Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-25 / 276. szám

^RtPÜJSÁG 1981. november 25. • • ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kevés a mozielőadás Pakson J. É. Paksról küldte a levelet: „Fiatal vagyok, s szórakozni is szívesen járok. Szeretem a jó filmeket, s mostanában elég sok ilyet vetítenek Pakson, a Duna filmszínházban. Csak az a baj, hogy hetente összesen kétszer van előadás egy na­pon: hat és nyolc órakor. A hét többi napján csak 8 órától van vetítés. Mivel még tanuló vagyok, a 10 órai hazajárás ré­szemre késői — mivel reggel öt órakor kelek. Szeretném kér­dezni, hogy van-e lehetőség a hat órai kezdésre a hét többi napján is?" A Tolna megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója, Harmat Jó­zsef válaszolt: „A paksi Duna mozinak a kö­zelmúltban még heti három 6 órai előadása volt. A szombatit az érdeklődés hiánya miatt kel­lett megszüntetni. A mozi dol­gozóinak véleménye szerint a 6 órai előadásokra gyengébb az érdeklődés, mint a 8 órai előadásokra. Az olvasó által felvetett prob­lémát mégis jogosnak tartom, T elefonszámunk: 12-284 mivel fiatalról van szó és a mozibajárók többségét éppen ez a korosztály adja. Kísérleti jelleggel a mozi játékrendjében még a pénteki napon a 8 órai előadást 6 óraira ütemezzük át. Ezzel a megoldással a fiatalok heti három alkalommal (pén­tek, vasárnap, hétfő) a kora esti órákban mehetnek moziba. Amennyiben a gyakorlat is igazolja az olvasó javaslatát, úgy nincs semmi akadálya an­nak, hogy a jövőben a 6 órai előadások számát növeljük. Mint más alkalommal, most is meg kívánjuk jegyezni, hogy az előadások számának növelése és az időpontok módosítása Pakson is, máshol is azon mú­lik, hogy milyen az érdeklődés. A moziüzemi vállalatnak kizáró­lagos feladata a művelődéspo­litikán belül, a lakosság számá­ra a lehető legjobb szolgálta­tást biztosítani. Mi szolgálatkészen és öröm­mel teljesítjük a nézők olyan kívánságát, hogy több vetítés legyen.” Kellene egy buszváró Tengelici olvasónktól kaptuk az alábbi levelet: „Tengelicen, Júlia-majorban lakom, és Szekszárdra járok dolgozni. Lassan közeleg a tél, de mi utazók sajnos sehol nem tudunk meghúzódni, mig jön az autóbusz. Elég sokan járunk be dolgozni, s bizony kellemet­len az ácsorgás a rossz idő­ben. Azt szeretném megtudni, hogy a közeljövőben állitanak-e fel buszvárót, mely sok utazó kényelmét szolgálná." A levelet a tengelici Közsé­gi Tanács elnökének. Báli Jó­zsefnek továbbítottuk, aki az alábbi választ küldte: A tengelici Községi Tanács VI. ötéves tervében 5 buszmeg­állóhely és ugyanennyi váró- helyiség építése szerepel. Az utasforgalom nagyságára való tekintettel elsősorban a köz­ponti településen épültek és épülnek először a buszmegállók és várók. Tengelic Júlia-majorban, az ötéves tervünk szerint 1982-ben épül egy buszváróhelyiség és két leszállóhely. Hitelre adott a boltvezető... Egyik olvasónk küldte az alábbi sorokat: „A paksi áfész gerjeni állami gazdasági boltjában a boltve­zető hitelt ad a férfiaknak, akik szívesen fogyasztanak szeszt. Mégpedig nem kis ösz- szegben. Én is egy ilyen italozó férj felesége vagyok, három kisgyermekkel, s bizony mi sem vagyunk kivételek az ilyen kény­szerű hitelek fizetése alól. Nem azt mondom, hogy a férjem nem inna, ha nem kapna hitelt De bizonyára ennyit nem, mint most, ha nincs rá pénze..." A Paks és Vidéke ÁFÉSZ el­nöke, Rauth János válaszolt pa­naszosunknak : „A boltvezető — Berenkei Róbertné — elleni panaszbeje­lentést megvizsgáltuk. A vizsgálat során beigazoló­dott, hogy a boltvezető hitelt ad. Ezt a bizonyítékok alapján ő elismerte. A feltárt hiteljegy­zet anyagából azonban az nem tűnik ki, hogy milyen áruféleség kerül kiadásra ily módon. AÍz üzleti munkarend tiltja a BkM 15/1968. (XII. 27.) sz. rendelete alapján a hitel kiadását, me­lyet a boltvezetőnő ismer, ezért a rendelkezés megszegése miatt Berenkei Róbertnét szigorú fe­lelősségre vonásban részesí­tem.” Ml VÁLASZOLUNK A munkavédelemről szól a belkereskedel­mi miniszter 14/1981. (X. 30.) BkM számú rendelete, amely sze­rint a gazdálkodó szerv vezetője a szakszervezet munkahelyi szervével egyetér­tésben köteles elkészíteni és ki­adni a munkavédelmi szabály­zatot, azt évenként felül kell vizsgálni és szükség esetén mó­dosítani kell. A rendelet felso­rolja azokat a munkaköröket, amelyeknek betöltői ötévenként munkavédelmi vizsgát kötelesek tenni, ugyanakkor rögzíti — és erre külön is felhívjuk az érde­keltek figyelmét — hogy: „Va­lamennyi munkavédelmi vizsgá­ra kötelezett személy a koráb­bi vizsga érvényességi idejétől függetlenül 1982. évi december. 31-ig köteles munkavédelmi vizsgát tenni." A jogszabály ki­hirdetése napján — 1981. évi október hó 30-án — hatályba lépett. A kisvállalatok és kisszövet­kezetek bérszabályozásáról, va­lamint a dolgozók anyagi ér­dekeltségi rendszerének egyes kérdéseiről szóló, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke által kiadott 2/1981. (X. 30.) számú rendelkezésből itt csak arra utalunk, hogy alaphiány, illetve fedezetlenség esetén ar­ra az évre, amelyben a hiány vagy fedezetlenség bekövetke­zett, a magasabb vezető állású dolgozót prémium és a jogsza­bályban megjelölt kisvállala­toknál év végi részesedés nem illeti meg. A rendelkezés egyéb­ként azt is szabályozza, hogy a kisvállalat és kisszövetkezét nem magasabb vezető állású dolgozóinak (tagjainak) szemé­lyi alapbérét miként kell meg­határozni. A fenti valamennyi jogsza­bály a Magyar Közlöny 1981. évi 64. számában olvasható. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Értesítő idei 25. szórná-, ban felhívás jelent meg a munkahelyi konyhák szabad főzési és éttermi kapacitásá­nak gyermekétkeztetési célokra történő kihasználására, amely szerint a gazdálkodó szerveze­tek — ahol erre lehetőség van — üzemi konyháik szabad fő­zési és éttermi kapacitását a székhelyükön működő iskolák tanulói étkeztetésének megol­dására, illetve fejlesztésére hasznosítsák. A rendelkezésre álló lehetőségek keretein belül az iskolák erre irányuló igényeit elégítsék ki, járuljanak hozzá a tanulók egészséges fizikai fej­lődéséhez, a családok ellátási gondjainak enyhítéséhez. DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész 5: •:: j vl’i-/;: ;2;r-v---- "i;-S-:; ss • • i •-ti Diákoknak Utazási kedvezmények Rendkívüli kedvezmények be­vezetését tervezi az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda általános, közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói és hallgatói részére. 1982-től a Szovjetunió­ba', az NDK-ba, Csehszlovákiá­ba, Lengyelországba és Romá­niába induló társasutakon — a tengerpartiak kivételével — 2500 forintos részvételi díj ese­tén személyenként 100, 2501 és 5000 forint közötti részvételi díj esetén személyenként 200, 5001 forintos részvételi díjon felül pedig személyenként 350 forint engedményt adnak. Ugyanezekbe az országokba továbbá Bulgáriába csoporto­san utazó dolgozó fiataloknak is meghatározott útvonalra — a tengerpart ebben is kivétel — ugyancsak csökkentik a részvételi költséget. 2500 forin­tos részvételi díjig 150, 2501 és 5000 forint között 250, 5001 felett pedig 400 forint az Uta- sonkénti engedmény mértéke. Kedvezmény illeti azokat' a résztvevőket is, akik 1982 első negyedévében fizetik be a Szovjetunióba, az NDK-ba, Csehszlovákiába, Lengyelor­szágba, Romániába, Bulgáriá­ba szervezett társasutazások, valamint a Bulgáriába szerve­zett eqyéni utazások költségeit. Az 1982. III. 31-ig befizetők 2500 forintos részvételi díjiq 100, a 2501 és 5000 közöttinél 200, az 5001 forint felettinél pe­dig 350 forintos engedményt kapnak. Rendszeres utasainak is ked­vezményeket vezet be az ifjú­sági utazási iroda. Jövő évtől minden Express-utasnak iga­zolványt adnak át, amelyen az utazási részvételt és a befize­tett díjat igazolják. Ez alaoján az 1982-ben befizetett utak — zsebpénz nélküli — ára után 5 százalékot visszatérítenek 1983-ban. Pontosabbon: a „törzsvendégnek” annyival kell kevesebbet fizetnie eqy alka­lommal, ha ismét társas, vagy szervezett eqyéni túrán vesz részt. A kedvezmény évenként emelkedő mértékű: naqysáqát az esztendőnként megjelenő proaramfüzetben teszik majd közzé. A kedvezményre vagy kedvezményekre jogosult utasok csak eavféle címen — a szá­mukra leokedvezőbb összegben — vehetik igénybe a támoga­tást. lElikerül'hetetlen'ül jön az év vége, a pénztárcák nagy pró­bája. A kereskedelem különbö- ző szakágai már erőpróbát tar­tanak vevőcsábításból. A válla­latok egymásra licitálva tartják a tájékoztatókat és kínálják áruikat. Különleges helyet fog­lal el ebben a sorban a könyv, ugyanis ez az egyik legkézen­fekvőbb, s leghálásobb aján­dék. Ennek tudatában tartotta meg szokásos sajtótájékoztató­ját a Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülete. Hagyomá­nyai szerint a magyar irodalom egy-egy jeléssége ajánlja az új­ságírók, rajtuk keresztül az ol­vasó figyelmébe a szezon kü­lönlegességeit. Most Sükösd Mi­hály írót kérték fel erre, aki az elismerés mellett szóvá tette azt is, hogy feltűnően kevés az élő magyair írók első kiadású köny­ve, viszont annál több a máso­dik, harmadik,., sőt nyolcadik kiadást megért élő és klasszi­kus, hazai, illetve külföldi mű. Ezt követően kiemelt néhány különlegességet, közöttük olya­nokat is, amelyek karácsony ide, téli könyvvásár oda, már nem is kaphatók. Sükösd Mihály szerint a töb­bi között a következő könyveket fogadják majd különösen szíve­sen karácsonyi ajándéknak: ILLYÉS GYULA: KONOK KIKELET „Nem ez az első szemelvé- nyes gyűjtemény a verseimből. De ez az első, amelyet én vá­logattam.” — írta a kis kötet ajánlásaként Illyés Gyulai A Konok kikelet-ben tehát azokat a verseket olvashatjuk, amelye­ket Illyés a. legközelebb érez ön­magához. Ebben az értelemben vallomás ez a kötet: korunk legjelentősebb magyar költőjé. nek vallomása gályájáról. NEMES NAGY AGNES: KOZOTT iNemes Nagy Ágnes költésze­te elemi indulatú, gondolatilag nagyon igényes hatású lírai Ki­alakulását o második világhá­ború fenyegetése, iszonyata, majd a felszabadulást követő évek erkölcsi önvizsgálata, szel­lemi pezsgése befolyásolta leg. inkább. Később, a kényszerű hallgatás idején, s az elmúlt negyedszázad során aztán to­vább mélyült, gazdagodott, és ekkor vált igazán jelentős köl­tészetté is. KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL: AZ UTOLSÓ HULLÁM - HULLAMTORÖK - BÉKLYÓK ÉS BARÁTOK A „hármas könyv” az író há­rom nagy sikerű önéletrajzi re­gényét foglalja egybe. A triló­gia nem csupán egy érdekes, fordulatokban gazdag életpá­lya plasztikus élménybeszámoló­ja', hanem századunk magyar társadalmának nagyszabású körképe is. Szenvedélyes szerel­mek és futá kalandok, különös utazások és sorsformáló olvas­mányok, történelmi események a mindennapok szintjére fordítva, a negyvenes-ötvenes évek gro­teszk irodalmi és közéleti jelen­ségei elevenednek meg a lebi­lincselő írásokban. MANDY IVAN: TAJAK, AZ ÉN TÁJAIM Emlékezetvillonásök kevered­nek a képzelet játékaival és a hétköznapi beszéd törmelékei­vel. A tárgyak életre kelnek és önnön életükbe belekövesedett emberek osztoznak az élet el­koptatott színterein. Groteszk és bensőséges, részvéttel teli és kíméletlen képek váltakoznak: belőlük rajzolódik ki az író te­remtett és valódi világa, ame­lyet teljessé és felejthetetlenné avat a hűség. Hűség a város­hoz, az emberekhez, teremtett alakjaihoz, önnön életéhez. NAGY LAJOS: A VADEMBER - BUDAPEST NAGYKÁVÉHÁZ - HÁROM BOLTOS­KISASSZONY Az életműsorozat második dau rabja három regényt foglal ma- gában. € művek alapján végig­követhetjük Nagy Lajos sajátos regényformájának kialakulását o hagyományos szerkezetű alko­tásoktól a mélylélektani ábrázo­lás kidolgozásáig, a mozaikok­ból összeálló széles társadalmi körképet felvillantó szirhultán- regény megszületéséig. Kitűnő példája ennek a Budapest nagykávéház című alkotásai amely a felszabadulás óta most jelenik meg első ízben. CORMAN, AVERY: KRAMER KONTRA KRAMER Johanna egyik nap fogja mai­gát és elindul, hogy új életet teremtsen magának, négyéves kisfiát pedig férjére hagyjoi Ted Kramer, oki eddig az apaszerep nehézségeiről semmit sem tu­dott, a szinte megoldhatatlan­nak látszó feldatot, bár sok megpróbáltatás árán, de teljesíti. A gyerekkel való kap­csolata egyre közelebb hozza a fiút és az apát egymáshoz, s mikor két év múlva az aszony újra jelentkezik és vissza pereli a gyereket, Ted a kétségbeesés szakadékénak szélére kerül. A regény végül is happy enddel végződik. A nálunk is nagy si. kerrel bemutatott világhírű film alapjául szolgáló regény nagy­szerűen egyensúlyoz élelmes­ség és irónia között, nagy mes­terségbeli tudással ábrázolja Ted Kramer igazi szülővé érésé­nek folyamatát MANN, KLAUS: MEPHISTO Klaus Mann (1906-1949) Tho­mas Mann tragikus sorsú fia, 1936-ban jelentette meg Ams­terdamban a Mephisto-t- A re­gényben egy színész tündökle­tes pályafutását írja le a húszas évek közepétől 1936-ig, a könyv megírásának időpontjáig. A fő­szereplő modellje élő személy, a Harmadik Birodalom ünne­pelt és vezető színésze, színházi intendáns, rendező, Göring ba­rátja volt Az író ellentmondá­sosságában rajzolja meg a rossz szolgálatában álló tehet­séget. A regény igen keserű és szatirikus korrajz, mely a szó szoros értelmében o színfalak, a kulisszák mögé világít s bemu­tatja egy hatalmi mechanizmus legtitkosabb módszereit képvi­selőinek érdekszövetségét. A re­gényből. készült magyar film a cainnesi fesztivál két díját nyer­te el. GALL ISTVÁN: HULLAMLOVAS A Hullámlovas cím egy író- kritikus meghatározása saját kritikai munkásságáról': mint egy hullámlovas lovagol kritika és szépirodalom határán. Kriti­kát művel, de tulajdonképpen szépirodalmat, sőt önéletrajzot ír. A Kossuth-díjas Gáli István páratlan élménnyel ajándékoz­za meg az olvasót: fontos hír­adást hoz az utolsó tizenöt év könyvterméséről — novellisztikus formában. SZÍNHÁZI KALAUZ A mű új kiadásában különö­sen o XIX. és a, XX. századra vonatkozó eligazító 'bevezetőket dolgozták át a kötet szerkesztői és szerzői. A korábbi színdarab- ismertetéseket pedig további klasszikus és időközben. írott drámák taglalásával egészítet­ték ki. SZÉKELY ÉVA: SÍRNI CSAK A GYŐZTESNEK SZABAD „A sportemberről szeretnék ír­ni" — kezdi emlékezéseit az öt­venes évek világhírű úszója, Székely Éva —, „o sportember fogalma nálam nem azonos a sportolóval... Itt ugyanis az em­beren van a hangsúly. Az em­beren, aki — legyen része dicső­ségben, vagy kudarcban — em­berségét sohasem veszítheti el.” A könyv tehát nem egyszerűen egy „híres ember” sikereinek gyűjteménye, hanem egy mély­ségesen humánus magatartás, egy kiküzdött és megszenvedett szemlélet dokumentuma is. B. MÉHES VERA: SZAMLÉPCSŐ Egy születésnapi vendégség vidám játékai körben'valódi „kis matematikoi” feladatokat oldanak meg a gyerekek — akárcsak az óvodai foglalkozá­sokon. Egész újszerű, izgalmas módon alkalmazta a szerző a programozott oktatásból ismert, lépésről lépésre vezérlő eljárást — képekről felhajtható fedőla­pok segítségével. LÁSZLÓ ENDRE: JÓHOLDAT, SZIRIUSZ KAPITÁNY! Ez a kalandos, fantasztikus gyerekregény 2480-ban játszó­dik a Holdon), s arról szól, hogy talpraesett kölykök csapata ho­gyan önt életkedvet egy na­gyon derék, de nagyon szeren­csétlen emberbe, s a tudós or­vosok hogyan támasztják fel hi­bernált álmából a zseniális fel­találó több éve halottnak hitt feleségét és kisfiát Ez a törté­net rádiójáték formájában igen sok örömet szerzett már a fia­taloknak. BALÁZS DÉNES: VANDORÚTON - PANAMÁTÓL MEXIKÓIG A szerző Közép-Amerikában megtett hosszú expedícióját ír­ta le. Járt Panamában', a Costa Rica-i vulkánoknál, Guatemalá­ban, a maya kultúrái bölcsőjé­nél, valamint El Salvadorban, Hon d urasban, Beli zé ben és Mexikóban. Balázs Dénes a so­kat utazó ember tájékozottságá­val és felkészültségével fest hi­teles és eleven képet a távoli országok történelméről, földraj­zi és embertani viszonyairól, kultúrájáról és hétköznapjáról. Sokan mielőtt megvásárolják a könyvet belelapoznak

Next

/
Oldalképek
Tartalom