Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-15 / 268. szám

8 tfÉPÜJSÁG 1981. november 15. Mongólia Új szanatóriumok Mintegy 82 ezer mongol dol­gozó pihent hosszabb-rövidebb ideig szakszervezeti szanatóriu­mokban az idei évben. A gyó­gyulni vágyók és az utókúrákon _ részt vevők a korábbinál több és jobb lehetőségek között vá­logathatnak. Több mongol szanatórium ez év nyarán fogadta első vendé­geit. Az új szanatóriumok közül máris közkedvelt o Surgaldzsut, a Dzsancsivlan és az Ónon gyógyszálló. Az új létesítmények felavatá­sa óta az ország minden ötö­dik dolgozója korszerű körül­mények között pihenhet, gyó­gyulhat. Energiatakarékos kapcsolóbereudezés A berlini Elektro^rojekt Gép­gyárban olyan kapcsolóberen­dezéseket készítenek', amelyek 40 százalékká,I .kevesebb ener­giát használnak fej elődeiknél. Az üzem elsősorban henger- dék, cementgyárak és erőmű­vek részére gyárt kapcsolószek­rényeket. A gyár termékeit 20 ország vásárolja. Az együttműködés három évtizede Partnerünk, Vietnam Több mint három évtizede immár, hogy Vietnam, e távoli indokínai ország és hazánk kö­zött diplomáciai kapcsolat lé­tesült. A két ország közötti mind sokrétűbbé váló együtt­működés alatpja a társadalmi- gazdasági célok közössége, a politikai együvétartozás. iNegyed százada jött létre az az egyezmény, amely megala­pozta a két ország gazdasági kapcsolatait. Ezek három cso­portra oszthatók: a szokásos árucsere-forgalomra, bérmunka kooperációra és a magyar se­gítségnyújtás keretében Viet­namban épülő objektumokra Ami a külkereskedelmet ille­ti, a magyar export egyelőre lényegesen meghaladja a be­hozatalt. A magyar kivitel főleg gépekből, berendezésekből, alumíniumipari termékekből és fogyasztási cikkekből áll, a ba­ráti indokínai ország ipari és mezőgazdasági ólapamyagokat, nyersgumit, ónt, kávét, teát és trópusi gyümölcsöket szállít. Gazdasági kapcsolataink sa­játos eleme az úgynevezett bérmu nka-együttműködés. Jó­részt a magyar fél által szállí­tott anyagokból Vietnamban különféle könnyű- és vegyipari termékeket, ingeket, kötöttárut stb. állítanak elő számunkra. Az érdekeltség — a hatalmas szállítási távolság ellenére — kölcsönös. Vietnam számára rendkívül fontos a munkalehe­tőségek bővítése, hiszen, az or­szágban még napjainkban is elég sok a munkanélküli. Ná­lunk a gond az ellenkező, több magyar vállalat - munkaerő­tartalék híján — éves exportkö­telezettségeit csak nehezen tud­ja teljesíteni. iKapcsolatalnk fontos része a magyar fél által nyújtott műsza. k i -1 u d o mán yo s - g a zd as á g i se ­gítségnyújtás. Az 1985-ig tartó ötéves tervidőszakban az együttműködés kiterjed a me­zőgazdaság. az élelmiszeripar, a könnyűipar, a gép- és gyógy­szeripar valamint a geológia területére. Egyes vietnami gaz. dasági létesítmények megvaló­sításában más XGST-államok- ka! közösen veszünk részt. iMagyar támogatással több értékes objektum létesült már eddig is a VSZK-ban, Hanoi közelében 200 fős szakmunkás- iskola épült magyar szakembe­rek segítségével. Teljes gép­parkját hazai gyárak .szólítot­ták, a beruházás megvalósítá­sában és magában az oktatás­ban is közreműködtek magyar munkások és mérnökök. Uong Bi-ben, ebben az észak-vietna­mi' ipari központban faifeldol- gozó üzem, s épületelem-gyár létesült magyar segítséggel. Értékes támogatást nyújtanak magyar tudományos intézetek a megfelelő vietnami partner- szervezeteknek» Például a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet ál­tal készített részecskegyorsító működik a hanoi fizikai kutató intézetben. Közismert, hogy ha­zai egyetemeinken és főiskolá­inkon évente jó néhány vietna­mi fiatal szerez diplomát. Sok vietnami üzemi termelési gya­korlatot folytat hazánkban. A Vietnamnak nyújtott önzet­len magyar segtíség egyik leg­szebb példája az 1978-as nagy árvíz idején született. A meg­áradt vietnami folyók, főként a Mekong, tíz- és tízezreket tett hajléktalanná. A magyar kor­mány gyógyszereket, sátrakat és élelmiszereket szállító IL—18- as különgépe volt az első, amely segélyszállítmánnyal lan­dolt Hanoi repülőterén. GYŐRI SÁNDOR Moszkva: Egy világváros holnapja Moszkva városfejlesztési ter­vének változatlanul a központi feladata a lakásépítés. A X. ötéves tervben Moszkvában 21 millió 700 ezer négyzetméter otthont emeltek, ezzel 1 millió 900 ezer ember lakáskörülmé­nyein változtattak. Gyakorlati­lag Moszkva minden negyedik lakosának jobb lett a lakás- helyzete. Az óriási méretű la­kásépítkezés mellett a XI. öt­éves tervben javul a szociális és kulturális ellátás, több olyan komplex intézkedést valósíta­nak meg, amelyek elősegítik majd a moszkvaiak életszínvo­nalának emelkedését. E mun­kák irányítására nyolc főépí­tészt neveztek ki. Moszkva 833 éves. Az első krónika, amely a fővárosról, mint településről említést tesz, 1147-ből származik, ettől az év­től jegyzik történelmét. Moszk­va szerkezete még az ősi idők­ben alakult ki és később a „radiál-gyűrűs” nevet kapta. Rend azonban csak a szovjet időkben kezdett kialakulni. Ma a szabad beépítésre váró terü­letek hiánya a város minden kerületében szükségessé teszi az új építési módok alkalma­zását. Az elmúlt években zömé­ben alacsony épületekkel épí­tették be Moszkvát. A jelenle­gi, XI. ötéves tervidőszakban lényegesen megnövelik majd a magas épületek arányát. A 16 emeletesnél magasabb épületek a tervezett nyolc övezet köz­pontjaiban helyezkednek majd el, a főútvonalakon és a város­ba vezető utak mentén. A város szebbétételébe be­kapcsolódnak a festőművészek, ipari formatervezők, díszlet- tervezők is. A jelenlegi ötéves tervben Moszkva építészeinek rendbe kell hozniuk a város már kiala­kult részeit is. Például Szadova- ja környékét, ahol a védett öve­zetek nagysága megközelít az 540 hektárt. Nemcsak restaurá­cióról van szó és rekonstrukció­ról, hanem bizonyos esetekben a történelmi közeggel harmo­nizáló, új épületek emeléséről Új lakónegyed is. A régi moszkvai utcácskák — Arbat, Kuznyeckij moszt, a Sztolesnyikov köz — a gyalogo­sok Mekkái lesznek. A védett övezetek létrehozá­sával kapcsolatos munkák két irányban folynak majd: város- építészet és a történeti műem­lékek restaurálása. A védettség gyakorlatilag Moszkva egész központi részére kiterjed. Itt vagy teljesen kizárják, vagy kor­látozzák a szabványos építke­zéseket, egyedileg terveznek, változatosabb anyagokat hasz­nálnak fel, korszerűsítik a bel­ső udvarokat, járdákat. SZERGEJ GRIZUNOV G azdaságfe j lesztés a Szovjetunióban A szovjet gazdaság a fejlő­dés intenzív tényezőit tartja szem előtt. Az új ötéves prog­ram megvalósításának első hó­napjai a választott irány helyes­ségéről tanúskodnak. Az ipari termelés januári—áprilisi volu­mene az előző év azonos idő­szakához viszonyítva 3,1 száza­lékkal nőtt, a munkatermelé­kenység — 2,3 százalékkal. Az intenzív tényezők révén értük el a termelés 77 százalékát, a gépgyártás és a könnyűipar sok ágában a — 100 százalékát. Jelenleg a Szovjetunió a vi­lág ipari termékeinek egyne­gyed részét állítja elő. A gaz­daság intenzív fejlesztése je­lentőségében és méreteiben csak olyan nagy gazdasági programokkal hasonlítható ösz- sze, mint az ország iparosítása, Szibéria meghódításai, amelyet a Szovjetunió sikeresen megva­lósított és jelenleg is megvaló­sít. iMég.is miért a gazdaság in­tenzív fejlesztése a legfonto­sabb ma az ország számára? Korábban - az új építkezések révén — a termelés méreteinek a növelésére fordítottak különös gondot. Ez be is vált. Jelenleg az extenzív fejlesztésben a Szovjetunió már elérte azt a határt, amikor a kapacitások egyszerű növelése nem képes biztosítani o fejlődés kívánt ütemét. Ráadásul az elmúlt há­ború „visszhangjaként" munka­erőhiány van. Ugyanakkor az intenzitásnö­velés nem azt jelenti, hogy a Szovjetunióban semmit sem fognak építeni. Fűtőanyag- energetikai komplexumok, olajkémiai, kohászati objektu­mok épülnek majd. Az erőfeszí­tések azonban a már működő üzemek rekonstrukciójára és műszaki újjáalakítására irá­nyulnak, Üj kapacitásokat csak abban az esetben hoznak létre, ha a gazdaság szükségleteit valamilyen termékféleségből á meglévő üzemek rekonstrukció­ja, műszaki újjáalakítása révén nem tudják biztosítani. Hiszen ez utóbbiakra fordított összegek átlagosan háromszor gyorsab­ban térülnek meg, mint a ha­sonló termelési kapacitások lé­tesítése új építkezések révén. Azonkívül csökken a munkaerő, szükséglet, Vagyis a gazdaság intenzív fejlesztése azt jelenti, hogy a termelési eredmények­nek gyorsabban kell növeked­niük, mint a ráfordításoknak, s a termelésibe viszonylag keve­sebb erőforrást bekapcsolva, nagyobb eredményt kell elérni. A gazdaság intenzív fejlesz­tési módra való átállításának legfőbb útja: a tudományos, műszaki haladás meggyorsítása valamennyi ágazatban. A szov­jet tudomány fontos szerepet játszik ebben.. A Szovjetunióban található a világ tudományos dolgozóinak egynegyed része, akik bolygónk tudományos-szel­lemi termékeinek egyharmadát állítják elő. Ma a tudósok előtt az a feladat áll, hogy csökkent, sék az elvileg új technológiák és anyagok létrehozásának és gyakorlati alkalmazásának az idejét, s a technika megújítá­sának ütemét a korábbinak másfélszeresére gyorsítsák. Ez lehetővé teszi, hogy a társadal­mi munka termelékenységét 17 —20 százalékkal növeljék, s a nemzeti jövedelem növekedé­sének legalább 85-90 százalé­kát ennek révén érjék el. A m unka - termelékenység n öve ke - dése mintegy 17 millió dolgozó munkájának megtakarítását te­szi lehetővé. Az agrárszektorban is növek­szik a termelés hatékonysága. Óriási összegeket fordítanak a mezőgazdasági termelés gépe­sítésére, a meliorációra, a ke- mizálásra, növekszik minden egyes hektár terméshozama ak­kor, amikor a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottak száma csökken. A termelés hatékonyabbá té­tele a fűtőanyag-energetikai készletek, az anyagok és nyersanyagok, a gépek és be­rendezések ésszerűbb felhasz­nálását is előirányozza. Alit a földrengés tereitett A Szárez nevet viselő tó sor­sa, amelyet magasan a Pamír- hegységben (Tádzsikisztán­ban) találhatunk, igen külö­nös. 1911-ben született egy földrengés következtében, amely hegyomlást okozott ott, ahol a Bartang folyó folyik. Új medret kapott és most nagy zajjal ömlik ki a sziklatömbök közül. A földrengés által létre­hozott víztároló pedig 15 mil­liárd köbméter tiszta jéghideg vizet, fogad magába. Ez az ér­dekes, 55 kilométernyi hosszú tó Tádzsikisztán egyik neveze­tessége. A közelében hidrome- teorológiai állomás működik, amelynek munkatársai rendsze­resen figyelik a víztároló hidro­lógiai rendszerét. Feltételezhe­tő, hogy a jövőben a hegyi vízforrást felhasználják a köz­társaság népgazdaságában. ■■■■■■■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom