Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-31 / 256. szám

1981. Oktober 31. IfifÉPÜJSÁG 3 A TUZÉP-telep árubőséget álm odik Még építenek, ,már laknak Vegyük sorra mind, amit fáj­lalnak a gyönkiek, s azt is, amit belátható időn bélül le­vehetnék a naiprendről. Sokan kifogásolják már jóval a 24 tantermes iskola elkészülte előtt a faluképet erőteljesen zaivaró kiskastély környékét. A terme­lőszövetkezetnek géptelepe van itt, meg terménytárolója. Mon­danom sem kell, hogy nem köz- megelégedésre. A szépen rend­ben tartott szociális otthon, az új iskola és az ifjúsági lakó­telep összképe a jelent hirdeti. Az elhanyagolt telephely in­kább a termelőszövetkezeti mozgalom múltját, mint jelenét. De nincs értelme erről beszél­ve mérgelődni. A Petőfi Tsz új telephelye már épül, 84—85-ben fölszabadul ez a terület és el­kezdődhet a kastélyépület re­konstrukciója, hogy ennek be­fejeztével általános 'iskolai di­ákotthon legyen. Előtte terve­zik kialakítani a buszpályaud­vart, mely jelenleg csak a zsú­folt és korszerűtlen jelzőket ér­demli. A kollégiumépítés, buszpá­lyaudvar-kialakítás munkájára a következő tervidőszakban lehet csak számítani. De senki ne gondolja, hogy addig mi sem történik a fejlesztésért. Gyönk 1981-1985. között 21 202 000 fo­rintot fordíthat fejlesztésre, a felújítás tervének megvalósítá­sára pedig csaknem ötmilliót. Mire „váltható” ez a pénz? íme: gyermekorvosi lakás és rendelő. (Elkészült, üzemel). Épül 1982-lben egy lakás, sok- gyermekes család részére, ezen­kívül km'b-s szolgálati lakás 1985-re. ötéves átlagban több, mint egymillió fordítható járda­építésre. A legnagyobb beruhá­zás a szennyvízderítő rendszer építése lesz, 15 millió-ötszáz­ezer forintot „visz” el, de szűk- ségképpen, s úgy mint a falu jövőbeni fejlődéséhez nélkülöz­hetetlen munka. Az ifjúsági la­kótelepen és a Nefelejts utcá­ban szennyvízcsatorna épül Fél­milliónál valamivel több jut a közvilágítás fejlesztésére. S mi­vel itt igen sok galibát okoz­nak a domborzati viszonyok mi­att a vízgyűjtők, karbantartá­sukra majd ugyanannyi hasz­nálható föl’. Az egészségügyi ellátás „szé­nája rendben, a három felnőtt- és az egy gyermekszakorvosi körzet, továbbá az egy fogor­vos el tudja látni a székhely- és társközségek lakosságát. Az al­sófokú oktatás helyzete ideá­lis, az elégedettség mégis ak­kor lesz majd tökéletes, ha a szomszédos kastély már diákott­honként funkcionálhat. A mű­velődési otthon és könyvtár mű­ködési feltételei jók, vonzásuk­ra sincs panasz. De ez össze­függ azzal, hogy a gyönkie'k és a környéken élők nem csak szorgalmas emberek, hanem ér­deklődőek is. Községgyarapító tevékenységre is készek. Az egy főre jutó társadalmi munkaér­ték a székhelyen jóval megha­ladja az ezer forintot. Igen friss még a betontól az ifjúsági te­lep egyik kurta utcácskájában. A lakók építették, a tanács ad­ta az anyagot, biztosította a művezetést. Sok o gépkocsi- tulajdonos, kell a szilárd bur­kolatú út. Hát persze, kell azért is, mert a község 15 kilométe­res úthálózatából még tíz kilo­méter földút, annak egész éven érvényes átkával. Nyáron a por, ősszel-tavasszal a sár nehezíti az életet. iS mindezek után a> kereske­delemről. Azt mondják a gyön- k'iek, hogy jobb lenne, ha az ellátási területnek nemcsak a Kop-Ka ÁFÉSZ lenne a gazdá­ja, hanem lenne konkurrencia is. „Akkor talán elevenebben mozognának” — vélték sokan. „Az alapellátás biztosított”. Nagy baj nincs a központban elhelyezkedő szakboltokkal se, bár ezek bizony kicsli'k. Ha „rumli van", az kenyér- és tej­ügyben támad rendszerint itt bent is, a terület vegyesbolt­jaiban is. A vegyesboltok újab­bak, mint a központban helyet foglaló szakboltok, illetve az élelmiszerbolt. De: jövőre épí­teni kezdenek egy ABC-t a pa­pírbolt udvarán és megszűntet­hető lesz a jelenlegi önkiszol­gáló élelmiszerbolt. A TŰZÉP-télepen? Az egy külön világ. Nem azért, mert a nemsokára nyugdíjba vonuló telepvezető a „nincs” árusításá­ra rendezkedett be. Az építő­anyag-ellátással van baj, mert például hovatovább három éve nem kapott a telep fehér csem­pét. A falazótégla olyan ritka., mint a fehér holló, s ha érkezik 30 ezer darab (amennyi kellene egy építkezőnek), három-négy­százanként „megy” el kémény­javításhoz, más efféléhez. Az­tán... egy ház építéséhez ugye többféle méretű betongerenda is szükségeltetik. Rendszerint 3—4 helyről kell „összeszerezni”. Ajánlották különben a gyön- kiek, hogy ha vásárlóként top­panok be, darabos szenet is „akarjak” venni, mert az is rit­kán kapható. .Nekem nem volt szerencsém, nekik van, mert darabos szén­ből kivételesen két testes depó­ra való várt o sorára. De a te­lepvezető arra kért, ne őt fag­gassam, hanem a Kop-Ka. il­letékeseit a telep rossz áruellá­tásának dolgában. Megtettem. Tamásiban azt válaszolta az il­letékes, hogy nem a kereske­delem, az építőanyag-ipar a lu. das. Közölték egyúttal, hogy nyugodtan kössek építőanyagra szerződést a TÜZÉP-pel, ha építeni akarók, mert 90 száza­lékosan csak teljesül a szerző­dés. (Azt már én fűzöm az in­formációhoz a gyönkie'k után szabadon, hogy fújhatom a diszpozíciót a beremendi ce­mentre, ha nekem kell fuvar­eszközt biztosítani. Vagy: Mis­kolcon megvásárolni a Tamási­ban gyártott kisméretű falazó­téglát). iHogy kár volt Hlyen vargabe­tűt tenni és Gyönkről szólva eljutni azépítőanyag-iparra való mutogatásig? Nem hiszem. Ahogy egy ember örömei, gond­jai jellemzőek az emberre, úgy egy település lakosságának örömei, gondjai is azok. 1981 - —1985 között Gyön'kön a kom­munális elltás javítása a közös „ledke". Úgy Vélik, nem élég az az ötven-egynéhány kisipa­ros se, aki a szolgáltatást vég­zi és többet várnak a Tolna me­gyei szolgáltatóktól is. Min­denből több kell, amihez jutni, munkával lehet. Ez, föltehetően nemcsak Gyönkre áll 1981. őszén... László I. Fotó: Cz. S. Húskombinát Próbatermelés két új üzemrészben Egyre fogy a téma a Szek­szárdi Húsipari Vállalat új üze­mében, a beruházás lassan be­fejeződik, hiszen mór minden lényeges üzem elkészült. Most újabb jó híreket adhatunk köz­re: elkezdték két üzemben a próbatermelést. Erről a jelen­tős eseményről ismételten Rá- polti Árpád, a létesítmény fő­mérnöke adott tájékoztatást.- Szeptember 29-én a „bel­földi feldolgozó üzemben” meg­kezdhették a próbatermelést, Október 15-én pedig a sonka­üzemben is megkezdhették a termelést, egyelőre persze pró­baüzemeltetésről van szó, de a lényeg, hogy mindkét üzem a határidőre, költségterven belül készült el. 10 mázsát is készítettek. Főleg négyzet alakú hasáb dobozba és henger alakú löncs-dobozba. Az is természetes, hogy az első dobozolt sonkákat szigorú laboratóriumi vizsgálatok alá vetették. A fővárosba, Pécsre és a tröszt laboratóriumaiba küldték a dobozolt árut, hogy vallatóra fogják: íz, zamat, szín, forma és tartósítás, vala­mint a doboz minősége szem­pontjából megfelel-e a köve­telményeknek az első napok terméke. Jók a tapasztalatok, bár végleges értékelés majd csak akkor lesz, ha az összes nyúzópróbán átestek az első dobozok - sőt, az érzékszervi vizsgálatot is különböző idő­ben, tehát több nap, esetleg hét után is újból meg kell is­mételni. Egyelőre Pápáról hozzák a dobozokat a szekszárdi sonka csomagolásához. A sonkaüzem teljes felfutása idején 9,5 ezer tonna terméket bocsát majd ki. Egyébként rövidesen befejezik a szekszárdi dobozüzemet is, és akkor nem kell „levegőt” szállítani olyan- messziről. A két új üzemben a próba- termelés e héten is tartott. De már rendszeresen szállítanak az üzletekbe. Mint a boltosok mondják, a szekszárdi termékek jó ízűek, szemre is tetszetősek, ám még kevés árut kapnak, s ezért nem egyszer panaszkod­nak a vásárlók — joggal. A szekszárdi húskombinát építése természetesen még nem fejeződött be. Hiszen néhány kiszolgáló üzemrész építése még hátra van. De az építők és a szerelők ezek befejezésén is szorgosan tevékenykednek, a generálkivitelező, a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vállalat­ra jószerint térburkolás, egyéb mélyépités és kisebb üzemré­szek, műhelyek építése vár még. De a helyszínen vannak az épitők, és segítségüket tud­ják kérni az üzemeltetők. így azt is mondhatjuk, hogy az összhang az építők, beruhá­zók, alvállalkozók és külföldi Nézzük kicsit közelebbről e két üzemet, mit is jelent az a kifejezés, hogy belföldi feldol­gozó üzem. Furcsa elnevezés, s annyit jelent, hogy készí­tik már a hazai piacra az íz­letes töltelékárukat: szalámifélé­ket, hurkát, parizert stb. Egyébként is „helyreigazításra" szorul egy korábbi írásunk, mi­vel egy terméket nem a hiva­talos néven neveztünk, hanem azt írtuk, hogy pőre, meg hogy tepertő, mert minden, ami itt is és másutt is készül, hivatalos nevet is visel, de a vásárló nagyritkán kéri úgy, hanem ha nem tudja a nevét, akkor rá­mutat a termékre, ha meg gondolja, hogy az abált sza­lonna, akkor úgy kéri... Majd talán kapunk egyszer egy hiva­talos terméklistát is, s akkor könnyebb lesz a mi dolgunk, s az olvasó vásárlása is. Az év elején állapították meg ezt a két üzemindítási határ­időt is, derekasan dolgoztak az épitők és a szerelők. Egyébként egész évre ez volt a jellemző: a hálódiagram szerint dolgo­zott a sok alvállalkozó. A rész- határidők következetes betar­tása tette lehetővé, hogy az üzemekben a próbatermelés el­indulhatott. Több mint tíz kül­földi cég szerelői tartózkodtak itt a héten, segítettek szabá­lyozni a gépek működését. Ahol akadozott a munka, azon­nal segítettek, s a hazai szere­lőkkel igen jól együttműködtek. Különösképpen a monori ME­ZŐGÉP, a VÍV, a Csőszer Vál­lalat és a Hőtechnika Vállalat szerelői végeztek derekas mun­kát. A feldolgozó üzemben aprí­tó-, daráló-, keverő-, töltő- és más gépeket állítottak fel, a főző-füstölő berendezések is jól működtek az első napokban, de azóta még pontosabban le­het a töltelékárut gyártani. A termék, amit itt eddig gyártot­tak, ismert a fogyasztók előtt: virsli, olasz szalámi, párizsi és páros debreceni. Néhány nap múlva Zala felvágottat és disz­nósajtot is készítenek majd, tehát valószínűleg nő a szek­szárdi és Tolna megyei üzletek­ben húsipari termékekből a választék. Több szalonnaféleség gyártását is elkezdték - er­délyit, kolozsvárit és angolt. Egyébként a töltelékáru-készítő üzemben évente majd négyezer tonna különféle terméket tud­nak gyártani. A sonkáüzemben is állnak a gépek, berendezések. Itt igen nagy gonddal fogtak a munká­hoz, hiszen már induláskor sok múlik azon, hogy főleg az exporttermék milyen minőség­ben kerül a dobozokba. Itt is daráló-, aprító-, töltő-, doboz­záró- és hőkezelőszekrényeket állítottak fel. A próbatermelés első napjaiban persze egy-két mázsa sonkát tudtak csak gyár­tani, de később már 4,5, sőt, Párizsival és debrecenivel töltött rekeszeket készítenek elő a pácolásra Kígyózik a szekszárdi hot-dog A dobozba töltött sonka mennyiségét ellenőrzik cégek között sokkal erősebb, mint volt bármikor. P. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom