Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-30 / 229. szám
2 ^EPÜJSÄG 1981. szeptember 30. Babrak Karmai nyilatkozata Lengyel törvények az állami vállalatokról Varsóban nyilvánosságra hozták az állami vállalatokról, illetve az állami vállalatok munkásönkormányzatáról szóló két törvényt, amelyeket — a „Szo^ lidaritás"-sal kötött kompromisszum után — a műit héten fogadott el a szejm. A vállalatokról szóló törvény, amely október 1-én lép életbe, kimondja, hogy a népgazdaság alapvető szervezeti egysége az önálló, önkormányzatú, önfinanszírozó állami vállalat. A központi állami szervek csak meghatározott esetekben avatkozhatnak be a vállalatok ügyeibe, változatlanul központi irányítás alatt áll azonban a vasút, a posta, a légitársaság, az állami biztosító és a bankok. Az állami vállalatok alapítóinak a központi, illetve a helyi államigazgatási szervek tekintendők. A vállalatok működési szabályzatát a dolgozók közgyűlése fogadja el, az igazgató javaslata alapján. Mód nyílik külföldi cégekkel való vegyesvállalatok létrehozására, továbbá hazai üzemek összevonására, illetve szétválasztására — saját hatáskörön belül. Az állami vállalat szervei: a dolgozók közgyűlése, a vállalati tanács és az igazgató. Az első két szerv jogkörével külön törvény foglalkozik. Ami az igazgatót illeti, önállóan hozza meg döntéseit és azokért felelősséggel tartozik mind a vállalati kollektíva, mind a fölöt- tes szervek előtt. A vállalati igazgatót az alapító szerv, vagy vállalati tanács nevezi ki, a szakszervezetekkel egyetértésben. Ugyancsak ez a két fórum jogosult az igazgatók leváltására is, s egyben kölcsönösen joga van a másik fél döntésének megfellebbezésére, szükség esetén bírósági döntés kérésére. Az igazgatót pályázat útján nevezik ki öt évre, vagy meghatározatlan időszakra. A törvény azt is tartalmazza, hogy a minisztertanács a későbbiekben a szakszervezetekkel egyetértésben meghatározza azokat — a népgazdaság szempontjából alapvető fontosságú — vállalatokat, amelyek igazgatóit központilag nevezik ki. Az állami vállalat saját terve alapján működik, az alapító szerv azonban szükség esetén gondoskodik arról, hogy a termelési célok összhangban legyenek a népgazdasági terv célkitűzéseivel. A törvény azt is leszögezi, hogy „a vállalat, amely gazdálkodik a ráruházott, s az általa előállított — az össznépi tulajdon részét képező — vagyonnal, gondoskodik annak őrzéséről”. A másik, a vállalati önkormányzatról szóló törvény a dolgozók önigazgatási szerveiről, azok jogköréről és működéséről szói. A legmagasabb szintű ilyen szerv a dolgozók közgyűlése, amely a vállalatok hosszú távú terveiről dönt. Az éves tervet — az igazgató javaslatára — egy másik önkormányzati szerv, a dolgozók tanácsa határozza meg. Nagyobb vállalatoknál az üzemeknek, illetve az üzemegységeknek is külön önkormányzati tanácsuk lesz. A szintén október 1-től életbe lépő önkormányzati törvény szerint a dolgozók közgyűlésébe titkos szavazással két évre választanak küldötteket. A közgyűlés dönt a megtermelt értékek vállalaton belüli elosztásáról, és ugyancsak ez a szerv évenként egyszer értékeli a vállalat és az igazgató tevékenységét. A másik önkormányzati szervbe, a dolgozók tanácsába nem választható be olyan személy, aki a vállalatnál működő politikai szervezetben, vagy szakszervezetben vezető tisztséget tölt be. A dolgozók tanácsának joga van kezdeményezéseket, javaslatokat tenni a vállalat tevékenységét érintő minden kérdésben. Ez az önkormányzati szerv negyedévenként egyszer ülésezik. A törvény kimondja, hogy a dolgozók tanácsa együttműködik a szakszervezetekkel, a politikai és ifjúsági, valamint különféle más társadalmi szervezetekkel. Amennyiben a vállalati önkormányzati szervek, vagy az igazgató a szakszervezetek szféráját érintő döntésre készülnek, úgy kötelesek a határozatról még annak meghozatala előtt konzultálni az érintett szakszervezetekkel. (Ez gyakorlatilag vétójogot jelent a szak- szervezetek számára, hiszen egy vállalaton belül alig'ha lehet olyan döntés, amely őket valamilyen módon ne érintené.) A dolgozók tanácsa és az igazgató között keletkező esetleges vitákban a döntőbíróság illetékes, s ha ez nem tudja eldönteni a vitát, akkor az ügy bíróság elé kerül. A vállalati munkásönkormányzat rendszere fölött a szejm vállal védnökséget, amely évente egyszer értékeli az önkormányzati szervek működését. A „Szolidaritás” gdanski kongresszusán máris heves támadások érték a két törvényt: számos felszólaló azzal vádolta — különösen az igazgatók kinevezésével kapcsolatban —az országos egyeztető bizottság elnökségének tagjait, hogy túl messzemenő „kompromisszumot" fogadtak el. A „Szolidaritás” vezetőinek jórésze ugyanis azt kívánta volna, hogy a gazdaság irányításának megszerzése érdekében a vállalati igazgatókat kizárólag az önkormányzati szervek válasszák meg. Az úgynevezett afgán kérdés újbóli felvetése az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakán egyáltalán nem kedvez a politikai rendezésnek - jelentette ki Balbraik Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkárai, a forradalmi tanács elnöke a Hakikate In ki la be Szaur című afgán kormánylapnak adott nyilatkozatában. Az afgán vezető véleménye szerint az afgán kérdés ENSZ- befi vitája csak arra lenne jó, hogy elvonja a közgyűlés figyelmét a 'béke védelmének és a nemzetközi biztonság megteremtésének feladatairól, és ürügyet szolgáltatna' az .imperialista és- hegemonista erőknek az afgán Ibeíügyekbe való további beavatkozásra. Karmai emlékeztetett arra:, hogy az afgán kormány augusztus 24-én nyilvánosságra hozott nyilatkozata jó alapul szolgálhatnak a politikai rendezésre. Az afgán kormány — bár továbbra is a Pakisztánnal és Iránnal külön-külön folytatandó kétoldalú tárgyalásokat tartja kívánatosnak — kész a háromoldalú tárgyalásokra is, ho az említett két ország azt úgy akarja. Emellett az afgán vezetés nem zárkózik el attól, hogy a tárgyalásokon - bármilyen formában kerüljön is azokra sor — részt vegyen az ENSZ főtitkára vagy annak képviselője. Babrak Karmai kijelentette: a politikai rendezés kidolgozása és a megbízható nemzetközi garanciák elfogadása lehetővé tenné, hogy az Afgán Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió megállapítsa az Afganisztánban lévő szovjet csapatok kivonásának menetét és időpontját. Kairói felhívás Rijadhoz Rendkívüli választásokat tartanak Belgiumban Katonai Haisszan Ali egyiptomi külügyminiszter hétfőn a kormányzó Nemzeti Demokrata Fórt második kongresszusán kijelentette, hogy Szaúd-Arábiá- nak a Közel-Kelettel kapcsolo- tos álláspontja nem különbözik Egyiptométól', és sürgette a szaúdi vezetést: „csatlakozzék ahhoz, amit Egyiptom elkezdett". A külügyminiszter arra a szaúdi rendezési javaslatra utalt, amelyet Falhd herceg augusztus elején vázolt fel. A terv síkraiszáll az izraeli csapatoknak a megszállt területekről való visszavonásáért - beleértve Kelet-Jeruzsálemet is —, és palesztin állam megteremtését helyezi kilátásba a Gazaii-öve- zetben és a Jordán nyugati partján, mégpedig egy átmeneti időszak után, amelyben az említett területek az ENSZ ellenőrzése alatt állnának. Kárnál Hasszán Ali „pozitívnak” nevezte a szaúdi tervet és kijelentette: Egyiptom kész a megbékélésre a többi airab állam- mail, de ezért nem fogja feláldozni az Izraellel kötött megállapodó sokait. November 8-án Belgium ban választásokat tartanak, mivel nincs más lehetőség a kormányválság megoldására. Az időpontot (Mark Eyskens miniszterelnök jelentette be hétfőn este, az ügyvezető kormány ülése után. Baudouin király várhatólag még ezen a héten feloszlatja a parlamentet, de a törvényhozó testület maga is hozhat erre határozatot. Az alkotmány szerint a feloszlatás után egy hónappal kell megrendezni az új választásokat. Belgiumban legutóbb 1978- baa rendeztek, akkor is idő előtt, választásokat, miután az előző évben megtartott választások nyomán létrejött kormány válságba került. A nemzetiségi ellentétek és az általános gazdasági válság összefonódása az elmúlt években rendkívül megnehezítette és bizonytalanná tette a kormányzást Belgiumban. Egyesült Államok—Izrael Üj stratégiai szövetség ? Bírálói számtalanszor szemére vetették Reagan amerikai elnöknek, hogy nincs átgondolt közel-keleti politikája, s csupán rögtönözve reagál a térség veszélyes fejleményeire. A kivárás azonban sok tekintetben érthető volt, hiszen a Carter-adminisztrációtól örökölt Camp David-i „békefolyamat” zsákutcába jutott, s mindaddig nem lehetett komolyan foglalkozni egy új formula kidolgozásával, amíg nem dőlt el, hogy ki nyeri meg az előrehozott izraeli választásokat. Reagan nem rejtette véka alá, hogy munkapárti győzelemre számít és az úgynevezett jordániai opcióval szeretné helyettesíteni a Camp Davidben felvázolt palesztin autonómiát. Tévedett, s így szeptemberben nem Pereszt, hanem a hatalmát megőrző Begint fogadta a Fehér Házban, vele tárgyalva fektette le annak az új stratégiának az alapelveit, amelyhez előzetesen Szadat egyiptomi elnök, a továbbiakban pedig Husszein jordániai király és Fahd szaúd-arábiai trónörökös támogató közreműködését igyekezett, illetve igyekszik megnyerni. Reagan és Begin washingtoni megállapodása nem hagy kétséget afelől, hogy az Egyesült Államok továbbra is Izraelt tekinti legfőbb, legmegbízhatóbb közel-keleti szövetségesének. Izraeli területen tárolják az amerikai intervenciós erők nehézfegyverzetét, köztük több száz harckocsit, a kikötők pedig nyitva állnak a hatodik amerikai flotta hadihajói előtt, s megosztják egymással a katonai felderítés adatait. Begin elégedettségét jelzi, hogy washingtoni látogatását követően kijelentette: új korszak kezdődött a két ország kapcsolataiban. Reagan megfogalmazása szerint szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy elhárítsák a közel-keleti térséget fenyegető szovjet expanzió veszélyét — az arab—izraeli konfliktust tehát ezúttal elhanyagolhatóbb tényezőként kezelték. Nem új dolog, hogy a Reagan-kormány szovjetellenes egységfrontba szeretné tömöríteni Izraelt, Egyiptomot és az arab világ Amerika-barát rendszereit, mindenekelőtt Szaúd-Arábiát. Reagan azért viseli olyannyira szívén a Szaúd-Arábiának ígért AWACS repülőgépek ügyét, mert ezek révén véli meggyőzni a rijadi uralkodóházat arról, hogy az Izrael melletti elkötelezettsége sem nem egyoldalú, sem nem arabellenes. Szaúd-Arábiát és az arab országok többségét ‘ azonban csak az győzné meg az amerikai szándékok őszinteségéről, ha a Reagan-kormány felhagyna Begin feltétel nélküli támogatásával, ha nem akadályozná tovább a közel-keleti válság igazságos rendezését, mindenekelőtt a palesztin kérdés méltányos megoldását. Hiszen Izrael az amerikai védnökségben bízva tagadhatja meg a megszállt arab területek kiürítését, s a palesztin nép önrendelkezési, államalapítási jogát. Izraelt persze nem volt nehéz megnyerni egy átfogó szovjetellenes csoportosulás gondolatának. Hiszen az izraeli vezetők évek óta azzal érvelnek Washingtonban a PFSZ-szel való tárgyalások, a palesztin állam ellen, hogy a PFSZ — úgymond — a Szovjetunió ügynöke, egy palesztin állam pedig szükségszerűen szovjet bázis lenne a Közel-Keleten. Egyes izraeli politikusok a kiélezett egyiptomi belpolitikai feszültséget is annak bizonyítására használták fel, hogy még Kairót sem lehet szilárd támasznak tekinteni, nem is szólva más arab államokról. Az egyetlen fix pont: Izrael. Ugyanakkor Begin sietett lecsillapítani a közel-keleti kedélyeket: az amerikai—izraeli szövetség nem irányul az arab államok ellen. A megállapodás visszhangja azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítja: szíriai, palesztin megítélés szerint az logikus továbbfejlesztése annak a globális stratégiának, amelynek a jegyében Omántól Egyiptomig és Szomáliáig amerikai katona támaszpontokkal veszik körül a térséget. Egyelőre nem ismeretes, hogy Haig külügyminiszternek menynyire sikerült megnyugtatnia a szaúdi trónörököst a „közel-keleti NATO” magjának szánt új katonai szövetség békés szándékairól, s hogy milyen washingtoni fogadtatást ígért Szaúd-Arábia nyolcpontos rendezési tervének, amely — Izrael létezési jogát elismerve —• síkraszáll egy független palesztin állam megteremtése mellett. Az sincs kizárva, hogy Fahd herceg tervezett washingtoni útját meghiúsítja az AWACS-ügylet kudarca. Végül is Reagan semmi jelét sem adta annak, hogy a globális célok érdekében hajlandó lenne elődjénél sokkal erőteljesebb nyomást gyakorolni Izraelre. Bár Begin az iraki atomreaktor megsemmisítésével és Bejrút bombázásával kényelmetlen helyzetbe hozta a Fehér Ház urát, az átmenetileg visszatartott F—16-os vadászbombázók leszállítása mégis arról tanúskodik, hogy az izraeli lépések támogatása változatlanul szerves része Washington közel-keleti politikájának. BOCZ SÁNDOR Nemzetközösségi csúcsértekezlet kezdődik ma Melbourne-ben Negyvenegy ország, körülbelül egymilliárd ember, a Föld lakosságának csaknem eg^har- mada képviseletében állaimfők, miniszterelnökök és más magas rangú kormányférfiak részvételével szerdán kezdődik az ausztráliai Melbourne-ben a Nemzetközösség egyhetesre tervezett csúcsértekezlete. Az elmúlt húsz év során felszabadult brit gyarmatokat és Nagy-Bri- tannia évtizedek óta' független, egykori domíniumait is tömörítő laza nemzetközi szervezetnek 45 tagországa van, de négy kisebb állaim ezúttal nem küld képviselőt a kétévenként megrendezett tanácskozásra. A legfényesebb képviselete a hajdani anyaországnak van: már megérkezett TI. Erzsébet angol királynő, aki yachtján fogadja majd tisztelgő látogatáson a résztvevőket, és kedden leszállt a Melbourne-i repülőtéren Margaret Thatcher brit miniszterelnök repülőgépe is, Ku- vaitból jövet. Az idei csúcsértekezletnek előreláthatólag két fő témája lesz: Dél-Afrika és Namíbia ügye, valaimint az úgynevezett Eszok—Dél párbeszéd, a fejlett tőkésországok és a fejlődő or- s zá go k kap cs ólait ran dsze re. Afrika déli részétel kapcsolatban a jelenlévők meghallgatják majd 'Margaret Thatdher és Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök beszámolóját azokról a javaslatokról és tervezett „bizalomépítő intézkedésekről", amelyeket a Namíbia függetlenségével foglalkozó, öttagú (Egyesült Államok, Nagy-Britan- ntiai, Kanada, Franciaország és az NSZK) nyugati összekötő- csoport külügyminiszterei dolgoztak ki a múlt héten az ENSZ székhelyén. A Melbourne-! csúcstalálkozón részt vevő 15 afrikai állam vezetői minden bizonnyal sok kérdést tesznek majd fel, mert airra gyanakodnak, hogy a!z Egyesült Államok nyomására az ötös bizottság többi tagja Ismét számottevő engedményeket tett Dél-Afrikának, tekintve, hogy Dél-Afrika eddig még a naimíbiai fehér lakosság - naík előnyös nyugati rendezési tervek 'megvalósítását is szabotálta. Megfigyelők szerint azonban o késhegyig menő vitákat elkerülik majd ebben az ügyben, mivel a kérdés fő érintettjei, Dél-Afrika, Angola és a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet (SWAPO) nem tagjai a nem zet közösség ne k. Oél.-Af ri káva I kalpcso latba n kényesebbnek ígérkezik ezúttal egy másik ügy — az, hogy egy dél-afrikai rögbicsapat két héttel ezelőtt Üj-Zélaindon vendégszerepelt, 'holott a nemzetkö- zösség egy korábbi megállapodása előírja, hogy a tagállam mok „nem bátorítják" a sport- kapcsolatokat Dél-Afrikával. A vita kimenetelének hatása lehet a jövőre rendezendő hagyományos nemzetközösségi játékokra. Ami a gazdaság! kérdéseket illeti: a nemzetközösségnek a fejlődő országok sorába tartozó tagjait aggasztja', hogy az Egyesült Államok és szövetségesei ellenzik a segélyek növelését a szegényebb országoknak, s ezt az álláspontot - a fejlődő országok kérése ellenére — érvényesíteni akarják a Nemzetközi Valutaalap kedden New Yorkban kezdődött közgyűlésén is. Melbourne készül a Nemzetközösség állam- és kormányfőinek csúcsértekezletére: sisakos, kutyás rendőrjárőrök cirkálnak a város főútvonalain. (Képtávírónkon érkezett.) BUDAPEST iPozsgay Imre művelődési miniszter meghívására szeptember 26-29. között látogatást tett hazánkban Sheila jKaul asz- szony, indiai művelődési államminiszter. Sheila Kaiul asszonyt fogadta Aczél György, á Minisztertanács elnökhelyettese. HAVANNA iRonald Reagan amerikai elnök végérvényesen úgy döntött, hogy az Egyesült Államok létrehozza a Kuba-el lenes rádióadót — jelentették latin-amerikai jólértesült források. Az ellenforradalmi rádió tervét elítélte Isidoro Maílmierca kubai külügyminiszter is, az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakán hétfőn elhangzott beszédében. MOSZKVA A szovjet vállalatok és az indiai magánszektor közti együttműködés bővítésének lehetőségeiről folytatnak tárgyalásokat a Szovjetunióban az indiai üzleti élet vezető képviselői. Tanulmányozzák textilgyárak, egy golyóscsapágygyár és több más üzem Indiában történő építését. A gyárakat szovjet berendezésekkel szerelnék fel és azok cserébe termékeik egy részének a Szovjetunióba történő szállításával fizetnének. MANAGUA Nicaragua megbélyegezte az Egyesült Államok által a Korib- tengeren kezdeményezett hadgyakorlatokat, mindenekelőtt u „Ha Icon Vista” fedőnéven Hondurassal tervezett manővereket, rámutatvai, hogy ezek fenyegetik a nemzetközi békét és biztonságot. RÓMA Október 5-ce összehívták az OKP Központi Bizottságának, valamint Ellenőrző Bizottságának ülését — jelentették be a párt vezetőségének hétfői ülése után. A kétnapos tanácskozás első napirendi pontja, a pártnak a békével és a nemzetközi helyzettel kapcsolatos állásfoglalása lesz. A második napirendi pont: a regioné lir kongresszusok előkészítésének irányelvei.
