Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-25 / 276. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 276. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. november 25., szerda. Mai számunkból ERŐEGYENSÚLY EURÓPÁBAN (2. old.) OLAJÜTÖBEN A DISZKONT (5. old.) VILÁGBAJNOKSÁGRA KÉSZÜL A KÉZILABDA- VÁLOGATOTT (6. old.) KINCSÜNK AZ ERDŐ (3. old.) Elvek és módszerek Nem először hivatkozom ezeken a hasábokon S. bá­csira, a P-i, majd M-i gép­állomás volt főmezőgazdászá­ra. Páratlan ember volt, amit nemcsak nyugdíjba vonulás­kor kapott Munka Érdemrend­je, hanem volt beosztottai­nak érzelmei is igazolnak. A megyében járva-kelve nem­régiben többször is eszembe jutott. Eszembe jutott továb­bá az, hogy módszereit vala­milyen formában nem kelle- pe-e vezetéstudományi to­vábbképzéseken okítani. Tőle hallottam azt az elvet, hogy nemcsak dicsérni, hanem szidni is tudni kell. Ez a gya­korlatban többnyire úgy zaj­lott, hogy ha valaki, valahol eltolt valamit, a főmezőgaz­dász sosem azzal rontott ne­ki, hogy „Maga már megint pocsék munkát végzett!” Ehelyett valahogy így: „X. elvtárs! Maga olyan rendes ember, hogyan csúszhatott be éppen magánál ez a gik- szer?" Mire az illető elpirult, magába szállt, és mert ki ne lenne meggyőződve arról, hogy ő tulajdonképpen ren­des, igyekezett irigylésre mél­tóan dolgozni. További, teljesen egyszerű elvek S. bácsi repertoárjából: „A legritkább eset az, hogy valaki eleve rossz munkát igyekezzen végezni. Először a jót kell ekeresni, a rossz ma­gától is előjön”. Aztán: „-Min­denkit a maga képességei­hez, nem pedig valamiféle eij méleti szinthez kell mérni!" cs még egy: „A munka megíté­lése nem rokonszenv kérdé­se!” Kicsiségek ezek? Nem vagyok teljességgé meggyőződve arról, hogy azok. Nemrégiben egyik szép településünkön két különböze munkahely vezetője panasz­kodott. Ök, ott helyben egy­másra lennének utalva, sőt jól meg is férnek. De valaho messze, a városban, a két „nagyfőnök" nem szívleli egy­mást, mindegyik ott igyekszik „betratani" a másiknak, aho csak lehet, márpedig sokfelé lehet. Aminek a levét itt isz- szák meg helyben, pedic tapssal fogadnák, ha ezek aa állapotok megváltoznának Múltkoriban hallottam aa egyik kisebb építkezés na­gyon alrendű vezetőjének ju tasi őrmestereket megszégye­nítő stilusú „méltatását" mellyel beosztottainak nem i: túlságosan rossz munkájá részletezte. Aztán elment é* végighallgattam a dolgozók véleményét róla, akinek atya szavai arra az eredményre vezettek, hogy az illetők mos1 már csakazértis pocsékul dol­goztak. Egyre inkább elhatalmaso dó érzésem, hogy egészer apró, mondhatnám stílusbei kicsiségekkel sokkal elvisel­hetőbbé tudnánk tenni egy­más életét, mint amilyenné valójában tesszük. Bízón benne, hogy nem egyetlen S bácsi létezik szerte a hazá­ban és a többiek se mentei mind nyugdíjba... Bár a mindennapi tények nem mindig táplálják ezt c bizodalmamat. Sajnos. O. I. A bonni csúcstalálkozó második napja Leonyii Brezsnyev találkozói a nyugatnémet pártok vezetőivel Genscher külügyminisztert, a szabaddemokraták vezetőjét fo­gadja Leonyid Brezsnyev. A képen középütt Andrej Gromiko külügyminiszter. (Telefotó - AP-MTI-KS) New York, ENSZ Bizottsági határozatok a fegyverkezés ellen — Ha megállapodás születik a közép- hatótávoIságú rakéták telepítésének -kölcsönös leállí­tására vonatkozó szovjet javas­latról, akkor a Szovjetunió jó­akarata jeleként — mintegy elő. legiként — kész egyoldalúan csökkenteni európai közép-ha­tótávolságú hordozóeszközeit, s akkor közelebb lehet jutni ah­hoz az alacsonyabb szinthez, melyről a genfi szovjet—am éri- kai tárgyalásokon kell meg­egyezni. Ez az új, kibővített szovjet moratórium-javaslat lé­nyege — jelentette ki a szovjet és a nyugatnémet szóvivő kö­zös, kedd délelőtti bonn-i sajtó- értekezletén iLeonyid Zomja_ tyin, az SZKP KB nemzetközi tá­jékoztatási osztályának vezető­je, a szovjet küldöttség szóvivő­je. A szovjet szóvivő kérdésekre válaszolva aláhúzta* hogy az új szovjet javaslatok, amelyek a már korábban előterjesztett el­képzelések továbbfejlesztését jelentik, igen lényegesek és -tár­gyalási alapul szolgálhatnak a Genfben megkezdődő szovjet- amerikai tárgyalásokon. A dön­téseket azonban ott kell meg­hozni, szigorúan -ragaszkodva az egyenlőség és a-z egyenlő biz­tonság elveihez. A nyugatnémet parlament négy pártjának vezetőivel talál­kozott kedden délelőtt szállás­helyén, a gymnichi kastélyban a hivatalos látogatáson Bonn­ban tartózkodó Leonyid Brezs­nyev. Elsőnek a Szabad Demokra­ta Párt elnökét, Hans-Dietrich Genschert fogadta, akit elkísért a párt parlamenti csoportjának elnöke, Wolfgang Mischnick is. Ezt követően Helmut Kohl, a Kereszténydemokrata Unió elnö­ke, majd Franz-Josef Strauss, a Keresztényszociális Unió elnö­ke kereste fel az SZKP KB fő­titkárát. Végül megbeszélésre került sor a Német Szociál­demokrata Párt elnökével, Willy Brandttal, akit elkísért az SPD elnökhelyettese, Hans-Jürgen Wischnewski és a párt elnök­ségének tagja, Egon Bohr is. A két szóvivő kitért Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt hétfői négyszemközti -megbeszé­lésére is. -Kurt Becker államtit­kár Schmidt kancellárt idézve „szívélyesnek és barátinak” mi­nősítette a találkozót és elmon­dotta : a -négyszemközti megbe­szélésen elmélyítették az esz­mecserét a tárgyalások közpon­ti témájáról, a -nukleáris fegyve­rek kérdéséről A találkozókon részt vett And­rej Gromiko szovjet külügymi­niszter is. Mind a négy találkozón a közép-hatósávolságú nukleáris rakéták kérdése volt a központi téma. A Szovjetunió küldöttsége Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt találkozóját igen hasz­nosnak, baráti jellegűnek mi­nősítette. A megbeszélés során Leonyid Brezsnyev aláhúzta, nincs alapja annak, hogy felté­telezzük: a világ immár vissza­fordíthatatlanul a katasztrófá­hoz vezető útra jutott. Mindent meg kell azonban tenni azért, hogy a jövő az enyhülésé és a békéé legyen. A leszerelési kérdések álltak annak a megbeszélésnek a kö­zéppontjában, amelyet Brezs­nyev Genscherre! folytatott. Az FDP elnöke „tárgyszerűnek és nyíltnak” nevezte a tárgyalás légkörét Helmut Köhl, a CDU elnöke hangoztatta a megbeszélésen, hogy pártja érdekelt a jószom­szédi viszony megtartásában, s a szövetségi köztársaságban minden jószándékú ember bé­két óhajt. Franz-Josef Strauss azt mon­dotta, hogy az SZKP KB főtit­kárával megtartott beszélgetés, amelyen Gromiko szovjet kül­ügyminiszter is részt vett, „ba­rátságos légkörű" volt, és „nem sajnálja, hogy találkozhatott Brezsnyevvel”. Strauss ugyan­akkor megismételte azt a véle­ményét, hogy „a leszerelés te­rén nem várható eredmény a jövő héten kezdődő tárgyalá­soktól”. Leonyid Brezsnyev, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke kedden ké­ső délután látogatást tett Kari Carstens nyugatnémet szövetsé­gi elnöknél. A tárgyalás során Leonyid Brezsnyev Szovjetunió­beli látogatásra hívta meg a nyugatnémet államfőt. Ezt követően megkezdődött Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt zárómegbeszélése, amelyen részt vettek a két kül­döttség tagjai. A tárgyalásról a késő esti órákban tartanak sajtótájékoz­tatót. Az ENSZ-közgyűlés 1. számú, politikai és biztonsági kérdések­kel foglalkozó bizottsága a neutronfegyver betiltására fel­szólító határozatot fogadott el. Mint az ADN jelenti, a szava­zattöbbséggel elfogadott doku­mentum felszólítja a világszer­vezet közgyűlését, hogy kérje fel a genfi leszerelési bizottsá­got olyan tárgyalások haladék­talan megindítására, amelyek eredményeként nemzetközi kon­venciót fogadnának el a neul- ronfegyver gyártásának, felhal­mozásának, telepítésének és al­kalmazásának betiltásáról". Más NATO-országokkal együtt az Egyesült Államok a határozat ellen szavazott. Az 1. számú bizottság hatá­rozatban fogadta el azt a szov­jet javaslatot, amely minden fegyverfajta világürbeli telepíté­sének betiltását követeli. A fegyverkezési hajszának a vi­Andreasz Papandreu görög miniszterelnök kormányprog­ramjának hétfői vitájában or­szága nemzeti érdekeire hivat­kozva ismételten kiállt a görög- országi amerikai atomrakéták eltávolítása és az amerikai tá­maszpontok felszámolása mel­lett. Georgiosz Rallisz, az el­lenzék fő erejét adó Új Demok­rácia Párt vezetője ugyanis elő­zőleg „kalandornak és veszé­lyesnek" nevezte az új kormány külpolitikai elképzeléseit, azt állítva, hogy azok megvalósítá­sa „megbontaná a nemzetközi erőegyensúlyt". A két politikai vezető szó­csatájának középpontjában Gö­rögország NATO-tagsága, a Görögországban lévő amerikai támaszpontok és atomtöltetű ra­kéták kérdése állott. Rallisz bí­rálta Papandreunak azt a ter­vét, hogy a jövő év elején Wa­shington elé terjeszti a tá­maszpontok felszámolásának munkatervét, és addig is szigo­rú ellenőrzést valósít meg a támaszpontok fölött. Ugyancsak bírálta a kormánypártnak azt lógűrbe való kiterjesztése elle­ni határozat felszólítja a lesze­relési bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat a világűr fegyver- * mentesítését szavatoló nemzet­közi szerződés kidolgozása ér­dekében. A TASZSZ jelentése szerint az 1. számú bizottság határozatot fogadott el az újfajta tömeg- pusztító fegyverek és fegyver- rendszerek kifejlesztésének és gyártásának betiltásáról. A ha­tározat javasolja, hogy szakér­tők bevonásával gyorsítsák meg azokat a tárgyalásokat, amelyek célja a betiltást szavatoló nem­zetiközi szerződés kidolgozása. A bizottság egy további ha­tározatában a nukleáris fegy­verek gyártásának betiltásáról és készleteik fokozatos meg­szüntetéséről folytatandó azon­nali tárgyalásokra szólit fel, s az AFP szerint határozatban száll síkra a kísérleti nukleáris robbantások betiltásáért. a bejelentett szándékát, hogy az amerikai atomtöltetű rakéták eltávolításával utat nyit egy balkáni atomfegyvermentes öve­zet megvalósítása felé. Válaszában Papandreu rá­mutatott, hogy a görög terüle­ten elhelyezett amerikai tá­maszpontok és rakéták nem je­lentettek védelmet az ország­nak. Éppen ellenkezőleg: ezek a berendezések háború esetén célponttá tehetik Görögorszá­got. A miniszterelnök hivatko­zott Leonyid Brezsnyev szovjet állam- és pártvezető nyilatko­zatára, amelyben leszögezte, hogy Moszkva sohasem vet be atomfegyvert olyan ország el­len, amelynek ilyen fegyver nincs a területén, vagy ilyennel nem rendelkezik. A vitában Rallisz bírálta Pa- pandreut, mert az utalt arra, hogy Görögország esetleg ki­léphet a NATO-ból. Azt azon­ban az ellenzéki vezető is kény­telen volt elismerni, hogy az or­szág NATO-tagsága nem védi meg az országot egy esetleges török fenyegetéssel szemben. Fogadások Gymnichben A görög parlament vitája Papandreu országa atomfegyver-mentesítéséről Viták a sinai „békefenntartó” erőkről Sedli Klibi, az Arab Liga fő­titkára, hétfőn Fezben, az arab külügyminiszterek értekezletén leszögezte: az arab államok sajnálatosnak tartják az EGK négy tagállamának — Nagy- Britanniának, Franciaország­nak, Olaszországnak és Hollan­diának — azt a döntését, hogy részt vesznek a Sínai-félsziget- re küldendő nemzetközi had­erőben. Ennek derékhadát — mint is­meretes — az Egyesült Államok fogja adni, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy legalizálja és egy­ben fokozza közel-keleti katonai jelenlétét. Az izraeli kormány szóvivője hétfőn kijelentette, hogy az iz­raeli vezetésnek először meg kell vitathia a négy EGK-tagál- lam hétfői bejelentését. Tel Aviv „pontosításokat" vár az emlí­tett nyugat-európai államoktól. Egy Jeruzsálemben közzétett külügyminisztériumi nyilatkozat szerint „úgy tűnik, hogy az európai döntés ellentétben áll a Camp David-i megállapodá­sokkal”. Az MTI szófiai tudósítója ar­ról tájékoztat, hogy a nyugat­európai országok bejelentésé­vel kapcsolatban a görög kor­mány nyilatkozatban tnutatoti rá: „Görögország semmilyen módon sem tudja elfogadni a Camp David-i megállapodást, amely megítélése szerint nem eredményezheti a Közel-Kelet problémáinak megoldását”. A nyilatkozat kiemeli, hogy a gö­rög kormány kész hozzájárulni a térség problémáinak megol­dásához, azzal a feltétellel, hogy figyelembe veszik „a Pa­lesztinái népnek az önálló ál­lamalapításhoz fűződő jogát, és minden közel-keleti állam bé­kés együttélésének szükséges­ségét”. Elfogadták Bonyhád város címerét Bonyhád város Tanácsa, a Minisztertanács felhatalmazása alapján, hétfői ülésén, a város történelmi múltjára és mai jel­legzetességeire utaló jelkép­ként tanácsrendelettel, városi címert és zászlót alkotott. A pajzs alakú címertestet függőlegesen két színre osztó ívelt formák Bonyhád környékét, a Völgységet szimbolizálják. A két szín a vörös és a kék. Az előbbi a szocialista jelleget, a munkásosztály vezető szerepét, az utóbbi pedig a szabadságot jelképezi, utalva ezzel a város múltjából az 1848-as szabad­ságharcra, ebben Perczel Mór tevékenységére. A hórom ezüst színű motívum egymás alatt a vörös mezőben helyezkedik el. A felső a város hagyományos és fejlődő szocialista iparát együtt jelképezi. Középen az 1903-as mezővárosi pecsétből részben átvett motívum, új meg­fogalmazásban, a mezőgazda­ság szocialista formában való továbbélését jelenti. Az alsó motívum: a könyv és az abból kihajtó ágak a szociálist ' túrát és az ezen felnő.ckvő, egymás mellett fejlődő, több nemzetiséget ábrázolják. Ter­mészetesen, mint minden jó grafikai szimbólumrendszer, ezen a tanácsrendeletben is rögzített értelmezésen kívül sok mást is jelenthetnek, így pél­dául felülről lefelé kifejezik a munkás-paraszt szövetséget és megjelenítik az értelmiség je­lentőségét is. A város címere és zászlaja, több éves késéssel, de végül is elkészült. A tervet Kontár György, Bonyhádon élő grafi­kusművész készítette. A város zászlaja ezüst színű, alul ezüst rojttal. Középső ré­szén helyezkedik el a címer, fe­lette szerepel a város neve, nagybetűkkel, kék színnel. A valóságos selyemzászló még nem készült el, a tervet fogadta el a városi tanács. Az idevo­natkozó tanácsrendelet a jog- szabályoknak megfelelően rész­letesen tartalmazza a címer es á zászló használatának körét, az előállítás, sokszorosítás, és forgalomba hozatal formáit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom