Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-09 / 211. szám

1981. szeptember 9. KÉPÚJSÁG 5 Ötsszáz kilométeres gyökérzet Monokultúrában terjed a fenyércirok Az előtérben a fenyércirok, Sárpilis határában A borszőlő feldolgozása A világon előforduló 10 leg­veszélyesebb gyom közé tarto­zik a fenyércirok, amely a mo­nokultúrák elterjedésével sza­porodott el szántóföldjeinken. Főként a ritkábban vetett kul­túrákban található, így a nap­raforgóban és a kukoricában. A kukorica-monokultúrában a fenyércirok erős fertőzése az eredményes kukoric^termesztést — főleg a hibridvetőmag-előál- lítást — lehetetlenné teszi. Az irtásra, a gyomnövény ter­jedésének meggátolására évek óto jelentős erőfeszítéseket tesz­nek az üzemek, hisz elsősorban több éves védekezési rendszer­rel — agrotechnikai és kémiai módszerrel — lehet kiirtani. A növény gyökérzetének összes hosszúsága az 500 kilométert is eléri, amivel egy hektár te­rületet képes behálózni. Gyö­kérről és magról egyaránt sza­porodik, a mag 10—T5 évig megtartja csírázóképességét, és azt az állatok bélcsatornáján áthaladva sem veszti el. A meg­telepedést követő néhány éven belül a talaj feltöltődik gyökér­rel és maggal. A több éves védekezési rend­szer alapja: a vetésváltás. A fertőzött kukorica- és naprafor­góterületen őszi'búzát ajánlatos vetni. A következő lépcső: a tarlón már lehet védekezni vegyszerrel, amit a 10-30 centi­méterre nőtt növényekre perme­teznek ki. A következő években ajánlatos a fertőzött területen a talajt sűrűn fedő növényféle­séget — borsót, mustárt, repcét- vetni, aminek tarlóján meg­ismételhető a vegyszeres keze­lés. A fertőzött területet 10-12 év alatt lehet gyommentesíteni. Megyénkben már sok helyütt eredményesen végezték az ir­tást: míg '1977-ben a fertőzött terület 32 470 hektár volt, addig idén 24 580 hektár. A védeke­zési rendszer ismertetésére, a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás tájékoztató füzetet bocsátott az üzemek rendelkezésére.- d ­Bezárták a kertészeti boltot A szekszárdi Széchenyi utcai Népbolt-féle kertészeti boltot bezárták. Az üzlet kicsi volt, áruforgalma alacsony. A Skála kertészeti áruháza nagyobb tő­kével, erősebb: áruválasztékkal föléje nőtt a miniboltnak. A másik oldalról pedig a Népbolt vezetői — folytatva eddigi sza­kosodási kereskedelempolitiká­jukat — itt is egy speciális bol­tot kívánnak megnyitni. Az új üzlet bemutató jellegű lesz. ■Itt minden háztartási gépet bemutatnak és minta után is értékesítik, de a helyszínen is ki lehet majd választani, meg­vásárolni. A legfontosabb azon­ban a bemutató jelleg, hiszen számos olyan háztartási gép van,, s egyre több új kerül a boltokba, melyek kezelését, használatát nem ismerjük. így ebben a kis boltban bekötik a vízvezeték-hálózatba az auto­mata mosógépet, de sütőket, porszívókat, grillgépeket is mű­ködés közben láthatunk. A bemutatóboltot október el­ső hetében nyitják meg. Több szakcsoport .Évente mintegy hétezerrel nő az áfészek keretében működő szakcsoportok tagjainak száma, és minden esztendőben leg­alább 50 új szakcsoport alakul — ezt állapította meg a SZÖ- VOSZ elemzése, amely az álta­lános fogyasztási szövetkezetek mezőgazdasági és élelmiszer- ipari tevékenységével, a felvá­sárlással, és a kistermelés fej­lesztésével foglalkozik. A borszőlő-fajták szüretelé­sét szüretelési előkészületek elő­zik meg. A borospincét gondo­san kitakarítjuk, (a présházat lemeszeljük) a gépeket rendbe hozzuk, az edényeket, hordó­kat kimossuk. Az üres hordót hideg vízzel célszerű kimosni. Az akonanyíláson át százliteren­ként 10 I vizet öntsünk a hordó­ba és hengergetve, közben a két vége felé felváltva mozgat­va, jól összerázzuk. Majd szá­jával lefelé egy vödörre fordít­juk, hogy a víz kifolyjon belőle. Ezt annyiszor ismételjük meg, amíg a hordóból tiszta víz folyik ki. A hordót ezután szájnyílásá­val lefelé fordítva hagyjuk két- három napig az ászokon, illet­ve fagerendán, hogy a víz ki­csöpögjön belőle, ezután be- kénezzük. Kénezéskor egy-három hekto­literes hordók esetén hekto­literenként 2 g ként égetünk el. Helyesen tesszük, ha a Sző­lészeti és Borászati Kutatóinté­zettől megfelelő fajélesztőt szerzünk be, kérésünkben fel­tétlenül közöljük, hogy melyik vidéken akarjuk használni, mi­lyen szőlőfajtához és mekkora mennyiséghez. Ilyen gondos előkészület után nyugodtan hozzákezdhetünk a szőlő szedéséhez. Borszőlőt zo­máncozott, vagy saválló mű­anyag vödrökbe kell szedni. Le­hetőleg minden fajtát külön- külön szüreteljünk, de különös gondot fordítsunk arra, hogy a fehér és vörös bort adó fajtá­kat ne keverjük össze, mert a különböző színű szőlőkből készült ún. fuxos borok kevés­bé értékesek. A fehér bort adó szőlőket a zúzás '(a zúzás megkönnyíti a préselést, a lékinyerést) után kétszer-hóromszor préseljük, de minden újabb préselés előtt a törkölyt fellazítjuk. A mustot préselés után hor­dókban ülepítjük, telepítéskor a mustot kénezzük, hektolite­renként a mustba 1,—3 db bor­kéntablettát teszünk (a szőlő egészségi állapotától függően), mert így elejét vehetjük a káros bőrbetegségek kialakulásának. A jó bor helyes kénezéssel szü­letik! A kénezéssel ülepített must erjedése egy hónapig is eltarthat 15—18 C-fokos he­lyiségben. A mustot kb. 12 órai állás, ülepítés után az erjesztőhordó­ba fejtjük. (Az ülepítés során sok zavarosító anyag: talaj, szőlőhéj, növényvédőszer-mara­dék válik ki a mustból, s ezek fejtés után visszamaradnak, így nem zavarják a must erjedését.) Az erjesztőhordó feltöltése­kor ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy az erjedő must térfogata növekedni fog, ezért a hordó­ba legalább tízszázaléknyi er­jedési űrt hagyjunk. A must erjedését a beleke­vert fajélesztővel mesterségesen is megindíthatjuk, így elkerül­hetjük a káros erjesztő bakté­riumok elszaporodását. Az erjesztőhordó nyílásába kotyogót helyezzünk, ez a mus­tot elzárja a levegőtől, ugyan­akkor lehetővé teszi a zajos er­jedéskor keletkezett széndioxid távozását. Csak gondosan kezelt must­ból, rendben tartott hordóban érlelődik jó bor! (Széles)- Nehezen, több részletben épült, de mégis elfoglalhattuk 1977-ben d közel ezer négyzet- méter alapterületű javítómű­helyt. A hozzá tartozó nagy ud­varon elhelyezhettünk minden olyan gépet, melynek valami köze van a mezőgazdasághoz — kapom a tájékoztatást Benke István műhelyfőnöktől a kölesdi termelőszövetkezetben. - Hu­szonöt személy dolgozik itt. Többségük mezőgazdasági gép­szerelő, de van kovácsunk, vil­lanyszerelőnk, hegesztőnk, esz­tergályosunk, autószerelőnk, vízvezeték-szerelőnk is. Általá­ban órabéresek, de a munka­csúcsok idején kombájnoznak, s ilyenkor teljesítményre dolgoz­nak.- Divat az alkatrészhiányra hivatkozni.. .- Ilyen gondunk nem volt. Tipizáljuk a gépeinket, és kellő időben indulunk beszerző kör­útra - ez a nyitja az egésznek. Raktárunkban is a legszüksége­a hozzáértés sebbek találhatók. De a legfon­tosabb a traktoros és a szerelő hozzáértése, mert akármilyen jó egy gép, gyorsan el lehet ron­tani azt. — Lassan itt a másik csúcs ideje. — Hat kombájnunkkal rend­ben learattunk, pedig 4 és 9 év közöttiek! Most az átalakításo­kat végezzük, mert a naprafor­gó, a maglucerna, később a kukorica következik. Aztán az őszi vetés. Ahogy látja, kéz alatt vannak már a vetőgépek, még néhány apróság van visz- sza, és műszakilag megfelelően átadjuk a munkavégzőknek. — Menetrend szerint dolgoz­nak? — Hogy kapkodás nincs, ez annak köszönhető, hogy jó a kapcsolatunk a növénytermesz­tési ágazatvezetővel. Előre meg­beszéljük, hogy a sorrendben következő munkákhoz mikorra, milyen gépekre lesz szükség. Ez műhelyen belül lehetővé te­szi a tervezést, a szervezést, a munkák ütemezését. így lehet­séges, hogy nincs ténfergő, ásí- tozó emberünk... lEgy munkatársa jön,, kéri, hogy reggelizhessen. Az órámra pillantok: 11 órát jelez. — Ilyen is van! Fontos, gyors munkát kellett eddig végezni. Ahogy megköszönöm a ka lau -, zolást, máris hívják. Az IFÁ-nál tevékenykedő fiatalok nem tud­nak helyre illeszteni valamit, ám a főnöknek ez nem okoz problémát. írta és fényképezte: KONRAD LÁSZLÓ *'jfl»jpwj«|waa8sa|g88aa3M«ga^ Még mindig hordják az agyagot A dombóvári téglagyárhoz mintegy öt kilométer távol­ságból hordják az agyagot. Idén több mint hatezer ton­nányit szállítottak, kisvasút- tál. Még nem fejeződött be a téglagyártási szezon, igy sok tennivalója van a kis­vonatnak. Úgy tervezik egyébként, hogy.a szezon végén leállítják a szerelvé­nyeket felújítás céljából, majd ismét elkezdik az agyag szállítását, hogy a tavasszal nagy készlettel kezdhessék a szezont. A kisvonat áthaladását a for­galmas út-vasút keresztező­désében mindig jelzőőr biz­tosítja. . Az amarillisz virágoztatása A szobanövény-kedvelő a hajtatott amarilliszeire a leg­büszkébb. A hajtatása tulajdon­képpen nem igényel nagyobb szaktudást, mint az egyéb hagymás-gumós növény virá­goztatása. Az amarillisz azon hagymás növények közé tartozik, ame­lyek hosszabb ideig nevelik a ■hagymájukat, mint a tulipán. A kisebb hagymái nem virágoz­nak. Az amarilliszt magvetéssel, fiókhagymával vagy a hagymák feldarabolásával szaporítjuk. A kis növények számára a leg­megfelelőbb, ha állandóan — több éven keresztül — vegetá­cióban (növekedésben) tartjuk. Erre a mi éghajlatunk alatt nincs lehetőség. Ezért a gladió- luszhoz hasonlóan tavasszal ki­ültetjük a hagymákat, ősszel pedig felszedjük. Ez a szaka­szosság, természetesen vissza­veti a fejlődésben a növénye­ket. Hajtatásihoz a 18—20 cm kör­méretű hagymák alkalmasak. Már a tenyészidőszakban meg léhet állapítani, hogy hajtatás­ra alkalmasak-e a hagymák. Ha legalább öt lomhlevele van, akkor várható a virágzás. A jó minőségű virághoz ter­mészetesen nemcsak a megfe­lelő méretű, hanem tápanyag­ban gazdag hagyma szükséges. Ezért a hajtatás előtti tenyész­időszakban gazdagon kell táp­anyaggal ellátni a növényeket. Május folyamán inkább nitro­génben gazdagabb, június fo­lyamán pedig foszforban gazda­gabb tápoldattal öntözzük nö­vényeinket. A jó tápanyagellá­tottság ősz folyamán a haragos­zöld, soklevelű lombozatban mutatkozik meg. A bújtatásra szánt hagymák­tól szeptember elejétől fokoza­tosan megvonjuk az öntözővi­zet. Ezzel elérjük, hogy a lom­bozat fokozatosan elszárad. Ha a növények a kertben voltak ki­ültetve, akkor ne az öntözővizet vonjuk meg, hanem nagyobb földlaibdával ássuk ki a növé­nyeket, ne rázzuk le a talajt a gyökerekről, helyezzük ládába és vigyük szellős, esőtől védett helyre. Itt a levelek elszárad­nak. A száraz lombot távolítsuk el, de a gyökereket. továbbra is tartsuk a talajban. Ezután tart­suk a hagymákat 23-25 °C-os helyiségben négy hétig, majd hasonló időszakra csökkentsük o hőmérsékletet 17 °C-ra. Ez alatt az idő alatt kifejlődnek a virágok. Minél nagyobb a hagyma, minél fiatalabb, minél jobban, el volt látva tápanyag­gal, annál nagyobb, esetleg an­nál több virágot Kapunk. Ez a hőkezelés eltart decem­ber elejéig. Ezután a hagyma nagyságának megfelelő cserép­be, friss földbe ültetjük át a hagymákat, ültetés előtt letisz­títjuk az elszáradt részeket, és az elhalt gyökereket. Az egész­séges gyökerek azonban ma­radjanak a növényen! A beültetett növényeket egy­szer beöntözzük, majd 24-26 °C-os helyre állítjuk. Ahhoz, hogy a virágokat kifejlessze, nem igényel fényt, viszont szük­séges, hogy ne öntözzük. Ha a lomblevelek fejlődnek ki elő­ször, akkor nagy a valószínű­sége, hogy nem virágzik. Amikor a virágszárak 20-25 cm hosszúak, elkezdhetjük az öntözést. A virágzással egy idő­ben megindul a lomblevelek fejlődése is, de tudomásul kell vennünk, hogy virágunk több­nyire levél nélkül virágzik. Elnyílás után két-három he­tenként öntözzük a növényeket nitrogénben gazdag tápoldat­tal. így fejlődésben maradnak, sőt, több új levelet is fejleszte­nek. Tavasszal üssük ki a cse­répből és ültessük ki a kertbe. Ugyanazt g hagymát többször is lehajtathatjuk. Fodor

Next

/
Oldalképek
Tartalom