Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

1981. november 22. NÉPÚJSÁG 3 Eredményes esztendő Összevont beszámoló párttaggyűlés műszergyárban a Az MMG Automatika Művek szekszárdi gyárának pártvezető­sége a városban elsőként szá­molt be — összevont taggyűlé­sen — az ez évi munkáról. ./Be­ágyazva" a nemzetközi tagsági, a népgazdasági, a várospoliti­kán körülményekbe, vizsgáltai mit tett a pártvezetőség, a mű­szergyár közel nyolcvan kom­munistája a XII. kongresszus ha­tározatainak, a politikai és gaz­dasági feladatoknak megvalósí­tásáért, hogyan1 fejlődött a pártélet, miben látja, a követ­kező esztendő tennivalóit. Megállapította az Antal La­jos pártvezetőségi titkár által el­mondott beszámoló: „Tapasztal­tuk gyárunkban is, hogy a XII. pártkongresszus határozatai, az azok megvalósítására való haj­lam egyre szélesebb körben, a párttagságon kívül is megértés­re, elismerésre talál és az előző évinél jobb légkörben, nagyobb tenniakarássat munkálkodnak azok teljesítésében. Mindinkább megértik dolgozóink, hogy sa­ját munkánktól függ életszínvo­nalunk alakulása." Termelőüzem lévén, termé­szetes, hogy a pártmunka kö­zéppontjában a gazdasági irá­nyító, ellenőrző tevékenység állt. A pártvezetőség húsz napiren­di témát tárgyalt ebben az év­ben, ezek közül nyolc gazdasá­gi, gazdaságpolitikai jellegű volt. A gyári gazdasági felada­tokra, való mozgósítás, azok tel­jesítésének ellenőrzése a beszá­moltatások révén, minden eset­ben fő napirendi pontként sze­repeltek. A beszámoló gazda­sági vezetők, értékelve a párt­vezetőség kezdeményezőkészsé. gét, igen tartalmas és elemez­hető anyagot biztosítottak a vezetőség számára. A vezetőség azonban szükségesnek látja, hogy a kiemeltebb témákkal az illetékesek továbbra is foglal­kozzanak és ezek — mint például a takarékosság, az export-im­port a.rány kérdése, vagy a munkaverseny és újítómozga­lom fejlesztése - ne záruljanak le a beszámoltatással. (Ellentétben az iparég jó né­hány üzemével, a vállalat, a szekszárdi gyár bőségesen el volt látva rendeléssel, munká­val ebben az évben. Ennek is köszönhető, hogy a tavalyihoz képest — annak ellenére, hogy az össztermelés közel felét ki­tevő exporttermékek ára 4—8 százalékkal csökkent — 30 millió forinttal magasabb termelés várható az év végéig, mint ta­valy. Értékesebbé teszi ezt, hogy - bár kényszerűségből - négy százalékkal alacsonyabb létszámmal oldották meg ter­melési feladataikat. Nőtt az export. A tőkés kivi­telre való termelés ötmillió fo­rinttal csökkent, ám ezt bőven ellensúlyozza a hétmillió forin­tos tőkésimport-megtakarítás, to- vábbá, hogy a 'HIM-nek az év végéig leszállítandó 168 ezer hőmérséklet-szabályozó 31 mil­lió forintnyi dollárelszámolású importot pótol. A pártvezetőség szorgalmazta két manométertí- pusnál,, hogy műszaki fejlesztés­sel korszerűsítsék a gyártástech­nológiát, hogy ezek a termékek árban is versenyképesek legye­nek a, tőkés piacon, (Ez — mint arról felszólalásában Véner La­jos gyári főmérnök tájékoztatta a taggyűlést — .folyamatban van és jövőre lép üzembe a jelentős élőmunka-megtakarítást „hozó" berendezés. Fontos feladatnak tekintette a pártvezetőség a takarékossá­gi szemlélet erősítését. Ered­mény: ez évben várható 36 ezer normaóra-megtakarítás, aminek 60 százaléka műszaki és szer­vezési tevékenység eredménye. Az anyag, és energia-megtaka­rítás 300 ezer forinttal több a tavalyinál. Várhatóan másfél millió forinttal - a tavalyinak felére — csökken a selejt, a ta­valyi 14 ezer óráról 9 ezerre csökken a pótidő és a selejt- ja.vításrci fordított idő. Mindettől o múlt évihez képest 10 száza­lékos nyereségnövekedést vár­nak. A pártvezetőség a gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések szé­les skálájával foglalkozott. Töb­bek közt a munkaerő-gazdálko­dással is. Nehéz helyzetben van a gyár, a. városban tömegesen létesülő új munkahelyek soka­kat kilépésre ösztönöztek. Havi párszáz forinttal magasabb ke­reset reményében változtattak munkahelyet, itt pedig vagy egyáltalán nem, vagy csak ne­hezen lehetett pótolni őket. Ha ma száz fizikai* dolgozó jelent­kezne, nyomban tudnának ne­kik munkát adni, A beszámoló érzékeltette ezt, ám nemcsak a külső, a gyártól független kö­rülményekben látta., láttatta a munkaerő-elvándorlás okát, hanem a gyárt munkakörülmé­nyekben,, a dolgozókról való hiányos gondoskodásban, a nem megfelelő személyes kapcsola­tokban ,is. Különösen a szerelkíe I. területén, „...felhívjuk a gazdasági és társadalmi veze­tők figyelmét ismételten arra., hogy a dolgozók gondjaival, problémáival1 való időbeni és érdemi foglalkozással több dol­gozót lehet, lehetett volna visz- szaitartani. Ez a munka nemcsak a gyár igazgatójára hárulhat...". A pártvezetőség ugyanakkor kezdeményezte azt is, hogy bér- fejlesztésnél szakítani kell az egyenlősdivel és ezt a kommu­nisták értessék meg a párton- kívüliekkel is. (Most, a, taggyűlé­sen jelentette be a főmérnök, hogy a központtól jelentős ösz- szeget kapott a gyár bérfejlesz­tésre, ennek zömét a kulcs­munkahelyeken lévő fizikai dol­gozók között fogják elosztani. Elsősorban a területen működő alapszervezetek feladatai hogy az igazságos, célszerű elosztást ne csak ellenőrizzék, hanem an­nak fontosságát is tudatosítsák. Fejlődött, tartalmasabbá, szervezettebbé vált a. pártélet o gyárban, egyetlen hiányosság­ként a tagfelvételi munkát em­lítette a beszámoló. Csatlakoz­va éhhez a III. sz. alapszerve­zet titkára elmondta,, hogy ná­luk — lévén sok nődolgozó és fiatal - az eddiginél jobban kell és fogják is végezni ezt. Eredményesen folyik a pártok­tatás, a propagandisták magas színvonalán végzik eme párU megbízatásukat. Mindez előse­gítette, hogy a gyárban az agi- tációs és propagandamunka ja>- vult, Fejlődés következett be a káder- és személyzeti munká­ban is. Bírálta a beszámoló a szak­szervezetet. - Dicséretes dolog, hogy rendezvényeik közül jól szervezték meg o nyugdíjas-, a kismamatalálkozóikat, a kirán­dulásokat, de nem helyes, hogy lényegében munkaterv nélküli és rendszertelen, spontán testű, leti munka folyik,. 'Ne akarjon mindent maga intézni az üzemi szb-titkár, a szakszervezetben dolgozó párttagok segítsék őt és végezzék a maguk feladatait. Tűrhetetlen, hogy néhány párt­tag az elkövetett hibákat „ösz. szevárja" és elvtársának „fejé­re olvassa". Kommunista köte­lesség idejében fellépni a hibák ellen. Tartalmában fejlődött a szocialista brigádmozgalom,, ám a brigádok száma csökkent. Pedig van lehetőség — és mint az egyik felszólalásból kitűnt — néhány helyen már van is „moz­golódás" új brigádok szervezé­sére. Javítani kell a KISZ aktivitá­sát, szervezettségét is, annak el­lenére, hogy a, KISZ-fia.tolok példásan vesznek részt mind a gazdasági, mind a politikai munkában. 'Ezen az összevont taggyűlé­sen mintegy tucatnyi párttag munkáját, pártmegbízatásának teljesítését értékelte — dicsérte, vagy bírálta* — a beszámoló, azokét, akik gyári szinten tévé. kenykednek — propagandisták, tömegszervezeti vezetők stb. Az alapszervezeti taggyűléseken kerül sor a* többire. Itt szóba ke­rültek azok is, akik a város tár­sadalmi szervezeteiben végzik munkájukat, elismerést szerezve ezzel a gyárnak is. Több meg­becsülést érdemelnének. 'Hatan szólaltak fel a vitában — köztük An,tus Antal, a városi pártbizottság titkára, — majd az összevont taggyűlés elfogadta a beszámolót és ai feladatokról szóló határozatot. (J) A vállalkozás új formái A szerződéses rendszer kiterjesztése A jövő év január elsejétől szerződéses rendszerben nem­csak a kereskedelemben, ha­nem a népgazdaság más terü­letén is működtethetők egyes részlegek. A gazdálkodó szerve­zetek emellett bérbe adhatják eszközeiket, berendezéseiket, épületeiket, műhelyeiket, raktá­raikat kisiparosoknak vagy gaz­dasági munkaközösségeknek. A szerződéses rendszer fő­próbája már lezajlott a keres­kedelemben és a vendéglátás­ban. Ez az üzemeltetési forma lényegében az iparban és a szolgáltatásban is ugyanúgy működik majd, mint a kereske­delemben. Gépeink, berendezéseink, esz­közeink jobb kiaknázásának és a munkaerő hatékonyabb fog­lalkoztatásának igénye gazda­sági szempontból logikussá te­szi a szerződéses rendszer ki- terjesztését. Gyakran hallani például, hogy hosszabb-rövi- debb ideig munka nélkül áll egyik-másik vállalat dráaán vá­sárolt számítógépe, amire szük­ség volt ugyan, de egy cég kép­telen elegendő feladattal ellát­ni a masinát és a kezelő sze­mélyzetet. Lehetőség lesz arra is, hogy az ipari és szolgáltató vállala­tok és szövetkezetek az eszközök és a kapacitások jobb haszno­sítása érdekében bérbe adják a vállalkozóknak berendezéseiket, raktáraikat. A szerződés és a bérleti rendszer között több lé­nyeges különbség van. A szer­ződéses üzemeltetésű egység vállalati keretek között, azon belül működik, és pályázat alapján a vállalat és a részleg- vezető között szerződéssel jön létre. A részlegvezető — a kis­iparosokhoz hasonlóan — álta­lános jövedelemadót fizet. Ez­zel együtt a szerződéses üze­meltetési forma új szervezeti formának tekinthető, míg a bér­let csupán az állami vagy a szövetkezeti tulajdonban mara­dó eszközök, hasznosítása egy másik gazdálkodó szervezet ré­vén, megfelelő bérleti díj elle­nében. A szerződéseshez hasonló üzemeltetési formára a szövet­kezeti szférában és más gazdál­kodó szervezet saját kebelében is lehetőség nyílik, átalónyel- számolásos módszer alapján. Ez esetben is legfeljebb 15 főt foglalkoztathat az átalányelszá­molásos egység. A kisüzemi formákat a terme­lő és a fogyasztó ember igényei hozzák létre, jóllehet, létrejöt­tüket mór születésük előtt sok aggodalom (a magántermelés beszivárgása, a szocialista ér­tékrend lazulása, túlzott jöve­delemkülönbségek) kíséri. A különböző jogi és pénzügyi elő­írások betartásának ellenőrzése a korábbinál lényegesen na­gyobb hangsúlyt kap annak ér­dekében, hogy se a lakosság, se az állam érdekein ne essék csorba, ha netán ezt a kisgaz- dálkodók meg is kísérelnék. Rossz fogyasztói mentalitás, amely szerint eddig „a lángost szerettük, a lángossütőt nem”. Vagyis anélkül, hogy az újonnan létrejövő kisüzemek, szervezeti formák szerepét túlbecsülnénk (elvégre a társadalmi termelés jelentékeny részét továbbra is korábbi vállalatok és szövetke­zetek adják), ne csak a hiány­cikkpótló terméket, a választé­kot bővítő szolgáltatást „értékel­jük", hanem azok létrehozóit is. Annak ellenére, hogy esetleg több munkával több jövedelem­re tesznek szert. Elvégre a kis­üzemek csak úgy élnek meg, ha valóságos piaci igényt elégíte­nek ki, a gazdálkodás átlagos­nál nagyobb kockázatával. MOLNÁR PATRÍCIA HÉTRŐL HÍRRŐL Dunaföldváron „talajt kóstoltak", Pak­son tv-filmet forgattak, Tolnán baromfité­pő kutyát kerestek, Mözsön exportburgo­nyát válogattak, Szekszárdon elemezték és méltatták a műszaki értelmiség tevékeny­ségét, a 6-os úton lovakat gázolt az autó­busz, Bonyhádon lottósorsolás volt, — és ugyancsak a Népújság hírei szerint — az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban be­mutatták az ország szakembereinek, ho­gyan kell a szelet kifogni a vitorlából, vagyis befogni a szelet ahhoz, hogy dol­gozzon, vizet „húzzon” a tehénitatáshóz, továbbá történt még említésre méltó ese­mény Battonyán és Londonban. Előbbi helyen bebizonyította Dávid Sán­dor és felesége, hogy nem mindig érvé­nyes a közmondás, mely szerint aki sokat markol, keveset fog. Ök ugyanis a csak­nem hárommilliós totónyereményt markol­ták föl és ez — láthattuk a fotón — olyan sok pérlz, hogy csak nyalábolni lehet. Lon­donban pedig az bizonyosodott be, hogy az angolok mesterei a gyepkészítésnek, a futballpályán különösen. Az eső és a sok csúszkáló, toporgó láb együttesen sem volt képes megrongálni a gyönyörű pályát. Engem nem ért csalódás. Ilyen időben ná­lunk a kutyát sem verik ki. A Imapaprika, tetőszigetelés A kereskedelem produkálhat olyan meglepően jót, hogy az már ajándék a vevőnek. A Tolna megyei ZÖLDÉRT Válla­lat csemegét hozott Zákányból, Somogy megyéből. Úgynevezett almapaprikát sa- vanyíttatott, ez a bogyiszlói fajtához ha­sonlít, de annál enyhébb. Tehát már a nyáron megrendelte a szekszárdi vállalat a somogyiaktól a mi részünket. Ráadásul nem drágán adja, nem számít föl külön­legességi díjat, éppen ellenkezőleg: „vöd­rös kiszerelésben” kerül a boltokba, jóval olcsóbban, mint az üveges savanyúságok. Ez kellene nekünk más anyagból is, több­féle „vödörrel". És mi kellene a lapos háztetőnek? Meg­felelő szigetelés. Művelődési központnak is, szövetkezeti lakásoknak is, mindenféle lapostető azt szereti, ha lefolyik róla a víz és nem befolyik. Olvashattuk, a Babits Mi­hály Megyei Művelődési Központ annyira beázott, hogy már az erősáramú berende­zéseket veszélyeztette az esővíz. Szép his­tória. Egyáltalán nem öreg az épület, eb­Jövőre folytatják 2 és fél millióért. HÉTRE HÍRRE bői következik, hogy a teteje sem vén. Ná­lunk, Pakson kimondottan ifjonc épület te­teje ázott át, már a második évben jött az áldás a legfelső szinten lakókra. Ebben a históriában az a legszebb, hogy a garan­ciális időn belül nem végezték el a javí­tást, aztán a lakók kénytelenek voltak ma­szek alapon, saját zsebre szigetelni. A megyei művelődési központ tetejét most csak ott hozta helyre a Tolna, megyei Festő és Lakáskarbantartó Ipari Szövetke­zet, ahol sürgős volt. A teljes szigetelés két és fél millióba kerül, majd jövőre. Azért írtam le a szövetkezet csaknem leír- hatatlanul hosszú nevét teljes hosszában, mert nagy a bizalmam. Elhiszem, hogy ők már kifogástalanul szigetelnek, az új mód­szerrel. A Népújságban ugyanis éppen aznap közöltük a hirdetésüket, amikor megjelent a „művközpont" tetejének re­noválása. A hirdetés pedig így szól (egyik sora): „. . . rövid átfutási idővel, ki­fogástalan minőséget biztosítunk”. Megkért egyik kollégám, említsem meg — valahogyan kimaradt a tudósításból —, hogy a gyors munka egyáltalán nem megy a minőség rovására a szekszárdi Domus Áruház építésénél, sőt, „nagyon szépen dolgoznak, majd nézd meg”. Mielőtt elju­tok a helyszínre, már ebből a képből is sejtem, hogy tetszetős formák alakulnak. KUlön a földváriaknak A Domusnál gyorsan és szépen dolgoznak. Az a bizonyos talajkóstolás nem tréfa. Tudományos módszer. Arról van szó, hogy a dunaföldvári kertbarátok kérésére a helyi áfész megkereste a kiskőrösi Alföldi Mezőkémiai Közös Vállalatot, vizsgálja meg a kistermelők szőlőinek, kertjeinek talaját, hogy — a nagyüzemekhez hason­lóan — kifogástalan legyen a talajerő­utánpótlás. Megtörtént a vizsgálat, az elemzés, sőt ígéretet kaptak a szorgalmas és híres zöldség-gyümölcstermelő földvá­riak: „legyártják számukra a szakvélemé­nyek nyomán kért műtrágyákat és mikro­elem-tartalmú szereket". Az igényesség beválik a tetőszigetelő­nél is, a szőlőtermesztőnél is. G. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom