Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-22 / 274. szám
1981. november 22. NÉPÚJSÁG 3 Eredményes esztendő Összevont beszámoló párttaggyűlés műszergyárban a Az MMG Automatika Művek szekszárdi gyárának pártvezetősége a városban elsőként számolt be — összevont taggyűlésen — az ez évi munkáról. ./Beágyazva" a nemzetközi tagsági, a népgazdasági, a várospolitikán körülményekbe, vizsgáltai mit tett a pártvezetőség, a műszergyár közel nyolcvan kommunistája a XII. kongresszus határozatainak, a politikai és gazdasági feladatoknak megvalósításáért, hogyan1 fejlődött a pártélet, miben látja, a következő esztendő tennivalóit. Megállapította az Antal Lajos pártvezetőségi titkár által elmondott beszámoló: „Tapasztaltuk gyárunkban is, hogy a XII. pártkongresszus határozatai, az azok megvalósítására való hajlam egyre szélesebb körben, a párttagságon kívül is megértésre, elismerésre talál és az előző évinél jobb légkörben, nagyobb tenniakarássat munkálkodnak azok teljesítésében. Mindinkább megértik dolgozóink, hogy saját munkánktól függ életszínvonalunk alakulása." Termelőüzem lévén, természetes, hogy a pártmunka középpontjában a gazdasági irányító, ellenőrző tevékenység állt. A pártvezetőség húsz napirendi témát tárgyalt ebben az évben, ezek közül nyolc gazdasági, gazdaságpolitikai jellegű volt. A gyári gazdasági feladatokra, való mozgósítás, azok teljesítésének ellenőrzése a beszámoltatások révén, minden esetben fő napirendi pontként szerepeltek. A beszámoló gazdasági vezetők, értékelve a pártvezetőség kezdeményezőkészsé. gét, igen tartalmas és elemezhető anyagot biztosítottak a vezetőség számára. A vezetőség azonban szükségesnek látja, hogy a kiemeltebb témákkal az illetékesek továbbra is foglalkozzanak és ezek — mint például a takarékosság, az export-import a.rány kérdése, vagy a munkaverseny és újítómozgalom fejlesztése - ne záruljanak le a beszámoltatással. (Ellentétben az iparég jó néhány üzemével, a vállalat, a szekszárdi gyár bőségesen el volt látva rendeléssel, munkával ebben az évben. Ennek is köszönhető, hogy a tavalyihoz képest — annak ellenére, hogy az össztermelés közel felét kitevő exporttermékek ára 4—8 százalékkal csökkent — 30 millió forinttal magasabb termelés várható az év végéig, mint tavaly. Értékesebbé teszi ezt, hogy - bár kényszerűségből - négy százalékkal alacsonyabb létszámmal oldották meg termelési feladataikat. Nőtt az export. A tőkés kivitelre való termelés ötmillió forinttal csökkent, ám ezt bőven ellensúlyozza a hétmillió forintos tőkésimport-megtakarítás, to- vábbá, hogy a 'HIM-nek az év végéig leszállítandó 168 ezer hőmérséklet-szabályozó 31 millió forintnyi dollárelszámolású importot pótol. A pártvezetőség szorgalmazta két manométertí- pusnál,, hogy műszaki fejlesztéssel korszerűsítsék a gyártástechnológiát, hogy ezek a termékek árban is versenyképesek legyenek a, tőkés piacon, (Ez — mint arról felszólalásában Véner Lajos gyári főmérnök tájékoztatta a taggyűlést — .folyamatban van és jövőre lép üzembe a jelentős élőmunka-megtakarítást „hozó" berendezés. Fontos feladatnak tekintette a pártvezetőség a takarékossági szemlélet erősítését. Eredmény: ez évben várható 36 ezer normaóra-megtakarítás, aminek 60 százaléka műszaki és szervezési tevékenység eredménye. Az anyag, és energia-megtakarítás 300 ezer forinttal több a tavalyinál. Várhatóan másfél millió forinttal - a tavalyinak felére — csökken a selejt, a tavalyi 14 ezer óráról 9 ezerre csökken a pótidő és a selejt- ja.vításrci fordított idő. Mindettől o múlt évihez képest 10 százalékos nyereségnövekedést várnak. A pártvezetőség a gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések széles skálájával foglalkozott. Többek közt a munkaerő-gazdálkodással is. Nehéz helyzetben van a gyár, a. városban tömegesen létesülő új munkahelyek sokakat kilépésre ösztönöztek. Havi párszáz forinttal magasabb kereset reményében változtattak munkahelyet, itt pedig vagy egyáltalán nem, vagy csak nehezen lehetett pótolni őket. Ha ma száz fizikai* dolgozó jelentkezne, nyomban tudnának nekik munkát adni, A beszámoló érzékeltette ezt, ám nemcsak a külső, a gyártól független körülményekben látta., láttatta a munkaerő-elvándorlás okát, hanem a gyárt munkakörülményekben,, a dolgozókról való hiányos gondoskodásban, a nem megfelelő személyes kapcsolatokban ,is. Különösen a szerelkíe I. területén, „...felhívjuk a gazdasági és társadalmi vezetők figyelmét ismételten arra., hogy a dolgozók gondjaival, problémáival1 való időbeni és érdemi foglalkozással több dolgozót lehet, lehetett volna visz- szaitartani. Ez a munka nemcsak a gyár igazgatójára hárulhat...". A pártvezetőség ugyanakkor kezdeményezte azt is, hogy bér- fejlesztésnél szakítani kell az egyenlősdivel és ezt a kommunisták értessék meg a párton- kívüliekkel is. (Most, a, taggyűlésen jelentette be a főmérnök, hogy a központtól jelentős ösz- szeget kapott a gyár bérfejlesztésre, ennek zömét a kulcsmunkahelyeken lévő fizikai dolgozók között fogják elosztani. Elsősorban a területen működő alapszervezetek feladatai hogy az igazságos, célszerű elosztást ne csak ellenőrizzék, hanem annak fontosságát is tudatosítsák. Fejlődött, tartalmasabbá, szervezettebbé vált a. pártélet o gyárban, egyetlen hiányosságként a tagfelvételi munkát említette a beszámoló. Csatlakozva éhhez a III. sz. alapszervezet titkára elmondta,, hogy náluk — lévén sok nődolgozó és fiatal - az eddiginél jobban kell és fogják is végezni ezt. Eredményesen folyik a pártoktatás, a propagandisták magas színvonalán végzik eme párU megbízatásukat. Mindez elősegítette, hogy a gyárban az agi- tációs és propagandamunka ja>- vult, Fejlődés következett be a káder- és személyzeti munkában is. Bírálta a beszámoló a szakszervezetet. - Dicséretes dolog, hogy rendezvényeik közül jól szervezték meg o nyugdíjas-, a kismamatalálkozóikat, a kirándulásokat, de nem helyes, hogy lényegében munkaterv nélküli és rendszertelen, spontán testű, leti munka folyik,. 'Ne akarjon mindent maga intézni az üzemi szb-titkár, a szakszervezetben dolgozó párttagok segítsék őt és végezzék a maguk feladatait. Tűrhetetlen, hogy néhány párttag az elkövetett hibákat „ösz. szevárja" és elvtársának „fejére olvassa". Kommunista kötelesség idejében fellépni a hibák ellen. Tartalmában fejlődött a szocialista brigádmozgalom,, ám a brigádok száma csökkent. Pedig van lehetőség — és mint az egyik felszólalásból kitűnt — néhány helyen már van is „mozgolódás" új brigádok szervezésére. Javítani kell a KISZ aktivitását, szervezettségét is, annak ellenére, hogy a, KISZ-fia.tolok példásan vesznek részt mind a gazdasági, mind a politikai munkában. 'Ezen az összevont taggyűlésen mintegy tucatnyi párttag munkáját, pártmegbízatásának teljesítését értékelte — dicsérte, vagy bírálta* — a beszámoló, azokét, akik gyári szinten tévé. kenykednek — propagandisták, tömegszervezeti vezetők stb. Az alapszervezeti taggyűléseken kerül sor a* többire. Itt szóba kerültek azok is, akik a város társadalmi szervezeteiben végzik munkájukat, elismerést szerezve ezzel a gyárnak is. Több megbecsülést érdemelnének. 'Hatan szólaltak fel a vitában — köztük An,tus Antal, a városi pártbizottság titkára, — majd az összevont taggyűlés elfogadta a beszámolót és ai feladatokról szóló határozatot. (J) A vállalkozás új formái A szerződéses rendszer kiterjesztése A jövő év január elsejétől szerződéses rendszerben nemcsak a kereskedelemben, hanem a népgazdaság más területén is működtethetők egyes részlegek. A gazdálkodó szervezetek emellett bérbe adhatják eszközeiket, berendezéseiket, épületeiket, műhelyeiket, raktáraikat kisiparosoknak vagy gazdasági munkaközösségeknek. A szerződéses rendszer főpróbája már lezajlott a kereskedelemben és a vendéglátásban. Ez az üzemeltetési forma lényegében az iparban és a szolgáltatásban is ugyanúgy működik majd, mint a kereskedelemben. Gépeink, berendezéseink, eszközeink jobb kiaknázásának és a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásának igénye gazdasági szempontból logikussá teszi a szerződéses rendszer ki- terjesztését. Gyakran hallani például, hogy hosszabb-rövi- debb ideig munka nélkül áll egyik-másik vállalat dráaán vásárolt számítógépe, amire szükség volt ugyan, de egy cég képtelen elegendő feladattal ellátni a masinát és a kezelő személyzetet. Lehetőség lesz arra is, hogy az ipari és szolgáltató vállalatok és szövetkezetek az eszközök és a kapacitások jobb hasznosítása érdekében bérbe adják a vállalkozóknak berendezéseiket, raktáraikat. A szerződés és a bérleti rendszer között több lényeges különbség van. A szerződéses üzemeltetésű egység vállalati keretek között, azon belül működik, és pályázat alapján a vállalat és a részleg- vezető között szerződéssel jön létre. A részlegvezető — a kisiparosokhoz hasonlóan — általános jövedelemadót fizet. Ezzel együtt a szerződéses üzemeltetési forma új szervezeti formának tekinthető, míg a bérlet csupán az állami vagy a szövetkezeti tulajdonban maradó eszközök, hasznosítása egy másik gazdálkodó szervezet révén, megfelelő bérleti díj ellenében. A szerződéseshez hasonló üzemeltetési formára a szövetkezeti szférában és más gazdálkodó szervezet saját kebelében is lehetőség nyílik, átalónyel- számolásos módszer alapján. Ez esetben is legfeljebb 15 főt foglalkoztathat az átalányelszámolásos egység. A kisüzemi formákat a termelő és a fogyasztó ember igényei hozzák létre, jóllehet, létrejöttüket mór születésük előtt sok aggodalom (a magántermelés beszivárgása, a szocialista értékrend lazulása, túlzott jövedelemkülönbségek) kíséri. A különböző jogi és pénzügyi előírások betartásának ellenőrzése a korábbinál lényegesen nagyobb hangsúlyt kap annak érdekében, hogy se a lakosság, se az állam érdekein ne essék csorba, ha netán ezt a kisgaz- dálkodók meg is kísérelnék. Rossz fogyasztói mentalitás, amely szerint eddig „a lángost szerettük, a lángossütőt nem”. Vagyis anélkül, hogy az újonnan létrejövő kisüzemek, szervezeti formák szerepét túlbecsülnénk (elvégre a társadalmi termelés jelentékeny részét továbbra is korábbi vállalatok és szövetkezetek adják), ne csak a hiánycikkpótló terméket, a választékot bővítő szolgáltatást „értékeljük", hanem azok létrehozóit is. Annak ellenére, hogy esetleg több munkával több jövedelemre tesznek szert. Elvégre a kisüzemek csak úgy élnek meg, ha valóságos piaci igényt elégítenek ki, a gazdálkodás átlagosnál nagyobb kockázatával. MOLNÁR PATRÍCIA HÉTRŐL HÍRRŐL Dunaföldváron „talajt kóstoltak", Pakson tv-filmet forgattak, Tolnán baromfitépő kutyát kerestek, Mözsön exportburgonyát válogattak, Szekszárdon elemezték és méltatták a műszaki értelmiség tevékenységét, a 6-os úton lovakat gázolt az autóbusz, Bonyhádon lottósorsolás volt, — és ugyancsak a Népújság hírei szerint — az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban bemutatták az ország szakembereinek, hogyan kell a szelet kifogni a vitorlából, vagyis befogni a szelet ahhoz, hogy dolgozzon, vizet „húzzon” a tehénitatáshóz, továbbá történt még említésre méltó esemény Battonyán és Londonban. Előbbi helyen bebizonyította Dávid Sándor és felesége, hogy nem mindig érvényes a közmondás, mely szerint aki sokat markol, keveset fog. Ök ugyanis a csaknem hárommilliós totónyereményt markolták föl és ez — láthattuk a fotón — olyan sok pérlz, hogy csak nyalábolni lehet. Londonban pedig az bizonyosodott be, hogy az angolok mesterei a gyepkészítésnek, a futballpályán különösen. Az eső és a sok csúszkáló, toporgó láb együttesen sem volt képes megrongálni a gyönyörű pályát. Engem nem ért csalódás. Ilyen időben nálunk a kutyát sem verik ki. A Imapaprika, tetőszigetelés A kereskedelem produkálhat olyan meglepően jót, hogy az már ajándék a vevőnek. A Tolna megyei ZÖLDÉRT Vállalat csemegét hozott Zákányból, Somogy megyéből. Úgynevezett almapaprikát sa- vanyíttatott, ez a bogyiszlói fajtához hasonlít, de annál enyhébb. Tehát már a nyáron megrendelte a szekszárdi vállalat a somogyiaktól a mi részünket. Ráadásul nem drágán adja, nem számít föl különlegességi díjat, éppen ellenkezőleg: „vödrös kiszerelésben” kerül a boltokba, jóval olcsóbban, mint az üveges savanyúságok. Ez kellene nekünk más anyagból is, többféle „vödörrel". És mi kellene a lapos háztetőnek? Megfelelő szigetelés. Művelődési központnak is, szövetkezeti lakásoknak is, mindenféle lapostető azt szereti, ha lefolyik róla a víz és nem befolyik. Olvashattuk, a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ annyira beázott, hogy már az erősáramú berendezéseket veszélyeztette az esővíz. Szép história. Egyáltalán nem öreg az épület, ebJövőre folytatják 2 és fél millióért. HÉTRE HÍRRE bői következik, hogy a teteje sem vén. Nálunk, Pakson kimondottan ifjonc épület teteje ázott át, már a második évben jött az áldás a legfelső szinten lakókra. Ebben a históriában az a legszebb, hogy a garanciális időn belül nem végezték el a javítást, aztán a lakók kénytelenek voltak maszek alapon, saját zsebre szigetelni. A megyei művelődési központ tetejét most csak ott hozta helyre a Tolna, megyei Festő és Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet, ahol sürgős volt. A teljes szigetelés két és fél millióba kerül, majd jövőre. Azért írtam le a szövetkezet csaknem leír- hatatlanul hosszú nevét teljes hosszában, mert nagy a bizalmam. Elhiszem, hogy ők már kifogástalanul szigetelnek, az új módszerrel. A Népújságban ugyanis éppen aznap közöltük a hirdetésüket, amikor megjelent a „művközpont" tetejének renoválása. A hirdetés pedig így szól (egyik sora): „. . . rövid átfutási idővel, kifogástalan minőséget biztosítunk”. Megkért egyik kollégám, említsem meg — valahogyan kimaradt a tudósításból —, hogy a gyors munka egyáltalán nem megy a minőség rovására a szekszárdi Domus Áruház építésénél, sőt, „nagyon szépen dolgoznak, majd nézd meg”. Mielőtt eljutok a helyszínre, már ebből a képből is sejtem, hogy tetszetős formák alakulnak. KUlön a földváriaknak A Domusnál gyorsan és szépen dolgoznak. Az a bizonyos talajkóstolás nem tréfa. Tudományos módszer. Arról van szó, hogy a dunaföldvári kertbarátok kérésére a helyi áfész megkereste a kiskőrösi Alföldi Mezőkémiai Közös Vállalatot, vizsgálja meg a kistermelők szőlőinek, kertjeinek talaját, hogy — a nagyüzemekhez hasonlóan — kifogástalan legyen a talajerőutánpótlás. Megtörtént a vizsgálat, az elemzés, sőt ígéretet kaptak a szorgalmas és híres zöldség-gyümölcstermelő földváriak: „legyártják számukra a szakvélemények nyomán kért műtrágyákat és mikroelem-tartalmú szereket". Az igényesség beválik a tetőszigetelőnél is, a szőlőtermesztőnél is. G. J.