Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-09 / 211. szám
1981. szeptember 9. KÉPÚJSÁG 5 Ötsszáz kilométeres gyökérzet Monokultúrában terjed a fenyércirok Az előtérben a fenyércirok, Sárpilis határában A borszőlő feldolgozása A világon előforduló 10 legveszélyesebb gyom közé tartozik a fenyércirok, amely a monokultúrák elterjedésével szaporodott el szántóföldjeinken. Főként a ritkábban vetett kultúrákban található, így a napraforgóban és a kukoricában. A kukorica-monokultúrában a fenyércirok erős fertőzése az eredményes kukoric^termesztést — főleg a hibridvetőmag-előál- lítást — lehetetlenné teszi. Az irtásra, a gyomnövény terjedésének meggátolására évek óto jelentős erőfeszítéseket tesznek az üzemek, hisz elsősorban több éves védekezési rendszerrel — agrotechnikai és kémiai módszerrel — lehet kiirtani. A növény gyökérzetének összes hosszúsága az 500 kilométert is eléri, amivel egy hektár területet képes behálózni. Gyökérről és magról egyaránt szaporodik, a mag 10—T5 évig megtartja csírázóképességét, és azt az állatok bélcsatornáján áthaladva sem veszti el. A megtelepedést követő néhány éven belül a talaj feltöltődik gyökérrel és maggal. A több éves védekezési rendszer alapja: a vetésváltás. A fertőzött kukorica- és napraforgóterületen őszi'búzát ajánlatos vetni. A következő lépcső: a tarlón már lehet védekezni vegyszerrel, amit a 10-30 centiméterre nőtt növényekre permeteznek ki. A következő években ajánlatos a fertőzött területen a talajt sűrűn fedő növényféleséget — borsót, mustárt, repcét- vetni, aminek tarlóján megismételhető a vegyszeres kezelés. A fertőzött területet 10-12 év alatt lehet gyommentesíteni. Megyénkben már sok helyütt eredményesen végezték az irtást: míg '1977-ben a fertőzött terület 32 470 hektár volt, addig idén 24 580 hektár. A védekezési rendszer ismertetésére, a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás tájékoztató füzetet bocsátott az üzemek rendelkezésére.- d Bezárták a kertészeti boltot A szekszárdi Széchenyi utcai Népbolt-féle kertészeti boltot bezárták. Az üzlet kicsi volt, áruforgalma alacsony. A Skála kertészeti áruháza nagyobb tőkével, erősebb: áruválasztékkal föléje nőtt a miniboltnak. A másik oldalról pedig a Népbolt vezetői — folytatva eddigi szakosodási kereskedelempolitikájukat — itt is egy speciális boltot kívánnak megnyitni. Az új üzlet bemutató jellegű lesz. ■Itt minden háztartási gépet bemutatnak és minta után is értékesítik, de a helyszínen is ki lehet majd választani, megvásárolni. A legfontosabb azonban a bemutató jelleg, hiszen számos olyan háztartási gép van,, s egyre több új kerül a boltokba, melyek kezelését, használatát nem ismerjük. így ebben a kis boltban bekötik a vízvezeték-hálózatba az automata mosógépet, de sütőket, porszívókat, grillgépeket is működés közben láthatunk. A bemutatóboltot október első hetében nyitják meg. Több szakcsoport .Évente mintegy hétezerrel nő az áfészek keretében működő szakcsoportok tagjainak száma, és minden esztendőben legalább 50 új szakcsoport alakul — ezt állapította meg a SZÖ- VOSZ elemzése, amely az általános fogyasztási szövetkezetek mezőgazdasági és élelmiszer- ipari tevékenységével, a felvásárlással, és a kistermelés fejlesztésével foglalkozik. A borszőlő-fajták szüretelését szüretelési előkészületek előzik meg. A borospincét gondosan kitakarítjuk, (a présházat lemeszeljük) a gépeket rendbe hozzuk, az edényeket, hordókat kimossuk. Az üres hordót hideg vízzel célszerű kimosni. Az akonanyíláson át százliterenként 10 I vizet öntsünk a hordóba és hengergetve, közben a két vége felé felváltva mozgatva, jól összerázzuk. Majd szájával lefelé egy vödörre fordítjuk, hogy a víz kifolyjon belőle. Ezt annyiszor ismételjük meg, amíg a hordóból tiszta víz folyik ki. A hordót ezután szájnyílásával lefelé fordítva hagyjuk két- három napig az ászokon, illetve fagerendán, hogy a víz kicsöpögjön belőle, ezután be- kénezzük. Kénezéskor egy-három hektoliteres hordók esetén hektoliterenként 2 g ként égetünk el. Helyesen tesszük, ha a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettől megfelelő fajélesztőt szerzünk be, kérésünkben feltétlenül közöljük, hogy melyik vidéken akarjuk használni, milyen szőlőfajtához és mekkora mennyiséghez. Ilyen gondos előkészület után nyugodtan hozzákezdhetünk a szőlő szedéséhez. Borszőlőt zománcozott, vagy saválló műanyag vödrökbe kell szedni. Lehetőleg minden fajtát külön- külön szüreteljünk, de különös gondot fordítsunk arra, hogy a fehér és vörös bort adó fajtákat ne keverjük össze, mert a különböző színű szőlőkből készült ún. fuxos borok kevésbé értékesek. A fehér bort adó szőlőket a zúzás '(a zúzás megkönnyíti a préselést, a lékinyerést) után kétszer-hóromszor préseljük, de minden újabb préselés előtt a törkölyt fellazítjuk. A mustot préselés után hordókban ülepítjük, telepítéskor a mustot kénezzük, hektoliterenként a mustba 1,—3 db borkéntablettát teszünk (a szőlő egészségi állapotától függően), mert így elejét vehetjük a káros bőrbetegségek kialakulásának. A jó bor helyes kénezéssel születik! A kénezéssel ülepített must erjedése egy hónapig is eltarthat 15—18 C-fokos helyiségben. A mustot kb. 12 órai állás, ülepítés után az erjesztőhordóba fejtjük. (Az ülepítés során sok zavarosító anyag: talaj, szőlőhéj, növényvédőszer-maradék válik ki a mustból, s ezek fejtés után visszamaradnak, így nem zavarják a must erjedését.) Az erjesztőhordó feltöltésekor ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy az erjedő must térfogata növekedni fog, ezért a hordóba legalább tízszázaléknyi erjedési űrt hagyjunk. A must erjedését a belekevert fajélesztővel mesterségesen is megindíthatjuk, így elkerülhetjük a káros erjesztő baktériumok elszaporodását. Az erjesztőhordó nyílásába kotyogót helyezzünk, ez a mustot elzárja a levegőtől, ugyanakkor lehetővé teszi a zajos erjedéskor keletkezett széndioxid távozását. Csak gondosan kezelt mustból, rendben tartott hordóban érlelődik jó bor! (Széles)- Nehezen, több részletben épült, de mégis elfoglalhattuk 1977-ben d közel ezer négyzet- méter alapterületű javítóműhelyt. A hozzá tartozó nagy udvaron elhelyezhettünk minden olyan gépet, melynek valami köze van a mezőgazdasághoz — kapom a tájékoztatást Benke István műhelyfőnöktől a kölesdi termelőszövetkezetben. - Huszonöt személy dolgozik itt. Többségük mezőgazdasági gépszerelő, de van kovácsunk, villanyszerelőnk, hegesztőnk, esztergályosunk, autószerelőnk, vízvezeték-szerelőnk is. Általában órabéresek, de a munkacsúcsok idején kombájnoznak, s ilyenkor teljesítményre dolgoznak.- Divat az alkatrészhiányra hivatkozni.. .- Ilyen gondunk nem volt. Tipizáljuk a gépeinket, és kellő időben indulunk beszerző körútra - ez a nyitja az egésznek. Raktárunkban is a legszükségea hozzáértés sebbek találhatók. De a legfontosabb a traktoros és a szerelő hozzáértése, mert akármilyen jó egy gép, gyorsan el lehet rontani azt. — Lassan itt a másik csúcs ideje. — Hat kombájnunkkal rendben learattunk, pedig 4 és 9 év közöttiek! Most az átalakításokat végezzük, mert a napraforgó, a maglucerna, később a kukorica következik. Aztán az őszi vetés. Ahogy látja, kéz alatt vannak már a vetőgépek, még néhány apróság van visz- sza, és műszakilag megfelelően átadjuk a munkavégzőknek. — Menetrend szerint dolgoznak? — Hogy kapkodás nincs, ez annak köszönhető, hogy jó a kapcsolatunk a növénytermesztési ágazatvezetővel. Előre megbeszéljük, hogy a sorrendben következő munkákhoz mikorra, milyen gépekre lesz szükség. Ez műhelyen belül lehetővé teszi a tervezést, a szervezést, a munkák ütemezését. így lehetséges, hogy nincs ténfergő, ásí- tozó emberünk... lEgy munkatársa jön,, kéri, hogy reggelizhessen. Az órámra pillantok: 11 órát jelez. — Ilyen is van! Fontos, gyors munkát kellett eddig végezni. Ahogy megköszönöm a ka lau -, zolást, máris hívják. Az IFÁ-nál tevékenykedő fiatalok nem tudnak helyre illeszteni valamit, ám a főnöknek ez nem okoz problémát. írta és fényképezte: KONRAD LÁSZLÓ *'jfl»jpwj«|waa8sa|g88aa3M«ga^ Még mindig hordják az agyagot A dombóvári téglagyárhoz mintegy öt kilométer távolságból hordják az agyagot. Idén több mint hatezer tonnányit szállítottak, kisvasút- tál. Még nem fejeződött be a téglagyártási szezon, igy sok tennivalója van a kisvonatnak. Úgy tervezik egyébként, hogy.a szezon végén leállítják a szerelvényeket felújítás céljából, majd ismét elkezdik az agyag szállítását, hogy a tavasszal nagy készlettel kezdhessék a szezont. A kisvonat áthaladását a forgalmas út-vasút kereszteződésében mindig jelzőőr biztosítja. . Az amarillisz virágoztatása A szobanövény-kedvelő a hajtatott amarilliszeire a legbüszkébb. A hajtatása tulajdonképpen nem igényel nagyobb szaktudást, mint az egyéb hagymás-gumós növény virágoztatása. Az amarillisz azon hagymás növények közé tartozik, amelyek hosszabb ideig nevelik a ■hagymájukat, mint a tulipán. A kisebb hagymái nem virágoznak. Az amarilliszt magvetéssel, fiókhagymával vagy a hagymák feldarabolásával szaporítjuk. A kis növények számára a legmegfelelőbb, ha állandóan — több éven keresztül — vegetációban (növekedésben) tartjuk. Erre a mi éghajlatunk alatt nincs lehetőség. Ezért a gladió- luszhoz hasonlóan tavasszal kiültetjük a hagymákat, ősszel pedig felszedjük. Ez a szakaszosság, természetesen visszaveti a fejlődésben a növényeket. Hajtatásihoz a 18—20 cm körméretű hagymák alkalmasak. Már a tenyészidőszakban meg léhet állapítani, hogy hajtatásra alkalmasak-e a hagymák. Ha legalább öt lomhlevele van, akkor várható a virágzás. A jó minőségű virághoz természetesen nemcsak a megfelelő méretű, hanem tápanyagban gazdag hagyma szükséges. Ezért a hajtatás előtti tenyészidőszakban gazdagon kell tápanyaggal ellátni a növényeket. Május folyamán inkább nitrogénben gazdagabb, június folyamán pedig foszforban gazdagabb tápoldattal öntözzük növényeinket. A jó tápanyagellátottság ősz folyamán a haragoszöld, soklevelű lombozatban mutatkozik meg. A bújtatásra szánt hagymáktól szeptember elejétől fokozatosan megvonjuk az öntözővizet. Ezzel elérjük, hogy a lombozat fokozatosan elszárad. Ha a növények a kertben voltak kiültetve, akkor ne az öntözővizet vonjuk meg, hanem nagyobb földlaibdával ássuk ki a növényeket, ne rázzuk le a talajt a gyökerekről, helyezzük ládába és vigyük szellős, esőtől védett helyre. Itt a levelek elszáradnak. A száraz lombot távolítsuk el, de a gyökereket. továbbra is tartsuk a talajban. Ezután tartsuk a hagymákat 23-25 °C-os helyiségben négy hétig, majd hasonló időszakra csökkentsük o hőmérsékletet 17 °C-ra. Ez alatt az idő alatt kifejlődnek a virágok. Minél nagyobb a hagyma, minél fiatalabb, minél jobban, el volt látva tápanyaggal, annál nagyobb, esetleg annál több virágot Kapunk. Ez a hőkezelés eltart december elejéig. Ezután a hagyma nagyságának megfelelő cserépbe, friss földbe ültetjük át a hagymákat, ültetés előtt letisztítjuk az elszáradt részeket, és az elhalt gyökereket. Az egészséges gyökerek azonban maradjanak a növényen! A beültetett növényeket egyszer beöntözzük, majd 24-26 °C-os helyre állítjuk. Ahhoz, hogy a virágokat kifejlessze, nem igényel fényt, viszont szükséges, hogy ne öntözzük. Ha a lomblevelek fejlődnek ki először, akkor nagy a valószínűsége, hogy nem virágzik. Amikor a virágszárak 20-25 cm hosszúak, elkezdhetjük az öntözést. A virágzással egy időben megindul a lomblevelek fejlődése is, de tudomásul kell vennünk, hogy virágunk többnyire levél nélkül virágzik. Elnyílás után két-három hetenként öntözzük a növényeket nitrogénben gazdag tápoldattal. így fejlődésben maradnak, sőt, több új levelet is fejlesztenek. Tavasszal üssük ki a cserépből és ültessük ki a kertbe. Ugyanazt g hagymát többször is lehajtathatjuk. Fodor
