Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-20 / 246. szám
1981. október 20. i^ÉPÜJSÁG A telefon nem luxus A távközlés tartalékai KEZDHETJÜK AFFÉLE „győzelmi jelentéssel" is: o közelmúltban Kecskemétet bekapcsolták az országos tórvhívó hálózatba, s ezzel csaknem teljessé vált a tárcsázással hívható megyeszékhelyek köre — csak Békéscsaba van hátra. Széfjen. hangzik az is, hogy országszerte 245 helység neve van már a távhívási .listán, s hogy Európa 27 országával áll hazánk ilyen közvetlen kapcsolatban. Legyünk őszinték: az olvasó az efféle hurrá-hangulatú felsorolásokra legyint, s azzal kommentálja, hogy a telefonhálózat mesz- sze elmarad a kornak megfelelő színvonaltól. S noha a bevezetőben említett tényék szó szerint igazaik, az utóbbi észrevétel szintén megfelel a valóságnak. S még hozzátehetjük: Budapest egyike volt Európa első nagyvárosainak, ahol megszólalt a telefon, mo pedig az ezer főre jutó telefonállomások számát tekintve bizony hátul kullogunk. Túlzás volna azonban, ha mindezért elmarasztalnánk a postát. Már csők azért sem érheti őket vád, mert — különösen az utóbbi idcbcn — gyakran hangzik el két mondat a posta vezetőinek szájából. Az egyik úgy szól, hogy a pposta nem hatóság, hanem szolgáltató vállalat”, a másik pedig úgy, hogy a ..telefon nem luxus, hanem szükséglet”. Mindez alapot od annak feltételezésére, hogy a jószándék megvan a telefonhálózat fejlesztéséhez. Ám ez egymagában nem elegendő. Pénz is kell hozzá. Meg még sok minden. Országosan jelenleg minden száz lakosnál népesebb településen van telefon. Messze vagyunk még attól, hogy ez mindenütt korszerű, az igényeket kielégítő legyen, de emberélet már nem eshet áldozatául a telefonhiánynak. A kis helyek segélykérő telefonijait éjszakára' olyan központokba kapcsolják, ahol éjjel-nappaf van ügyelet. Mindez természetesen csak efső lépés lehet — s a posta sem tekinti többnek. Jelenleg az ország 2096 helységében még kézi kapcsolású központ működik. Ez a településeknek mintegy kétharmada, de a telefon-előfizetőknek csak 15 százaléka fakik ezekben a 'községekben. A jelenlegi ötéves terv időszakában 500 helyen megszüntetik a 'kézi kapcsolást, s a vonalakat beviszik egy- egy nagyobb kapacitású központba. így körzetek alakulnak ki, azokon belül helyi beszélgetés díjáért lehet telefonálni majd a nappal és az éjszaka bármelyik órájában. BUDAPESTEN KÍVÜL —, ahol ugyancsak nem csökken a telefonra várakozók száma, noha Ikét év alatt 44 ezer új előfizető lakásában szálait meg a telefon — százezer körül jár azok száma, akik telefont igényeltek. Ki régebben, ki újabban. Az is biztos, hogy a valódi igény ennél nagyabb, hiszen sokan. — éppen, a kínos-keserves telefonhelyzet ismeretében — nem is nyújtják be kérelmüket. Változik a szemlélet is. Korábban úgy tartották: kis helyen telefonra az orvosoknak van szükségük, esetleg még néhány helyi — tanácsi, termelőszövetkezeti, gazdasági — vezetőnek. (Természetesen a 'közületeken kívül.) Ma már — hiszen nem luxus —, azok is szeretnének telefont, akik községiben álltak munkába, s időnként felhívnák városiban maradt csalódtagjoikat, barátaikat, vagy éppen színház-, hangverseny- stb. 'jegyet rendelnének a. közeli városiban. 1985 decemberéig a' posta 57 ezer telefonigényt tud kielégíteni a vidéken. A fejlesztési tervek és lehetőségek azonban — sajnos — nem mindig esnek egybe az igényekkel. Lehet tehát, hogy az ország egyes tájain régi és nagyon indokolt kérelmeket nem tudnak teljesíteni, miközben másutt talán a friss jelentkezők is megkapják a telefont. Annyi már biztos, hogy a távhívásba 246.-aak beninváros kapcsolódik be. Az pedig az ötéves tervben szerepel, hogy 1985-ig eféri vagy megközelíti a távhívásba kapcsolt helységek száma a háromszázat. Ha nem is magas ez a szám — a városok és községek együttes számának tíz százaléka —, de kezdetnek, (tegyük hozzá: kissé elkésett kezdetnek!) biztató! Mint ahogyan az is, hogy az úgynevezett segélykérő telefonokról egyelőre csak valóban életmentést szolgáló és a hívott által fizetett — -közismert nevén R - 'beszélgetéseket lehet 'lebonyolítani, de közülük százról már mindenféle hívásra van- lehetőség. Ez egyelőre csak kísérlet, de — ahogyan, közeledik az áftajónos ötnapos munkahét 'bevezetése — egyre szélesebb körben. Csak a hivő nevét, lakáscímét ,és személyi igazolványának számát kelj bemondani — a posta dolgozója kapcsolja a hívott számot. EDDIG A KÍSÉRLET 'kitűnően sikerült, a közönség jelesre vizsgázott, a beszélgetés díjával senki nem maradt adós. A postások is jól virsgóztak. Például a hangnem kulturáltságával, a kért felviló- gosításbk szakszerű megadásával, a gorombaságok teljes és végleges megszüntetésével. Mert anyagiakban ugyan kevéssé, de az emberi kapcsolatok fejlesztésében, irrtég vannak tartalékok és feladatok. VARKONYI ENDRE Takarékos nagydorogiak A takarékosságról, a bizalomról, az ügyfél ce ntriiku ssá g - ról, a közelgő takarékossági világnap előkészületeiről to nácskoztak a sárszent lőrinci takarékszövetkezet és az OTP nagydorogi fiókjának dolgozói, örömmel állapították meg e rendszeressé vált közös tanács- k-ozáson, hogy az év első kilenc hónapjában tovább nőtt a lakosság biztalma mindkét pénzintézet iránt. ügyfeleik megtakar itó so az elmúlt kilenc hónapban meghaladta a tízmillió forintot, az egy lakosra jutó betétá tlag ped ig 14 700 forintra nőtt. A lakosság teljes megtakarítása ma már tút- haJbtíta a százmillió forintot •Kedvezőnek ítélték meg a takaréklevél-állomány gyors növekedését. Ebben a betétformában. az elmúlt kilenc hónap alatt a nagiydorogibk több mint 2,7 miliő forintot helyeztek eb A közelmúltban megkötött megállapodás alapján mindkét pénzflntézet foglalkozik az egyre népszerűbb ifjúságii betéttel. A körzetben, ma már közéi hétszóz fiatal takarékoskodik ebben a formában. A növekvő betétállomány lehetővé- tette a nagyobb mérvű hitelkihelyezést. A mezőgazdasági termelés elősegítésére, a hó zta rtó sók korszerűsítésére és egyéb személyi célokra 11 millió forint hitelt engedélyezték, az összes kihelyezett ilyen célú hitelállomány pedig megközelítette ai 20 millió forintot. Jónak értékelték a totó-lottó szelvényértékesítés eredményeit is. A kilenc hónap alatt több mint 110 ezer szelvényt értékesíttettek, ugyanakkor mintegy 200 ezer forintot fizettek ki a nyerteseknek. A tanácskozáson megállapították: ezek a kedvező eredményéit tovább fokozhatok, ha még többet tesznek ügyfeleik lehetőség szerinti kielégítése, az ügyfélszolgálat fculituráltoá- gi színvonalának javítása érdekében. Főidény a konzerviparban Teljes kaparóssal dolgozik a konzervipar 14 gyára.; at legtöbb helyen három műszakra rendezkedtek be, Annál is inkább, mer* a száraz időjárás kedvez a zöldségfélék1, gyümölcsök betakarítása nők, s így a nyersanyag folyamatosan érkezik' az üzemekbe. A legnagyobb munkát az alma feldolgozása adja. A legtöbb gyümölcsöt a Nyíregyházi Konzervgyár fogadja, itt összesen. 800 tonnát dolgoznak fél. „Szőrpamacsok” valutáért 'Ha megpillantja! őket az ember,' dsak egy fehér „szőrpia- mocsot”, s az abból kifcufcuas- gáló piros szemeket látja. Ám megfelelő időpontban „levetik" gyapjúmba jókat: értő kezek megnyitják az állatkákat. Ebből ai gyapjúból pedig — különösen külföldön — igen keresett, no és tegyük hozzá: igen borsos árú ruházati cikkék készülnek. Húsát úgyszintén értékesíteni lehet. Ugye tudják már, hogy egy igen kedves háziállatról, az an gora- nyálról von szó. Tenyésztésének az ISV a gesztora, ez hozta létre ez év áprilisában az angóra gazdasági társulást. A stasadí termelőszövetkezetnél ennek a korszerű, számítógépes genetikai központja épül. A tenyésztés objektív feltételei igen könyn.yen kiálalkítlhatók, hiszen. — mint az* megyénk gazdaságaiban ils csinálják — az istállók padlásterében szép szómmal élférnék a taps «fülesek. Amire azonbaw különösképpen figyelni 'kell, az az ott kialakított légsebesség mértéke, valamint a levegő hőmérséklete (15 Celsius-fék körül érzik jól magukat). A tápanyag igényük sem magas: egy nyuszi egy év alatt 50—55 kilogramm tápot, és 25 bitó réti szénát fogyaszt ei. Az állattenyésztésben igen magasnak számító jövedelmezőségi százalék 26—27 között van. Megyénkben is fellendülőben van angóranyalafc tenyésztése. A regölyi törzstelep üzemeltetésének tapasztalatait már alkalmazni tudják — januártól — a mőcsényi és du- naföldvári partnerek is. A mő- csény<í Völgység Népe Mgtsz- nél 5000, míg a dunoföldvári Virágzó Tsz-nél 5400 férőhelyet hoznak létre a nyírásra szánt angóráknok. A regölyi telepről Minárik Lajos tudósítónk írta. az alábbiakat: Nemrégiben termékváltást hajtottak végre a. termelőszövetkezetben. A baromfiágazatot felszámolták? és beléptek az ISV a ngónonyál -te nyé sziési rendszerébe. Antal János, a Kaposvölgye Egyesült Termelőszövetkezet főá 'II aitrtenyésztője elmondta, hogy amikor a gyapjútermelő angaranyul mélietlt döntöttek, figyelembe vették az üresen maradt baromfitartó épületeket, és az ott felszabaduló munkaerőt. Jelenleg 8000 aagórainyulot huszonötén gondoznak. A gyap- jútenmelés mellett tenyésztéssel is foglalkoznak. Az utánpótlást 1250 anya és 450 bak biztosítja- A gyapjútermelő nyúl 3 és fél évig. tartható tenyésztésben. Egy-egy nyúl 80—100 dekagramm gyapjút termel évente. Az NSZK-beli Medima cég mftiősftése állapján a' Magyar- országon termelt gyapjú mesz- sze meghaladja a világ bármely országában. termelt gyapjú minőségét. Itt vigyáznák is erre: egyedi elhelyező se s technológiát alkalmaznak, ezáltal a nyúlok nem piszlkítják, koptatják az értékes gyapjút A takarmányozást ISV-receptúra szerint végzik. A termelőszövetkezetben úgy tervezik, hogy a szaporulatból — a rendszeren belül — jut majd a háztáji és kisegítő gazdaságokba! is azok számára, akik. szívesen, foglalkoznak ál- lattartásstal1. Textiles asszonyok A cérnáié és az irodaépület közötti sikátorban ácsingózunk, a nöbizottság elnöke elment az asszonyokért, az elnök irodájában nem tudunk várakozni, ő ki sem látszik a papírosokra irt számok, meg százalékjelek közül. — Az asszonyok mondjanak meg mindent őszintén, ha jó, akkor azt, ha nem akkor azt. Ha elégedettek, azt, ha nem, akkor arról beszéljenek. ' Őszintén, ahogy érzik — mondta Temesvári Ferenc, a hőgyészi vegyesipari szövetkezet elnöke, az irodába lépő Nácsa Ferencnének. A parányi irodába behallatszik a szövőgép zúgása. Körbeülünk egy asztalt, az asszonyok mesélnek. — Bedolgozókkal együtt száztíz asszony dolgozik a szövetkezetben — mondja Nácsa Fe- rencné. — Zoknit kötnek, varrnak és portörlő ruhákat készítenek a bedolgozók, mi itt törülközőket, fürdőköpenyeket és szabadidő-ruhákat gyártunk. Nácsa Ferencné fizikai állományban dolgozik, 1979 óta elnöke a nőbizottságnak. — Szövődéi felvető vagyok. A munkámat szeretem és elégedett is lennék, de sajnos a nőbizottsági munkára sok idő rámegy, s ezt teljes egészében csak munkaidő után tudom végezni. Talán, ha más beosztásban dolgoznék, még ennél is jobban menne «minden. — Kérte erre már a vezetőit?, — Nem, még nem. Mi mindent kell egy szövetkezetben a nőbizottságnak elvégeznie? A bizottság szervezi a kismama- és nyugdíjas-találkozókat, és más rendezvényeket, az augusztusi nyári óvodát, amikor a községi óvoda nem tudja fogadni a kicsinyeket, tatarozás miatt. Ők szervezték meg a szabás-varrás tanfolyamot, és ők segítik a bajba jutott kolléganőket. Simonyi Sándorné csendesen vár kérdéseimre. — Soha sem akarta itthagyni a cérnázót? — Dehogyisnem, mindig csak terveztem, de maradtam, hál’ istennek. Simonyiné munkájáról beszél. Arról, hogy a szövődéi előké- készítőben eddig négy, összesen ötszáz fejes géppel dolgoztak a cérnázók, az idén pedig már négy, összesen 1056 fejes géppel kell a munkát elvégezni. — Ez jó, vagy rossz? — Jó, persze, hogy jó. Igaz, több a munka, de győzzük ezt is, és jóval több a pénz. Ezek a gépek sokkal gyorsabbak és termelékenyebbek a korábbi típusoknál. Simonyi Sándorné elvált, két gyermekét egyedül nevelte föl. — Itt a szövetkezetben, itt neveltem föl a gyerekeket, mind a kettőt. Voltak bajok, amikor azt sem tudtam, hol áll a fejem. Főleg abban az időben, amikor a gyerek megkamaszo- dott, aztán állandóan csavarogni akart. Addig két műszakban voltam, aztán csak egy műszakot tudtam vállalni. Addig, ha jól emlékszem, állandó éjszakára kértem magam, hogy több legyen a pénzem. * Vaszari Dezsőné is tizenöt esztendeje van a szövetkezetnél. Bejárta szinte volamennyi üzemcsarnokot, volt orsózó, zoknibolyhozó, cérnázó, raktár- vezető és most szövődéi adminisztrátor. Fenyő Istvánná Tévéiről jár be naponta. Tizenkét éve kezdte itt a munkát orsózóként. Most a szövőgépen tanul, hamarosan betanított munkás lesz. — Magasabb fizetést kapok. Ami most nagyon is jól jön, mert alig két hónapja 'jöttem vissza a szövetkezetbe hatévi gyesről és egyévi fizetetlen szabadságról. — Nem gondolt a Két év alatt arra, hogy Tevelen keressen magának munkahelyet? — Annak, aki tíz évet — még ha ebből hat év gyes is — lehúz egy munkahelyen, nem könnyű ilyen döntést hoznia. És én szeretek itt dolgozni. Itt ismernek és becsülnek már. Máshol pedig? Ki tudja? Most lesz valami cipőfelsőrész-készitő üzem a faluban. Hívtak oda, de egy percig sem gondolkodtam. Jó nekem itt. * Nem értjük egymás szavát a szövőgépek kattogásától. Kinn a csarnokban az asszonyok előreszegett fejjel figyelik az összefutó szálakat. Meredek lépcsőn megyünk le a varrodába, ahol is Szabó Nándorrvét keressük. Keressük és megtaláljuk. Már az ajtóból látjuk, hiszen a varrógépeken dolgozó nők közül kiemelkedik, ő van a „helyzet magaslatán”, egy állványról figyeli az Unionsffleciál gép munkáját. Végtelenül fut a hosszszegő gép karmai között a frottíranyag. Szabóné „segíti” az anyagot, idestova tizenegy éve. — — Voltam keresztszegő, meós, aztán három év gyes és majdnem egy év táppénz. — Egy műszakban kétezer törülközőnek sikerül elvégezni a hossz-szegését. A rossz ebben csak az, hogy egész nap itt kell állni, ezen a dobogón, és tartani a kezemmel az anyagot. Szóval fárasztó, és nagy figyelmet kívánó munka. Két ilyen gépünk van, ezek szegik tulajdonképpen a szövődében gyártott összes anyagot. sárközi Fotó: Bakó — A fizikai munka jobban ízlett, de az elnök elvtárs fölkért, vállaljam el ezt a munkakört. Itt a szövődében dolgozó nők bérét „csinálom”, napi jelentéseket adok a végzett munkákról, úgy, hogy semmivel sem lett könnyebb a helyzetem, mint korábban. Csak augusztus óta vagyok itt, még tart nálam az Izgalom, nekem idő kell ahhoz, hogy megszokjam az újat. Vaszariné most harmadikos a palánki mezőgazdasági szak- középiskolában. — Egy szövődéi dolgozó hogyan kerül a mezőgazdasági szakközépiskolába? — Az igazság az, hogy a férjem miatt. Egyszerre kezdtük el az iskolát. Jobbnak láttam, ha együtt vágunk neki a négy. évnek, így könnyebben megy majd a tanulás és az időnkkel sem lesz annyi baj. A jelenlegi munkakörömhöz szükséges az érettségi, így az, ha minden igaz, két év múlva meglesz. Az elmúlt években a szövetkezetben dolgozó nőknek minden óvodai és bölcsődei igényét sikerült kielégíteni. Ez elsősorban a nőbizottságra háruló feladat és a jelek szerint Nácsa Ferencné és társai ezt a legnagyobb komolysággal kezelik. Sikerült elérni azt is, hogy a gyermekeiket egyedül nevelő anyák, ne kerüljenek két műszakba. Sokuknak férje nem Hőgyészen, hanem Budapesten vagy másutt, nagyvárosban dolgozik, igy a család csak a hétnek a szombatján, vasárnapján van együtt. Náluk is az asszonyok zöme egyműszakos. Azok az asszonyok pedig, akik valamilyen súlyos probléma miatt nem tudnak bejám a szövetkezetbe dolgozni, bedolgozó munkára kapnak lehetőséget. Úgy láttam, hogy csak azok az asszonyok vették észre ott- jártunkat, akikkel beszéltünk. A többiek föl sem emelték fejüket A cérnázók az összefutó szálakat, a szövők az anyagot a gépet, a varrónők a tűt, a cérnát és varrni valót figyelték. Persze, nincs is ebben semmi különös, csak azt akartam ezzel mondani — hogy az asszonyok dolgoztak. Fenyőné most tanulja a szövést Vaszari Dezsőné Szabó Nándorné Simonyi Sándorné Nácsa Ferencné
