Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-13 / 240. szám

Mai számunkból XXXI. évfolyam, 240. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. október 13., kedd. ÚJ ELNÖK - RÉGI HARCOK (2. old.) ISMERETTERJESZTÉS, PROPAGANDA (3. old.) TÖRTÉNELMI LECKE (4. old.) DUPLA FORDULÓ - SZIMPLA SIKERREL (6. old.) Ki keres vagyonokat? Ismerősöm zöldséges bódét nyitott. A harsogóan piros almák, a primőrök hamar odacsalogatták a környék lakóit. Ismerősöm most mégis panaszkodik. Környezetében sokan ferde szemmel néznek rá, összesúgnak a háta mögött. Azt rebesgetik, hogy vagyonokat keres. Azt persze nem tudják a pletykálók, hogy emberünknek hajnali háromkor kell el­indulnia otthonról, ha friss áruhoz akar jutni. Hétkor nyitja a boltot, és az esti szürkületben vetődik haza, jövedelme pedig messze van a mesés összegtől. Az eset — ki nem tudná? — korántsem ritka. A magán­kezdeményezést, legyen bár hasznos a szűkebb pátria min­den lakójának, sanda gyanú veszi körül. Makacsul tartja magát az a nézet, hogy a termelési viszonyok annál „szo­cialistábbak”, minél kisebb a magánszektor, a kisáruter- melés mozgástere. A közhiedelem azonban sohasem alapul­hat pusztán a jáf értesültek mende-mondáin. Annál mé­lyebbek a gyökerei. Ma már tudjuk, hogy a szocialista állam gazdaságszer­vező tevékenységétől hosszú időn keresztül túl sokat vár­tunk. A központosítás olyan feladatokra is kiterjed, ame­lyek nagyüzemi méretek között csak nehézkesen, rugalmat­lanul oldhatók meg. Különösen igaz ez a fogyasztás szfé­rájára. Kezdetben azonban a hagyományos kisárutermelés, kiskereskedés visszaszorítása nem okozott különösebb gon­dot, hiszen az igények is mérsékeltebbek voltak. Később, az életkörülmények javulásával a fogyasztási kívánalmak mind sokrétűbbek lettek. Az új helyzetben egyetlen lehető­ség kínálkozott az ellátás hiányainak csökkentésére: a lakosság öntevékeny többletmunkája, amit ma oly gyakran, és oly sokféle „felhanggal” kísérve, kiegészítő gazdaságnak nevezünk. Ez az a terület, ahol ügyeskedők és szerencse- lovagok látványos sikereiről és még látványosabb lebuká­sairól is hallani. Épp ezért nem csoda, hogy egyelőre lé­nyegesen több szó esik a kiegészítő gazdaság kapcsán a jövedelemkülönbségekről és a visszásságokról — azaz az elosztási viszonyok csöppet sem általánosítható sávjárói —, mint a jelenség valódi tartalmáról, a kiegészítő gazdaság ágaiban végzett munkáról. Mit takar a meglehetősen általánosító gyűjtőfogalom? Ide tartozik mindenekelőtt a mezőgazdasági kistermelés — a háztáji és kisegítő gazdálkodás ami az ország agrár- termelésének több mint harmadrészét adja. A hagyományos javítótevékenységet jobbára ma is a kisiparosok végzik el. De az évente felépülő 35—40 ezer családi ház döntő több­sége is kalákában, családi összefogással, javarészt kisipa­rosok szakipari munkájával készül. Becslések szerint mint­egy ötmillióan dolgoznak a kiegészítő gazdaságban, közü­lük százezren főfoglalkozásban. Aligha vitatható, hogy erre a rugalmas, munkaigényes, a személyes kockázatvállalást sem nélkülöző tevékenységi for­mára még hosszú időn keresztül szükség lesz. Időszerű te­hát, hogy — a bizalmatlanságot és előítéleteket tápláló, s ezért zavaró körülményektől mentes legyen a kiegészítő gaz­daság. Nemcsak a mindenki által elítélt fusizást, az enge­dély nélküli iparűzés néha hajmeresztőén agyafúrt ötleteit kell említeni itt, hiszen az ilyen hitelrontó kalandorkodás ellen határozottan és kellő szigorral védekezik jogrendünk. Ám ennek a formának a becsületéhez, a benne rejlő elő­nyök kihasználásához legalább ilyen fontos, hogy össz­hangba kerüljön a szocialista üzemekben dolgozók munka­időben és szabad időben végzett munkája. A mostani, sok tekintetben rendezetlen helyzet visszaélésekre — vesztesé­gekre, lopásra, a társadalmi tulajdon károsítására — ad lehetőséget. Az sem írható a jelenlegi helyzet javára, hogy a szolgáltatás és a termelés néhány ágában — gondoljunk csak az építőipari javításokra — elsősorban a szocialista szervezetek hiányos kínálata miatt a kiegészítő gazdaság pionopolhelyzetben van, aminek árfelhajtó hatását nem kell ecsetelni. Az a munkás pedig, aki a műszak befejez­tével, különmunkájával a fizetése többszöröséhez juthat, erejét a „maszekra” tartalékolja, a napi nyolc óra során piheni ki az előző délutáni fáradalmakat. Mindezek a káros jelenségek azonban semmiképp sem kérdőjelezhetik meg a kiegészítő gazdaság szerepének fon­tosságát. Mert egyre erősödő igény, hogy legyenek olyan szervezeti formák, amelyek a szocialista jelleget, az egyéni kezdemé­nyezést és a vállalkozó kedvű emberek ésszerű kockázat- vállalását szerencsésen ötvözik. A „kenőpénzek" vándorlá­sának, a munka nélküli jövedelemszerzésnek pedig elejét vehetnék a szabályozott beszerzési csatornák, az öntevé­keny gazdálkodók gépekhez juttatása — akár a bérleti rendszer kibővítése révén —, az anyagellátásuk javítása. A kiegészítő gazdaság néhány területén érzékelhető veszélyes monopolhelyzetet pedig a vállalkozók versenyeztetésével — több működési engedély kiadásával — meg lehet szüntetni. És akkor, nyilván az üdvös döntéseket követő „türelmi idő” elteltével, zöldséges ismerősömet sem érik majd igaztalan támadások. GAZSÓ L. FERENC Tanácskozik a KGST végrehajtó bizottsága Ma kezdődik Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságá­nak 101. ülése. Az ülésre a szovjet fővárosba érkezett Mar­jai József miniszterelnök-be­Parlamenti küldöttségünk Ausztráliába érkezett Az országgyűlés Péter János alelnök vezette küldöttsége ok­tóber 6. és 11. között hivatalos látogatást tett Indonéziában- A magyar képviselők megbeszé­lést folytattak Daryatmával, a képviselőház elnökével és az In­terparlamentáris Unió indonéz csoportjának vezetőségével. A magyar delegációt fogadta Su­harto tábornok, az Indonéziai Köztársaság elnöke, Adam Ma. fik alelnök, Widjovo Nitisastro gazdasági, pénzügyi és ipari ál­lamminiszter, Mochtar Kusu- maatmadja külügyminiszter és Radius Prawiro kereskedelmi miniszter. A küldöttség látoga­tást tett iBandungban és a hét végét Báli szigetén töltötte. A magyar par latmenti delegá­ció Indönéziából hivatalos lá­togatásra Ausztráliába utazott és megérkezett Sydneybe. lyettes, hazánk állandó képvi­selője a KGST-lben, a végrehaj­tó bizottság soros elnöke. A re­pülőtéren Nyiktolaj. Taliziin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­A Szovjetunió békeszerető le­nini külpolitikáját éltetik azok a jelszavak, amelyeket az SZKP Központi Bizottsága hozott nyil­vánosságra a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. év­fordulójának megünneplésére. A jelszavak az SZKP KB test­véri üdvözletét tolmácsolják a kommunista és munkáspártok­nak és felszólítja az egész világ kommunistáit egységük és ösz- szeforrottságuk megszilárdítá­sára. Az SZKP KB testvéri üdvöz­lettel fordul a szocialista orszá­gok népeihez, a kubai, a viet­nami, a Jaoszi, a kambodzsai, az afgán, az angolai és az etióp néphez, üdvözli a tőkés országok munkásosztályát, Af­rikának, Ázsiának és Latin- Amerikának az imperializmus ellen küzdő népeit, az arab né­nak elnökhelyettese, a Szovjet­unió állandó képviselője a KGST-ben, íNyikoloj Faggyejev, a KGST titkára és más hivata­los személyiségek fogadták. peknek az izraeli agresszió el­leni harcát. Az európai országok népeit a jelszavak az amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Eurápában tör­ténő elhelyezése és a neutron- fegyver elleni harcra hívják fel és felszólítják a világ népeit: küzdjenek az imperializmus, a militarizmus, a revansizmus és a fegyverkezési hajsza ellen, az enyhülési folyamat elmélyítésé­ért, a háborús veszély elhárítá­sáért. Az SZKP KB felszólítja a Szovjetunió népeit a fejlett szo­cializmus lehetőségeinek, az or­szág termelési és tudományos- technikai potenciáljának telje­sebb felhasználására, a terme­lékenység, a hatékonyság és a munka minőségének növelésére, a mezőgazdaság továbbfejlesz­tésére. Nők világkongresszusa Békegyűlés Lidicében A nők világkongresszusán — amely több mint ezer küldött és vendég részvételével csütörtök óta folyik Prágában —, vasár­nap 'befejeződtek a hat tago­zatban három napon át tartott eszmecserék. Ezeken a nagy nő- találkozó legfontosabb napiren­di pontjait tárgyalták meg. A világkongresszusnak hétfő­re is tartalmas programot készí­tettek a szervezők. Délelőtt megkezdte tanácskozását az a különbizottságnak nevezett fó­rum, amely a legnehezebb kö­rülmények között 'lévő — a faj- üldözés, a katonai és társadal­mi konfliktusok, válságok szín­helyein élő vagy onnan elme­nekült, továbbá a vendégmun­kás családtagként 'külföldön élő — nők helyzetét és gyakorlati megsegítésük módjait vitatja meg. Ugyancsak hétfőn délelőtt Lidicében, a náci megszállók által négy évtizede teljesen el­pusztított csehországi községben több mint száz kongresszusi küldött és vendég részvételével békegyűlést tartottak. A nők vi­lágkongresszusán jelenlevő kül­földi delegációk — közöttük a magyar küldöttség — számos tagja a naip folyamán elláto­gatott csehszlovák helységekbe és munkahelyekre, s találkozott az ott élő, dolgozó nők képvi­selőivel. Az SZKP jelszavai november 7-re MSZM P-a la pszervezetek Kezdődik az oktatási év Szeptember elején kezdődött a tanév a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának tan­folyamain, valamint a marxiz­mus'—fenlinlizmus esti középis­kolákban. Ezen a héten a tö­meg pofitikaii oktatás 'indul, ami az alapszervezetekben folyik. A pártszervezetek az elmúlt hónapokban' elvégezték a hall­gatók kiválasztását, meghatá­rozták, hogy milyen tanfolya­mokat indítanak. E tekintetben változás történt. Míg. korábban tízféle tanfolyam volt, most számuk hatra csökkent. Ezek: Fejezetek' a magyar munkás- mozgalom történetéből; Gazda­ságpolitikai kérdések; Társada­lompolitikai kérdések; A párt- élet és pártivá nyitás kérdései; A szocialista kultúra és ideoló­gia kérdései; A nemzetközi po­litika kérdései. Új a tanonyag-, és, sokkal színesebb, változatosabb, szem­léletesebb, mind a hat formá­ban megfelel a XII. kongresz- szuson megfogalmazott követel­ményeknek, könnyebben és eredményesebben elsajátítható, mint a korábbiak. A tanköny­vek már eljutottak az alapszer­vezeteikhez. Lényegében új típusú tanfo­lyam mind a hat, a tananya­gon elvégezték azokat a kor­szerűsítéseket, amelyeket éve­ken keresztül' a hallgatók is, de főleg a propagandisták hiá­nyoltak. Korábbam kétféle „ Gazda sá g pofit hk ai ké rdé s e k " tanfolyam volt, külön a mező- gazdasági', külön' az ipari terü­leten működő szemináriumok részére. Most egységes temati­kával, tananyaggal folyik majd az oktatás, lévén a hallgatók érdeklődési köre is azonos. És szükséges is, hogy a mezőgaz­daságban' és az iparban dol­gozók a „másik” területen ér­vényesülő gazdaságpolitikát megi smerjék. Félezer tanfolyamon közel tízezer hallgatót oktat majd a több mint hétszóz propagan­dista. A hat típus közül a leg­több a „Gazdaságpolitikai' kér­déseik" és „A nemzetközi' poli­tika kérdései" tanfolyam. A hallgatóknak mintegy 55 száza­léka párttag. Kéthetenként tartják a foglalkozásokat és az oktatási év májusban' fejeződik be. Az ütemezett tizenhat fog­lalkozásból tíz-tizenhármat a központilag' megadott tematika alapján tartanak meg, a köz­ponti tananyaggal ki nem töl­tött három-hat foglalkozáson a megyei pártbizottság propa­ganda- és művelődési osztálya által javasolt témákból vá­lasztanak, mint például hazánk felszabadulása és az azóta el­telt időszak történelmi sorsfor­dulói', de feldolgozásra kerül­hetnek olyan kérdésék is, ame­lyek az adott üzem, intézmény gazdálkodási feladataival, a járás, a város gazdaságpoliti­kai és társadalompolitikai kér­déseivel foglalkoznak, termé­szetesen önálló témaként, azon felül, hogy a központilag meg­adott tananyag egyes fejeze­teibe is beépítik a helyi prob­lémáikat. Amellett, hogy az új tan­könyvek színesebbek, szemléle­tesebbek, bővült a szemléltető anyagok köre. Színes dia-film­sorozatok állnak a propagan­disták rendelkezésére, és most első ízben — hanganyagot is kaphatnak. A sorozat első ka­zettája — a; „Köztársaság tér 1956” — már megjelent, és a városi, járási pártbizottságok­tól kölcsönözhetik a propagan­disták, meg is rendelhetik az alapszervezetek a Kossuth Ki­adó megyei kirendeltségén. A sorozat folytatódik, még ebben az oktatási évben több új anyag készül el. Az új oktatási év jegyében a múlt héten, tartották meg a városi és járási' propagandlsta- konferenciákati ahol több elő­adással és konzultációval ké­szítették fel a. propagandistá­kat feladatúik miinél jobb ellá­tására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom