Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-22 / 274. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXXI. évfolyam, 274. szám. ARA: 1,80 Ft 1981. november 22., vasárnap. ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ PÁRTTAGGYÜLÉS A MÜSZERGYARBAN (3. old.) A KGST-ORSZÁGOK FIGYELME A KÖZFOGYASZTÁSI CIKKEK FELÉ FORDUL (8. old.) Súlyfelesleg ellen... Versenyzőnk a világgal. Éles, kemény feltételek közepette méretik meg ipari kultúránk nap mint nap. örülünk a sikereknek és elemezgetjük a fiaskókat. Ám a meg nem kötött üzleteket, amikor valami oknál fogva termékünk értékesítése szóba sem jöhet, vajon ki kéri számon? Mindez furcsa adatók hallatán jutott eszembe. Hallottam például arról a hazai villanymozdonyról, amely tizenöt tonnával (!) súlyosabb, mint a szomszédunkban gyártott. Számtalan példa igazolja: az indokoltnál nehezebbek jó néhány iparágban gyártott termékeink. Ami — túl a pazarláson — nemegyszer azzal jár, hogy külpiacon eladhatatlanná válik a honi portéka. A DIGÉP Vállalat a közelmútban vette a bátorságot az önvizsgálathoz. Kiszámolták, hogy a nem szabványos, kovácsolt alkatrészeken mennyi volt a „súlyfelesleg” az év során. összesen több mint 270 tonnányit állapítottak meg, ami önmagában is sok millió forint veszteséget jelent. Arról nem is szólva, amit költségben, munkában a többlet anyag leforgácsolása során elvesztegettek. Miért súlyosak a magyar öntvények, alkatrészek, általában a hazai termékek? Képtelenség egyetlen okra visszavezetni mindent. Nézzük a gyártók oldaláról: nyereségérdekeltségük arra ösztönzi őket, hogy az eladott öntvény vagy kovácsolt alkatrész minél súlyosabb legyen, hiszen annál többet fizetnek érte a vevők. A lemezek esetében például a névleges méretéket a legritkább esetben sikerül a gyártóknak tartani. Az viszont enyhén szólva furcsa, hogy — statisztikák tanúsága szerint — a megengedett határok között általában fölfelé térnek el a kívánt mérettől. A megrendelő pedig gyakran kiszolgáltatott. A sokat emlegetett háttéripar — ki ne tudná — többnyire monopolhelyzetben van. Mielőtt azonban pálcát törnénk felette, és harcosan a nehéz helyzetben lévő végtermékgyártók oldalára állnánk, érdemes megvizsgálni, vajon ők érdekelték-e a kevésbé súyos termék gyártásában? Egyáltalán: valódi érdekeik szerint dol- goznak-e? Maradjunk a lemezhengerlésnél. A vásárláskor a megrendelőt a lemez felülete érdekli és nem a súlya. A többlet hátrányait csak akkor érzi igazán, mikor árujával megjelenik a világpiacon, és kiderül, hogy nem tudja eladni senkinek, s ha mégis, közel sem annyiért, hogy kifizetődjön. A költségérzékenység, a termelés előkészítését is átható kereskedelmi szemlélet egyelőre még sokhelyütt tanácskozások előadói beszédének látványos fordulata csupán. Azt, hogy mennyire így van, egyetlen adat is illusztrálja. A gépiparban egy esztendő alatt 500 ezer tonna acélt munkáltak meg. Ebből 170 ezer tonna forgácsként ment veszendőbe! Az anyagtakarékosságot nem lehet pusztán adminisztratív módon kötelezővé tenni. Helyenként ésszerűtlen szabványok, idejétmúlt előírások is lassítják a kedvező változást. A gázpalackoknak például minimum hárommilliméteres fal- vastagsággal kell készülniük. Egy vizsgálat igazolta, hogy biztonsági szempontból is elegendő lenne a 2,1 milliméteres falvastagság. Ezzel palackonként 76 dekagramm értékes anyagot/lehetne megtakarítani. Vagy említhetnénk a bőripari szabványokat, melyeknek indokolatlan szigora gátolja a gazdaságos anyagfelhasználást. Az utóbbi időben néhány vállalatnál kedvező jelek mutatkoznak. Ahol nem a villanyoltásra és kampányszerű takarékossági hónapokra korlátozzák az ésszerű anyagtakarékosság ügyét. Az alumíniumiparban például átfogóan vizsgálják a különféle profilok falvastagságát, és ahol lehet, a „magyar ezüstöt” a célnak fegfelelő ötvözetekkel helyettesítik. Az Ipari Minisztérium szakmai irányításával a közelmúltban szakáganként munkacsoportok alakultak, melyek végre a feldolgozó ipar oldaláról közelítenek a kérdéshez. Első lépésként azokat a területeket térképezik fel, ahol minimális ráfordítással, jobbára szervezéssel jelentős megtakarítást lehet elérni. Azzal pédlául, hogy a szovjet import papírt Záhonynál újabban nem rakják át más vagonokba, hanem tengelyváltással azonnal a papírgyárakba küldik, sok ezer tonna veszteséget kerülnek el. A további teendők azonban korántsem szorítkozhatnak eseti „kezelésre”. Átfogó program kell, és jól képzett szakemberek. Az iparban az összes költségek 65—70 százaléka anyagköltség. Nagy tehát a tét. A sportolót, ha súlyfeleslege van, kemény, ha úgy tetszik, önsanyargató edzésekre szorítják. Esetünkben sem várható másképp eredmény. GAZSÓ L. FERENC HÉTRŐL HÉTRE - hírről hírre (3. old.) A BOLDOG BARKÁCSOLÓ (4. old.) FILMSZÍNHAZI KALANDOZÁSOK SZEKSZARDON (4. old.) A TÉESZELNOK CSIZMÁJA (5. old.) VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS (6. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) RABA ÉS ZASTAVA (9. old.) FÉLMILLIÓS VAROS - EGY HÓNAP ALATT (9. old.) GUZMICS, A NŐFALÓ (10. old.) PIACÉRZÉKENYSÉG (7. old.) VONATMEGÁLLÍTÓ SZEMÜVEG (8. old.) ELADHATATLAN TERMÉKEK? (7. old.) SZÁZNEGYVEN ÉVE SZÜLETETT SCHULEK FRIGYES (11. old.) MAGÁNGYŰJTEMÉNYEK (11. old.) ENERGIATAKARÉKOS HÁZTARTÁSI GÉPEK (12. old.) A VILÁGÍTÓESZKÖZÖK TÖRTÉNETE (13. old.) (14. old.) TOVÁBBRA IS AZ NB l-BEN A DOMBÓVÁRI TEKÉZŐK A kép hátterében a TAÉV cementsilói magasodnak. Mögöttük még sok-sok üzem, műhely húzódik meg, ami nem látszik, mint ahogy a szemünk előtt folyó nagy építkezéseken sem láthatók a belső munka mozzanatai, csak a végeredmény. Kész falak, kész fürdőszobák, összeszerelt villamos berendezések és igy tovább. Az ezeket készítő, háttérben dolgozó épitőmunkásokat állítja előtérbe az 5. oldalon látható képriportunk. Leonyid Brezsnyev ma az NSZK-ba érkezik — Az NSZK kormánya, mint a nyugati szövetségi rendszer szilárd tagja, nem „közvetíthet” a két nagyhatalom között, viszont mindent megtehet és megtesz az Egyesült Államok és o Szovjetunió közötti párbeszéd elősegítése érdekében — jelentette ki pénteken késő este az ARD televízióban Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár. 'Schmidt közölte: Leonyid Brezsnyev látogatásának fő célja az álláspontok kölcsönös megismerése. A nyugatnémet kormány alaposam tájékozódni aikar a szovjet álláspontról és egyúttal készséggel ad felvilágosítást a nyugati elképzelésekről. JNogyon jól ismerem leonyid Brezsnyévet, hiszen most hatodik alkalommal találkozunk személyesen. Nagyon jól ismerem Ronald Reagant is, s meg vagyok győződve róla, hogy mindketten békét akarnak" — mondta a kancellár. Helmut Schmidt amnak a várakozásának adott hangot, hogy az elkövetkező hónapokban, jövő búsvétig, sor kerülhet tervezett látogatására o Német Demokratikus Köztársaságban, s akkor ‘Erich Honeckerrel való tárgyalásai is elősegíthetik a nemzetközi légkör javulását. A szovjet közvélemény nagy érdeklődéssel várja Leonyid Brezsnyev vasárnap kezdődő bonni látogatását. Az SZKP KB főtitkárai, a legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke ezúttal már harmadik alkalommal látó. gat el az NSZK fővárosába — írja Kis Csaba, az MTI moszkvai tudósítója. A szovjet főváros politika« köreiben nyomatékosan aláhúzzák: tisztában varrnak azzal, hogy az NSZK a nyugati szövetségi rendszer tagja. Ennek ellenére úgy látják, hogy Bonn érdekeltnek tekinti magát abban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között valóban meginduljanak és elfogadható meg. állapodással érjenek véget a tárgyalások a közepes hatótávolságú rakéták kérdéséről is. Szovjet részről nem kizárólag a rakéta kérdést tekintik a bonni tárgyalások egyedüli témakörének: Magától értetődően szó lesz az NSZK fővárosában a két ország kapcsolatainak továbbfejlesztéséről, a gazdasági kapcsolatok alakításáról, amelyeknek most, Brezsnyev útjai küszöbén, újabb ösztönzést adott az évszázad üzletének megkötése, a szovjet földgázszállításról szóló gazdasági megállapodás aláírása. Jó lehetőséget látnak például a gépipari együttműködés továbbfejlesztésére. Szó lehet az általános világgazdasági helyzetről és más kérdésekről is. Brezsnyev bonni' útja során, a kialakult szokásnak megfelelően, találkozik mind a koalíciós, mind az ellenzéki pártvezetőkkel.
