Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-11 / 239. szám

1981. október 11. iÜÉPÜJSÁG 3 Tisztelt országgyűlés... Szfizbeszédek ülésszaka O Október 8., csütörtök, az or­szággyűlés őszi ülésszakának el­ső napja.' Kint, napfénnyel tom­bol a vénasszonyok nyara, mint­ha azt vállalta volna, Hogy leg­alább valamit megpróbál jóvá­tenni abból a rosszból, amiben az idei nyár szeszélyes időjá­rása a mezőgazdaságot része- sétette. Háromnegyed tizenegy. Még negyedóra és megszólal a tes­tes elnöki csengő, mely ezút­tal igencsak kemény munka kezdetét jelzi. Az őszi ülésszak első napjának nyitó napirend­je az a miniszteri beszámoló, amely a mezőgazdaság, élel­miszeripar tízéves fejlődéséről, a földtulajdont, földhasználatot és földvédelmet szabályozó tör- ványek végrehajtásáról szól. A karzatok már megteltek, most a vendégeket követően az ülésterem benépesülése a soros. A képviselők Tolna me­gyei csoportjának tagjai kettő híjával már együtt vannak, s bár a csoporton belül tökéletes az „egyenjogúság”, az érdeklő­dés középpontjában mégis Ko­sár István, a 3. számú válasz­tási kerület fiatal képviselője áll. — Hogy aludt? — Nagyon jól — hangzott a derűs válasz, amit Daradics Fe­renc azzal egészített ki, hogy sohase a szűzbeszédének el­mondására készülő fiatal kép­viselő izgul, hanem a többiek nem bírnak tréfálkozókedvük­kel. Meghitt zsongás uralja még a folyosókat. Néhány lépésre tőlünk a Hazafias Népfront fő­titkárával, Sarlós Istvánnal be­szélget a Győr megyeiek egyik képviselője, Galgóczi .Erzsébet író. Az innen is, onnan is fel­hangzó nevetés arra utal, hogy a képviselők a -komolyságot a hazánk gazdasági életében stratégiai jelentőségű mező- gazdaság, élelmiszeripar hely­zetének értékelésére tartogat­ják. Hát persze, nemcsak a tíz­éves mérleg miatt különös je­lentőségű az őszi ülésszak, ha­nem azért is, mert a parlament kétnapos ülésén harmincöt kép­viselő kíván szólni és közöttük tucatnál több olyan, aki most fogja elmondani a szűzbeszé­dét. Azaz: bemutatkozik, s ettől a bemutatkozástól függ, hogy képviselői munkája során mi­lyen várakozás előzi meg to­vábbi fölszólalásait. A hírlapírói karzat — ponto­sabban a két sajtópáholy — az elnöki csengetés fölhangzása­kor olyan zsúoflt, hogy az álló­helyesek még elájulni se tudná­nak. Ez is azt jelzi, hogy a tárgysorozat első napirendje elsőrendű közügy. A karzatok is csak azért nem roskadoznak, mert a Parlament stabil épít­mény. Elismerem, nem valami szép dolog tőlem, de ahány szünet, Kosár István annyiszor szeretném „tetten ér­ni" Kosár Istvánt, s hallani tő­le, hogy egy icipicikét azért csak szorong. De Kosár István rendíthetetlen és tulajdonkép­pen örülök ennek. Hasonlókép­pen annak is, hogy a többiek részéről az ugratás már az első szünetben bátorításra vált. — Tudja, hogy sok lesz a fölszólaló? Hát persze, hogy tudja. így is készült a szűzbeszédre, ami azután született meg, hogy részt vett a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelentését tárgyaló bizottsági ülésen. Szó­val, alapos tájékozódás után ült le papírra vetni a gondolatait. Kosár Istvánnak eszébe se jut, hogy esetleg nem kerül sor az írásban elkészített fölszólalás elmondására. Mikor erre a le­hetőségre próbálom a figyelmét felhívni, egy emberként fordul „ellenem” a közhangulat, mondván, akkor én kerülök ne­héz helyzetbe, mert más téma után kell néznem. Erre, hála a mesterségemet ritkán felügyelő jószellemnek, nem került sor. Kosár István a késő délutáni órákban kapta meg a szót, hogy elmondja — mint már tudják — a termőföld-hasznosítás Tol­na megyei, illetve sárközi ta­pasztalatait és hangot adjon annak az észrevételének, hogy a közutak esztétikájára hivat­kozva nem kellene olyan helye­ken is facsoportokat kialakíta­ni, ahol a földeknek mezőgaz­dasági hasznosítása lenne ész­szerűbb. Mondandójának ■ he­lyénvalóságát előbb taps, majd két, ott nyomban kapott loézszo- rítás nyugtázta. Kapinya Mik- lósné és Noé István voltak az első gratulálok. o Október 9. Délben, az első szünetben találkozunk, s más­fél napos gonoszkodásaimért •nyomban „megbüntet" a képvi­selőcsoport néhány tagja, mu­tatva lapunk pénteki szamát, amiben — nem kétséges, hogy a nyomda ördögének műveként - megtoldottak Kosár István ne­vét egy i-betűvel. ■Az akaratlan nemessé „ütés” nem kis derűt keltett. Igaz, hogy aZ a mini szivar se kis­sé bbet, amit az ifjú honatyának nyújtottam át utalással a mik- száthi T. Ház egykor volt kép­viselőire, s arra,, hogy akkori­ban az ország életét valóban meghatározó döntések színtere sokszor nem az ülésterem volt, mint most, hanem a szivar- és pipafüstbe vont társalgók és fo­lyosók, amelyeken a pofozkodá­son kívül megannyi más, na­gyon Ízetlen „szenzáció" is megeshetett. A fáradtság legcsekélyebb je­lét se mutatja az ülésterem — állapítjuk meg egyhangúan az ünnepélyességet sose nélkülöző kupolacsarnok fényzühatagában álldogálva, ahol ezután vita alakúi ki abból, hogy Kosár Istvánnak van-e igazai, . amikor az utak mentén fölnevelt facso­portok helyét is át akarja adni művelésre, vagy a környezetvé­delmi törvény végrehajtásáról szóló beszámoló feletti vita má­sodik résztvevőjének, dr. Schnitzler József, Hajdú megyei képviselőnek, aki foglalkozására nézve egyetemi tanár. A pro­fesszor szót emelt a különösen nagy forgalmú utak melletti me­zőgazdasági hasznosítás ellen, azt fejtegetve, hogy a kipufogó­gázokkal távozó ólomgőz meg­fertőzi a mezőgazdasági kultú­rákat. Abban egyezünk meg, hogy Hajdú megye 16. választási ke­rületének a képviselője nyilván nem a nagyobb hatás kedvé­ért hívta fel az országgyűlés fi­gyelmét. az ólammérgezés ve­szélyére. iMikor a többiek elindulnak a büfé felé, hogy felfrissüljenek a munka folytatásáig, arról fag­gatom Kosár Istvánt, hogy a két nap folyamán elhangzott föl- szólalások közül melyik tetszett neki legjobban. Neveket sorol, aztán a „lég” végérvényesen dr. Pesta László neve mellé ke­rül, s úgy, hogy minden meg­szólalása élmény. De hát az természetes is. Ő a parlament doyenjei közé tartozik, és úgy ismeri az egész országot, mint más a tenyerét. Október 9. Délután 17 óra. Elhangzott az elnöki zárszó. A téli ülésszakig az országgyűlés bizottságaiban és a kerületek­ben folytatódik a képviselők munkája. Lesz-e a Tolna me­gyei képviselőcsoport fiatal kép­viselői között, aki ekkor mondja majd el a szűzbeszédét? Noé István és Kapinya Miklósné se igent, se nemet nem mondtak. De... a tűzkeresztségen a T. Házban „jó minél hamarabb túljutni!”. LÁSZLÓ IBOLYA HÉTRŐL I TI J7TT3 HÍRRE I HÍRRŐL Leszámítva néhány igen nagy horderejű kül­politikai eseményt, valamint olyan belpoliti­kait, amelynek külhoni kihatása már a jelen­ben is mérhető, a jövőben minden bizonnyal még inkább, a hét a műszaki-tudományos fej­lesztés jelentőségének hangsúlyozásában telt. Múlt vasárnap tartotta XIII. országos küldött- közgyűlését a MTESZ, pénteken pedig meg­nyílt az országgyűlés őszi ülésszaka, amelynek egyik napirendje volt a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója a mező­gazdaság és élelmiszeripar helyzetéről. Sem egyik eseményhez, sem a másikhoz túl sokat hozzátenni nem kívánok, hiszen megtettük- tesszük azt ezen összefoglaló nélkül is, sőt, en­nek kereteit messze kibővitve. Felelősség a gazdálkodásért, annak eredményességéért Ez volt egyik központi gondolata Aczél György politikai bizottsági tag, a Miniszter- tanács elnökhelyettese felszólalásának a MTESZ országos küldöttközgyűlésén. Ezt a szellemet képviselte topunk tegnapi számának egyik oldala1 is. A küldöttközgyűlés álltai el­fogadott határozatból1 érdemes idézni a kö­vetkező passzust, mely megszabja a további tennivalóikat országos méretekben, de érvé­nyes a ml megyénkre is: Az egyesületek és a szövetség készítse fel a szakmai értelmiséget a meg,növekedett feladatokra. Segítse szaktu­dásuk gyarapítását, javítsa informácíó-ellá- to,tt'ságukat, formálja szemléletüket. A szövet­ség fórumai segítteékr az innováció folyamatá­ban részt vevők szemléleti egységének kiala­kítását. A munka, gyakori,afitasságának foko­zása érdekében, a műszaki értelmiség körében a közgazdasági, a közgazdasági értelmiség soraiban pedig műszaki szemlédet erősítése szükséges. Bővült, javult megyénk bolthálózata Azért tartom szükségesnek külön, foglalkozni a sokunk számára örvendetes ténnyel, hogy a héten több bolt is nyílt a megye különböző részén, mert ugyancsak nem vagyunk elké­nyeztetve korszerű, esztétikus, minden' igényt kielégítő kereskedelmi egységekkel. Külön öröm számomra - és korántsem azért, mert szekszárdi1 lokálpatrióta vagyok —, hogy vég- ' re megnyílt a balktaíi ABC-áruház, ezen az igen gyorsan, fejlődő, nagy lakótelepen'. És a megnyitás mindenféle csinnadratta nélkül, szalagátvágás, ünnepi beszéd, ünneplő koccin­tás — sőt, ikocointások — nélkül történt. Egy­szerűen', rendes nyitásidőben, reggel fél 7- kor, kinyitották az ajtókat és özönölihettek a vásárlók. Örvendetes, hogy további fejlődésre-fej- lesztésre számíthatunk, hiszen azt is olvashat­tuk, hogy az áfészek a VI. ötéves tervben százmillió forintot fordítanak bolthálózatuk korszerűsítésére. Ha ez még — és nemcsak az áfész-boltokra! vonatkozik — árubőséggel, vá­Az új baktai ABC-áruház lasztékkal és főleg udvarias kiszolgálással is párosul, elmondhatjuk: megint léptünk egyet, ha nem, is o Kánaán, de a kultúráltabb ke-, reslkedeilmi. hálózat felé. Jó ütemben folyik a betakarítás Szinte nem volt olyan lapszámunk a héten, amelyben ne fogIalikoztunk, volna a< mezőgaz­dasági. termények betakarításával. A Kukorica Dalmondról. című 'képriportunkban megkapott egy mondót, amely szerint a Dallmandi Álla­mi1 Gazdaságban, akadt olyan kukoricatábla iB, amelynek egy hektárja 100 mázsát „tudott”. Burgonyabetakarítás a mözsi termelőszövet­kezetben Ez persze még nem általános Dalmandon sem, másutt pláne nem, de a tény már felvil­lantja a jövőt. Természetesen' az ilyen ered­ményekhez olyan munkafegyelem,, szervezett­ség és technológia szükségeltetik, mint ami­lyennel Dalmand már rendelkezik. No, de ami Dalmandon' elérhető', az megteremthető má­sutt ills. A héten volt Szekszárdion óz ágazati mező- gazdasági aktívaértekezlet, amelyen a minisz­terhelyettes elmondta, hogy a 'kalászosoknál, a kertészeti növényeknél és a szőlőnél' némi kiesés volt az idén, bár ez utóbbinál sokkal jobb a minőség, mllnt hosszú évek óta, volt. Befejezték a megyében az őszi árpa vetését és megkezdődött a búzavetés is. Mind a ve­tésekhez, mind az egyéb tülaljlm,unkákhoz a mostaninál' ideál, ísabb időjárást elképzelni sem lehet. Ha tehát valamelyik gazdaságban az idén sem tudnak időben Végezni az őszi mezőgazdasági munkákkal, ott nem az objek­tív körülmények a hibásaik, hanem a hiba, a lemaradók „készülékében” van. A hibás ké­szüléket pedig meg kell. javítani, ha kell, még azon az áron is, hogy a hibás „alkatrészt” kicseréljük. Egyébként az aktíva,értekezleten az is el­hangzott — és ennek mindenképpen, örülni kell —, hogy az idén a mezőgazdaságban használatos gépek alkatrészellátása javult. Őszi forgalom — nő a balesetveszély Keddi, lapszámunkban — sajnálatos mádon — megint kénytelenek voltunk egy halálos közlekedési balesetről is számot adni. Nem kell pesszimistának lenni ahhoz, hogy az el­következő heteiktől, hónapoktól fokozottan féljünk. Most van1 az őszi mezőgazdasági szál­lítások dandárja a közutakon is. Megnő ez­által a közlekedő járműveik száma és ha le­esik egy eső, jelentős sárfelhoirdásra is fel kell készülnünk a „köves” u,fakón. Az elkövetkező idő'szak tehát nagyobb fegyelmet 'követéi azoktól a járművezetőiktől, ak.ilk föld,útról haj­tanaik rá a Jköves” útra, akik lassúbb, de meglehetősen nagy járműiveket vezetnek. És nagyobb figyelmet a kövesutakon közleke­dőiktől, mert bármelyik, pillanatban' előre nem látott veszéllyel találhatják szembe magukat. És ne hallgassunk még egy dologról' sem. A szőlőszüret nagy része már lezajlott, de a bo­rok még nem forrtak el. Majd pár nap, egy­két hét múlva: És hogy ez mit jelent a közle­kedésben? A múlt évek gyakorlata, sajnos, idénre is előrevetíti árnyékát. „Ha késünk, veszik egy lakosztályunk” Félhívom a figyelmet egyik, október 9-én megjelent cikkünkre, főleg annak egy mon­dd tára. A TOTÉV-eselk sízáilodükomplexuimot építe­nek Balatonföldváron. A jeleik szerint, mun­kájukkal' meg vannak elégedve az építtetők és a tanácsi építők i's apait-anyait beleadnak. Miért? Biztosan a munkás'becsűlet is sarkallja őket, de valami' más 1®, amit úgy hívnak, hogy anyagi érdekeltség. A KPM-'üdülőben hat lak­osztályt kap a TOTÉV, ahol. dolgozóit üdül- tefhefi1. Természetesen a hat lakosztály csak abban az esetben, jár, ho időre elkészülnek a munkával. Minden hónap késés egy lakosz­tály elvesztését jelenti. Tehát ezért is érdemes „hajtani”. Persze, az igazán igazi az, ha prémium nél­kül is határidőre készüli el minden munka, építőké és nem építőké, de ha az ilyen ösz­tönzés serkentőleg hat az emberekre, nosza rajta, alkalmazzuk. LETENYEI GYÖRGY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom