Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-30 / 255. szám
1981, október 30. Képújság 5 A közművelődés kérdései fi tanerői Már megint a daganat! Ezúttal urológiai... Korunk információáram- __________lásában az emberek türelmetlenné válnak, és hajlamosak arra, hogy az ilyen jellegű közlemények elől eleve elzárkózzanak.. Tévé, rádió, napi sajtó önti az orvosi, egészség- ügyi jellegű közleményeket, sorozatokat, több-kevesebb sikerrel. Napjainkban a megelőzés fontossága közhelynek számít, a kezdet kezdetén való gyógyítás jelentősége úgyszintén. Az egészségügyi ismeretterjesztés minden esetben két kockázattal jár. Ezek egyike az, hogy a beteg az ismertetett tüneteket keresi, majd feltalálja sajátmagában, azaz képzelt beteggé válik, indokolatlan félelemmel. A másik gyakori következmény, hogy a beteg, vagy önmagát betegnek képzelő egyén feleslegesen terheli orvosát és avval szemben szükségtelén, vagy teljesíthetetlen követelményeket támaszt. Fentiek miatt, úgy gondolom, jó szintű szakközlemény elkészítése könnyebb, mint egy valamelyest érdeklődést kiváltó ismeretterjesztő cikk megszerkesztése. A z urológiai daganatok esetében megelőzésről aligha lehet szó. Ezek szerint tulajdonképpen feleslegesnek tűnhet az egész kérdés tárgyalása. A valóságban erről szó sincs. A betegség mielőbbi felismerése és kezelése életfontosságú, más orvosi szakmák állásfoglalásával azonos módon. Ugyanakkor vannak lényeges eltérések is. 1. Igen sok szakmánál, betegségcsoportnál a szűrővizsgálat kiváló eredménnyel járhat. (Tüdőszűrés, onkológiai, nő- gyógyászati vizsgálat, cukorbetegség kutatása, stb.) Ugyanakkor urológiai vonatkozásban csak a prostatarák és a külső nemi szervek daganatainak vizsgálata kerülhet szóba. Országos viszonylatban ennek feltételei nem biztosíthatók, egyébként is — a prostatarák kivételével - a daganatos beteganyag töredékét képezik. 2. Az urológiai daganatok túlnyomó többsége rejtett helyen van és rendkívül tünetszegény. Néhai köztiszteletben álló professzorom, dr. Verebély Tibor mondta egyetemi előadásán, hogy ha a rák, a piszok és a butaság fájna, az emberiség boldogabban élne. A rák sajnos nem fáj, csak következményes elváltozása. (Idegek, környező szervek nyomása, stb.) Amennyiben fájdalmat okozna, a betegek sokkal hamarabb mennének orvosukhoz és sokkal korábban lehetne szakszerű kezelésüket eredményesen elkezdeni. Az elmondottakból egyértelműen adódik, hogy azon kevés tünetet, ami egyáltalán jelentkezik, rendkívül komolyan kell venni, mert figyelmen kívül hagyása esetleg befolyásolhatat- lanul halálhoz vezet. Kétségen felül elsőrendű és kiemelt jelentősége van a vérzésnek. 30 év előtt, amikor az urológiai betegellátást Tolna megyében elkezdtem, egészen ritka kivételtől eltekintve, orvos és beteg természetesnek tartotta, hogy az urológiai jellegű vérzésre, valamilyen gyógyszeres kezelést alkalmazzanak, kivizsgálás nélkül. Azóta a helyzet összehasonlíthatatlanul jobb, de még ma is súlyos hibák fordulnak elő és okozzák Bemutatkozás Most a 'kecskeméti rajzfilmeseké is a Horizont filmszíniház- november 4-ig a Pannónia Filmstúdió vidéki műtermének alkotásaival ismerkedhetnek meg itt a mozi'látogatók. A műsorban sorozatok és egyedi filmek láthatók: így a televízióból ismert Vízipók-csodapók sorozat, a magyar népmesék újabb epizódjai, valamint Tóth Pál: Hogyan lehet megszelídíteni egy oroszlánt, Hegedűs László: Vázlatok, Hegyi Füstös László: Re- gölés és Újvári László: Nagyváros című filmje. HALÁLOS iBALESET A TORONYDARUBAN Tra g ik us szere n csét I en ség tör- tént az egyik állami építőipari vállalat munkahelyén,, ahol megbízásukra egy gépesítő vállalat a tulajdonát képező és saját alkalmazottja által irányított toronydaruval dolgozott. A kezelő észrevette, hogy a fékberendezés nem jól működik. Arra gondolt, hogy víz került bele, s az megfagyott benne. Ezért elhatározta, hogy a darut melegítéssel próbálja üzemképessé tenni. Segítségül hívta az építőipari vállalat egyik munkását, aki olajba mártott ronggyal félment a darura. — A rongyot csak akkor gyújtsa meg, ha én is felérek! — figyelmeztette a kezelő. — Ennek ellenére az illető a rongyot meggyújtotta, ettől saját ruházata is lángra lobbant és a szerencsétlen, ember olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy másnap a kórházban meghalt. A történtek miatt a darukezelőt foglalkozási körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségéért jogerősen elítélték. A halálos baleset különböző pereket vont maga után, előbb az SZTK az elhunyt ember öz- vegyénék megállapított járulék visszatérítéséért a gépesítő vállalattól száznyolcvanezer forint megfizetését követelte. A bíróság kimondta: a történtekért huszonöt százalékban a szerencsétlenül járt ember felelős, ezért a vállalatot csak a peresített összeg hetvenöt százalékának megfizetésére kötelezte. Az állami építőipari vállalat az elhunyt dolgozó övegyének temetési és egyéb költségeit megtérítette, s az ezen a címen juttatott tizenhatezer forint visszafizetéséért a gépesítő vállalót ellen, pert indított. — A halálos balesetet kizárólag a szerencsétlenül járt ember okozta — védekezett a gépesítő vállalat. Egyébként Is a darut az építőipari vállalat üzemeltette, a kezelő, mint kirendelt dolgozó, az ő utasításuk szerint végezte munkáját, tehát kárfelelősséggel nem tartozik. A jogvita a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a vállalatot a peresített összeg hetvenöt százalékának megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerinta daru üzemben tartója a gépesítő vállalat volt. Egymagában az a körülmény, hogy ezt a fokozott veszéllyel járó tevékenységet az építőipari vállalat megrendelésére végezte, üzemben tartói minőségét nem szűntette meg. Erre utal az a szerződési kikötés is, amely szerint a darut saját dolgozója kezeli. Tehát a munkaadó személye nem változott. Tekintve, hogy a szerencsétlenül járt ember a halálos baleset bekövetkezéséhez huszonöt százalékban hozzájárult, a gépesítő vállalat a kár hetvenöt százalékát köteles megtéríteni. HAJDÚ ENDRE Túlzás lenne azt állítani, hogy az utóbbi időben a kultúra iránt fogékony Tolna megyei közönséget el'kapatták volna a művészet egyik speciális és összetett válfajával, a tánccal. Az el'kapatás hiányának oka minden bizonnyal a tánc sajátos formavilágában és megértésének „nehézkességében” keresendő. Senki sem tagadhatja, hogy egy balettet, táncszvitet sókkal nehezebb befogadni, mint egy drámai prózai művet. íEzekről és a tánccal kapcsolatos, az ahhoz fűződő rokontémákról volt szó azon a művész-közönség találkozón, melyet október 21-én, szerdán a budapesti Népszínház táncházának műsorát követően rendeztek meg a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Közipont egyik klubszobájában. Az est vendége volt GyÖrgy- falvay Katalin, SZOT- és Erkel- díjas koreográfus, a Népszínház tándházának művészeti vezetője. Sajnos az ifjúsági bérleti előadás közönsége, a szekszárdi középiskolák tanulói nem „tisztelték meg” jelenlétükkel a rendezvényt. Mégsem volt közönség , nélküli ez a művészközönség találkozó, hiszen ott volt a Szekszárdi Néptánc- együttes néhány tagja, Szabadi Mihállyal együtt. Ily módon a nyilvánosnak ígérkező találkozó átváltozott sok-sok kérdéssel teli, izgalmas szakmai fórummá. Páratlan alkalom, hogy a főhivatású és az amatőr táncosok — legalábbis ilyen formában —, előadást követő beszélgetésen találkozzanak egymással. Megvitatni, megosztani, átadni mindazt, ami a táncban oszthatatlan. IGyörgyfalvay Katalin, elégedetten jegyezte meg, hogy a szekszárdi megyei művelődési központban olyan technikai feltételekkel találkoztak, amelyek megfelelnek a .műsoruknak. Ezt nem hízelgésképpen közölte az hogy a táncosóknak ez a munkájuk. A kötetlen beszélgetés további részében az előadott produkció fogadtatásáról folyt a szó. A kérdések első része a bemutatott darabok koreográfiájára vonatkozott. Később terítékre került a fiatal szekszárdi ifjúsági bérletesek befogadókészsége, közönségként tanúsított magatartása is. A Népszínház táncháza nem „átlag” néptáncegyüttes. Györgyfalvay Katalin az előadás kezdetén és a műsorfüzetben így fogalmazott: „iNéptánc- együttes vagyunk: sem a klasz- szikus, sem a modern balett nyelvét nem használjuk. Műsorunk és művészi szándékaink mégis kissé különböznék a közönségnek már ismerős néptáncműsoroktól." Természetesen az sem maradt az eszmecsere során titok, hogy milyennek tartják a találkozó résztvevőit a Népszínház produkcióját, a Mindenki táncát. A Szekszárdi Néptáncegyüttes tagjai megértették és értékelték ezt a némileg még szokatlan, de mindenképpen megértést igénylő táncprodukciót.- szűcs — .Fotó: Kapfinger együttes művészeti vezetője. Mint elmondta, számtalan olyan községben, városban léptek fel, ahol produkciójukat érte kisebb-nagyobb csorba, a primitív tedhnikai és színpadi feltételek miatt. A Szekszárdi Néptáncegyüttes tagjaiban hallatlan tiszteletet ébresztett a Népszínház táncosainak roppant fegyelmezett, a tánc és az előadott mű iránt érzett tisztelete és magatartása. Ezt természetesen szóvá is tették. Az együttes vezetője mi mást felelhetett erre, mint azt, Egy drámai pillanat Jelenet a Rekviem a forradalomért című tételből emberek értelmetlen halálát. Alapelvként el kell fogadni, hogy a vizeletkiválasztó és kiürítő rendszer (valamint férfi nemi szerv) nem vérzik ok nélkül. Az okot haladéktalanul tisztázni kell és a kezelést meg kell kezdeni. Hatásos vagy hatástalan gyógyszeres kezelés után a" vérzés megszűnhet; többnyire magától is. Ilyenkor fordul elő, hogy jóindulatú kis hólyagdaganat jelentéktelen műtéttel, biztonsággal gyógyítható lenne, ez azonban elmarad és a beteg hosszú évek múlva, mint menthetetlen hólyagrákos kerül intézetbe. A vérzés a rendszer bármelyik pontjáról kiindulhat, a vese működő állományától, majd a vesekehelytől kezdve egészen a húgycső külső nyílásáig. Helyének megállapítása az egész vizsgálat és kezelés menetét eldöntheti, ez pedig a beteg életét jelentheti. Természetesen a vérzés alatt végzett hólyagtükrözés az egyetlen biztos lehetőség erre. Kétoldali vesevérkzéf csak___________nem biztonsággal belgyógyászati vesebetegséget jelent. Egyoldali vesevérzés lehetővé teszi a szerv célzott vizsgálatát. A legrosszabb- indulatú daganatnál sem szükségszerű a vérzés ismétlődése. Vesedaganat kimutatása többi nyire nem okoz nehézséget, néha azonban a legmodernebb eljárások (a veseerek sugárfogó anyaggal való feltöltése, izotópvizsgálat, vagy akárcom- putertomographia) alkalmazásával sem lehetséges. Bármikor megállapíthatók a hólyag daganatos betegségei, természetesen akkor, ha a hólyagtükrözés megtörténik. V érzést csaknem minden urológiai betegség okozhat, kő, ún. banális gyulladás, tuberculosis és még sok egyéb, azonban minden esetben daganatra is gondolni kell. Természetesen az sem közömbös, hogy egy kezdeti vesetuberculosis gyógyszerrel teljes biztonsággal gyógyítható, előrehaladt esetben a vesét vagy veséket elpusztíthatja. Mindezekből, úgy gondolom, világosan kitűnik, hogy az első vérzésnél a vérzés tartama alatt végzett hólyagtükrös vizsgálat elengedhetetlen, egyetlen eset kivételével. Ez pedig a heveny vérzéses hólyaghurut. Más betegséggel alig téveszthető össze. Teljes jóllét közepette, jóformán egyik percről a másikra, heves ingerekkel igen gyakori vizelés lép fel, a vizelés után is megmaradó vizelési ingerrel, majd a görcsösen összehúzódó hólyag a gyulladt 'nyálkahártyából vért présel ki. A vérzés alatti vizsgálatnak semmi akadálya nincs. Az urológiai szak- rendelésre beutaló kell, a vérzés azonban sürgős vizsgálati ok. Azonkívül a kérdés pontos ismeretében az urológiai osztály orvosai a szükséges vizsgálatot ünnepnapon és éjszaka, bármikor elvégzik, ameny- nyiben az technikailag kivihető, ez azonban már a szakember feladata. A daganatos betegek száma emelkedik. Az életkor kitolódásával főleg a prostata- és hólyagdaganatok válnak gyakoribbá. Egyáltalán nem jelentéktelen adatokról van szó. 1979- ben az osztályunkon ápolt összes betegek 20,42 százalékát daganat miatt kezeltük, 1980- ban 22,62 százalékát. Legnagyobb arányban a hólyagdaganatos betegek szerepeltek, szárpuk az utóbbi 4 évben az összes daganatos beteganyag 47 és 52 százaléka között mozgott. A prostata- daganatos arány ugyanezen idő alatt 27-ről 34 százalékra emelkedett. Vesedaganat 6 és 11 százalék között. A számok mutatják, hogy legnagyobb jelentőségük a hólyagdaganatoknak van. Ugyanitt történik a legtöbb hiba és mulasztás. Sajnálatos módon a hólyagdaganat teljesen tünetmentesen tud fejlődni és még az sem szabály, hogy véreznie kell. Mindezeken túl a vérzés mértéke semmilyen összefüggésben nincs a daganat nagyságával és rosszindulatúságának fokával. Néha igen kicsi daganattal szállíttatnak be beteget mentőkkel, mert hólyagját véralvadék tölti ki, máskor nagy kiterjedésű daganat egy alkalommal okoz alig feltűnő vérzést." Tényként kell elfogadni, hogy a jóindulatú hólyagdaganatok is ún. potenciálisan rosszindu- latúak. Ez annyit jelent, hogy kiújulásra hajlamosak, akár eredeti helyükön, akár a hólyag más részén vagy rákosán elfajulhatnak. Sajnálatos, de megmásíthatatlan tény, hogy az esetleg egy vérzéssel jelentkező, biztonsággal jóindulatú kis daganat hosszú évek távlatában - egészen ritka kivételtől eltekintve — gyógyíthatatlan hólyagrákká válik. Itt meg kell említeni egyes betegek sokszor megdöbbentő felelőtlenségét saját magukkal szemben. Korunkban mind kiterjedtebben alkalmazzák, alkalmazzuk a hólyagdaganatok különleges hólyagtükrökön keresztül végzett kezelését. A fejlett ipari államok némelyikében ez 90 százalékot is elérhet. Ezek a műtétek a betegre alig jelentenek'' kellemetlenséget. Betegeink nem jelentéktelen része egy-két ellenőrző vizsgálati berendelésünknek eleget tesz, majd mivel nincs panasza, a vizsgálatot elutasítja. Néhány év múlva tehetetlenül állunk befolyásolhatatlan állapotával szemben. Nlirw-c helye a felelőtlent>llnc5 ségnek. Komoly irohólyagdaganatok 90 százaléka gyógyítható, még az eleve rákos természetűek is. A felelőtlenség miatti felesleges és szükségtelen , halál nömesak magyar sajátosság. Nyugatnémetország egyik nagy klinikáján az első alkalommal jelentkező hólyagdaganatos betegek 40 százaléka már nem operálható. A here- és penisdaganatos betegek is többnyire későn jelentkeznek (itt vérzés nem szerepel). Amint egy here fájdalmatlanul nőni kezd, vagy göb képződik benne, szakorvosi vizsgálat szükséges. Hosszú életen át fennálló fitymaszűkület, amikor bűzös váladék ürül, majdnem biztosan már daganatot okozott. A legjobb és legmodernebb orvostudomány sem tud mindenkit meggyógyítani, de kár az értelmetlenül megholtakért. DR. PÓSTA BEKÉNY Medgyessy-múzeum IM e d g y es sy Fe re ne -emlékmű - zeum lesz Debrecenben. A városgazda egykori házában, a későbbi mentőállomás műemlék épületében jó ütemben haladnak az átalakítási-felújítási munkálatok, s a jövő év áprilisában megnyithatják a nagy- közönség előtt az emlékmúzeumot. A leendő két nagy kiállítócsarnokban Medgyessy 1908 és 1929, illetve 1929 és 1958 között készült szobrai, dombonmű- vei és érmei kapnak helyet, a fedett kőtár pedig a nagyméretű kőszobrok és sírkövek otthona lesz. A hajdani városgazda egylkori lakószobáiban a művész életét dokumentáló fotókat, használati tárgyakat és eszközöket mutatnak be. Ugyancsak fotókon tekinthetik majd meg az érdeklődők Medgyessy. nek az ország különböző középületeit díszítő reliefjeit. A folyosókon pedig a nagy köztéri szobrainak: a Móricz-, a Rippl- Rónai-, a Herman Ottó- és az Arany János-szobrolknak a pipsz eredetijei kaipna'k helyet.
