Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-11 / 213. szám

1981. szeptember 11. Képújság 5 A házak funkciója, hogy megvédje CpilCorcIlUCoÁCl az embert, s javait az időjárás vi­szontagságaitól. De ahogy gondot fordítunk arra, hogy lakásunk, ta­nyánk belülről otthonos legyen, vigyázni kell arra is, hogy az épületek kívülről is beilleszkedjenek a táj képébe. Sok egyéb közt erre is ügyel­nek az építési hatóságok, s tevékenységüket egy szóval így nevezhet­jük: építésrendészet. Egyfajta segítés Ahány ház, annyi szokás — mondja a közmondás, amiről nekem az jut eszembe, hogy ahány ház épül, annyi öt-tíz- tizenöt', vagy még több meg­oldásra váró probléma adó­dik. S a felimerülő fogas kér­dések eldöntése nem vitákon, avagy demokratikus ^határo­zathozatalon” múlik, hanem az adott rendeleteken, jogszabá­lyokon. S ha va'la'klil bármennyi­re is jártas a legkülönfélébb előírásokban, az építés menete közben csak kijut neki is az e llb i z o nyta Ionod á sbáli, me g tb r­panásbó'l. Szakemberhez kell fordulnia, akii biztosan eldönt­heti a kilátástalannak, meg­oldhatatlannak látszó godot. (Ezek előrebocsátásával üd­vözölhető a Szekszárdi Járási Hivatal műszaki osztályának és az OTP megyei igazgatóságá­nak az a kezdeményezése, mellyel1 az építkezőknek nyúj­tanak rendszeresen' segítséget: tanácsokkáII javaslatokkal in­dítják el őket csöppet sem könnyű vállalkozásukban. A segítés e formája 1978- ban kezdődött, de akkor még csak a lakóépületek felújításá­ra, korszerűsítésiére vonatkozó felvilágosításokat adták meg — mondhatni menetrend sze­rűen. Ma már az új lakások építésével kapcsolatban is hasznos útmutatást kapnak a jövendő tulajdonosok, mégpe­dig a „régi” forma szerint. Er­ről kérdeztük Vass Lászlánét, a Szekszárdi Járási Hivatal műszaki osztályának vezetőjét: — Amikor egy-egy község­ben állami telkek szétosztására kerül sor, a helyi tanáccsal, termelőszövetkezettel és más munkahelyekkel felvesszük a kapcsolatot, s az ő segítségük­kel, hogy úgy mondjam, falu­fórumot hívunk össze. Ezen részt vesznek az építkezni szán­dékozók, osztályunk' képvisele­tében valamelyikünk, és az OTP egyik munkatársa. Ezeken az összejöveteleken az építke­zésekkel kapcsolatos kérdése­ket beszéljük meg* adunk ta­nácsokat az új, illetve leendő tu lajdonosoknak. — Alkalmazhatják a magán- terveket, de jóval olcsóbbak a típustervek, melyekhez az OTP magasabb kölcsönt is ad. Az utóbbiak alapján történő építkezés is egyszerűbb, hi­szen azok a TÜZÉP-eknél meg­kapható forgalomban lévő anyagokból elkészíthetők — magyarázza Vass Lászlóné. A fa fufár urnákon felmerülő kérdések közül érdemes né­hányat felsorolni: milyen ütem­ben lehet az OTP-ikö'lcsönt megkopni,; mii kell ahhoz, hogy a használatba vételi engedélyt megkapják, mi szükséges a lakóépületek korszerűsítésé­hez; hol szerezhetőek be a tí­pusterv-csomagok. .. vagy mit lehet módosítani a típusterv­ben? — Az összejövetelen általá­ban speciális kérdéseket be­szélünk meg. Azokra a problé­mákra, melyek mindenütt fel­mer ütnek, készen visszük a vá­laszokat — magyarázatképp elém teszi Vass Lászlóné a , stencilezett lapokat, melyeken építéshez, átalakításhoz szük­séges kérelmek listái szerepel­nek. — Vannak úgynevezett „slá­ger típustervek”. Ha egy-egy községben többen vála'sztanak azonosat, nem lesz egyhangú az utcakép? z— Egyáltalán nem, ugyanis ilyenkor külön felhívjuk a tu­lajdonosok figyelmét a meg­felelő, egymással harmonizáló színek választására, valamint a házak előtt lévő kiskertek ki­alakítására, az utcát szegélye­ző fák, bokrok kiválasztására. Súlyos pénzbírságok Az építésrendészeti bírságról szóló jogszabály célja elősegí­teni, szükség esetén szankcio­nálással is, az esztétikus, mu­tatós településkörnyezet kiala­kulását. A megye építésügyi ha­tóságainak az elmúlt években egyre nagyobb gondot okoztak az engedély nélküli, il'etve az attól eltérő építések. Tolna me­gyében 1978-ban 48, 1979-ben 78 ilyen építést tártak fel. Ta­valy pedig számuk már 116 volt. A szabálytalan építések el- harapódzása arra utalt, hogy a korábbi rendeletek a többszö­ri újraszabályozás ellenére sem voltak elég hatékonyak, a visz- szatartó erejük nem érvénye­sült kellő mértékben. A tele­püléskörnyezet esztétikumának fontosságát az építtetők még nem ismerték fel, s így az ön­kéntes jogkövetés nem megfe­lelő szintű. Ezért a tudatformá­lás, a felvilágosítás mellett szük­ségessé vált a jogszabály szi­gorítása. Mindezek felismerése késztet­te az illetékes Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot a 17/1981. (VI. 19.) ÉVM. sz. rendelet megalkotásával, az építésrendészeti bírság újra­szabályozására. De az alapve­tő cél nem a büntetés, hanem a megelőzés, az építtetők fel­világosítása, az építési szabály­talanság olyan stádiumban va­ló feltárása, amikor az építte- tőre nézve aránytalan károso­dást jelentő nagyobb anyagi szankcionálás még elkerülhető. Ebben a legnagyobb feladat az illetékes szakigazgatási szer­vekre és a helyi tanácsokra há­rul. Erőfeszítéseik azonban csak társadalmi összefogással lehet­nek eredményesek, akkor, ha számíthatnak a tanácstagok, a társadalmi szervek és valameny- nyi törvénytisztelő állampolgár segítő közreműködésére. S ez hallatlanul lényeges, 'mert sen­kinek sem lehet közömbös a település, a környék képének, arculatának alakulása. Márpe­dig ezt aligha befolyásolja job­ban más, mint a szabálytalan építés, az utcai telekhatárra kiépített garázs, a lakóépület folytatásaként megépülő szám- lálhatatlan, s rendszerint a legkülönbözőbb megjelenésű toldalék. Ezért az építésügyi hatóságok mielőbb felszámol­ják az építési fegyelem meg­sértőivel szemben korábban ta­pasztalt liberális szemléletet. Indokolt esetben elrendelik a bontást. Az építési fegyelemnek ugyan­is csak a lazításához vezet a rosszul értelmezett méltányos­ság, ami jogosan váltja ki a törvénytisztelő állampolgárok egyet nem értését is. Az építésrendészeti bírság alá eső építések köre nem válto­zott. Továbbra is a hatósági engedély nélkül, illetve attól el­térően és az általános érvényű építésügyi szabályokat, rende­zési tervet sértő módon történt építés építtetőjét kell építés- rendészeti bírsággal sújtani. A július elsejétől érvényes rende­let azonban az építésrendészeti bírság korábbi mértékét jelen­tősen felemelte, s az épület ér­tékének 50 százaléka is lehet. Tehát továbbra is az építmény­nek, építményrésznek értéke szolgál a bírság alapjául. Ez azt jelenti, hogy az épület alap­területének és az épületfajtára megszabott egységárnak a szorzata adja az épület érté­két. S ennek a jogszabályban meghatározott százaléka az építésrendészeti bírság. Például városban épült teljesen kész, 20 négyzetméter alapterületű garázs esetén 3700 forint négy­zetméterenként, tehát összesen 74 000 forint bírságalap, amely­nek 30 százaléka, 21 200 forint az építésrendészeti bírság. A kiszabott építésrendészeti bírságot elengedni vagy mérsé­kelni nem lehet. Ha azonban az építtető a megfizetésére előírt határidő előtt a szabály­talanságot bontással megszün­teti, az építésügyi hatóság a befizetési kötelezettség alól mentesít. Minden építtetőnek csak azt lehet javasolni, hogy még az építés megkezdése előtt feltétlenül érdeklődjön az épí­tés feltételeiről az illetékes épí­tésügyi hatóságnál. Ki tervezhet házakat? Mintha a jó ízlésű emberek bosszantására építenének hosszú évek óta csúf házakat, nyaralókat szerte az ország­ban. Hogy hol? Tessék bejárni a Dunakanyart, a Balaton északi partját, vagy... Soroljam tovább? Felesleges, a tet­szetős házak és nyaralók mellett sajnos mindenütt találni szemet szúró épületförmedvényeket. Joggal kárhoztatjuk azokat a tervezőket, akik az elmúlt tíz-húsz évben nem ép­pen dicséretesen, saját ízlésüknek megfelelően csúfították el egy üdülőtelep, egy község, esetleg egy városrész ar­culatát. Főként ott virágozhatott az ilyen kontármunka, ahol sok módos ember ölte vagyonát a szomszédét lepipáló, „puccos“ házba, s a közönyös tervező helyt adott a terv­rajzban a megrendelő dilettáns óhajainak. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen tervezés nemcsak a község képét csúfította el, hanem az építtetőt is megkárosította; a hozzá nem értés ugyanis rengeteg építőanyagot pocsékolt el. Sokan és sokat beszéltek, írtak már arról, hogy ideje len­ne megállítani ezt a folyamatot, mert fél évszázadra, vagy még tovább meghatározzuk ezzel városok, falvak képét, amelyek vádlóan tekintenek majd nemcsak ránk, hanem utódainkra is. Ha tárgyilagosak akarunk lenni, számot kell vetnünk a hétköznap valóságával, amelynek törvényei erősebbek az esztétikai követelményeknél. Az elmúlt 15 évben szinte min­denki egyszerre akart lakáshoz jutni. A nagy lakásépítési programban egymillió lakás épült, ezek közül 560 ezer a családi ház. Gyors tempóban épültek, s mert az építtetők mihamarabb lakni akartak, sok egyéb szempontot mellőz­tek a tervezés és az építés során. Ugyan mit törődött a terv­rajzzal az a család, amelyiknek végre megvolt az építke­zéshez szükséges pénze, s addig két gyerekkel laktak egy földszintes, vizes albérletben? Akinek pedig sok pénze volt, az kitűnni akart elsősorban, nem városképet alakítani. Az építési kedv ma sem csökkent: az elkövetkező 15 év­ben is több mint félmillió családi ház épül. Azzal számol­hatunk hát, hogy a kontároknak továbbra is áll a zászló? Szerencsére nem. Az ÉVM új rendelete szerint a jövőben csak azok végezhetnek magántervezést, akik a Magánter­vezői névjegyzékben szerepelnek. Korlátozzák a tervezők létszámát? Ki fogja akkor a rengeteg családi házat meg­tervezni, a nyaralókról nem is beszélve? A rendelet alkotói erre is gondoltak: már most 135-féle családi ház, nem­különben 50-féle nyaraló típustervét tudják ajánlani az építtetőknek. Bizhatunk tehát abban, hogy városaink, köz­ségeink arculata ezzel szebb lesz? Mondjuk inkább úgy, reméljük, nem csúnyul tovább! Feltéve, ha mindenki tartja magát a rendelethez. Bonyhádi gondok 'Fiatal városunkban is gya­korta Okoz gondot a tanács építési osztálya dóig ózó írtak a szabálytalan építkezés.' Még akadnak jópáran, akilk nem tö­rődve mások érdekeivel, fittyet hányva a jogszabályok előírá­saira, s a jóízlés íratlan törvé­nyéire, olyan épületet készíte­nek, készíttetnek, ami túllóg a telekihatáron, esetleg olyan he­lyen magasodik, ahol építési tilalom van, vagy esetleg a töb­bi szabálytalanság mellett is, küllemével rontja az esztétikus városképet. Sebestyén Lajos osztályveze­tő kapásból tudta sorolni az el­rettentő példákat. Garázsügyben egy Fáy utcai építkezés okozott legtöbb gon­dot. A 31-es számú ház mögött, a kert végén a tulajdonos ga­rázst és szuterént épít. Lassan halad. De úgy szeretné, ha az ő építménye nagyobb is lenne a többinél. Ezért aztán, nem tö­rődve azzal, hogy meddig ter­jed a telek határa, jó méterrel azon túl rakta le a szélső fal alapjait. A döntés: a túlnyúló részt le kell bontani. Ő persze élt állampolgári jogával, és fellebbezett. Az újabb döntés ugyanaz volt. Bontani, és a falat szabályos helyen felhúzni. A bontás nem lesz nehéz. Mert a téglákat összetartó mal­ter olyan, hogy egy gyerek is szét tudja kezében morzsolni. Volt, akinél egyértelműen ki­derült, hogy az ismeretek hiá­nya okozott tetemes többlet- munkát. Például valahol az óhegyi részen egy tanyát épí­tett, ami bizony túl magasra si­Fényképek az ügyirathoz A telekhatáron túlnövő garázs falát odébb kell tolni... került. Amikor megkapta a ha­tározatot, nem fellebbezett, nem szaladt fűhöz-fához, lebontotta a szabályos magasság fölé nyúlt részt. De van olyan épület, aminek építője inkább abban bízott, hogy szabálytalanul, megértők lesznek vele szemben a hatósá­gok. Ugyanis olyan területen készített egy keskeny, hosszú házikót, ahol építési tilalom van. S nemcsak azért tilos itt építeni, mert ez az általános rendezési tervvel ellenkezik, ha­nem, mert a hely a 6-os út vé­dőtávolságán belül van. A ha­tározat már megszületett: le kell bontani. A bonyhádiak egyébként ha­tósági eljárásaiknál a technikát is segítségül hívják. A szabály­talanul készített épületekről do­kumentum értékű fotókat készí­tenek, s ezek alapján egyértel­műen el lehet dönteni, végre­hajtotta-e a tulajdonos a szük­séges változtatásokat. Sebestyén Lajos egyébként nemcsak a negatív példákat sorolta. Sok, szép, szabályosan épített házzal gyarapodott az elmúlt pár évben Bonyhád. Engedély nélkül, szabálytala­nul, tiltott helyen... Az egé­szet le kell bontani. Elmondta, hogy általánosság­ban az építési fegyelem jó. Ko­rábban a zárt kertékben voltak szabálytalanul kivitelezett házi­kók. Ezeket, részben, vagy tel­jesen lebontottál^. S az intéz­kedések figyelmeztették azokat, akik csak kacérkodnak illegális építkezés gondolatával. A kőművest is büntetik A tamási járásban is a ta­nyák és a garázsok szabályta­lan építése ad munkát az épí­tészeti hatóságoknak. Bár az új jogszabály 12-ről 30 négyzet- méter alapterületűre növelte a zártkertekben, illetve zártkerten kívüli földrészeken készíthető épületek alapterületét. Azonban előírja, hogy azok homlokzata változatlanul, maximálisan 3,7 méter magas lehet. A tanya­tulajdonosok azonban most két­szinteseket szeretnének, s gyak­ran csinálnak is ilyent. A Ta­mási Járási Hivatal építési osz­tályáról már több mint húsz bírságról szóló határozatot küldtek ilyen építkezések miatt Szakályba. Szabó János osztályvezetőtől tudtuk meg ezt. S azt a furcsa dolgot is, hogy sok esetben ők, mint másodfokú hatóság kény­telen eljárást indítani, ugyanis a nagyközségekben népszerűt­len feladatnak tartják ezt, s emiatt nem is csinálják. Lakóépületek is készülnek — bár ritkán — a tervtől elté­rően. Itt általában már az épí­tés során közbelépnek. Az osztályvezető elmondta azt is, hogy a szabálytalan építkezéseknél a kivitelező is hibás. És a kisiparost is meg­bírságolják majd, ha akár az építtető kérésére is, a tervtől eltérően készíti a házat. Egyébként a járásban már egyre kevesebben csináltatnak *— jól, vagy kevésbé jól sike­rült — tervet maszek alapon, tervezővel. Ugyanis vagy száz — és egyre több — típusterv közül választhatnak. 'S ami még új. A héten már ők is használnak fotófelszerelést a szabálytalan építkezéseknél, az épületek megörökítésére. Az oldalt összeállította: V. Horváth Mária és Sze­pesi László.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom