Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-03 / 258. szám
2^tsÉPÜJSÁG 1981. november 3. A Szovjetunió a fegyverkezés megfékezésére, az igazi leszerelésre törekszik Leonyid Brezsnyev interjúja a Der Spiegel című lapnak MOSZKVÁBAN hétfőn közzétették annak az interjúnak a szövegét, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke adott a Der Spiegel című nyugatnémet hetilapnak. — A Szovjetunió semmilyen körülmények között sem alkalmaz nukleáris fegyvereket olyan országok ellen, amelyek lemondanak annak gyártásáról és területükön nem tárolnak nukleáris fegyvert. Készék vagyunk arra, ihogy szerződéses formáiban adjunk erről biztosítékot kivétel nélkül minden országnak — mondotta a többi között. (Brezsnyev megállapította, hogy a világhelyzet ma nyugtalanító. Ezzel kapcsolatban aláhúzta, milyen félrevezető egyes nyugati stratégák és politikusok véleménye, amely szerint megengedhető valamiféle „korlátozott'' nukleáris háború, és az ilyen háborúban győzelmet is lehet aratni. 'Ha egyszer a nukleárist háború, akár Európában, akár máshol kirobban, elkerülhetetlenül és feltétlenül az egész világra kiterjed — hangoztatta. — Ilyen a háború logikája, ilyen a korszerű fegyverzet és a nemzetközi kapcsolatok jellege. Ezt világosan kell látni, meg kell érteni. — így hát azok, akik esetleg arra számítanak, hogy meg. gyüjtják a nukleáris máglyát, és körben maguk félréhúzódnak, ne tápláljanak illúziókat — jelentette ki Brezsnyev, majd így folytatta: — Véleményünk szerint a leszerelésnek nincsen olyan területe, nincs olyan fegyverfajtai, amiről ne lehetne megállapodásra jutni. Az európai közepes hatótávolságú nukleáris eszközök problémáját is meg lehet oldani úgy, hogy az valameny- nyi európai nép érdekét szolgálja — meg lehet és meg is kell oldani. !Ez azonban csak akkor sikerülhet, ha valamennyi fél közös feladatának tekinti a tartós béke megteremtését. BREZSNYEV elutasította a nyugati propaganda állításait arról, hogy Nyugat-furópát „szovjet vesZély" fenyegeti és konkrét adatokat ismertetett az európai nukleáris erőviszonyokra vonatkozóan. — Ha számításba veszik a NATO közepes hatótávolságú, alapvető rakéta, és légiszállítású nukleáris fegyverzetét, amely elérheti a Szovjetunió területén lévő objektumokat a nyugat-európai országok és az azdkat körülvevő tengeri övezet térségéből, vagyis az olyan eszközöket, amelyeknek hatótávolsága 1000 kilométer, vagy ennél több, de 'kisébb mint az interkontinentális rakéták hatótávolsága, és összevetjük ezt a számot a Szovjetunió európai területén állomásozó, hasonló hatótávolságú megfelelő szovjet fegyverzettel, akkor jelenleg az ilyen fegyvereket illetően nagyjából egyenlőség áll fenn a NATO és a Szovjetunió között Európában. A NATO tagállamainak 986 ilyen hordozóeszköze van. Ezen belül az Egyesült Államoknak több mint 700 hordozóeszköze (F—111, FB—111, F—4 típusú repülőgépek, valamint az európai partok menti tengereken és óceánokon hajózó, anyahajókon lévő repülőgépek). Ezen felül a brit potenciál 64 ballisztikus rakétát és 55 bombázót jelent. Franciaországnak 144 hordozóeszköze (98 rakétája és 46 Ibombázója) van. — A Szovjetunió hasonló fegyverzete 975 egységből áll. A helyzet nem változott meg azután sem, hogy a Szovjetunió kiöregedő SS—4 és SS—5 rakétáit a korszerűbb SS—20 rakétával kezdte felváltani. — TÉNY, HOGY az SS-20 típusú rakéták három robbanófejjel szerelhetők fel. Ezek együttes hatóereje azonban ki-; sebb, mint egyetlen réginek a robbanófeje. Következésképpen az elavult rakéták felváltása során nálunk csökkent a hordozóeszközök száma és egyidejűleg csökkent közepes hatótávolságú nukleáris potenciálunk összesített hatóereje. — Egyébként a. NATO közepes hatótávolságú eszközeit is folyamatosan korszerűsítik, növelik. Angliában például a Polaris típusú tengeralattjárókat korszerűsített, a jelenlegi három helyett hat robbanóféjjel felszerelt ballisztikus rakétákkal látják el. Franciaországban tervbe vették, hogy a földi és tengeri telepítésű, egy robbanófejő rakétákat két robbanófejjel felszerelt rakétákkal váltják fel. Növelik a francia rakétahordozó tengeralattjárók számát is. — Ráadásul mindez akkor történik, amikor a NATO-nak máris másfélszeres fölénye van az egyetlen indítással célba juttatható nukleáris robbanótölteteket illetően,' pedig ez rendkívül lényeges mutató. — Ha íNyugat-lEurópában további 600 amerikai rakétát helyeznének el, akkor a NATO a hordozóeszközök terén másfél- szeres, a nukleáris tölteteket illetően pedig mintegy kétszeres fölényhez jutna,. Nem világos-e, hogy ebben az esetben komoly mértékben megsértenék a jelenlegi, minden tényezőt számításba véve nagyjából egyensúlyi helyzetet, hogy mindez komoly fenyegetést jelentene a Szovjetunió és szövetségesei biztonságának? — Most megállapodás jött létre az Egyesült Államokkal arról, hogy felújítjuk a közepes hatótávolságú nukleáris eszközökről folytatott tárgyalásokat. Ezek a tárgyalások a napokban kezdődnek meg Genfben, A Szovjetunió üdvözli ezt a megállapodást, éppúgy, mint ahogy üdvözlik azt más országok kormányai, az emberek milliói, akik azt akarják, hogy csökken, jen az új háború veszélye, csökkenjen a feszültség, tartós legyen a béke. — Nem lehet azonban elhallgatni azt sem, hogy ahogy közelednek a tárgyalások, az amerikai fél részéről — mégpedig meglehetősen magas szinten — mind gyakrabban hangzanak el kijelentések arról, hogy az Egyesült Államokat „különleges megközelítés" illeti meg. Sajátságos előzetes feltételeket szabnak meg: isten mentsen attól, hogy hozzányúljunk az előretolt támaszponton levő amerikai nukleáris eszközökhöz, semmiféle mérlegben se vegyük számításba az USA NATO-szövetségeseinek nukleáris fegyvereit, a tárgyalások körét szűkítsük le csupán a szovjet közepes hatótávolságú rakétákra, amelyeket le kellene szerelni, „cserében” őzökért az amerikai rakétákért, amelyeknek európai telepítését tervezik. — NEHÉZ FELFOGNI, miféle logikára épül ez az álláspont. Semmi esetre sincs köze sem az objektivitáshoz, sem pedig a realizmushoz. Azok, akik az Egyesült Államokba,n ilyenfajta „(javaslatokkal" állnak elő, nyilván egy pillanatra sem hiszik, hogy a Szovjetunió beleegyezhet ebbe. A mi helyünkben egyetlen olyan állam sem fogadná el mindezt, amely szeme előtt tartja népe biztonságát. — Sokkal inkább valószínű, hogy az ilyen „javaslatok” szerzői nem akarnak tárgyalásokat, még kevésbé sikeres tárgyalásokat. Azt akarják, hogy a tárgyalások hiúsuljanak meg, és ezzel valamiféle ürügyhöz jussanak a kitervelt fegyverkezési verseny folytatásához, ahhoz, hogy (Nyugat-IEurópát az új, a Szovjetunió ellen irányzott amerikai rakéták kilövőállásává változtassák. — Ezt mindazoknak figyelembe kell venniük, akiket valóban nyugtalanít Európa és a világ jelenlegi veszélyes helyzete, akik őszintén törekednek a gyümölcsöző tárgyalásokra, a nukleáris fegyverek korlátozására Európában. — Nyugat-Európát úgy teszik alkalmassá az Egyesült Államok nukleáris doktrínája soron következő veszélyes fordulója számára, hogy ez súlyos veszélyeket rejt magában a földrész népei számára. A mozgó telephelyű rakéták ártalmatlanná tételéhez nagy erejű válaszcsapásokat kellene mérni telepítésük feltételezett körzeteire. így „gondoskodnak" az óceánon túl a nyugat-európaiak biztonságáról. Ez keserves tény, de ez a tény. — A SZOVJETUNIÓ nem akar magának előnyös megközelítést kicsikarni. Csupán egyetlen egy dologhoz ragaszkodunk. Ahhoz, hogy az Egyesült Államok és a NATO egészében véve éppúgy vegye- számításba a mi biztonságunkat, szövetségeseink biztonságát, mint ahogyan a sajátját méri. A küszöbönálló tárgyalások feladatát abban látjuk, hogy a felek konkrét kötelezettség vállalására fordítsák le az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét. A Szovjetunió azt szeretné, hogy a küszöbönálló tárgyalások eredményeként csökkenjen a szembenállás szintje, hogy ezzel nyissák meg az utat az európai katonai enyhülés további lépései előtt is. — Már korábban kijelentettük, hogy ha az Egyesült Államok ésszerű álláspontra helyezkedik, ha nem áll fenn a NATO terve az új rakéták telepítésére vonatkozóan, akkor készek vagyunk a szovjet rakéták összesített számának csökkentésére. Hozzáteszem, készek leszünk olyan megállapodásra is, amely mindkét fél részére igen jelentős csökkentést irányoz elő. — Éppen ezért, hogy köny- nyebb legyen hozzáfogni a problémák gyakorlati megoldásához, javasoltuk - és ezt most is megismétlem - az új közepes hatótávolságú nukleáris eszközök európai telepítésének moratóriumát a NATO és a Szovjetunió számára, akkor, amikor a tárgyalások megkezdődnek, vagyis ez év november 30-ra. Ez az állandó szerződés megkötéséig maradna hatályban és ez azt jelentené, hogy a felek mind a mennyiséget, mind pedig a minőséget illetően befagyasztanák nukleáris rakétaeszközeik telepítését Európában, magától értetődően beleértve ebbe az előretolt támaszpontokon lévő amerikai nukleáris eszközöket is, megszüntetnék az ilyen tervek megvalósítását előkészítő munkálatokat. A NATO országai nem telepítenék Európába a Pershing -2 rakétákat, a szárnyasrakétákat és az egyéb közepes hatótávolságú nukleáris rakétafegyvereket. A Szovjetunió megszüntetné az SS-20 típusú rakéták telepítését. — A Szovjetunió tehát határozott igent mond minden olyan becsületes tárgyalásra, amely a fegyverkezési verseny megfékezéséhez, az igazi leszereléshez vezet. Hiszünk abban, hogy az ilyen tárgyalások szükségesek, hogy reálisak, és a magunk részéről hozzá fogunk járulni ahhoz, hogy sikerrel végződjenek. Brezsnyev az interjúban foglalkozott a SALT—II. szerződés kérdésével is. — A Szovjetunió határozottan kiáll a SALT-folyamat folytatása mellett, a hadászati fegyverzetnek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján megvalósuló valódi korlátozása és csökkentése mellett - mondotta. — Ehhez arra van szükség, hogy a tárgyalásokat nyugodtan, olcsó propaganda, nyomási kísérletek nélkül folytassák, megőrizzék mindazt a pozitívumot, amelyet a SALT—II. szerződés előkészítése során értek el és semmiképpen se kössék össze ezt az elsőrendű fontosságú problémát más kérdésekkel, bármilyen fontosak legyenek is »azok. AZ SZKP KB főtitkára ezzel kapcsolatban kitért a fegyverzetkorlátozási szerződések szükséges ellenőrzésére is és kijelentette: továbbra is feltétlenül a nemzeti eszközökkel történő ellenőrzésnek kell elsőbbséget adni, mert ez jobban megfelel az államok biztonságának. A bizalomnövelő intézkedésekkel kapcsolatban a következőket mondotta:- Amikor beleegyezünk abba, hogy a bizalomnövelő intézkedések hatókörét a Szovjetunió egész európai területére kiterjesszék, természetesen megfelelő válaszlépéseket várunk a Nyugattól is. A NATO európai körzetében a katonai előkészületek nem az európai földrész kontinentális peremén kezdődnek. Ezt mindenki tudja. Ebből következőleg a bizalom- növelő intézkedéseknek ki kell terjedniük az Európával szomszédos szigetekre, a megfelelő tengeri és óceáni felszínre és az ezek feletti légtérre is.- AZOK SZAMÁRA, akik komolyan veszik a nukleáris fegyverzet elterjedésének megakadályozását, magától értetődő, milyen fontos az atommentes övezetek létrehozása - folytatta Brezsnyev és ezzel kapcsolatban szólt az észak-európai atomfegyvermentes övezet létrehozásának kérdéséről is. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió kinyilvánította: kész arra, hogy akár az övezetben résztvevő országokkal megkötött sokoldalú szerződéssel, akár a valamennyiünkkel kü- lön-külön megkötött szerződéssel kötelezettséget vállaljon magára, hogy nem alkalmaz Észak-Európa ellen nukleáris fegyvert. Ezt a kötelezettséget szovjet részről nem kötik olyan feltételhez, hogy a többi nukleáris hatalom is pozitív magatartást tanúsítson az ilyen .övezet létrehozása iránt, bár magától értetődően az övezethez tartozó országok nagyobb biztonságban lennének, ha nemnukleáris státusuk tiszteletben- tartását a NATO nukleáris hatalmai is garantálnák.- Észak-Európa korántsem az egyetlen olyan hely földrészünkön, ahol aktívan vitatják meg az atonrímentes övezet létrehozásának lehetőségeit - hangoztatta Brezsnyev. — Ez az eszme igen népszerű a Balkánon és érdeklődést tanúsít iránta a Földközi-tenger térségének számos országa is. Magától - értetődően mi egyetértünk az ilyen eszmékkel. BREZSNYEV nyilatkozatában szólt a lengyelországi helyzetről is. Hangsúlyozta: a Szovjetunió szempontjából a lengyelországi helyzet normalizálódásának kérdése szorosan összefügg a béke megőrzésének, a szocialista Lengyelország Európában elfoglalt helyének kérdésével. Megállapította: a Lengyelországgal kapcsolatban Nyugaton terjesztett találgatások nagy része egy célra irányul, arra, hogy még inkább destabilizálják a helyzetet, aláássák Lengyelországban a szocializmus pozícióját, bonyolultabbá tegyék Lengyelországnak a Szovjetunióhoz fűződő viszonyát és természetesen megfelelő hasznot húzzanak mindebből a NATO-tömb elképzelései számára.- Egyesek alig várják, hogy a népekre rázúdíthassák a hidegháború vagy más háború terheit - folytatta Brezsnyev. — A Szovjetunió nem foglalkozott és nem is szándékozik foglalkozni ilyesmivel. Lengyelország a mi számunkra barát, jó szomszéd és szövetséges. Mi olyan magatartást tanúsítunk, iránta, amilyen megilleti a szövetségest, a barátot. A Szovjetunió arra törekszik, hogy megköny- nyítse a lengyeleknek a kijutást a gazdasági nehézségekből és lehetőségeihez képest megfelelő mértékű segítséget nyújt ehhez - mondotta Brezsnyev. — Jó lenne, ha Nyugaton is megértenék, hogy nemcsak a szocialista közösség országainak, hanem Európa valamennyi államának békére és nyugalomra van szüksége. Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Fehér Lajos elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, nyugalmazott miniszterelnökhelyettes, a Magyar Partizán Szövetsége elnöke hosszan tartó betegség után elhunyt. Fehér Lajos elvtárs temetése november 11-én (szerdán), 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket ravatalánál, a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Magyar Partizán Szövetség. * Fehér Lajos Szeghalmon született, földmunkás család fiaként kezdte meg iskolai tanulmányait, s igen fiatalon a munkát is: a nyári szünidőkben cselédnek, részes aratónak szegődött. Kitüntetéssel érettségizett, majd Debrecenben, ingyen kvártélyos-kosztos egyetemista. Már egyetemistaként — a harmincas évek végén — eltökélt szándéka volt, hogy újságíró lesz. Első írása 1941. tavaszán jelent meg a Népszavában. 1942-ben vették fel a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Előtte már röpcédulákat írt, terjesztett, baloldali fiatalokat szervezett. Pártfeladata a parasztság felvilágosítása, a földmunkásság szervezése volt. 1944-ben a párt fegyveres ellenállás szervezésével bízta meg. Partizán- csoportokat hozott létre, vezetett, s fegyverrel küzdött a fügPANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a panamai nemzeti ünnep alkalmából táviratban köszöntötte Aristedes Royo köztársasági elnököt. * Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a getlen, demokratikus ■ Magyar- országért. 1956 novemberében tagja lett az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának, majd a megalakuló Központi Bizottságnak, és a Politikai Bizottságnak. Dolgozott a Központi Bizottság titkáraként, a kormány elnök- helyetteseként is. Tehetsége, alkotó ereje jelentősen hozzájárult a párt, a kormány agrár- politikájának formálásához, a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez, a falu felemelkedéséhez. Fehér Lajos nyugdíjasként is aktív munkása maradt közéletünknek. Eredményes munkásságáért számos magas kitüntetésben részesült. Tulajdonosa volt a többi között a Magyar Népköztársaság Érdemrendjének, a Szocialista Hazáért Érdemrendnek, a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékéremnek és a Magyar Szabadság Érdemrendnek. Internacionalista tevékenységének elismerését több magas külföldi kitüntetés is jelzi. Hazafias Népfront OT főtitkárának 'meghívására hétfőn küldöttség élén hazánkba érkezett Peso Pev Kubadinszki, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Hazafias Front elnöke. A repülőtéri fogadtatás után megkezdődtek a tárgyalások a Peso Kubadinszki és a Sa.rlós István vezette küldöttségek között. B Maavar Nemzeti Bank ” hivatalos devizaés valutaárfolyamai Érvényben: 1981. november 3-től Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 335,83 6 342,17 6 348,51 Ausztrál dollár 3 948,29 3 952,24 3 956,19 Belga frank 91,54 91,36 91.72 Dán korona 475,19 475,67 476,15 Francia frank 608,72 609,33 609,94 Holland forint 1 384,23 1 385,62 1 387,01 Japán yen (1000) 147,40 147,55 147,70 Kanadai dollár 2 893,71 2 896.61 2 899.51 Kuvaiti dinár 12 267.34 12 279.62 12 291,90 Norvég korona 584,01 584.59 585,17 NSZK márka 1 527,17 1 528,70 1 530,23 Olasz líra (1000) 28,82 28,85 28,88 Osztrák schilling 218,30 218,52 218,74 Portugál escudo 53,42 53,47 53,52 Spanyol peseta 35,73 35,77 35,81 Svájci frank 1 796,47 1 798,27 1 800,07 Svéd korona 624.24 624,86 625,48 Tr. és cl. rubel 2 597,40 3 600,00 2 602,60 USA dollár 3 466,67 3 470,14 3 473,61 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatianul az 1981. október 20.-Í közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS csekk) árfolyamok Érvényben: 1981. november 3-tól Pénznem Vásárolható legmag Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 50 6 151,90 6 532,44 Ausztrál dollár 50 3 833,67 4 070,81 Belga frank 5 000 88,88 94,38 Dán korona 1 000 461,40 489,94 Finn márka 100 760,28 807,30 Francia frank 500 591.05 627,61 Göröq drachma 500 56,10 59,58 Holland forint 1 000 1 344,05 1 427,19 Japán yen (1000) 10 000 143,12 151,98 Jugoszláv dinár 1 000 79,17 84,07 Kanadái dollár 100 2 809,71 2 983,51 Kuvaiti dinár 10 11 911,23 12 648,01 Norvég korona 100 567,05 602,13 NSZK márka 1 000 1 482,84 1 574,56 Olasz Ura (1000) 50 000 27,98 29,72 Osztrák schilíinq 1 000 211,96 225,08 Portugál escudo 5 000 51,87 55,07 Spanyol peseta 5 000 34,70 36,84 Svájci frank 1 000 1 744,32 1 852,22 Svéd korona 100 606,11 643,61 Török líra 1 000 25,47 27,05 USA dollár 100 3 366,04 3 574,24
