Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
2 Képújság 1981. november 1. k0pofitifálmtí Hétfő: Dél-afrikai támadás Angola déli része ellen. — A francia parlament megszavazta az államosítási törvényt. — Asszad szíriai államfő látogatása Bulgáriában. Kedd: Madridban folytatódik az európai biztonsági és együttműködési találkozó. — Ali Abdullah Szaleh észak-jemeni államfővel tárgyalt Moszkvában Leonyid Brezsnyev. — A beteg finn elnök, Kekkonen nyugalomba vonult. Szerda: A LEMP Központi Bizottságának ötödik plénuma megerősítette funkciójában Jaruzelski .hadseregtábornokot. — Lengyelországban a Szolidaritás egyórás figyelmeztető sztrájkot szervezett. — A washingtoni szenátus 52:48 arányban engedélyezte az amerikai—szaúd-arábiai AWACS-üzíetet. — A spanyol parlament elutasította a baloldali pártok javaslatát, népszavazásra a NATO-hoz való csatlakozás kérdésében. Csütörtök: Lázár György miniszterelnök befejezte NSZK-beli hivatalos látogatását. — Az OPEC genfi értekezletén 1982-ig befagyasztották az olaj árát. — Hosszéin Musszavi lett Irán új miniszterelnöke. Péntek: Varsóban összeült a szejm, hogy megtárgyalja a sztrájkellenes törvényt. — Befejeződtek a román—nyugatnémet államfői tárgyalások. — Arafat kedvezően nyilatkozott a szaúd- arábiai közel-keleti rendezési tervről. Szombat: A Szolidaritás felszólította a helyi szervezeteit, fejezzék be a vadsztrájkokat. — Az észak-jemeni államfő Algériából Damaszkuszba érkezett. — A csádi elnök a líbiai csapatok távozását követeli. A hét 3 kérdése 1. Mit lehet várni a madridi találkozótól, ahol 35 ország küldöttei ismét munkához láttak? A madridi kongresszusi palotában háromhónapos szünet után ültek össze újra 33 európai és 2 amerikai ország képviselői, hogy megpróbálják tető alá hozni — lehetőleg még karácsony előtt! — az értekezlet záródokumentumát. Az tulajdonképpen 80 százalékban el is készült, amint erre lljicsov, a szovjet delegáció vezetője rámutatott. De az is igaz, hogy épp a legfontosabb kérdésekben hiányzik még a sokat emlegetett „consensus", azaz minden résztvevő egyetértése. Ezek a fő problémák: az európai leszerelés és katonai enyhülés kérdéseinek megvitatására hivatott konferencia ügye, továbbá az úgynevezett bizalomépítő intézkedések kérdése. Lázár György miniszterelnök a héten hivatalos látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban. Vendéglátója, Helmut Schmidt kancellár társaságában. i A rendkívül lassú előrehaladás ellenére, az ismétlődő éles viták ellenére is szükség van a madridi találkozóra, hiszen ez olyan fórum, amely lehetőséget ad az enyhülési folyamat megőrzésére, illetve továbbvitelére. A résztvevők többsége igényli az enyhülést Európában, ezért is lehetett elérni egyes területeken legalábbis előzetes konkrét megállapodásokat. (Kötelezettséget vállalni a terrorizmus elleni közös fellépésre, megegyezés a gazdasági együttműködés terén hozandó intézkedésekről, az információ és az emberi kapcsolatok előmozdítását célzó döntésekről, stb.) Az elmúlt év novemberében elkezdődött madridi tanácskozás máris sokkal hosszabb időt vett igénybe, mint a korábbi hasonló összejövetel annak idején Belgrádban. A nemzetközi helyzet feszültté válása is tükröződik a madridi vitákban. Eddig az előrehaladást főleg az amerikai küldöttség magatartása akadályozta. Sokáig elzárkóztak attól is, hogy a korábban gyakran hasznosnak bizonyult közvetlen szovjet—amerikai egyeztetéssel próbálják áthidalni az ellentéteket. Mindenesetre most sor került egy megbeszélésre lljicsov és Max Kampelman nagykövet, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője között. 2. Hogyan alakult a lengyelországi helyzet a héten a párt- plénum, a sztrájkok és a szejm ülése után? A lengyelországi erőpróbában a szocializmus és a nép igazi érdekeit szolgálták az olyan események, mint a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 5. plénuma és a parlament, a szejm ülése, viszont továbbra is csak mélyítették a válságot az úgynevezett vadsztrájkok éppúgy, mint a szerda délben a Szolidaritás szakszervezet által meghirdetett egyórás figyelmeztető sztrájk. Egy stockholmi megmozdulás résztvevői. Nyugat-Európában egyre erősödő hatása van a fegyverkezésellenes, háborúellenes mozgalmaknak. Számos országban rendeztek nagyszabású tüntetéseket, felvonulásokat. Teljesen jogos a lengyel pártnak és kormánynak az a megállapítása, hogy a „sztrájkterror" lehetetlenné teszi az ország súlyos válságából a kibontakozást. Ezért nyúlt hozzá a szejm, a parlament a sztrájkjog kérdéséhez. A szerdai, úgynevezett figyelmeztető sztrájk ugyan nem volt teljes, a varsói jelentések jelezték, hogy mind több lengyel dolgozó döbben rá: a sztrájkokkal csak a népgazdaságnak, végsősoron saját magának okoz jóvátehetetlen kárt. Viszont a Szolidaritás központi vezetőségének egyes, mérsékeltebb elemeivel szemben a szélsőségesek újabb térhódítása éppúgy megfigyelhető, mint az is, hogy vidéken itt és ott szocialistaellenes elemek a Szolidaritás központjának utasításait sem veszik figyelembe, és vadsztrájkokat szerveznek. A Lengyel Egyesült Munkáspárt és a kormány vezetése Jaruzelski hadseregtábornok kezében összpontosul. A párt első titkára, miniszterelnök és nemzetvédelmi miniszter az 5. plénum által funkcióiban megerősítve folytatja a küzdelem irányítását azért, hogy — idézzük — „Lengyelország végre normális, stabil ország legyen”. A pártplénumon nagy hangsúlyt kapott a megállapítás, hogy a lakosság ellátása politikai kérdés, megoldására mindenekelőtt társadalmi-politikai téren kell erőfeszítéseket tenni. Jeruzelski rámutatott arra, hogy a lengyel nép ismét nagy segtíséget kap a Szovjetuniótól, amely például ebben a negyedévben további 30 ezer tonna húst szállít Lengyelországba. 3. Mit jelent az OPEC döntése az olajárak egységesítéséről és befagyasztásáról? Az olajexportáló országok szervezete, az OPEC az idén már nem egyszer próbálkozott az olajárak egységesítésével. Többször vitáztak tagállamai arról is, hogy tovább emeíjék-e az árakat, vagy meg lehet egyezni bizonyos időre való befagyasztásukban? Eddig ugyanis 32 dollárt kért egy hordó olajért Szaúd- Arábia, a legnagyobb olajszállító, és hallani sem akart az olajár emeléséről, egyik-másik afrikai ország viszont 41 dollárért szerette volna értékesíteni olaját, s még további áremelést is kívánatosnak tartott. A világpiacon a kereslet az utóbbi hónapokban egyre csökkent, hiszen mindenütt takarékoskodnak a drága „fekete arannyal". A tényleges árat még a drága olajukkal a piacon jelentkező országok is mind alacsonyabban kellett, hogy megállapítsák. S most Genfben az OPEC 13 tagállama megegyezett: Szaúd-Arábia 32-ről 34-re emeli a maga olajának az árát, a minőségi felárral számított olaj maximális ára pedig a többieknél hordónként legfeljebb 38 dollár lehet. Ezek az árak 1982 végéig maradnak meg. A világsajtó úgy értékeli, hogy „az OPEC kapitulált a világpiac előtt". Nagy visszhangot keltett a venezuelai olajminiszternek az a kijelentése is, hogy „a múlté már az olajár örökös emelésének lehetősége". A hírmagyarázók nagy része összefüggést keres Szaúd-Arábia olajáremelése és az amerikai dollár értékének csökkenése között, illetve még arra is figyelmeztet, hogy az AWACS-üzlettel egy időben jött létre az OPEC- döntés, amelyben Szaúd-Arábiának meghatározó szerepe volt... Azt a 8 és fél milliárd dollárt, amit az amerikai fegyverekért fizet Szaúd-Arábia, részben az olajár emeléséből is tudja előteremteni. Persze, ez a „valamit valamiért" csak az amerikai— szaúd-arábiai viszonylatban jelentkezik. A tőkés országok közül azok, amelyek a drágábban szállító arab vagy afrikai államoktól vásároltak olajat, most fellélegezhetnek, kevesebbért kapják az értékes energiahordozót. És, ami szintén fontos dolog: 1982 végéig tervezhetnek már! PÁLFY JÓZSEF A Spanyol Szocialista Párt kongresszusán ismét Felipe Gonzá- lezt választották meg főtitkárrá. Hazánkba érkezik Ali Nasszer Mohamed IKódár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására november 2-án, hétfőn párt- és állami küldöttség élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik AH Nasszer Mohamed, a Jemeni Szocialista Párt főtitkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa elnökségének elnöke, miniszterelnök. * Afí Nasszer Mohamed, a Jemeni Szocialista Párt főtitkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnöke, miniszterelnök 1939. december 31-én született, szegényparaszti családban, Dél-Jemenben, a 3. kormányzóság keleti járásában. Általános iskolai tanulmányait szülőföldjén végezte, majd 1959- ben magasabb képesítést szerzett. Általános iskolai tanítóként, majd iskolaigazgatóként dolgozott. 1960-ban csatlakozott az arab nacionalisták mozgalmához. Tevékenységéért az angol megszállók többször letartóztatták. 1963-tól az angolok elleni fegyveres harc irányítására létrehozott nemzeti front tagja, 1964 végén a kiképző front parancsnoka. 1965-ben katonai iskolán tanult Kairóban. Ezt követően a nemzeti front katonai irodájának tagjává választották. A függetlenség kivívása után fontos tisztségeket töltött be. 1971-ben a legfelsőbb népi tanács az elnöki tanács tagjává és miniszterelnökké választotta, s megerősítette honvédelmi miniszteri tisztségében. 1974- ben oktatásügyi miniszterré is kinevezték. Az 1977-ben végrehajtott kormányátalakítás után csak miniszterelnöki tisztségét tartotta meg. Az 1978. június 26.-i puccskísérlet leverése után az elnöki tanács elnökévé nevezték ki. Ezt a funkciót 1978 novemberéig töltötte be. Akkor megválasztották a legfelsőbb népi tanács elnöksége elnökének, Abdul Fatah Iszmailnak a helyettesévé. 1980 januárjáig ő volt az állambiztonsági bizottság elnöke is. 1978, a Jemeni Szocialista Párt megalakulása óta a párt politikai bizottságának tagja. A JSZP Központi Bizottsága 1980. április 20.-i ülése a párt főtitkárává választotta. 1980. április 26-án a legfelsőbb népi tanács elnökségének elnökévé választották Ali Nasz- szer Mohamedet. A magyar parlamenti küldöttség hazaérkezett Jugoszláviából Szombaton délután Belgrád- ból hazaérkezett Budapestre a Magyar 'Népköztársaság országgyűlésének küldöttsége, amely Apró Antal elnök vezetésével hivatalos, baráti látogatást tett Jugoszláviában. A delegációt a Keleti pályaudvaron Péter János, az országgyűlés a'l- el nőké fogadta. Jelen volt Milan Veres, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Apró Antal a megérkezés után nyilatkozatában értékelte a szomszéd országban tett látogatás programját és összegezte a törvényhozó testületi küldöttség hivatalos tárgyalásainak eredményeit: — Delegációnk — mondta a parlament elnöke — öt napot töltött a szomszédos, baráti Ju. goszláviában, az ottani szövetségi nemzetgyűlés elnökségének meghívására. Programunk rendkívül tartalmas volt, s mindenütt meleg, bensőséges fogadtatásban részesültünk. Átfogó, az országaink kapcsoló,- tolt előrevivő, igen hasznos és értékes megbeszéléseket folytattunk Dragoszlav Markovics- csdl, a szövetségi nemzetgyűlés elnökével, a szövetségi képviselők egy csoportjával és a legmagasabb szintű állami és pártvezetőkkel: Szergej Kraíj- gerral, az államelnökség elnökével, Alékszandar Grlicskov- val, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagjával, Veszeti n Gyuranoviccsal, a szövetségi kormány elnökével, Dobrivo- je Vidiccsel, o Szerb Köztársasági Elnökség elnökével, Jakov BlaszenoViccsaJ, a Horvát Köz- társasági Elnökség elnökével, Radovan Vlajkoviccsal, a vajdasági tartományi elnökség elnökével is. — Belgrádban a szerb köz- társasági képviselőiháznak Jszo Nyegovan elnök vezette delegációval, kétnapos vidéki utunk során pedig Zágrábban a horvát köztársasági képviselőháznak Jure Bilics elnök, majd Újvidéken a vajdasági tartományi képviselőháznak Molnár Vilmos elnök vezette küldöttségével került sor igen szívélyes, nyílt légkörű véleménycserékre, főként a kétoldalú kapcsolatainkat érintő, vagyis Magyarország és Jugoszlávia, ennék keretében pedig hazánk és az említett köztársaságok, illetve a vajdaság közötti együttműködés további fejlesztésének időszerű témáiról. — Találkozóinkon és tárgyalásainkon egyetértettünk abban, hogy országaink politikai kapcsolatai jók, ami elsősorban pártjaink, a pártok vezetői és kölcsönös együttműködési szándékunk eredménye. Kapcsolataink szilárd, tartós alapjait a Tito és Kádár elvtárs találkozóin elfogadott közös dokumentumok rögzítik. — Küldöttségünk hazaiindu'lá- sa előtt Belgrádiban felkerestük a Joszip Broz Tito emlékközpontot, ahol leróttuk kegyeletünket és virágcsokrot helyeztünk el a jugoszláv és a nemzetközi kommunista -mozgalom kimagasló személyiségének sírján — mondta befejezésül Apró Antal. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Algéria nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Bendzsedid Sadlit, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Mohamed Benáhmed Ab- delghani miniszterelnöknek, Púja Frigyes külügyminiszter Mohamed Seddik Benjahja külügyminiszternek küldött táviratában fejezte ki jókívánságait. * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szombaton hazánkba érkezett a Dominikai Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Jósé Cuello, a párt politikai bizottságának tagja vezet. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Október 25-től 31-ig a SZOT meghívására hazánkban tartózkodott a Svájci Szakszervezeti Szövetség küldöttsége, Helga Kohler alelnök vezetésével. A küldöttséget fogadta Jakab Sándor, a SZOT főtitkár- helyettese. A delegáció szombaton elutazott hazánkból. DREZDA Ifjúsági béketanácskozás kezdődött szombaton Drezdában, a II. európai ifjúsági leszerelési akciónapok zárórendezvényeként. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Szabad Német Ifjúság (FDJ) által szervezett eszmecserén találkoztak a Budapestről, s a Koppenhágából útnak indult — s több országon áthaladó — békebuszok utasai. A tanácskozáson Barabás Miklós, a DÍVSZ főtitkára adott tájékoztatót a világszervezet által kezdeményeket központi rendezvényekről.
