Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-03 / 232. szám

1981. október 3. rtÉPÜJSÁG 3 KÖJÁL-ellenőrzésen Legközelebb szóljanak, mielőtt jönnek...” A tésztába dugott steril hőmérő 60 helyett 45 fokot mutatott Az ötnapos munkahét bevezetésének eddigi tapasztalatai A megyei KÖJÁL élelmezés- egészségügyi osztályának veze­tője, dr. Kolumbusz Lászlóné az idei idegenforgalmi főszezon végéhez közeledve arról tájé­koztatott, hogy a Tolna megyei üdülőhelyéken 49 alkalommal tartottak nyári ellenőrzést. Ezek alapján - amelyeket az elsőfo­kú hatóságok vizsgálatai is megerősítettek - megállapítha­tó, hogy a nagy vendégforga­lom ellenére némileg javult az élelmezésegészségügyi helyzet. Most viszont arra voltunk kí­váncsiak, hogy milyen a diák- élelmezés, s 'megfelel-e a köve­telményeknek egy-egy vendég­látó egység. * Krasznai Attiláné közegész­ségügyi éllenőrrel indulunk út­nak. Először a szekszárdi Ga­ray Szálló és .Étterembe, pon­tosabban az intézmény táncos nevű helyiségébe megyünk. A vezetőihelyettes elmondja, hogy naponta délelőtt fél 12-től dél­után fél 3-ig mintegy 400 diák ebédel itt. — Meglehetősen poros, pisz­kos a parketta — állapítja meg az ellenőr. iPendig {mindennap fel szok­ták mosni — hangzik a válasz. — Úgy látszik, éppen ma nem így történt. Ez a pech... Krasznai Attiláné táskájából légmentesen lezárt üvegcsöve­ket vesz elő, s tupferezni kezd. Mielőtt bárki bármi -másra gon­dolna, íme a szakkifejezés ma­gyarázata: bakteriológiai tisz­tasági mintavételről- van szó. Egy-egy pálcára tekert steril vattával különféle felületeket érint meg, majd szintén steril üvegcsőbe helyezi vissza a min­tákat: A laboratórium ezek alapján -megállapítja majd, hogy a vizsgált helyeken mek­kora nagyságban található -káli, baktérium, n-o -meg milyenék ezek. Az étteremben egyébként más kifogásolnivaló nem akad, il­letve „csák" az, hogy a kenyér­kosarak nincsenek -letakarva. A melegítőkonyhán viszont más a helyzet, ugyanis az egyik -nagy húsos edényt kétes tisztaságú konyha-ruhával takarták le, a többin -pedig -semm-i -sincs. Csak ellenőri utasításra hoznak fedő­ket. Fél 12 múlt pár perccel. Az asszonyok elmagyarázzák: az itt lévő ételeket folyamatosan me­legítik, hogy fél 3--ig kellő hő­mérsékletű legyen a gyerekek ebédje. A KÖJAL-ellenőr -megállapít­ja ezután: a vécékből hiányzik a szappan, s -nincs törülköző se a 400 -gyereknek, A tapasztala­tokat jegyzőkönyvben rögzítik, s ebbe -még az is belekerül, hogy fél 1-kor a kívánatos 60 fokos helvett -ezúttal csak 45 fokos a legítés nem meg-felelő mádon történik. Amikor elköszönünk, tréfásan megjegyzik: — Legközelebb szóljanak, mielőtt jönnek, s minden -rendben lesz, minden ragyogni fog... *-Pa-ks, Béke étterem. Mi taga­dás, itt tényleg szinte ragyog­nak a helyiségek, - ahol a vendégekre várnak. Reprezen­tatívak a termek, s arak be­rendezései, ám a „háttérüzem”, amit a vendég nem -lát, már nem ilyen szép -látványt nyújt. íme, néhány észrevétel, ame­lyet a KÖJÁL ellenőre -megálla­pított: — iBaj van a tisztasággal a raktárhelyiségekben is, az öl­tözőkben is. — Nem az előírás szerint mo­sogatnak, s ez -sok más étte­remre is jellemző. Ugyanis az Ultra és Hypo közül vagy nem használják valamelyiket, vagy nem- a szükséges arányban ke­verik ezeket a mos-ogatóvíZhez, vagy pedig egyszerre használ­ják mindkettőt, holott így azo-k közömbösítik egymás hatását, nevezetesen a zsíroldó, illetve a fertőtlenítő h-atást. — A hűtőberendezések rosz- szu-l zárnak, ezért nem jó a hű­tés sem. A következmény: 4-5 kiló sertéshús már szagos, a szine -elváltozott. — „Le -kell írni” ezt a húst — -mondja az ellenőr, vagyis uta­sítást ad, hogy nem szabad fel­használ ni. A mellékhelyiségek állapotá­ról most hadd ne szálljunk. Ta­lán csak annyit: a férfivécét az ellenőrzés -után be kell zárni... Mindez szintén jegyzőkönyvbe kerül a többi, fél nem sorolt ki­fogással együtt, s hatósági mérlegelés dönti majd el az esetleges bírság -szükségessé­gét, ihletve mértékét. * A -paksi halászcsárda kony­háját és a kiszolgáló -helyisé­geket végigjárva csak csodál­kozni tud az ember, hogy mi­ként lehet ilyen szűkös, és más tekintetben sem -kellő körülmé­nyek között ekkora -forgalmat kielégíteni. Az étterem itt is ki­fogástalan tisztaságú, sőt ele­gáns, de a konyhán változik a kép. Itt délután 1 óra tájban mindössze két a-szony tartja a szűk helyen a frontot, -nem cso­da hát, -hogy kapkodnak, s eközben nyitva marad a víz­csap, s a jégolvasztás céljából tárva -hagyott hűtőben a hús. A -h-a-lász-csárda vezetője több más kifogást is jogosnak tart. Abban -bízik, hogy rövidesen felújítják az épületet, a beren­dezést, és hátha valahogy-meg­szűnik a létszámhiány is, s ak­kor -bizonyára jobb lesz az egészségügyi helyzet. * Utunk utolsó állomása ismét gyermekélelmezési intézmény: a mintegy 1500 gyereket ellátó új lakótelepi -napközis étterem Pakson. Végigjárva a helyiségeket, megállapítható: a mai tapasz­talatok .köz-öl az itteniek a -leg­kedvezőbbek. Pedig az ellen­őrzés kiterjed -az éti-apókra is, hiszen nem mindegy, hogy a gyerekek hányszor kapnak fő­zeléket vagy tejterméket egy héten. ügyelni kell az étrend változatosságára is, s itt ezt meg is teszik. Sőt, megtudjuk, hogy előfordult már: egyes gyerekek itt ismerték meg a kelkáposzta-főzeléket, és más, másoknak megszokott ételektől is idegenkedtek, ugyanezen ok­ból. — Hogyan lehetséges ez? — Akadnak -olyan csalódók, amelyekben csak vasárnap főz­nek, s akkor is szinte mindig rántotthúst... A konyhában -és a raktárban is állta Iában rendet talál az el­lenőr, habár kisebb kifogásolni­valók itt is akadnak, de ezek viszonylag -könnyen megszüntet­hető hibá-k. * Az ellenőrzés végén össze­gezni, kommentálni -lehetne a látottakat, hallottakat, de ez­úttal ez talán felesleges. A le­írtak önmagukért beszélnek, s bizony sokat kellene még ten­ni az emlllitett -élelmezési intéz­ményekben a higiéniáért, az egészségvédelemért. Azért, hogy a Tolna megyei Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomás ki­zárólag csak a neve első részé­ben szereplő funkcióját gyako­rolja. V. Z.-B. J. A párt kongresszusá­------t------ nak határozata, a melynek értelmében a VI. öt­éves terv időszakában be kell vezetni az ötnapos munkahetet, a dolgozók teljes egyetértésé­vel találkozott. A kongresszus állásfoglalása alapján a Mi­nisztertanács 1013/1981. (IV. 27.) számú határozatával dön­tött az ötnapos munkahétre va­ló áttérésről. A minisztertanácsi határoza­tot követően az ágazati minisz­tériumok külön irányelveket ad­tak ki, és hasonló módon a szakmai szakszervezetek is tájé­koztatóikkal segítették a beve­zetéssel kapcsolatos kérdések megoldását.-Megfelelő időben megtörtént a szakszervezeti alapszervezetek fölkészítése. A tennivalók össze­hangolására, a gazdálkodó egységek tervezett intézkedései­nek, a külső feltételek szem­pontjából történő elbírálására megyei koordinációs bizottsá­got hoztak létre. Az előkészítő munkát és az eddigi tapasztalatokat legutób­bi ülésén értékelte a Szakszer­vezetek Tolna megyei Tanácsá­nak elnöksége. Noha megyénkben még közel sem általános az áttérés, a ta­pasztalatok máris általános ér­vényűnek tekinthetők. Július elsejével három gaz­dasági egységünk — a PATEX tolnai gyára (760 fő), a tolnai selyemgyár (630 fő) és a nagy- mányoki brikettgyár (325 fő) tért át az ötnapos munkahétre. Ezenkívül, kísérleti jelleggel — és külön engedéllyel — hat ok­tatási intézmény: a dombóvári II. sz. ált. isk., Paks, Szálka, Nagydórog, Gyönk ált. isk. és az 505. sz. szakmunkásképző in­tézet, Szekszárd. A felsorolt három gazdasági egységben jól készítették elő az áttérést, Így az a termelésben nem okozott gondot. Ez, termé­szetesen, annak ‘s köszönhető, hogy mindenütt figyelembe vet­ték a dolgozók javaslatait a munkarendek kialakításánál, a bizalmi testület a bevezetés Tanácsülés Pakson Középtávú fejlesztési terveket tárgyalt a tanácsülésen' Paks város Tanácsa. A város közép­távú köz-művelődési tervét dr. Dallos Tibor tanácselnök elő­terjesztésében ismerték és vi­tatták- meg a- tanácstagok. A határozat, szeni-nt: „a terv ki­emelt feladatként kezeli a la­kosság szocialista közgondol­kodásának fejlesztését, a ha- zafiság és intern-ac-ional-izmu-s egységének helyes értelmezé­sét, a lakóhelyi és munkahelyi demokrácia- magasabb szintű megvalósítását”. A testnevelési és sportmozgalom -középtávú fejlesztési tervét Varga Imre tan á cs-le nőkbe I ye tt es te r je sz­fette a tanács-ülés elé. Mind­két terv sok konkrét célkitű­zést tartalmaz. Egyéb témák meglőrgvalása mellett elfogadta a tanácsülés a lakó selosztási és lakó síki-uta'- lási tanácsrendelet-tervezetet. Paprika­feldolgozás A Szegedi Papríkafeldolgozó Vállalat központi gyárában és körzeti telepein megkezdték az idei fűszerpaprika szárítását és őrlését .A szárítást a nagyobb termelő gazdaságokkal össze­fogva- oldja meg a vállalat, részben közös beruházásból készült, na-gy teljesítményű, földgázfűtéses berendezések segítségével. így az öt és fél­ezer hektárnyi ültetvény termé­sének szikkasztását még az év végéig befejezik, s ezzel rom- lá/sii veszteség nélkül tárolhat­ják a félkész paprikát, egészen az őrlésiig. A korábban- átvett és meg szárított paprika őrlése is megindult. tervezetét megtárgyalta. Az ön­erőből való megvalósítás érde­kében a vállalatok különböző műszaki, szervezési és a munka- fegyelem javítását célzó intéz­kedést tettek. A tervezett intéz­kedéseket a munkaidőalap ki­esésének pótlására, a teljesít­ményekre és munkabérekre va­ló elképzeléseket, a dolgozók munkarendjét és munkaidőbe­osztását úgynevezett áttérési programokban . rögzítették. Mindezt csak azért soroltuk föl, hogy okuljanak belőlük azok az üzemek, ahol az intézkedés so­rán az áttérésre csak ezután ke­rül sor. Az ötnapos munkahétre-------------------—---- történő át­térést követően a két tolnai üzemben csökkent a munkaerő­mozgás, a selyemgyárban és Nagymányokon akadnak még megoldandó problémák, de szá­mottevő nond nincs. A két tol­nai üzem vonatkozásában az óvodai-bölcsődei nyitva tartást és az autóbusz-menetrendet is csak kismértékben kellett módo­sítani, így a bejáróknak sem okozott gondot az átállás. A z áttérést az üzemek dolgo­zói örömmel fogadták, legfel­jebb azt kell még megemlíteni, hogy az alkalmazotti állomány- csoportból egyesek más vélemé­nyen vannak, mert a munkahe­lyen töltendő heti és napi mun­kaidő valamelyest megnöveke­dett azzal, hogy az étkezési idő kikerült a törvényes munkaidő­ből, illetve a heti ledolgozandó munkaórák szükségessé tették a napi munkaidő némi meghosz- szabbítását. A dolgozók hangulata az öt­napos munkahétre áttért üze­mekben jó. Keresetcsökkenés nem következett be, a havi bé­rek szóródása a tárgyidőszak­ban jelentkező második és har­madik műszak számától függő­en alakult. Az oktatási intézmé­nyekben, amelyekben áttértek az ötnapos munkahétre, egye­lőre értékelhető tapasztalat nincs. A népi ellenőrzés szinte fo­lyamatosan figyelemmel kíséri a -megyében is az energiataka­rékosság', ezen belül is a me­zőgazdaság- területén a folyé­kony üzemanyagokkal való ta'- karékos gazdálkodás helyzetét. Az ellenőrzési módszerek sokféléik, volt 'két vizsgálat, majd utóvizsgálat1. Ezenkívül a dombóvári városi népi ellenőr­zési bizottság például NEB-' ülésen számoltatta be a kapos- sze'kcső'i Kossuth Termelőszö­vetkezetet a hozott intézkedé­sek' végrehajtásáról. A gazdaság a termelési fel­adatok ellátásához rendelkezik 31 erőgéppel, 26 tehergépjár­művel, 3 markoló kotrógéppel, 7 galbonabetaikorító kombájn­nal és 5 önjáró betakarító gép­pel. Ezek üzemeltetéséhez meg­lehetősen nagy mennyiségű üzem- és kenőanyagra van szükség'. Az elmúlt évben pél­dául 775 tonna üzemanyagot, 1209 tonna fűtőolajat, paknrát használtak fel. A szövetkezet­ben lefolytatott népi ellenőri vizsgálatok bebizonyították, hogy azt megelőzően nem for­dítottak sok gondot a- takaré­kosságra, az a szemlélet volt jellemző, hogy első a termelés és csak azután következhet a taköTékosság. A mondat első fele kétségkívül igaz, de ennek éppen nem mond ellent a ta­karékosság, sőt, javítja a gaz­dálkodást. Az első' vizsgálat után a gaz­daság tájékozódott más üze­meknél, majd elhatározták, hogy műszerrel vizsgálják az üzemanyag felhasználását. Elvi elhatározás született a takaré­kosság a remiző Iá sóra. Ekkor még az elszámolást végző dol­gozók és a gépek vezetői ré­széről is bizonyos ellenállást tapasztaltak, mert hiszen a ter­vezett intézkedések sziaorítást jelentettek, de mára már a gazdasági és politikai vezetés, a részletek jobb kidolgozásá­Ahol még nem történt meg az ötnapos munkahétre való át­térés, ott is folyik már az átté­rési program elkészítése, termé­szetesen a szakszervezeti bizott­ságokkal közösen. A programok tartalmazzák azokat a javasla­tokat, elképzeléseket, amelyek ellensúlyozzák a munkaidőalap kiesésének hatását, így a mű­szaki, szervezési, esetleg mun- kaerő-átcsoportosítási feladato­kat. Megfelelő módon szabá­lyozzák a dolgozók munkarend­jét, a munkaidő-beosztásokat. A legtöbb gazdasági egységben speciális, az áttérés szervezésé­vel, előkészítésével foglalkozó munkacsoportok végzik ezt a munkát. A programok célul tűzik ki a törvényes munkaidő jobb ki­használását, a munkafegyelem javítását, az anyagellátás nap­rakészségét, különböző műszaki­szervezési intézkedések beveze­tését és nem utolsósorban a szocialista munkaversenyben rejlő nagy lehetőségeket. Természetesen folyik az elő­készítő munka az oktatás-, va­lamint az egészségügy, továb­bá a különböző szolgáltatások területén. Nem lesz probléma- mentes az áttérés, de a siker biztosítéka az alapos felkészü­lés, valamint a dolgozók legtel­jesebb egyetértése — sőt ha szabad így fogalmazni: öröme. A szakszervezeti munkában az ij-ányitó szervek, az áttérés előkészítésében legfontosabb feladatnak tartják ebben az időszakban a bizalmiak és tiszt­ségviselők megfelelő felkészíté­sét. A már áttért üzemek ta­pasztalatait hasznosítani lehet és kell ebben a munkában. Kívánatos — talán min­—------------------- den egyeb célt m egelőzően —, hogy az ötna­pos munkahétre való áttérés a szabad idő tényleges növekedé­sét eredményezze, de úgy, hogy közben javuljon a gazdasági munka hatékonysága, az éssze­rűbb, takarékosabb gazdálko­dás. val meggyőzte a dolgozókat. A mérőműszereket beszerezték, de csak később lehetett őket használni, mert először a jár­művek műszaki állapotát kel­lett a kellő sznívanallra hozni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy csak a jó műszaki állapotú jármű­vek vezetőitől lehet számon- kérni a fogyasztás alakulását. Mindez időt vett igénybe, má'r az elszámolási rendszert is úgy alakították ki, hogy min­den hónapban tükrözi a fize­tési boríték az elért eredmé­nyeket, vagy éppen a túlfo­gyasztást. Az első vizsgálat arról is meggyőzte a vezetést, hogy célszerű az egész energiata­karékossági témakört egy em­ber hatáskörébe összpontosíta­ni. Ezzel kezdetben a gépész- mérnök foglalkozott, jelenleg már energetikust alkalmaznak. Az első vizsgálat 1979-ben volt, s ekkor még nem valósult meg mindaz, amit elhatároztak, az 1980. évi elnöki utasítás jelen­tett gyökeres fordulatot. Ettől az időponttól kezdve a jelen­tőségének megfelelő hangsúly- lyal foglalkoznak a gazdaság­ban' a témakörrel. Nem ered­mény nélküli. A traktorüzem üzemem yalg -ifellha szná I á sa pél­dául 79-ben és 80-ban csök­kent 26 tonnával. A gázolajos tehergépkocsik fogyasztása, 76 tonnáról 60 tonnára csökkent. A benzines tehergépkocsik fo­gyasztása az elmúlt évben volt a legalacsonyabb. Ugyanakkor a teljesítmények kis mértékben növekedtek. A N'EB-ülés a beszámolót el- fogddtai, de már az idei utó­vizsgálat is felhívta a figyel­met arra,- hogy szükséges ki­dolgozni a traktorok és az ön­járó mezőgazdasági gépek tel - jeSíttmény-el számolási rend­szerét. Ugyanezt a hiányossá­got a megyei vizsgálat is ma­tatta, azzal együtt, hogy ezen a területen a központi normák sem kellően kidolgozottak. t4c7*o tehát a folyamatos me­Apró, de fontos dolog lenne a kenyér betakarása L. Gy. ^ NEB életéből Egy jó példa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom