gondolunk a forradalmi harc meghirdetőire, vezetőire. Őszinte tisztelettel adózunk mindazoknak, akik a hívó szóra csatasorba álltak, és fegyverrel a kezükben vagy más módon járultak hozzá az ellenforradalom leveréséhez, a konszolidációhoz. Nem felejtjük el, emlékezetünkben őrizzük mártírjainkat, mindazokat, akik életüket veszítették az ellenforradalommal vívott küzdelemben. Felidézte a Központi Bizottság titkára, hogy a forradalmi központ, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány létrehozása megteremtette a szocializmushoz hű erők mozgósításának, a párt egysége helyreállításának lehetőségét. Az azóta eltelt időszak — hangsúlyozta — meggyőzően bizonyította, hogy csak a helyes és világos programmal rendelkező, egységes forradalmi erő képes maga köré tömöríteni a szocializmus híveit, biztosítani cselekvőképességük kibontakoztatását, vezetni a párt és a tömegek harcát. (Folytatás a 2. oldalon.) Korom Mihály beszéde Év végi hajrá helyett — szállítási gondok Hz export Hozza a forintot Az idén még 280 000 pár cipőt gyártanak a Bonyhádi Cipőgyárban. Az év utolsó két hónapjában különösképpen nem lesz 'hajrá, a termelés tervszerű és ütemterv szerinti. A gyár az éves szerződéseit úgy kötötte, hogy a karácsony és a szilveszter közötti időszakot karbantartással tölthetik — az idén először. Év közben — júniusban — már volt egy karbantartás, akkor a dolgozók szabadságon voltak. A szállítások év közbeni elosztása a partnereknek is kedvez, ez a kereskedelemnek is jó, és a gyárnak is. IBonyhádon 1981-ben másfél millió pár cipőt gyártanak. Az első kilenc hónapban enyhe, mintegy 0,4 százalékos lemaradásuk volt, de ezt már októberben pótolták. 'Eredményesen gazdálkodnak, az első félévben 49 millió forint volt a nyereségük. Ezt az exportnak köszönhetik. Legnagyobb megrendelőjük a Szov-. jetunió, részükre 523 ezer pár cipőt gyártottak. A nem rubel elszámolású piacro pedig 76 ezer párat. Itt a legnagyobb megrendelőjük az NSZK, részükre 41 ezer pár cipőt küldtek. Bonyhádi lábbelit árulnak Finnországban, Belgiumban, Svájcban és Hollandiában is. Az év első tíz hónapja nem múlt el gondtalanul. A cipőiparban még mindig a háttéripar hiánya okozza a legtöbb problémát. A cipőipari kellékek 80 százaléka importból érkezik. Olyan apró dolgok ezek, mint a cipőfűző, a különféle csatok, vagy a gyártásban használatos ragasztók. Nemcsak a termelésben jelent zavart ez a tér\y, de árdrágító tényezőként is jelentkezik. Az alapanyagellátásban is voltak fennakadások, de megoldhatatlannak mutatkozó hiányok ezen a (téren nem jelentkeztek. 'Nem lesz évvégi hajrá a Bonyhádi Cipőgyárban az idén. Sajnos, a szállításban annál több fennakadás jelentkezik. Az optimális készáru-raktárkészlet mintegy 40 ezer pár, jelenleg azonban kénytelenek Bonyhá- don raktározni 110 ezer pár cipőt a- szállítási nehézségek miatt. Ezek a termékek exportra mennének, a Szovjetunióba, ott várják a cipőket, de a mező- gazdasági szállítások miatt — ami fontosabb — raktáron vesztegel száztízezer pár cipő. Eredményes évet zárnak Bonyhádon, ezt mondhatjuk már most, a 10 hónapos tapasztalatok alapján. A nyereség is több, mint az elmúlt években volt. Ezt úgy érték el, hogy köz. ben a minőség nem romlott és az ütemes termelés is megvalósult. Cseke Antal csomagoló a szovjet exportot készíti elő
