Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-22 / 274. szám
19H. november 22. NÉPÚJSÁG 11 Hazai gyűjtők, magánosok kollekciójából nyűt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. Képeink a kiállításon készültek. M agángy ű jtemények Csontváry Kosztka Tivadar: Athéni utca Tihanyi Lajos: A Fenyő gyerekek Lorenzo Lotto: Fiatal férfi képmása könyvvel Simon Gy. Ferenc történetei A tizenhét éves kaposvári diák levelet ír Medgyessy Ferencnek, s a mester gyanútlanul válaszol az ifjú érdeklődőnek, aki vásárolni akar tőle. A diákpénztárcát figyelembe véve a legolcsóbb rajzban egyeznek meg, s csak később derül ki, hogy a kaposvári vásárló, „Simon úr" lelkes diák, aki Rippl- Rónai városában korán eljegyezte magát a művészettel. Ennek a több évtizedes vonzódásnak (aikár szerelemnek is nevezhetjük), amit későbbi újságírói munkája is erősített, gazdag dokumentumait gyűjtötte egybe Simon Gy. Ferenc, s a Történetek a művészettörténetből nem is akar több lenni, mint amit címe mond: találkozások, levélváltások története, illetve ezek dokumentumainak gyűjteménye. Simon Gy. Ferenc óvakodik attól, hogy esztétikai elemzést adjon, nem rangsorol, mert csak mester és mű érdekli, buzgalma viszont lehetővé teszi, hogy bepillantsunk a művészettörténet olyan zugaiba, amelyeknek kortörténeti jelentőségük van. Megtudjuk például, hogy Medgyessy Ferenc 1948-ban 60-tól 200 forintig adott el egy-egy rajzot, míg a bronzszobrok árát 2—3 ezer forintban szabta meg. Személyes viszonyaiba is bepillantást enged az ilyen levél- részlet: „Van egy 24x29 nagys. terrak. három gráciám, 1911- ből való, és egy újabban készült 31x38 cm Körösi Csorna S.-t ábrázoló dombormű, amint egy jaktulok hátán jegyezgetve halad felfelé. Ez még nincs kiégetve. Pár hét alatt kész lesz. Az első 200 Ft, a második 300 Ft. Lehet ennyi?” Épp ilyen lényegesek Czóbel Bélával való találkozásainak emlékei, a Márffy ödön-doku- mentumok, vagy a Magyar Ifjúság 1970-es körkérdésére adott válaszok. Ezek nem elhanyagolható adalékok az elmúlt harminc év művészettörténetéhez és Simon Gy. Ferenc lelkiismeretes és tudatos gyűjtőmunkája nélkül mindenképp veszendőbe mentek volna. Kár, hogy a szép kötet, amit a Népművelési Propaganda íróddá adott ki, nem eléggé szerkesztett. Egyes elemek visszatérnek, a szereplők is néha csak az emlékezés logikájának engedelmeskednek, kilépve az elmúlt harminc év folyamatából, így kerül egymás közelébe Ida néni, az utolsó Benczúr- lány, Feszty Masa és Martyn Ferenc, amit a modell-szerep sem indokol, s kicsit erőltetett- nek érzem a Szinyei Majálisa ürügyén eljátszott „képzelt bírósági tárgyalást”. Mindezt azért kell megjegyezni, mert Simon Gy. Ferenc pontosan, lelkiismeretesen idézi a múltat, szép és felejthetetlen emlékeit, s minden adottsága megvan ahhoz is, hogy nagyobb bátorsággal kezelje jelentős dokumentumait. Amit kapunk, így is hézagpótló, olyan, amit Simon Gy. Ferencen kívül senki nem végzett volna el. A kötet képanyagát jobbára saját gyűjteményéből állította össze, s ezekről is leolvasható, hogy milyen lelkiismeretesen és rendszerezve őriz meg mindent, mintegy a jövő művészettörténészének keze alá dolgozva. CSÁNYI LÁSZLÓ Száznegyven éve született Schulek Frigyes Az építőművészet történetében is vannak úgynevezett „második emberek", akik, úgymond, átírják, újrafogalmazzák a kastélyok, templomok, paloták megálmodóinak eredeti műveit. Ami hazánk építészetét illeti, ennek egyik legjelesebb és legtöbbet foglalkoztatott átírója, újrafogalmazója Schulek Frigyes volt, aki száznegyven éve, 1841. november 19-én született, és megkeresedett öregemberként 1919-ben halt meg. Pályája fényesen indult. Előbb Bécsben, majd Olaszországban tanult, és amikor hazatért, gyorsan állást kapott Steindl Imrének, az Országház építőjének irodájában. S nyilván azért, mert Steindl sok helyreállítási megbízást fogadott el, Schulek is egyre inkább a rekonstrukciók szakembere lett; elannyira, hogy életműve jóformán az ősi falak megifjí- tásában, a régi formák átrendezésében teljesedett ki. Csupán a legismertebb munkáit említve; ő tette olyanná a budavári Mátyás-templomot — régebben ismeretes nevén a Koronázó főtemplomot — amilyen, tehát a századforduló ékes-díszes divatjának megfelelően túlontúl szépelgővé, sőt, ami a tetőborítást illeti, egyenesen tarkává; és szintén az ő ceruzája alatt született meg az a Halászbástya, amely ugyan kitörölhetetlen részlete a budai látványnak, de végtére is nem több, mint díszlet. Igen, még ha ünneprontásnak is tetszik, ez a Schulek-féle Halászbástya — épült 1895 és v Mit kínál a MOKÉP a hideg, a szél és az eső elől a fűtött mozikba betérő nézőknek? ’Egy évvel ezelőtt a francia filmhéten nagy sikerrel vetítették Henri Verneuil filmjét, az I, mint fkaruszt. A politikai krimi főszerepét, Vol'ney főügyészt Yves Montand alakítja, aki egy elnökgyilkosság ügyében nyomoz. Miközben megismeri a politikai gyilkosságok mechanizmusát, megtalálja a felelősöket, de túl közel került (merészkedett) az igazsághoz, ezért meg kell halnia.. Friedrich Dürre nmaitt ismert kisregényéből, a Bíró és a hóhérból készített azonos címmel filmet Maximilian Schell. A film 1978-ban a San Sebastian-i filmfesztiválon Ezüst kagyló-díjat nyert. Rendkívül szövevényes krimi az amerikai-WSZK együttműködéssel készült Vérvonal. Gyanús körülmények között, sítúrán életét veszti egy svájci gyógyszer- gyár tulajdonosa. Egyetlen gyermeke, akit Audrey Hepburn alakít, választhat: vállalja az 1902 között — egy afféle hegyoldali kulissza. Hatalmas kövekből összerótt, színházba illő díszlet. Eredeti rendeltetése szerint a Várba vezető feljáró, megoldásában viszont egy neo- román lépcsőzetekből, toronysorokból és sétahelyekből álló „rátét", ami az illető kiemelkedést felcicomázza. A kor műértő közönsége „a magyar eszmevilág maradandó várának” nevezte ki a Halász- bástyát, s minden bizonnyal ez az elismerés is serketette Schu- leket, hogy néhány év múlva a János-hegyi kilátót is megtervezze. Szinte ugyanolyan hegyoldal-takaróként, mint emezt, a szakemberek szerint is „öncélú remek”et. Aztán hívták ide-oda. Res- turált Visegrádon; próbálta új életre kelteni a Hunyadiak ősi fészkét, a Vajdahunyadvárat; sőt még a híres lőcsei városháza megfrissítéséhez is volt köze — ám az igazán nagy és önálló mű elkészítésének lehetősége továbbra is váratott magára. Annak ellenére, hogy időközben műegyetemi tanár és a Műemlékek Országos Bizottságának építésze lett. Az utókor megítélése szerint Schulek Frigyes, aki ezzel az elfedő és tájdíszítő modorával oly hosszú időn át leginkább csak elkápráztatott, a szegedi dóm — a Fogadalmi templom — megtervezésével alkothatta volna meg élete főművét. Any- nyi másodlagos feladatnak eleget téve, ebben a kéttornyú épületóriásban sűríthette volna össze mindazt, amit az építészet történetéről és gyakorlatáról tudott. elnöklést vagy fölszámolja a családi vállalkozást. Titokzatos gyilkossági kísérletek jelzik, környezetében valaki az életére tör... Jesse James híres és hírhedt törvényen kívüli bandita, volt, akinek kezéhez már d polgár- háború idején ártatlan emberek vére tapadt. Róla és bandájáról szól a Jesse James balladája című amerikai western. Az idei Szovjet Filmek Fesztiváljának slágerfilmjé a Moszkva nem hisz a. könnyeknek, amelyet Vlagyimir Menysov rendezett. A sztori nagyon egyszerű és közismert. Kátya beleszeret egy tévéoperatőrbe, terhes lesz tőle, de a fiú elhagyja, mikor kiderül' származása. Húsz évvel később Kátyo már gyárigazgató, és felbukkan gyermeke apja ... A filmet ez évben Oscar-díjjal jutalmazták. A tudományos-fantasztikus filmek kedvelőinek A 3. számú űrbázis című amerikai film. ígér jó szórakozást. Egy távoli űrállomáson'fontos munkát végző tudós házaspár munkáját a Földről jött titokzatos vendég De ezzel a felkéréssel sem volt szerencséje! Egy kupolás, neoromán stílusú egyházi épület terveit még elkészítette, de amikor 1911-ben úgy vélfa, hogy az eredetileg kiszámolt költségvetés akár meg is kétszereződhet, a szegedi elöljárósággal kötött szerződését felbontotta. Helyébe Foerk Ernő lépett, akit úgy alkalmaztak, hogy a Schulek-féle tömegekben és főméretekben ne eszközöljön változást, mégis túlságosan önállósággal cselekedett, és az eredeti tervet igencsak átírta. Végül is Foerk tervei szerint épült fel a dóm. (Még szerencse, hogy az előtte elterülő — zavarja meg. Az idegen önálló agytöltettel rendelkező robotot kreál, „aki" rövidesen gazdája fölé nő, rettegésben tartva mindenkit ... A katasztrófafilmet Amerikában már nem, Európában annál inkább kedvelik. A Hurrikán című amerikai film története a húszas években játszódik iPago. Pago szigetén. Az amerikai ügyvivő tehetetlenül nézi lánya és egy polinéz törzsfőnök kibontakozó szerelmét. Az események megái líthatatla nők, ráadásul egy hurrikán szinte teljesen eltünteti a szigetet. Csupán a fiatal pár marad életben. Természetfölötti tulajdonságokkal rendelkezik az Elektromos eszkimó gyermekszereplője. Áramforrásként hasznosítja, tehetségét, így a legváratlanabb helyzetekben bekapcsol a porszívó, a mosógép, a hajszárító és begerjed a hűtőszekrény . . . Róma belvárosában házat örököl egy testvérpár. Mivel a ház lakott, pénzzé tenni nem tudják. A lakóirtás nagyszerűen halad, s a kedvenc macskák rej. a Szegedi Szabadtéri Játékoknak színteret adó — tér egy igazán kitűnő építész, az európai hírű és rangú Rerrich Béla elképzeléseinek megfelelően formálódott, s lett belőle hazánk legszebb zárt tere.) Schulek Frigyes azonban mindezt már nem érte meg. Hetvennyolc évesen, 1919-ben elhalálozott, s tényleg úgy volt kénytelen búcsút mondani az életnek, hogy tudnia kellett: egyetlen igazán eredeti és csak az ő munkálkodásához kapcsolható épület sem fogja őrizni a nevét. Fantáziadús, tehetséges ember lévén, mindezt igazán sajnálhatjuk. A. L. télyes halála is megkönnyíti az üldözést. De minden hiába. A macska rejtélyes halála című olasz vígjátékot Luigi Comenci- ni rendezte. Cannes-ban a nyáron díjat nyert, így minden bizonnyal az egyik nagyon várt magyar film- bemutató — a mozikban már látható — Mephisto, amelyet Szabó István rendezett Klaus Mann azonos című regényéből. A szkíta, a hun, az avar és a többi pusztai nép emlékének ajánlja az új egész estés rajz- játékfilmjét Jankovics Marcell. A Fehérlófia magyar népmesék után készült, és a 6 évestől % 60 évesig minden korosztályhoz szól. iNovember végén kerül a mozik vetítővásznairai Jancsó Miklós és Hernádi Gyula új filmje: A zsarnok szíve. Szilveszteri bemutató A koncert, amelyet Koltay Gábor rendezett az Illés együttesről, a Fonográfról, sok-sok muzsikával. A film alapja a Sportcsarnokban megrendezett tavaszi koncert volt. SZITA ANNA Filmek — felre
