Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

1981. november 22. ^fePÜJSÄG 13 /.y.yi világítás történetével szeretnénk megismertet­ni ni benneteket. Haszná- lati tárgyaink között aligha van még, amelyik oly­annyira összenőtt az emberrel és olyan életszükségletünk lett, mint amelyek mesterséges fényt szolgáltatnak. A széket pótol­hatja a rönk, az ágyat az avar, földre terített szalma, a házat a barlang, a kanalat a mar­kunk, de a természetes fényt csak a mesterséges fény. A mesterségeset azonban semmi. Talán azért van, hogy egyetlen kor világítóeszközét sem érez­zük idegennek, valamilyen mú­landó különcködés múlandó példájának. És talán azért gyűj­tik mostanában sokan a vilá­gítóeszközöket, lámpásokat. Ed­A kódexet író középkori szer­zetesnek „körmére égett a gyertya” Legyen világosság (L) A világítóeszközök története dig nem sok figyelmet szentel­tünk rájuk, ha csak nem az olyan ritkaságszámba menő olajmécsesekre, mint a Nemze­ti Múzeum, a szombathelyi Sa- varia, a debreceni Déri Mú­zeum kincsei. De aki járt a zala­egerszegi falumúzeumban, an­nak is feltűnhettek az apró, ke­rek, talpas üvegmécsesek, me­lyek még szüléink életében is világítottak falun, s nem egy lakásban találkozunk gyermek­kori emlékeket őrző petróleum- lámpákból átalakított villany­lámpákkal. Nem beszélve ar­ról, hogy sok helyen olyan pet­róleumlámpák sorakoznak — szükség esetére — melyek ősei már a .világítás történeté­nek nagy fejezetébe tartoznak. És tudjátok-e azt, hogy Zsám- békon van az ország egyik leg­látogatottabb gyűjteménye, csúfja világítótárgyból, mécse­sektől még a háborúig hasz­nált acetilén kerékpárlámpáig? Zsámbék kis falu. Román kori ritka szépségű templomát emészti az idő, s néhány boros­pincéjén kívül látnivalója nincs. Az Alföldről 1955-ben ideszáj- mazott Borús Ferenc gyűjtö'tt 1965 óta mécseseket, gyertya­tartókat, istállólámpákat, csil­lárokat, bányászlámpákat, min­dent, ami a világítóeszköz fo­galmába belefér. Gyűjtötte, res­taurálta a megszállottak szor­galmával, türelmével, hitével, míg ezer-egynéhány darabjának 'híre ment. Alig telt bele néhány év, hogy a New York-i Rushligth (Gertyaklub) tagja lett, elismert gyűjtő. Felhalmozódott gyűjte­ménye addig, míg a zsámbéki tanács és az Iparművészeti Mú­zeum fel nem ismerte, hogy milyen értékek birtokosa. A ta­nács fedelet adott a gyűjtemény számára egy újjáépített, jellem­zően zsámbéki házban, s ott­hont épített Borús Ferencnek. 1879 utolsó éjjelén kigyullad­tak az első villanyégők Edison Manlo parki villájában. Több mint száz éve tehát — s még ma is égnek szerte a világon mécsek, gyertyák, világít olaj, petróleum, acetilén. Ma is mondjuk, hogy „körmünkre ég a munka", pedig, hol vannak a középkori szerzetesek, akik uj­jaik közé fogták a gyertyát, hogy a sötétség beállta utón is szorgosan másolják kódexeiket, s a városi ember sem tüzel rő- zsével, mégis tudja, hogy érzel­me ellobban, mint a rőzseláng. Nagyszüleink ágya mellett egész éjszaka égett a pisla mé­cses, de milyen kevesen tudják, hogy ha „eltörött a mécses", vagyis elpityeredtünk, akkor el­folyt a könnyünk, mint mécses­ből az olaj, s mélyebb azonosí­tással: megszűntünk világolni, világítani. A világosság, világ, gyertya világa mily távoli vilá­gokat jeleznek, s mennyire kö­zelieket! Egy 3400 éves egyipto­mi domborművön a napsugarak kezekben végződnek, jelképezve az élő világot életre simogató, éltető fényt, a napot, a vilá­gosságot. Az indiai Anritsar templom arany dómborművén a napot a vegetáció, az élet ve­szi körül, sugarai növényekben, virágokban folytatódnak. Ha közelebb, vagy távolabb len­nénk a naptól, nem alakult vol­na ki életünk a földön. Nem véletlen, hogy szólás­mondásainkban a láng, a vilá­gosság, a gyertya lángja ma­ga: az élet. Kialudt a gyertyá­ja — mondjuk a halottra. Aki elemészti magát, mint a gyer­tya — másokért áldozza fel életét. — Úgy kell rá vigyázni, mint a gyertyalángra — vagy­is: nagyon. Szolgál a gyertya, magát emészti’— a másoknak tett szolgálat önfeláldozást kí­ván. A gyertyát nem kell véka Arany nap az indiai Anritser templom domborművén alá rejteni — nem szabad el­titkolni, elrejteni az értékeket, az éltető jót, ami mások hasz­nára van. De lámpással kell keresni a ritkán, nehezen fel­lelhető értéket, a tisztességet, az emberit. Kicsi lángnak nem nagy a világa — a jelentékte­len dologról kevesen tudnak. Jobb egy lámpás elöl, mint ket­tő hátul — a csekély előrelátás többet ér az utólagos okosko­dásnál. Lámpavilágnál a szépet, harmaton a jó füvet nem kell nézni —, mert úgyis nyilván­való, hogy a hajnali jó fű ka­szálható, s a szépség a világos­ságban kiviláglik, visszatérve: nem kell véka alá rejteni, söté­tet borítani fölébe. ért aki elveszti szeme világát, a világot vesz- tette.el, melynek érzékel­hető valóságát nyolcvan százalékban szemünkkel fogjuk fel, s még ma is kérdezzük Berzsenyivel, hogy: „Oyanítha- tunk-e oly időt, mikor / Az ész világa minden népeket / Meg- józanít és összveegyesít?” Ahányszor a világot leírtuk, más-más értelme volt. A vilá­gosság forrása is számtalan. (Folytatjuk) KOCZOGH ÁKOS Ötből - hatodik A tehén, a ló és a Fehér Jávorszarvas Ha megnevezitek a rajzon látható ábrákat, s ezeknek a szavak­nak utolsó betűjét helyes sorrendbe rakva összeolvassátok, egy hatodik értelmes szó kerül ki belőlük. Ennek a szónak pedig szoros köze van az egyik kis rajzhoz. A kérdés tehát az, melyik a hatodik szó, és mihez kapcsolódik? Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: A képen húsz darab tölgyfalevelet láthattatok. Valamikor régen a fényes Al- táj vidékén együtt élt az ara­nyos pejló és a rőtszínű tehén. A ló mindig udvarias, kedves volt, szelíd nyerítéssel felelt, ha nevén szólították. A tehén hara­gos természetű lévén, nevelet­lenül bőgött, még akkor is, ha simogatták. Történt egyszer, hogy jóízű, friss füvet keresve egyre maga­sabbra, az otthoni legelőtől és a hűs patakoktól egyre távo­labb tévedt a ló és a tehén. A nap mind fényesebben és erő­sebben tűzött; — Buu — bődült el a tehén nyakát nyújtogatva —, buuu- junk el a hőség elől, úgy elkín- zott a szomjúság. — Gyere, menjünk fel a hegyoromra a Fehér Jávor- szarvashoz, a források és a pa­takok védelmezőjéhez! — mondta a ló. — Fehér Jávor- szarvas elmondja, miként olt­hatjuk szomjunkat ott a hegyte­tőn, vigyázva, hogy ne zavarjuk fel a lentiek vizét. A tehén éppen csak végig­hallgatta társát, közben türel­metlenül bőgött, majd elporzott a hegyek felé, hasított patájá­val a földet szántva. A ló sem követni, sem lehagy­ni nem akarta. Félt, hogy még jobban vágtatni kezd a tehén, ha észreveszi, s még lecsúszik a róhanástál a köves törmelé­ken. Megfordult hát, és kerülő­vel, a 'hosszabb úton ment utá­na. A Fehér Jávorszarvas egy kékló hegyfokon állt. Hatalmas agancsán hatvan ágacska nyílt. Aranyos szőre úgy fénylett, akár a Nap, az ezüstös szálak benne, mint a Hold. INöpból-Holdból szőtt palástja csillogott-vilío- gott. Levegő után kapkodva, véreres szemekkel támadt a Já­vorszarvasra a tehén: — Te, te felleghajtó! Hogy golyó lyuggassa a szivedet, te...! Büszke vagy a koronádra, mi...? Hogy fúródjék a hátad­ba! Ha tényleg te vagy a Jávor-1 szarvas, akiről azt beszélik, hogy a patakok ura, adj vizet! — Ha te vagy az a tehén, akinek olyan lapos a pofája, mintha fejszével vágták volna fejbe, hát nézz ide, a víz itt van! A tehén lepillantott, és meg­látott egy tavat. Egyik partjától a túloldalra tartott benne a keskeny gázlón egy juhnyáj. A birkák felkavarták a vizet, trá­gyával beszennyezték. A tehén meg sem várta, hogy leüleped­jék, mind a négy lábával bele- állt a vízbe. Belenyomta a fejét, s majd kiitta a fél tavat. Aztán kimászott a partra, és vissza sem nézve, köszönet nélkül, im- bolyogva és bukdácsolva elin­dult vissza a legelőre. Ekkor vette észre a Jávor- szarvas a lovat. Az aranyló szí-• nű mén úgy lépkedett, hogy ki­kerülje a fiatal hajtásokat, mi­kor vágtatott, szinte repült, nem taposta le a friss füvet, nem tör­delte a kéklő virágokat. Fehér Jávorszarvashoz érve a sörényét a földhöz érintette és így kezd­te: — Milyen gyönyörűséges vagy, ahogy itt állsz a hegyor­mon, és fejedet az égnek emel­ve őrized a vizeinket! — Nemes állat, mit kívánsz? — Ó, hatalmas Szarvas! Messze elkerültem ősi legelőm­től, hűs folyóinktól. Szörnyű szomjúság gyötör. Hol találhat­nék egy kis vizet? — Kövess! Oda mentek, ahol a Hold kél. Ezüstként fénylő vízből ihatott a ló. Aztán megkeresték, honnan kel fel a Nap, s a ló kortyolha­tott az aranyló vízből is. Az öregek hite szerint innen ered, hogy a tehén megissza a zavaros vizet is, még a mosoga­tólevet sem veti meg, de a ne­mes ló csak átlátszó, tiszta víz­zel oltja szomját. Vasárnap KOSSUTH RADIO 7.23: „Vadat, és halat, s mi jó fa­lat . . 8.10: öt kontinens hét nap­ja. 8.26: A magyar népdal hete. 8.55: Kulturális Magazin. 10.08: A fekete bárány unokája. Simái Mihály rádió­játéka. 10.56: A Magyar Rádió és Te­levízió gyermekkórusa énekel. 11.06: Élő történelem. (8/2.) 12.10: Édes anyanyelvűnk. 12.15: Székely Mihály operafelvételeiből. 13.01: Egy korty tenger. 13.11: Ravel: G-dúr zongora- verseny. 13.32: A tücsök és a hangya. Ambrus Zoltán elbeszélése. 13.59: Da­loló. muzsikáló tájak. 14.39: És ha azt hallja... 15.14: Mi a titka? 16.03: A Karamazov testvérek. Dosz­tojevszkij regénye. 17.10: Pillantás az Ararát csúcsára. 17.30: Művészleme­zek. 18.50: Rádiószínház. Bánk bán. Katona József drámája. 21.00: A ma­gyar népdal hete. 21.35: Udvardi Ti­bor énekel. 22.20: Zene — mondjuk Dylantól Dylanig. 23.10: Couperin- művek. 0.10: Részletek Ábrahám Pál operettjeiből. PETŐFI RADIO 6.00: Népszerű muzsika. 7.00: Az evangélikus egyház félórája. 7.30: Helmuth Walcha orgonái. 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi leveles­ládája. 9.00: Szívesen hallgattuk. 10.33: A Modern Rézfúvósegyüttes ját­szik. 11.05: Operettmatiné. 11.54: Jó ebédhez szól a nóta. 13.01: Az ég­színkék korsó. Elena Cepceková me­sejátéka. 14.05:. Híres előadók albu­ma. 14.33: Táskarádió. 15.30: A ma­gyar népdal hete. kb. 16.15: Máriás- sy Judit^ jegyzete. 17.00: Dzsesszfel- vételekből.. 17.30: A vasárnap sport­ja. Totó. 18.00: Tűnés és Tűnődés. 18.33: Slágerek mindenkinek. 19.20: Ljuba Welitsch énekel. 19.30: Zenés Magyar Parnasszus. Farkas Ferenc műsora. VII/1. 20.38: Sokféle. 21.38: Emlékezetes percek könnyűzenei hang­versenyeinkből. 22.11: Kellemes pihe­nést I III. MŰSOR 7.00: A pécsi körzeti stúdió szerb- horvát nyelvű nemzetiségi műsora. 7.30: _ A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora. 8.11: Új lemezeinkből. 8.56: A századforduló operáiból. 9.35: A magyar népdal he­te. 9.55: Új Zenei Újság. 10.45: öt kontinens hét napja. 11.06: Beetho- ven-művek. 12.29: Ének Bogács kán­ról, Dersze kán fiáról. Részlet a Kor- kud Apó könyve című azerbajdzsán népi eposzból. 13.05: HI-FI Varieté. 13.56: Kis magyar néprajz. 14.01: Vi­lágszínház. Hedda Gabler. Henrik Ib­sen színműve. 16.01: A Hamburgi Monteverdi kórus énekel. 16.31: Évszá­zadok mesterművei. 17.30: Slágerlista. 18.05: Balladáink világa. 18.26: Bel­lini operáiból. 19.03: Ä Bécsi szimfo­nikus zenekar hangversenye. 20.40: Rolling Stones-nagylemezek. 21.40: A magyar széppróza századai. 190. r. 21.55: Wilhelm Kempff zongorázik. 22.46: Petrovics Emil: Jónás könyve — oratórium. PÉCSI RADIÖ 8.30—9.30: Hírek, lapszemle. — Tamás Ervin jegyzete. — Vasárnapi maaa^in. 5 éves az MTV pécsi körzeti stúdiója. Szerkesztő: Szabó Zsolt. 18.00: Fele sport, fele muzsika. Be­számoló a nap sporteseményeiről. Szerkesztő: Felső Pál. 18.30: Szerb- horvát műsor. (Szórakozni, művelődni 45 percben. Zenés vasárnapi maga­zin.) 19.15: Német műsor. (Zenés va­sárnap este. — Népi mondák, tör­ténetek, mesék Kátolyból. Riporter: Hetényi Árpád. — Kívánságműsor.) 20.00—21.00: „Gruss und Kuss” — zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ 7.35: Tévétorna. (SZ) (ism.) 7.40: Mindenki iskolája. 8.45: Aki mer, az nyer. 9.15: Óvodások filmműsora. — Kisfilm-összeállítás. (SZ) 9.35: Aprók tánca. (SZ) (ism.) 9.55: Állatszelídí- tők. Szovjet játékfilmsorozat. V/5. (SZ) 10.20: Egészségünkért! 10.25: Hírek. 10.30: Az utolsó padban. — Tévéfilm. (SZ) (ism.) 11.30: Mese a nyálról. Koreai bábfilm. (SZ) 12.15: Zenés múzeumi délelőtt. A veszprémi vegyes­kor hangversenye. (SZ) 14.45: Egy holland a Duna-deltában. — Román rövidfilm. (SZ) 15.05: Reklám. 15.15: Műsorainkat ajánljuk I (SZ) 15.40: Vasárnapi muzsika. (SZ) 16.25: Sport­mozi. 16.35: Reklám. 16.45: A tavasz 17 pillanata. Szovjet filmsorozat. XI1/10. (ism.) 17.55: Lehet egy kér­déssel több? 18.25: Reklám. 18.35: A közönségszolgálat tájékoztatója. 18.40: Tévétorna. (SZ) 18.45: Esti mese. (SZ) 19.00: A hét. (SZ) 20.00: Hírek. — Sporthírek. (SZ) 20.15: Keresztül-ka- sul. Angol film. (SZ) 22.25: Hírek. II. MŰSOR 17.30: Elektromos—TuS Nettelstädt (NSZK) Kupagyőztesek Európa Kupá­ja férfi kézilabda-mérkőzés. (SZ) 18.50: Dean Reed. Részlet a zenés ajándékkosár c. NDK műsorból. (SZ) 19.00: A hét. (SZ) 20.00: Hírek. 20.05: Az ember felemelkedése. Angol film­sorozat. XIII/4. (SZ) 20.55: Hámori Ildikó és Lukács Sándor sanzonestje. (SZ) (Ism.) £l/20: Monológ és dia­lóg. — Portré Nagy Annáról. (SZ) JUGOSZLÁV TV 9.00: Barázdák — faluműsor, utána gyermekműsor magyar nyelven. 9.50: Hírek. 10.00: Vasárnap délelőtt gyer­mekeknek. 11.30: Folklórszemle. 12.00: Földművelőknek. 14.00: Kritikus pont. 14.30: A delfin napja — amerikai film gyermekeknek. 16.10: Vasárnap délután. 17.30: A nagy rablás — amerikai játékfilm. 19.00: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A hét titkár -7- drámasorozat. 21.05: A pilóta — dokumentumriport. 21.35: Tv-napló. 21.55: Sportszemle. II. MŰSOR. 18.45: Dokumentumműsor. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A belgrádi dzsesszfesztivál. 21.00: Hu­szonnégy óra. 21.25: Köszönjük a figyelmet — jugoszláv szórakoztató­zenei műsor. (Ism.). Hétfő KOSSUTH RADIO 8.25: Rameau operáiból. 9.00: A hét zeneműve. Bartók: Mikrokozmosz. — VI. füzet. 9.30: Szilágyi Domo­kos versei. 10.05: Nyitnikék. 10.35: A Filharmónia zenekar játszik. 11.43: A Vatikán iitka. André Gide regénye. XV/7. 12.35: Válaszolunk hallgató­inknak. 12.50: Zenei érdekességek. 14.31: A nyári fiú. Kolozsvári Grand- pierre Emil novellája. 14.54: Édes anyanyelvűnk. * 15.10: Szervánszky Endre kamarazenéjéből. 15.28: Ké­pek és jelképek. 16.05: Németh Má­ria énekel. 16.30: Látogatóban. 17.10: Bartók Béla zongorázik. 18.00: Van új a nap alatt. 19.15: Élő történelem. VIII/3. 20.21: örökzöld dallamok. 21.10: Színes népi muzsika. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A nápolyi Scarlati Zenekar szólistái játszanak. 0.10: Csuka Mónika táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Grabócz Miklós dalaiból és feldolgozásaiból. 8.20: Figyelmébe ajánlom . . . 8.33: Fúvósesztrád. 9.05: Slágermúzeum. 9.50: Az öreg béres lakása. 10.00: Zenedélelőtt. 12.00: Magyari Imre népi zenekara játszik. 13.33: Kis magyar néprajz. 12.38: Tánczenei koktél. 13.25: Petress Zsu­zsa és Baksay Árpád felvételeiből. 14.00: Kettőtől ötig .. . 17.00: A Te­letext, a Viewdata és társaik. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: A-tól Z-ig a popzene világában. 19.28: Nóták. 20.00: Világhírű énekesnők operett- felvételeiből. 20.33: Senki többet? Harmadszor! 21.50: Tánczene Jugo­szláviából. 22.02: Párbeszéd egy bol­dog asszonnyal. Bokor Péter doku­mentumjátéka. 23.20: A Strauss-csa- lád műveiből. III. MŰSOR 9.00: A bécsi Concentus musicus kamarazenekar felvételeiből. 9.53: Weber: Euryanthe. Háromfelvonásos opera. 13.07: A Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola kamarakórusa éne­kel. 13.20: Liszt- és Goldmark-művek. 14.30: Az Osztrák Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. 16.00: Is­kolarádió. 16.30: A hét zeneműve. 17.00: Harminc perc beat. 17.30: A köpeny. Részletek. 18.02: Magyar elő­adóművészek felvételeiből. 19.05: A polgári forradalmak kora. 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. Közben: kb: 20.20: Magángyűjtemény a szombathelyi Schmidt^múzeumban. Kb. 21.30: Ope­raáriák. 21.59: Új lemezeinkből. PÉCSI RÁDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Rendőrfőkapi­tányok a mikrofon előtt. Müller Ist­ván műsora. 17.50: Népszerű meló­diák Baranyából, Somogybái, Tolná­ban. 18.00: Dél-dunántúli híradó. 18.15: Zenés percek. 18.30: Szerb- horvát műsor. (Hírek, tudósítások. — Orvos a mikrofon előtt. Dr. Harasz- tia Zoltán előadása. — Lakodalmi dalok. — Iskolarádió. Ismétlés.) 19.15—20.00: Német műsor. (Hétfői magazin: Nemzetiségiek a vezetés­ben. Auth Péter tanácselnökkel be­szélget Reil József. — Iskolarádiónk. Ismétlés.) JUGOSZLÁV TV 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Bábosok — gyer­mekműsor. 18.00: Mítoszok és legen­dák — gyermekműsor. 18.15: Tv-nap- tár. 18.45: Pódium — fiatalok műso­ra. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A disznó-apa — dráma. 21.20: Kiválasztott pilla­nat. 21.25: Ismerjük-e egymást elég­gé — kulturális műsor. 22.25: Tv-nap­ló. 22.45: Dokumentumfilm. II. MŰSOR ,18.45: Telesport. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A tudomány jegyében. 20.50: Zágrábi körkép. 21.15: Clodine — francia filmsorozat. 22.15: Válogatás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom