Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-10 / 238. szám

1981. október 10. 2 ^NÉPÚJSÁG Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Dr. FancsBc János (N ág rád m. 1. vk.), a megyei kórház osztályvezető főorvosa hozzá­szóló sábafli ha rog,súlyozta: kör-, nyezetünk védelmiéért nagyobb feleHősségi terheli a vezetőket, mint áltállá bon az állampolgá­rokat, A gyáraik, az utcák a példa erejével1 hatnak az egész településre. A közvélemény mag ate'rtá'sának fo nmálásá ban meghatározó, hogy azok, alklilk hivatásszerűen foglalkoznak az építéssei, maguk is töreked- nek-e a szépre, vagy éppen ók rombolják a tájat, egy-eg-y otthagyott felvonulási bódéval, építési törmelékkel. Megemlí­tette: az építési fegyelmet in­dokolt lenne az eddigieknél is szigorúbban betartatni, éhhez nagy hatáskört kell' biztosítani a1 tanácsoknak. Áts Károly (Borsod m. 22. vk.), a tarcali Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet gazdaság­vezetője arról szólt, ho""' egy­re nagyobb érdeklődés nyilvá­nul meg a vulkanikus eredetű Zempléni hegység, a tokaj— bodrogzugi tájvédelmi körzet­ben a tokaji Kopasz-hegy, és az országban egyedülálló más természeti értékek iránt. Indo­kolt tehát —■ mondotta — e területek védetté nyilvánítása, és azoknak a jogszabályoknak a korszerűsítése, amelyek érvé­nyesítik a természeti környezet védelmére irányuló társadalmi törekvéseket. Koltai Imre (Pest m. 28. vk), a Cement- és Mészművek váci gyárának igazgatója elmon­dotta: az utóbbi tíz évben a Cement- és Mészművekhez tar­tozó üzemek porkibocsátása 7,1 százalékról 1,7 százalékra csökkent. Segítettek ebben a Az államtitkár válasza A vita végeztével Gonda György államtitkár eme kedett szólásra. Elmondta: a felszóla­lásokban elhangzott észrevéte­leket, javaslatokat hasznosít­ják. A VI. ötéves terv elő­irányzatai megfelelnek a köve­telményeknek. Figyelembe ve­szik, hogy népgazdaságunk mi­re képes a következő fél évti­zedben, melyek azok a felada­tok, amelyeknek megvalósítását reálisnak tekinthetjük. Az vi­szont feltétlenül szükséges, hogy a tervben foglalt tenni­valókat maradéktalanul elvé­gezzük. Az államtitkár a felszólalá­sokra válaszolva elmondta, hogy rendkívül széles azoknak az ágazatoknak, üzemeknek a köre, amelyeknél megoldásra vár a hulladékok elhelyezése, az értékes anyagok visszanye­rése, visszajuttatása a termelés vérkeringésébe. Ezzel egyező a cél: a környezet szennyeződé­sének megakadályozása, tehát a megelőzés, s ebben a köz­ponti irányítással együtt a gaz­dálkodó szervekre is mind na­gyobb felelősség hárul. Ami pedig a természet megóvását illeti, a közeljövőben elkészül egy új törvényerejű rendelet- tervezet. Ebben a dokumentum­ban a két évtizede érvényben lévő szabályozás egyes elemeit módosítják. Hejőcsabán és a Beremenden bekövetkezett változások. Lá­batlan és Vác térségében azon­ban a technológiai rekonstruk­ció nélkül nem juthatnak előbb­re. A fejlődéshez biztatóak a lehetőségek, a megoldást célzó beruházási javaslat már el­készült. A képviselő véleménye szerint a hazai ipar, így pél­dául a Szellőző Művek minden igényt kielégítő környezetvédel­mi berendezéseket tud gyárta­ni. Javasolta, hogy a porszűrők gyártását licencvásárlással, vagy egyéb más módon oldja meg a hazai ipar. Angyal Imre (Veszprém m. 4. vk.), a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyár­egységének szakmunkása ar­ról tájékoztatta az országgyű­lést, hogy Veszprém megyében már megkezdődött azoknak a technológiáknak a bevezetése, amelyek a környezetszennyezés megszüntetését szolgálják. A badacsonyi szőlő- és borterme­lési rendszernél a talajon azon­nal elbomló, a növényzethez kötődő új védőszereket alkal­maznak és a kistermelőket is ösztönzik ennek bevezetésére. Bugán Mihály (Szolnok m. 12. vk.), a tiszaőrsi Petőfi Tsz elnöke felszólalásában elmon­dotta: a gazdálkodó emberek lelkileg is kötődnek a földhöz, áhhoz a vidékhez, ahol élnek, ezért azt az örökséget, amely egész nemzetünk vagyona, nem rombolják, sőt gyarapítani iqye- keznek azt. Ez az érzés lehet az alapja annak, hogy nemzeti értékeinket ne csak rendeletek­kel lehessen megvédeni, ha­nem természetes igénye legyen az minden jó érzésű embernek. Gonda György kitért a Bor­sod megyei foszgéngyártás környezeti hatásaival kapcso­latban felvetett képviselői ész­revételekre is. Mint mondotta, a biztonsági szempontok mesz- szemenő figyelembevételével ismét megvizsgálják ezt a prob­lémát, Ugyanígy megalapozott döntést hoznak majd a paksi atomerőmű hulladékanyagai­nak tárolásáról. Hangsúlyozta: a hasadóanyagok nem juthat­nak a környezetbe, s a csekély szennyezettségű, egyéb hulla­dékok elhelyezésének szigorú rendje teljes garanciát nyújt ártalmatlanságukra. Gonda György hangsúlyozta •— és ez az ülésszak során is kifejezésre jutott — társadal­munk felelőssége, cselekvőkész­sége növekszik a környezet- és természetvédelem fejlesztésé­ben. A feladatok megoldásá­hoz a népgazdaság a lehető­ségeihez mérten hozzájárul, se­gíti azt a társadalmi magatar­tás lendítő ereje is. Az országqyűlés egyhangú­lag jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal el­nökének beszámolóját, vala­mint a felszólalásokra adott válaszát. Ezzel befejeződött az ország- gyűlés őszi ülésszaka, amely­nek pénteki munkanapján Apró Antal és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt. Közös közlemény A Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnöke vezette párt- és állami küldöttség magyar- országi hivatalos, baráti látogatásáról. (Folytatás az 1. oldalról) iPallikó Sándor (Baranya m. 8. vik.), nyugdíjas, az1 országgyű­lés1 jegyzője elismeréssel szólott arról, hogy a természetvédelmi jogszabályaik, intézkedések — melyeikből néha' úgy tűnik, több vám a 'kelleténél —, jobbára meghozták mülndázt az ered­ményt, amelyre környezetű nlk védelme érdekében szükség volt. Mint mondotta, néhány korábbi természetvédelmi jog­szabály kiigazításra! szorulna. Jelenleg ugyanis egyes ragado­zók védelme más, ugyancsak védett álljatok kihalását „ered­ményezi”. Várhelyi József (Zala m. 9. vk:), a Zalai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság igazgatója' a Balaton védelméről szólva egyetértett azzal, hogy a víz miiinlőságénék védéflime során első lépésként a Keszthelyí- öböírnél kell' beavatkozni, a .Za­la torkolatának nádas terüle­teit kell visszaáll,Irtani, hogy a folyó vize meg tisztulva érkez­zen a Balatonba. Indokolatlan a türelmetlenség, szükséges vi­szont az üdülőkörzetben élők, az odalátogatók cselekvő tá­mogatósa'. ,Dr. Zsolnai Mária (Fejér m. 9. vk.), a dunaújvárosi kórház adjunktusa! felszólalásában' el­ismerően szólt arról a tervező­munkáról, amely a városépítés szerves részévé tette az erdő- telepítést, a parkosítást, s mindazt a tevékenységet, amely otthonossá teszi a szocialista városban élő' emberek életét. Elismerést érdemel1 az a tevé­kenység — mondotta, —, ame­lyet a' megye gyárótiásai tet­tek a 'környezet védelméért, tisztaságáért. Ugyanakkor vál­tozatlanul gond Dunaújváros levegőszennyezésé nek csök­kentése. Vida Miklós (Bp. 21. vk.), a Fővárosi Gázmüvek műszaki iga zg a tója fél szólaló sóban megállapította: Budapesten a szennyezés miértéke' nem na­gyobb, mint a hasonló adott­ságú világvárosoké. A legna­gyobb gondot a1 szennyvizek tisztítása okozza. A távlati ter­vekben, három tisztítótelep épí­tése szerepel, s ez jelentősen javít majd a helyzeten. Az ösz- szehangolt intézkedések, a: terv­szerű munka nyomán sikerült a főváros levegőjének további romlását megállítani. A füstlkö- dös-iszimo,go s napok száma egy évtized alatt 30-ról évii 4—6-ira Csökkent. A tervek maradékta­lan, me gg,Valósító sóval a ter­mészeti és települési környezet állapota' javítható. Dir. Kulin Lászlóné (Szabolcs- Szatmár m. 18. vki.), az Egye­sült Izzó k'isvárdai gyáregysé­gének üzemorvosa elmondta: a megyében a' környezet álla­pota ma még Viszonylag ked­vezőnek minősíthető. Föllelhető ősidők óta érintetlen táj is, amelyekről1 írók, költők elra­gadtatással szóltak. A szatmár- beregi tájvédelmi 'körzet 36 000 hektárt öllel fel, ez az ország legnagyobb védett területe. Ja­vasolta, legyen rangos társa­dalmi munka1 a' vállalaton és intézményen 'belüli és kívüli kör­nyezetszépítés. Váljon társadal­mi maga'tartássá a rend, a tisztasági, a szép iránti igény. BUDAPEST A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa dr. Václav Moravecnek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­tének a magyar—csehszlovák kapcsolatok fejlesztésében ki­fejtett tevékenysége elismerése­ként a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. * Pénteken elutazott Budapest­ről Italo Borzi, az Olasz Köz­társaság miniszterelnöksége mellett működő tájékoztatási szolgálat és irodalmi, művésze­ti, tudományos, szerzői, jogvé­dő iroda főigazgatója, aki Baj­nok Zsolt államtitkárnak, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatala elnökének meghívására október 5—9. között hivatalos látogatást tett hazánkban. Italo Borzit fogadta Aczél György PANORÁMA miniszerelnök-helyettes és Szarka Károly külügyminiszter­helyettes. BECS Marjai József miniszterelnök­helyettes, Josef Staribacher osztrák kereskedelmi és ipari miniszter, dr. Randé Jenő bécsi magyar nagykövet és az oszt­rák gazdasági élet számos ve­zető képviselője jelenlétében pénteken megnyílt Becsben 29 magyar külkereskedelmi és iparvállalat reprezentatív kiál­lítása. A Messepalastban mint­egy 2000 négyzetméter alapte­rületen berendezett ipari, ide­genforgalmi és gasztronómiai seregszemlére a csütörtökön megnyílt bécsi magyar gazda­sági napok átfogó rendezvény- sorozata keretében került sor. RÓMA Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára pén­teken közép-amerikai körútra utazott, amelynek állomása: Kuba, Mexikó és Nicaragua. Berlinguer elmondta, hogy út- jával azokkal a közép-amerikai országokkal való szolidaritást szándékozik kifejezésre juttatni, amelyek ellenállnak a jelenlegi amerikai kormány beavatkozá­sának és nyomásának. Az OKP főtitkára először" Kubában tölt el öt napot, Fidel Castro ven­dégeként. DJAKARTA Julius Nyerere tanzániai el­nök pénteken ötnapos hivata­los látogatásra Djakartába ér­kezett. Az indonéz főváros re­pülőterén a tanzániai államfőt Suharto indonéz elnök és Adam Malik alelnök fogadta. KADAR JÁNOSNAK, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meg­hívására Jósé Eduardo dos San­tos, az MPLA—Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnöke vezetésével 1981. októ­ber 6—9. között hivatalos, ba­ráti látogatást tett hazánkban Angola párt- és állami kül­döttsége.. Az angolai vendégeket ma­gyarországi látogatásuk során a népeink internacionalista ba­rátságát és szolidaritását tük­röző forró, testvéri légkörben fogadták. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében folyta­tott tárgyalásokon Kádár János és Jósé Eduardo dos Santos át­tekintették a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt és az MPLA- Munkapárt tevékenységét és kapcsolatait, kölcsönös tájékoz­tatást adtak a két ország poli­tikai, gazdasági és társadalmi fejlődéséről. Véleményt cserél­tek a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, valamint a Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztársaság kapcsolatai fejlesztésének lehetőségeiről. Kádár János tájékoztatást adott a magyar nép eredmé­nyeiről a szocializmus építésé­ben, az MSZMP tevékenységé­ről, a fejlett szocialista társa­dalom építésének tapasztala­tairól és az MSZMP XII. kong­resszusa határozatainak végre­hajtásáról, a Magyar Népköz- társaság és a szocialista orszá­gok testvéri együttműködéséről, Magyarországnak az el nem kötelezett országokhoz és a nemzeti felszabadító mozgal­makhoz fűződő kapcsolatairól, valamint az enyhülés, a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdítása érdekében kifejtett erőfeszítéseiről. JOSE EDUARDO DOS SAN­TOS tájékoztatást adott azok­ról az erőfeszítésekről, amelye­ket az MPLA—'Munkapárt és az angolai kormány a nép forra­dalmi vívmányainak, Angola szuverenitásának és területi sérthetetlenségének védelme érdekében fejt ki. Aláhúzta An­gola hozzájárulását a népek és különösen a dél-afrikai tér­ség népei felszabadulásának ügyéhez, az Afrikai Egységszer­vezet és az el nem kötelezett országok mozgalmának erősí­téséhez. Tájékoztatást adott az MPLA—Munkapárt I., rendkívü­li kongresszusának az ország fejlődésének gyorsítását, a szo­cializmus anyagi, ideológiai alapjainak megteremtését cél­zó határozatairól és azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az Angolai Népi Köztársaság a térség más államaival együtt valósít meg a regionális gaz­dasági együttműködés fejlesz­tése érdekében az afrikai föld­rész gazdasági fejlődési folya­matának szerves részeként. A nemzetközi helyzet átte­kintése során a felek elégedet­ten állapították meg, hogy ál­láspontjuk valamennyi kérdés­ben megegyezik. Nyugtalanságukat fejezték ki amiatt, hogv az imperializmus erőinek az enyhülés ellen indí­tott széles körű támadása kö­vetkeztében aggasztóan szapo­rodtak a nemzetközi életben a feszültség elemei, erősödött a hidegháborús légkör és az a törekvés, amely a fegyverkezé­si hajsza új, minden eddiginél veszélyesebb és a népek szá­mára költségesebb fordulójá­nak kiprovokálására irányul. A felek hangsúlyozták az enyhülés fenntartásának és megszilárdításának szükséges­ségét. Követelték a fegyverke­zési verseny megszüntetését és hangsúlyozták annak fontossá­gát, hogy konkrét intézkedése­ket foganatosítsanak az általá­nos és különösen a nukleáris leszerelés, a stratégiai és egyéb fegyverek korlátozása, valamint a nemzetek közötti bizalom erő­sítése érdekében. Határozottan elítélték az amerikai közép­hatótávolságú rakéták nyugat- euróoai telepítésének terveit, valamint a neutronfegyvergyár­tására hozott amerikai döntést. EGYETÉRTETTEK abban, hogy az európai biztonság és együtt­működés légkörének fenntar­tása a világ békéje és bizton­sága megszilárdításának fon­tos tényezője. Rámutattak az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet Helsinki­ben aláírt záróokmánya végre­hajtásának szükségességére. Az angolai fél méltatta a szocia­lista közösség országainak kö­zös erőfeszítéseit és konstruktív kezdeményezéseit a népek bé­kéjének és biztonságának elő­segítésére, a nemzetközi fe­szültség csökkentésére, az álta­lános és teljes leszerelés elő­mozdítására. A két fél nyugtalanságát fe­jezte ki az Afrika déli térségé­ben kialakult helyzet kapcsán. Határozottan elítélik az ame­rikai adminisztráció összeját­szását a dél-afrikai fajgyűlölő rendszerrel a frontországok, el­sősorban az Angolai Népi Köz­társaság elleni agressziókban. Ezek az akciók az angolai tör­vényes kormány destabilizálá- sát és az angolai forradalom békés fejlődésének megakadá­lyozását célozzák. Kádár János biztosította az angolai küldöttséget, hogy a magyar nép és a Magyar Nép- köztársaság kormánya szolidá­ris az angolai nép" forradalmi harcával, amelyet országa szu­verenitásának és területi in­tegritásának védelméért foly­tat. Hangsúlyozta, hogy az Angolai Népi Köztársaság el­idegeníthetetlen joga, hogy az ENSZ alapokmánya 51. cikke­lyének megfelelően gondoskod­jék védelméről. A két ország vezetői megerő­sítették szolidaritásukat a na* míbiai nép küzdelmével, és tá­mogatásukról biztosították an­nak egyedüli törvényes képvi­selőjét, a Délnyugat-afrikai Né­pi Szervezetet (SWAPO). Köve­telték Namíbia megszállásának azonnali megszüntetését, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 435. számú határozatának végre­hajtását. Elítélték a fajüldöző, fasiszta pretoriai rezsimet, és követel­ték, hogy vele szemben haté­konyan és kötelező szankció­kat foganatosítsanak. Kifejez­ték szolidaritásukat a dél-afri­kai népnek az Afrikai Nemzeti Kongresszus által vezetett har­cával, amelyet az apartheid megszüntetéséért és a nemzeti felszabadításért folytat. Mély aggodalmuknak adtak hangot Izrael agresszív politi­kája miatt, amely növeli a fe­szültséget a közel-keleti térség­ben. Állást foglaltak a válság átfogó, igazságos és tartós ren­dezése mellett. Kifejezték meg­győződésüket, hogy ilyen meg­oldás csak úgy érhető el, ha biztosítják a palesztinai arab nép nemzeti jogait, beleértve független állam alapítására való jogát, kivonják az izraeli csapatokat valamennyi meg­szállt arab területről. Egyidejű­leg garantálni kell a függet­len létezésre való jogot a tér­ség valamennyi országa szá­mára. SZOLIDARITÁSUKRÓL bizto­sították a Palesztinai Felszaba- dítási Szervezetet, a palesztinai arab néo egyedüli törvényes képviselőjét és kifejezték meg­győződésüket, hogy külön meg­állapodásokkal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet kire­kesztésével nem érhető el tar­tós és igazságos megoldás. A rendezésben valamennyi érde­kelt félnek egyenlő jogokat kell biztosítani. Támogatják a Vietnami Szo­cialista Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ság és a Kambodzsai Néoköz- társaság Délkelet-Ázsia béké­jének és stabilitásának bizto­sítására irányuló javaslatait. Elítélnek minden beavatkozási kísérletet, amely veszélyeztet­heti ezen országok szuvereni­tását és területi integritását. üdvözölték a nicaraquai for­radalom győzelmét. Megerősí­tették szolidaritásukat Salvador és a térség többi népeinek a szabadságért és társadalmi ha­ladásért folytatott harcával. Nagy jelentőséget tulajdoní­tottak a szocializmus építése mellett elkötelezett új országok megjelenésének a különböző földrészeken és üdvözölték a népeknek az imperializmus, a gyarmatosítás, a neokolonializ- mus és a fajüldözés ellen foly­tatott egyre szélesedő harcát. Kifejezték aggodalmukat a világ különböző térségeiben ki­alakult és éleződő konfliktusok miatt. Elítélték azokat az im­perialista törekvéseket, hogy újabb katonai támaszpontokat hozzanak létre Afrikában és más földrészeken. Hangsúlyoz­ták, hogy ezek veszélyeztetik a népek békéjét és szabadságát, valamint a nemzetközi bizton­ságot. A felek véleménye sze­rint Afrikában az Egyesült Nemzetek Szervezetének és az Afrikai Egységszervezetnek ha­tékonyabb szerepet kell betöl­tenie a nemzetközi élet prob­lémáinak megoldásában, a né­pek függetlenségének és szu­verenitásának védelmében, és a világ valamennyi országa kö­zötti egyenlőségen alapuló együttműködés fejlesztésében. A KÉT ORSZÁG vezetői mél­tatták az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának szerepét az imperializmus, a gyarmato­sítás, az újgyarmatosítás és a fajüldözés ellen, valamint az állami függetlenség és nemzeti szuverenitás elvének érvényesí­téséért, az új, igazságos, egyen­lőségen alapuló nemzetközi gazdasági rend létrehozásáért vívott küzdelemben. A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy a Maqyar Szocialista Munkáspárt és az MPLA—Munkapárt kapcsolatai a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében fejlődnek, s a két nép és ország barátsága és együttműködése alapjául szol­gálnak. Ezt fejezi ki a látoga­tás során aláírt, az 1982—83. évekre szóló pártközi együtt­működési megállapodás. Megállapították, hogy a két ország és a két nép baráti kap­csolatai, amelyek az angolai nép felszabadító harcának ide­jén alakultak ki, eredményesen fejlődnek. Megerősítették elha­tározásukat, hogy tovább fej­lesztik a két ország hagyomá­nyosan baráti kapcsolatait. E célból a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke és az Angolai Népi Köztársa­ság elnöke aláírta a két ország barátsági és együttműködési szerződését. Pozitívan értékelték a köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatok és a gazdasági és műszaki-tudományos együttmű- dés fejlődését. Nagy fontossá­got tulajdonítottak a közleke­dés, az egészségügy és a me­zőgazdaság területén már ki­alakult együttműködés elmélyí­tésének. Aláírták a mezőgaz­dasági együttműködési megál­lapodást és a gazdasági együtt­működés konkrét kérdéseiről szóló jegyzőkönyvet. MEGGYŐZŐDÉSÜKET fejez­ték ki, hogy az angolai párt- és állami küldöttség tárgyalásai je­lentősen hozzájárulnak a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és az MPLA—Munkapárt, vala­mint a két nép kapcsolatainak elmélyítéséhez, a két ország sokoldalú együttműködésének fejlődéséhez. Jósé Eduardo dos Santos elv­társ őszinte köszönetét és el­ismerését fejezte ki a magyar népnek, az MSZMP Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának azért a meleg, testvéri fogad­tatásért, amelyben az angolai küldöttség magyarországi tar­tózkodása során részesült. Az MPLA—Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság el­nöke hivatalos, baráti látoga­tásra hívta meg Kádár Jánost és Losonczi Pált. A meghívást köszönettel elfogadták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom