Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-27 / 227. szám
B UfePÜJSÄG 1981. szeptember 27. A NW-26-os helikopter Tehergépkocsi berakodása a Ml—26-os helikopterbe Víz alatti melegház A moszkvai Tyimirjazev mező- gazdasági akadémia 'két kutatója - E. Korolkov íés B. Karpenko — kidolgozta a víz alatti zöldségtermesztés módszerét.- Jelenleg a kasiri vízi erőmű mellett épül az ország első kísérleti víz alatti melegháza'. A különleges építmény dupla üvegfallal és speciális — a villamos erőmű elhasznált meleg vizével fűtött — tetőrendszerrel készül. Ez lehetővé teszi a téli fűtést, ugyanakkor véd a nyári hőségtől. A tervezésnél figyelembe vették a napszakonként változó napenergia-ellátást is. A speciálisan kiképzett tetőszerkezet olyan prizmarendszert alkot, amely a hőt felhalmozza, majd a legmelegebb déli órákban azt visszasugározza. Az új szovjet nehéz helikoptert nemrég mutatták be első ízben Párizsban, a. Nemzetközi Repülési és Űrihajózási Szalonban. A kiváló szovjet repülőgép-tervező, M. Mii szerkesztői irodájában készült, tanítványa, M. Tyiiscsenko irányításával. A Ml—26 helikopter műszaki tulajdonságok tekintetében fe- lüllimúllja az összes korábban itit 'készült gépet, beleértve a Ml—6-os helikoptert is. Kitűnően bevált, amikor a nehezen megközelíthető éghajlati övezetekbe szállította a geológusokat, az olajmunkásokat, az építőket. Ilyen gépek nélkül nehezen képzelhető el például Nyugat-Szibéria természeti kincseinek birtokbavétele vagy a Bajlkál.—Amur vasúti fővonal építése. A Ml—26-os helikopter rendeltetése a kerekes és a lánc- taplas technika, valamint a nagyméretű konténerek szállítása. Emellett a terhet — 20 tonnáig — nemcsak a teher- raikomány-fülklében lehet elhelyezni, hanem, kívülről is fel lehet függeszteni. A fülkét a rakodási munka gépesítési eszközeivel szerelték fel. A speciális energetikai és egyéb berendezések lehetővé teszik, hogy a helikopter különleges repülőtéri technika nélkül önállóan végezze a munkát. A konstruktőrök nagy figyelmet fordítottak a személyzet munkakörülményeinek javításá- ra. A kabinból kitűnő a kilátás. A pilóták a tv-moniitoron ellenőrizhetik a be- és kirakodást. A légkondicionáló berendezés kényelmes munkakörülményeket teremt a legkülönbözőbb éghajlati övezetekben. A lakásheIyzet az NDK-ban Kulcskérdés a kulcskérdés Neubrandenburg. A 730 éves város 80 százaléka a II. világháború alatt elpusztult. 1970-ben indultak a város arculatát megváltoztató nagyarányú építkezések. Azóta 30 ezer lakos jutott új, modern otthonhoz Az NDK lakással nem rendelkező polgára is — akárcsak hazánké — napra szómon tartja, mikor költözhet be az áhított új lakásba. Zömében meg is kapja a tervezett időpontban a lakáskulcsot, s lényegesen kevesebbet kell _ várnia, mint nálunk. A lakáshelyzet persze az NDK-ban is a megoldandó problémák közé tartozik. Ám e feladat teljesítésében a demokratikus német állam már irigylésre méltó eredményeket könyvelhet el. A 17 milliós lélekszámú NDK-ban ezer lakosra ma 405 lakás jut, ami a világ legfejlettebb országaival összehasonlítva is igen kedvező arány. 1990-IG MEGOLDJAK Immár tíz esztendeje, hogy a párt a lakáskérdés megoldását tette az NDK szociálpolitikai programjában az első helyre. Az NSZÉP határozata értelmében évtizedünk végére a lakáshiány — mint társadalmi probléma — megszűnik az országban. Ez azt jelenti, hogy 1990-ig minden önálló háztartással rendelkező családnak a családtagok számának megfelelő, építészetileg és felszerelését tekintve jó állapotban levő lakása lesz, amelyben többek között a higiéniai felszerelések éppúgy, mint a fűtés, megfelelnek a korszerű követelményeknek. Az 1976—1990-es időszakra kidolgozott program ennek megfelelően 2,8—3 millió lakás építését, illetve korszerűsítését írja elő. Hogy ez milyen tekintélyes szám, érzékeltesse egy adat: a felépítendő hárommillió lakás a ma meglévő lakás- állomány 45 százaléka. A jelenlegi lendület alapján a cél elérése reálisnak látszik. A tavaly lezárult ötéves terv ideje alatt 810 ezer lakást adtak át, ami 2,3 millió ember helyzetén javított. Az elmúlt tíz esztendőben összesen 100 milliárd márkát (csaknem 500 milliárd forintot) fordítottak e célra. S ahhoz, hogy a lakáskérdést 1990-ig valóban megoldják, ebben az évtizedben tovább kell fokozni a tempót. ÖSZTÖNZIK AZ ÉPITTETÖKET Hogyan lehet lakáshoz jutni az NDK-ban? Ennek három intézményes formája alakult ki, akárcsak nálunk. A családi állapottól és a gyerekek számától függ az, hogy ki melyik formában kaphat lakást. Az első változat az, ha a tanácstól kap lakást az igénylő. A második mód, ha valaki belép egy szövetkezetbe — ehhez némi készpénz, általában néhány ezer márka is kell —, ám ebben az esetben meghatározott óraszámot előre le kell dolgozni. Létezik emellett a magánlakásépítés. Az 1971—'1975-ös időszakban a lakásoknak még 57 százalékát az állam építette, s osztotta szét a tanácsok közreműködésével. A kormány azonban 1976-ban külön rendeletet hozott a szövetkezeti és magán- építések fokozott ösztönzésére. Ennek nyomán 1980-ra az állami lakások aránya 12—15 százalékkal csökkent, a szövetkezeti lakások részesedése viszont mintegy 45 százalékra növekedett. Ezek az otthonok munkahelyi szervezésben, a vállalatok anyagi eszközeinek és kamatmentes állami hiteleknek a fel- hasznásával épülnek. A kapott összeg elérheti az összköltség négyötödét. A telkek ingyenesek. A törlesztés részletei pedig lényegében azonosak az állami lakbérrel. Sok fiatal előbb gyakran régebbi épületbe költözik, olyanba, amelyet saját munkával kell még rendbehoznia. Ilyen tanácsi lakást ugyanis hamarabb lehet kapni, mint újat. ÁLLAMI SEGÍTSÉG A magánerőből épült lakások és családi házak aránya az 1971—1975-ös évek öt százalékáról az utóbbi öt esztendőben tíz százalék fölé nőtt. Az állam ehhez az építkezési formához is ingyenesen juttat telkeket, a takarékpénztár pedig a költségek 75 százaléka erejéig hosszú lejáratú, nagyobb részben kamatmentes hitelt ad. A tartozás kamatköteles hányada után legfeljebb négy százalék kamat számítható, s az össztörlesztése- ket úgy állapítják meg, hogy azok se haladják meg a hasonló méretű egyéb lakások bérét. A sokgyermekesek és a gyermeküket egyedül nevelők kamatmentes kedvezménye az átlagosnál magasabb. A családi ház építési munkálatait a hatóságok az engedélyek kiadása után is, ha szükséges — segítik — tanácsadással, szakmai felügyelettel szolgálnak a munkálatok során. Lehetőség van arra is, hogy az építkezők munkahelye, a vállalat építőgépeket, szállítóeszközöket kölcsönözzön dolgozóinak. LACZIK ZOLTÁN Háztáji gazdaságok a Szovjetunióban A háztáji goizdaságok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a lakosság igényei kielégítéséhez, élelmiszer-ellátásához, a választék bővítéséhez. Hiszen a háztáji telekkel bíró lakosság a Szovjetunióban csaknem 8 miihó hektár földdel rendelkezik, a gazdaságokban mintegy 23 millió szarvas ma, rha, 14 milliónál több sertés, 29 millió juh és kecske, több száz millió baromfi található. Természetesen a háztáji kisegítő gazdaságok mindenekelőtt tulajdonosaik és a falvaik többi lakosai élelmiszer-ellátására szolgálnak. De például a belorusz SZSZK grodnói körzetében 1980-ban minden háztáji gazdaság 70 kilogramm húst - élősúlyban — és tehenenként 70 liter tejet adott el aiz államnak. A példa nem egyedi. Ezért a feladat nemcsak aiz, hogy megteremtsük a háztáji gazdaságok létesítésének feltételeit, hanem az is, hogy az állam és o termelőszövetkezetek segítségével idejében és veszteség nélkül eljuttassák a nálük realizálódó árutöbbletet a fogyasztók asztalára. Ebben az irányban komoly munka folyik. Az egyéni tulajdoniban lévő szarvasmarha-tai- karmány legnagyobb része a közös szektorból származik. Segít az állam a növendékállatok vételénél is. Míg 1976-ban a kolhozok, szovhozok és baromfi- keltető telepek 8,8 millió mai. lacot és 337 millió növendékbaromfit adtak el a lakosságnak, addig 1980-ban malacból már 15 milliót, növendékbaromfiból pedig 570 milliót. Csaknem teljes egészében az állam fedezi az igényeket zöldségtermesztésben a nemesített vetőmagokból. A kolhozok és szov- hozok segítséget nyújtanak a lakosságnak o méhcsaládok beszerzésénél, amelyeknek száma évente több mint 200 ezerrel nő. A háztáji telkeken erejükhöz mérten nyugdíjasok, nők és iskolások is dolgoznak. Az ilyenfajta munka fontos tényező az ifjsúág természetre, földszere- tetre és munkában való jártasságra nevelésében. Az 1981 elején közzétett új rendelkezés kijelöli a háztáji kisegítő gazdaságok további fejlődésének konkrét útját. Olyan intézkedéseket hoztak, amelyek jelentősen fokozzák a dolgozók érdekeltségét a háztáji gazdaságok fejlesztésében. A szovhozoknak lehetővé tették, a kolhozoknak pedig ajánlják, hogy előnyös szerződéseket kössenek a kolhoztagokkal, munkásokkal és alkalmazottakkal, valamint a területükön élő nyugdíjasokkal szarva smarha- és baromfitartásra, illetve -felvásárlásra. Ebben az esetben a háztáji gazdaságokat ellátják növehdégjószággal:, és földterületeket biztosítanak számukra szénakaszálásra és legeltetésre. A kolhozokkal, szov. hozokkal és fogyasztási szövetkezetekkel hústermelésre szerződött háztáji kisegítő gazdaságok tulajdonosai számára még kedvezőbb szarvasmarha- és baromfi tartási feltételeket irányoztak elő. A vidéki lakosság városokba vándorlásának objektív folyamatát figyelembe véve, és támogatva a mai munkások és alkalmazottak igényét, hogy ne szakadjanak el o földtől és a természettől, kiegészítő intézkedések születnek a kollektív kertészet és konyhakertészet további fejlesztésére. Bővül azon földek listája is, amelyeket a vállalatok, szervezetek és intézmények kérésére ilyen célokra fel lehet használni. A kertes házak építésére és a telkek közművesítésére a munkások és alkalmazottak háromezer rubelig terjedő hitelt kaphatnak tízéves törlesztéssel, amelyet a hitelnyújtás után három évvel kezdenek meg. A háztáji gazdaságok további fejlesztését szolgáló 'kiegészítő 'intézkedések együttese lehetővé teszi az egyéni és a társadalmi érdekek szerves ösz- szekapcsolását a párt és az állam következetes agrárpolitikája megvalósításáért. ALEKSZANDR IJEVUEV a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterhelyettese „Tábori őrség” radarral és rakétákkal A radar képernyőjén megjelennek a jellegzetes körvonalak és az elektronikus számítógép is igazolja az észleletet, akkor a kezelők a „Bilogora III" radarközpontban, amely Virovitica horvát város közelében van, a telefonokhoz és a rövidhullámú rádiókészülékekhez sietnek. Percekkel később az állomás közelében, vagy attól igen messze rakéták száguldanak süvöltve a sötét égbe. Nemsokára leesnek az első cseppek, sőt még jég is eshet. A csapadék helyétől azonban a szőlőhegyek, búza- és a kukoricaföldek, gyümölcs- és zöldségültetvények nagyon messze vannak. A „Bilogora IH"-hoz a rendszert jelenleg korszerűsítik és bővítik — a radarállomás és a számítógép mellett még 106 jégeső elleni rakétakilövő állomás tartozik. Ezek ernyője alatt terül el Jugoszlávia egyik legfontosabb mezőgazdasági területe, amely Szlovénia nagy részét átfogja. A Horvát Köztársaság keleti részén fekvő termékeny területen kereken 700 000 hektár földet hasznosítanak. Ez a területnek mintegy 63 százaléka. Vörös és fehér borszőlő mellett mindenekelőtt búzát, kukoricát, cukorrépát és zöldséget termelnek. A mezőgazda- sági kombinátok nagy kiterjedésű földterületeken termesztik a mezőgazdasági termékek legnagyobb részét. Azonban, mint ahogyan ezt statisztikailag kimutatták, éppen ez a terület tartozik az ország jégesőtől leginkább fenyegetett tájegységéhez, A váratlanul kitörő zivatarok újból és újból milliós károkat okoztak. 1977-ben ezért Szlovéniában megkezdődtek az első jégeső elleni rakétákkal folytatott kísérletek. Ezután az egész védelmi rendszert kiépítették, amelyet csak ez évben fognak befejezni a „Bilogora III" korszerűsítésével. A szakértők véleménye szerint a védett területen a rossz időjárás okozta károk 91 százalékát el lehet hárítani. Ez a korszerű „tábori őrség” elképzelhetetlen volna a „December 19.“ művek munkásai, alkalmazottai és mérnökei által gyártott berendezések nélkül, E gyár Jugoszlávia egész más részén — Titográdban, Montenegro fővárosában van. Itt évente 50 000 darab legkülönbözőbb, jégeső elleni rakétát állítanak elő. A TG—10-es típusú rakétával ebben az évben egy új konstrukció gyártását kezdték meg, amelynek sokkal jobbak a használati tulajdonságai. Ezzel a lövedékkel a 10 000 méter magasságban lévő felhőket is el lehet találni. Fokozott emelkedőképességgel a rakéták hatóköre is megnagyobbodott. Az üzemgazdasági előnyökhöz társul az egyszerű kezelés és a nagy biztonság. Ezáltal a jégeső elleni rakétákkal történő védekezés lehetőségei Jugoszláviában tetemesen bővülnek.
