Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXXI. évfolyam, 257. szám. ARA: 1,80 Ft 1981. november 1., vasárnap A közvélemény és mérése A közvéleményt Ihaijlalmosak vagyunk egy-egy kérdés vo­natkozásában mindenki véleményével azonosítani. A hely­zet azonban jóval bonyolultabb, Íbiszen a „Iköz” szó o tár­sadalmait jelenti a maga bonyolult rétegzettségében, és -már azoknak a. kérdésekrek a köre is társadalmi csoportonként 'változik, melyekké! kapcsolatban egyáltalán Vélemény alkot­ható. A közvélemény elvileg bármiben megnyilvánulhat, ám értelemszerűen akikor van szó közvélemény-témáról, amikor a szóban forgó történés, esemény, jelenség megítélése ob­jektív mércék szerint nehezen, vagy nemjehetséges, és egy­idejűleg sok ember számára aktuális, azaz figyelmet va.. ki, érdeklődést kelt. így példával szemléltetnénk a téma és a közönség sajá­tos összefüggését egy adott közvéleménylfajtában, melyet popzenei közvéleménynek nevezünk, hiszen neves popzené­szek és együttesék népszerűségi ranglistájáról van szó. Mint ismeretes a Pesti iMűsor 1980-ban közvélemény-ku­tatást végzett, és kihirdetett egy eredményt. Kiderült azon- I ban, hogy rosszul mérte föl a közvéleményt, mivel csak a lap olvasói számára biztosított véleménynyilvánítási lehető­séget, s az olvasóik közüli is csak a legaktívabbak, a kér­dőívek beküldői játszhattak szerepet az eredmény kialakí­tásában. A téma megszabása után az első kérdés, hogy kiikre ter­jedjen ki a véleményfelmérés. Mindenkit természetesen nem lehet, de nem is érdemes megkérdezni. Hagyományosan azt I a módszert alkalmazzák, hogy „mintát" vesznek a társa- | dalom felnőtt tagjai közül, s csak az így kapott kisebb cso­portot (általában nem többet 1000-nél) kérdezik meg egyen­ként. 'Ez az ún. mintasókaság. A nvinta kiválasztásánál különös gonddal járnak el, ugyanis nem azt veszik figyelembe, hogy ki jelentkezik, ki szeretne véleményt mondani, mert ha ezt tennék (mint a példában tették), akikor hamis eredményt kapnának a ku­tatók. A választás alapja a véletlen. Ezáltal ugyanis egyen­lő esélye lesz mindenkinek, hogy bejusson a megkérdezet­tek közé. S valóban, a közvélemény-kutatások alkalmával véletlenszerű módon (rendszerint a választói névjegyzék alapján) kiválasztott 1000 szemény szinte zsugorított válto­zata az ország felnőttlakosságának. Ugyanolyan arányban vannak képviselve a férfiak és a nők, fiatalok és öregek, magas és alacsonyabb iskolai végzettségűek, városiak és falusiak a mintában, mint amilyen arányban szerepelnek a teljes társadalomban-. Ez a módszer már tudományos alap­ja lehet a közvélemény-kutatásnak. Problémát jelent azonban, hogy az adott kérdésben for­málódó 'közvélemény csak akikor ismerttető meg a maga valójában, ha tudjuk;, hogy a kérdés végül is kik számára aktuális, és kik rendelkeznek azzal a hozzáértéssel, mely­nek alapján véíeménynyilvá ní-tása elvárható. Ezért külön­böző típusokot szoktak elkülöníteni a válaszadók között. Az egyik típus a vélemény nélküli, aki bevallja, hogy az adott kérdésiben nem tud véleményt nyilvánítani, mert nem ért a szóban forgó kérdéshez, illetve nem érdeklődik iránta. Sa­játos esete ennek a típusnak az ál-véleménynéllküli, akinek van ugyan véleménye, de félelemből, szeméremből, vagy egyéb okból húzódozik véleménye kinyilvánításától. Akik véleményt nyilvánítanak, azok sem egységesek. Sok esetben az a tapasztalat, hogy olyan emberek is véleményt formálnak egy-egy közvéleménytémában, akiknek valójá­ban nincs véleményük, de úgy gondolják, hogy Illő valami­lyen álláspont birtokosának feltűnni1. Ez a, magatartás fér­fiak között gyakoribb, mint nők között. A rejtett vélemény nélküliség rendszerint úgy leplezhető le, ha csapdaként le­selkedő ellenőrző kérdéseket is beiktatndk a kérdőívbe. A valódi véleménnyel rendelkezők két csoportra oszthatók. Az egyik csoport az Ingatagoké, akik habozva- és határozatlan nul, inkább érzik mintsem tudják véleményük indokait, a másik csoport pedig a szilárd véleményűek csoportja, akik megfelelő indokokkal, nézetékkel körülbástyázva, ha kelj, még megvédeni is készek véleményüket. Közvéleménynek voltaképp csak az utóbbi két csoport véleményét nevezhet­jük, s ezek köre sokszor számbeli kisebbséget jelent. Ám h közvélemény végső soron nem számtani arányók kérdése. Ez j a kisebbség ugyanis aktív, belőlük (főként a szilárd véle- ményűek közül) toborzódnak a vélemény! rá nyitók, a hang- í adók. É Bármilyen témáról legyen szó, közvélemény mindig csak I fontosnak, aktuálisnak érzett kérdésben nyilvánulhat meg. I Ez azzal is jár, hogy a kapott vélemény nem feltétlenül egy­séges, sőt, rendszerint akkor eleven a közvélemény, hai meg­oszlik: egyesek pártolóan lépnek fel valamilyen kérdésben, mások ellenkeznek. Ha mondjuk a városi kutyatartásról vé­geznénk közvélemény-kutatást, -nyilván elsősorban a város-i- j alk véleményére lennénk -kíváncsiaík, s az utóbbiak — érde­keltség, a kutya iránt beállítottság függvényében — meg­osztanának: egyesek helyeselnék a kutya tartását városban, másak inkább az ellenérveket hangoztatnák. A pártolás 'é vagy ellenkezés a vélemén-y irányának felel meg, melyet megismerni korántsem érdektelen, hiszen érzelmi töltésénél fogVa a szóban megfogalmazott vélemény itt csatlakozik a viselkedéshez. I, A lehetséges témák között természetesen a legfontosabb l a politika! kérdésekben képződő közvélemény, hiszen a tár- I sadalom irányítása, a szocialista demókrácia fejlesztése szem-pontjából ennék a közvéleménynek a figyelembevétele lényeges igazán. Cs. Gy. A FELELŐSSÉGET VÁLLALNI KELL (3. old.) EGYÜTT - VAGY EGYMÁSRA VÁRVA? (3. old.) L FEKETETÓTI VÁSÁRON (9. old.) NEMZETI MEGÚJHODÁS MŰVÉSZETE (11. old.) VAN-E MÉG JURTA? (8. old.) A FEGYVERMESTEREK MŰVÉSZETE (9. old.) AZ ÖSSZEFOGÁS SZÉP PÉLDÁJA (14. old.) VÁRDOMBON ÉLNI (4. old.) A KIPSZER MINDIG NYERESÉGES (4. old.) MÚLTUNKBÓL (5. old.) RÉGI MÓDON - ÚJ SZEMLÉLETTEL (11. old.) ARANYLÓ BÚZAHEGYEK (12. old.) MEGLOPTA ELVIST? (12. old.) VECSÉSIÉKNÉL DOMSODON (7. old.) A SZOCIALISTA ORSZÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÁRMŰIPARBAN (8. old.) VÁROSFEJLESZTÉS NDK-MÓDRA (8. old.) EMBER ÉS GÉP KAPCSOLATA (12. old.) A MORMOTÁK VÉGZETES KÍVÁNCSISÁGA (13. old.) SÍPSZÓ ELŐTT (14. old.) Megemlékezések, koszorúzások, ünnepi nagygyűlések Megyénk lakossága az im­már három és fél évtizedes ha­gyományoknak megfelelően ünnepli a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 64. évfor­dulóját. Az ünnep előtti napok­ban tartják a megemlékezése­ket az üzemekben, hivatalok­ban, iskolákban, intézmények­ben. Mindenütt megkoszorúz­zák a hazánk felszabadításáért elesett szovjet hősök emlékmű­veit, sírjait. Szekszárdon november 5-én tartják az ünnepi rendezvénye­ket. Délután négykor koszorú- zási ünnepség lesz az alsóváro­si temetőben, egy óra múlva pedig a városközpontban, a Felszabadulás téri emlékműnél. Fél hatkor kezdődik az ünnepi nagygyűlés a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ színháztermében, ünnepi mű­sort a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara ad. Pakson november 6-án dél­után 2 órakor lesz az ünnepi nagygyűlés az ifjúsági házban, az ünnepi műsort a Pécsi Nem­zeti Színház együttese adja. Térzenével köszönti az ünnep­ség résztvevőit a felnőtt fúvós- zenekar. A nagygyűlés után ko- szorúzzák meg a szovjet hősi emlékművet. Dombóváron ugyancsak november 6-án dél­után tartják a koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékez zést a felszabadulási emlék­műnél és a temetőben. A ha­gyományoknak megfelelően rendezik meg az elvtársi talál­kozót este, a Hotel Dombóvár­ban. Bonyhódon 5-én délután lesz a koszorúzási ünnepség a szovjet hősi emlékműnél, majd a városi művelődési házban tartanak ünnepi nagygyűlést. A nagygyűlést követő műsorban a Budapesti Népszínház együt­tese lép fel. Tamásiban 6-án délután koszorúzzák meg a fel- szabadulási emlékművet és a szovjet hősök emlékművét. A Kossuth téren tartanak ünnepi megemlékezést. Délután 4-kor lesz a politikai könyvnapok megyei megnyitóünnepsége a művelődési házban. * Szerte az országban megtör­téntek az előkészületek a nagy október 64. évfordulójának megünneplésére. Az idén sem lesz az országnak olyan közsé­ge, városa, iskolája, munkahe­lye, ahol ne méltatnák a tör­ténelmi évforduló jelentőségét, ne emlékeznének akkori hősei­re, s azokra, akik a nyomdokai­kon haladva hazánk földjére is elhozták a szabadságot. Az ün­neplők elhelyezik a kegyelet és a hála virágait a felszabadu­lási emlékművek talapzatán, a hazánk felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet kato­nák sírjain. Az MSZBT-tagcso- portok ünnepi ülést tartanak, számos helyen pedig magyar­szovjet baráti találkozót ren­deznek. Sok helyre várnak az ünnep alkalmából szovjet testvérterü­leti delegációt. „.. .a színjáték... melynek, föladata most és elejétől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tartson mintegy a termé­szetnek; hogy felmutassa az erénynek önábrázatát, a gúnynak önnön képét, és maga az idő, a század testének alakját és lenyomatát.” (Shakespeare: Hamlet.) A pécsi színház életének hétköznapjairól készült képriportunk lapunk 5. oldalán látható. Színfalak mögött

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom